Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-03 / 1. szám
Kegyen harmadik évfolyam. I. szám. Keddi 1922. január 3. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cseh-azlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Igéta évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA 1ÁN0S. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28., hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik iieteekint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatos. i év néni a politikában. Egy esztendő arasznyi idő a népek történetében és mikor a végére érkezünk, hiányzik a kellő távlatunk, hogy teljes tárgyilagosságai Ítéletet mondhassunk minden eseménye felett. Mindazonáltal oly időköz, amelynek tanulságait érdemes levonni és az sem lesz baj, ha a tudományos objektivitásról le kell mondanunk, mert a küzdőnek nem megdönthetetlen tudományos igazságokba, le biztos célkitűzésre és a helyzetek gyors mérlegelésére van szüksege.A cseh-szlovák állam fennállásának harmadik évében még mindig nem küzdötte le azokat a betegségeket, melyek kezdetben gyors lefolyású gyermekbetegségeknek látszottak, melyek időmultán egy krónikus baj minden jellegzetes tünetét felvették. A cseh nép háromszáz év múlva ismét visszanyerte állami függetlenségét és duzzadó önérzettel úgy vélte, hogy újonnan alapított államát nemzeti államnak kell és lehet berendeznie Elfelejtette azt, hogy az új államban vannak népek, amelyek az államalakulásig -már be, időkön át a politikai függetlenség birtd^tában voltak (a német és magyar) és elfelejtette, hogy viszont az állambanélö egyéb népek(a szlovák, lengyel, vagy a rutén) oly időbeli, mikor a népek önrendelkezésének és a nemzeti eszmének renaissancea látszott bekövetkezni, a maguk részére is igyekeztek ezen elvek következményeit levonni. A cseh-szlovák egység fikciója éppúgy, mint a szláv szolidaritás hangoztatása a tényleges ellentéteket ki nem küszöbölhette. A nemzeti állam teljes kiépítésének és a valóságos életbe való átültetésének törekvése volt az az alapvető gondolat, amely a mondott nehézségekkel nem törődő cseh politikát kezdettől fogva irányította. Mivel pedig ezt az ideát csak a nemzeti lekiatetben valóban igen agilis hivatalnoksereggel lehet megvalósítani-, ha ugyan egyáltalában megvalósítható, a teljes centralizációra fektették a kormányzatot. Szlovenszkó és Ruszinszk’) autonómiája beleütközött ebbe a célba és ezért félnek úgy az egyiktől, mint s másiktól. A nemzeti államot azonban leginkább a magyaros német kisebbségektől féltették; ezért igyekeztek őket teljesen védtelenekké tenni. Mindezm népek az uralkodó többség, helyesebben az u-alkodó kisebbsr g által hozott törvényekkel szemben könnyen rámutattak arra, hogy ezek elleikeznek nemcsak az igazsággal és az államraismnal, de ellenkeznek a békeszerződéssel és a pttsburgi és a sorantoni egyezményekben vdlalt kötelezetségekkel is a békekonferencia előtt Benes és Osusky által tett ígéretekkel is. Ezen ellentétben számos ellentmondás, számig nehézség rejlett. Az állam politikájának a fenti irányba való beállítása úgy bel- miit kűlpolitiki tekintetben igen szerencsétlennek bizonyult. A választott törvényiozás tudvalevőleg 1920 májusában kezdte m g a működését. A választási geometria és egy brutális választási kampagne eredményeként Tusárnak si■ Ne hagyja magát megtévesz^ini, mert aki ol-" ■ csőt vesz, az kétszer vesz.. {aktáron tartok £ ■férfi és női gyermekcipőket, isizmákat a leg-* ■ jobb anyagból, lag és szines k őnlegességekeí ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilinkerült oly parlamentet összehozni, amely a nemzeti állam megteremtésében hajlandó a kormánynak segédkezet nyújtani. Főként a cseh szociáldemokrata és az agrárius pártokra támaszkodva. Tusár egy „vörös zöld koalíciót“ hozott össze. A koaliciő kebelében mutatkozó nagy gazdasági ellentétek, de főként a cseh szociáldemokrata pártban támadt szakadás miatt Tusárnak ősszel távoznia kellett. Nemzeti többség alakítása lehetetlenné vált ée azért, a Bécsből jól ismert módszerhez folyamodtak a cseh politikusok: Cserny elnöklete alatt hivatalnokkormányt alakítottak. A hivatalnokkormány számára az öt cseh párt biztosította az államszükségletek megszavazását. A kormánnyal való összeköttetés és annak irányítása céljából ezen pá tok vezérei tanácskozásokra gyűltek össze, amelyak egyre állandóbbb jelleget öltöttek. így született meg a petka. A hivatalnokkorraány uralma minden várakozás ellenére 10 hónapig tartott. A kormányzás ezen módja mindenesetre anachronizmus volt egy demokratikusnak nevezett ál lamban. Minthogy azonban a költségvetési pártok között fenforgó mélyreha ó ellentétek miatt hosszú ideig gondolni sem lehetet arra, egy parlamentáris többségen, a választások eredménytől pedig félviök kellett, a kényelmes módszerrel nem akartak szakítani. A nagy ellentétek miatt a parlament működése hónapokon át vontatott tempóban haladhatott csak előre. A nagy adótörvények tárgyában julius havában, az adózó polgárság bőrére létre jött a kompromisszum. Gondolkodás nélkül megszavazták ezeket a javaslatokat. Dacára az igy megnyilvánuló összhangnak, parlamentáris kormányt akkor még nem alakítottak és sok személyi nehézséget kellett legyőzni mig szeptemberben Cerny helyébe nem ugyan Svehla, az outsider Benes elnöklete alatt uj kabinet lépett. Az nj kormány az öt cseh nacionalista pártra támaszkodott — mert a „nemzetközi“ szociáldemokraták Prágában nationalistábbak a tizenhárompróbás nationalistábnál — és a pártok közül három helyet foglaltak el a kommunisták kivételevei a szlovák képviselők is. A kormány továbbá számított a három ceeh u. n. kisklab jóakaratu támogatására is. Az nj kormány a benne helyt foglaló pártok programjából folyó nagy elvi ellentétek miatt október 18-iki bemutatkozása alkalmával csak igen sovány programmot hozhatott, amelynek két pozitívuma a nagy megyékről szóló törvény végrehajtása és a takarékossági elv. A nagy politikai kérdések (egyház és államszétválasztása, szociálpolitikai és nemzetiségi kérdések,) éppen csak hogy érintve vannak. A koalíció egységén a szlovák néppárt kiválása volt az első szakadás, a kisklubok pedig azáltal, hogy a budget ellen szavaztak, megmutatták, hogy a kormány nemcsak, hogy támogatásukra, de még feltétlen semlegességükre sem számíthat. A koalíció ereje mindezek miatt decemberben erősen meggyengült: a kormány egy törvényt, melyhez kvalifikált többség szükséges, nem tudna keresztülvinni, egyszerű javaslatok FISCHER JENŐ KOMÁRNO, mm Ilii is éppen csak, hogy többséget kaphatnak. Szlovenszkón, Teschenben és Ruszinszkón-egyéb okok mellett azért tolják ki a választásokat, mert a 15 be nem töltött mandátum közül a legtöbbet az elenzék kaparitani meg, ami által a kormány parlamenti helyzete még nehezebbé válnék. Az egységes nemzeti állam eszméjének hordozója ez a nemzeti koalíció, amelynek Spiritus rectora az öt pártvezér. A koalicióval azonban nagyobb törvényhozási munkálatokat aligha lehetne keresztülvinni, vagy csak oly kompromissziumek utján, amelyek mellett a törvényhozás egészen elvtelenné válik. Ezen a bajon nem tudnának választás utján sem segíteni,- mert egy választás az eseményeket csak rontaná. A koalíció pártjai közül a szociáldemokrata párt az, amely legtöbbet veszítene. Mandátumainak egy részét felszívnák polgári szövetségesei, de a másik részét a kommuunisták, tehát egy ellenzéki csoport vinné el. Szlovenszkón pedig a szociáldemokraták, akik a Tusár kormány segítségével és az uj választási törvény révén váratlan eredményeket értek el, még rosszabbul járnának, és épen úgy mint az agráriusok, nem egy mandátumot az ellenzéki csoportnak volnának kénytelenek átengedni. A másik ut az volna, hogy a kormány az egyik, vagy másik ellenzéki csoporttal igyekeznék megegyezni és a nemzeti koalíció helyébe oly többséget alakítani, amelyben egyik vagy másik kisebbségi nemzetnek, emez, vagy amaz pártja is résztvenne. A cseh szociáldemokraták ezért igyekeztek arra, hogy német elvtársaikkal keressék a kibékülés útját, mig más oldalról a cseh agráriusok a német agráriusokkal. Tekintettel azonban a német népnek a nemzeti kérdésben kifejezésre jutó egységére, amely a mozgósítás alkalmával vezéreinél is radikálisabb volt, mélyreható és az egész alkotmányra kiterjedő elvi jelentőségű eredmények nélkül teljesen lehetetlen, hogy német párt — legyen az polgári, vagy szocialista, —'beléphessen a kormányba. így válik a nemzeti kisebbségek kérdése belpolitikáiig is az állam lappangó válságának csomópontjává. A Cerny kormányhoz a kisebbségeknek igen szomorú emlékei fűződnek. A decemberi prágai zavargások és a postelbergi németellenes tüntetésekkor nem mert, vagy nem akart a nacionalista csőcselékkel szembeszállni. Cernyvel egyidőben Szlovenszkóban Micsura került a hatalom élére, aki Dérer után az „erős kézu politikájának idejét elérkezettnek látta, de ezen „erős kéz“ nem a kormány tekintélyét emelte, hanem csak a szabadságjogokat fojtogatta egyre hevesebben. A hivatalnok kormány egy lépéssel sem vitt közelebbfa nemzeti kisebbségek kérdésének rendezéséhez, a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének kiadását egyre halogatta, a parlamentben pedig nem egyszer egyenesen provokálta a kisebbség képviselőit, úgy hogy azok hosszú ideig teljesen távoltartották magukat. ■8 ház- és bizottságok üléseitől. Bauest kinevezésekor, dacára annak, hogy a nyilt nemzeti Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle-■ teit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú * Berson gummi sarkot. ■ der“ Singer-féle varrógp ELADÓ! Ügyeljen a e e g r e f H B**~ Cipők és csizmák! *PI Ne mulassza el senki az alkalmat!
