Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-11 / 69. szám
negyvenkettedik évfolyam. 69. szám. Csütörtök 1921. augusztus II. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY EiöfSzetésl ár cseb-sxiovák értékben ; Helyben és vidékre postai szétküldéssel: 3gés* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre SO K. Egyes szám ára: 80 fillér. Medvecky ur, a kis kormányreferens, ugyanaz, akit a rágalmazásért elitéit a bíróság, nagyon haragudhatik a magyarságra, mert rendeletét adott ki a miniszter nevében a katolikus magyarok részére, eltiltván őket minden magyar egyházi ünnepnek megtartásától. Most azonban igen nagy fába vágta a kis Medvecky a fejszéjét, mivel ez beleütközik a vallás szabadgyakorlatába, amelyre nézve nincsen módja polgári hatóságnak, tehát a minisztériumnak sem bele avatkozni. Ezt a rendeletet tehát vissza adresszáljuk Medvecky címére még pedig azt se Írjuk alá, hogy tisztelettel. Aki bennünket, vallásunkat nem tiszteli, az eljátszotta erre való jogát, akár kormány az, akár más. A kormány arra volna való, hogy a törvények tiszteletben tartásáról gondoskodnék. Mégis azt látjuk, hogy hol zsupán, hol kormányreferens, hol egészen apró kis szolgabirák teszik túl magukat a törvényen, amelyhez mi fegyelmezett polgárok tömege görcsösen ragaszkodunk. Ámde megfordítjuk a kérdést: mit tetszik szólni ahhoz, ha mi találjuk felrúgni a törvényt, látva a polgárság a hatóságok példaadását. Mi azonban ezt nem tesszük, mert a jogrend hívei vagyunk, azé, amelyet Medvecky megint megzavart egy pillanatra. Nem tulajdonítunk ennek a rendeletnek túl nagy fontosságot, csak jellemzése annak az irányzatnak, amellyel a magyarokat ebben az államban kezelik. Hideg főlénnyel oktatjuk ki a kormánytanácsost arra, hogy a templomban nincsen rendelkezési joga, tehát ez a rendelete is csak a templom ajtó küszöbéig, lehet hatályos. A pap és hívei bent a templomban úgy ünnepelnek, amint leikeiknek tetszik, mert a lelkek szabadsága még nem veszett el a demokratikus szabadságok között sem. Megbotránkoztató jelenetek, izgatás, erőszakoskodás, üldözés, gyanúsítás: ismerjük Medvecky tisztelendő ur szótárának ezeket a szavait. Mi nem rendezünk megbotránkoztató jeleneteket, csak azok, akik körmenetünket megállítják az Oltári Szentséggel együtt, mi nem izgatunk senki ellen, jöjjön bárki és hallgassa meg templomi beszédeinket, melyekből a türelem cseng ki, mi nem erőszakoskodunk senkivel szemben, szobrokat sem döntögetünk műemlékeket sem robbantunk fel, szobrokat sem deszkázunk be, mi nem üldözünk senkit sem hitéért sem meggyőződéséért, sem vallásáért, sem nemzeti-Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. ségéért, mi nem gyanúsítunk senkit alaptalanul, nem ólálkodunk a sötétben és nem támadunk orvul hátulról: mi magyarok vagyunk. Vegye ezt tudomásul Medvecky és a többi, akit ez illet, akik elkéstek az időktől és még a tizennyolcadik század közepén szunnyadoznak. Ébredjenek fel mámorukból, melyben azt álmodták, hogy mi itt meghódított népek rabszolgaláncán élünk és otromba rendeletekkel tudnak bennünket ingerelni. Mi igazunk tudatában egy cseppet sem izgulunk. A papír türelmes. A nap süt reánk is. Karavánunk halad rendes utján előre Istenbe vetett hittel, amely sokkal erősebb, 'mint a Medveckyek efemer rendeletéi. A községi választásokat a különböző híradások szerint ismét elhalasztották Szlovénokéban. A politikai helyzet zavart voltára való tekintettel történik ez az újabb halasztás, mely egyes lapok szerint 1922. Junius Láváig tolja ki a választásokat. Miniszteri nyilatkozat szerint ez év őszén okvetlen meg kellett volna tartani, de hát a politikai helyzet még mindig olyan, hogy lehetetlen végrehajtani. A politikai helyzet igen sokszor közrehatott már abban, hogy törvényben gyökerező jogok érvényesítésében akadályt támasszon és oly au káros jelenségeknek és visszás helyzetnek váljék szülőanyjává, melyek szanálása a legnagyobb erőfeszítések melleit sem sikerül. A községek autonom szervezetének alapját képezik a választások s addig, míg azokat meg nem tartják, a községek élete meg van bénítva és saját sorsuk intézésére illetéktelen tényezők gyakorolhatnak befolyást. A községek száz meg száz bajában önkormányzati jogok gyakorlása nélkül semmi javulás nein állhat be s egyszerűen a politikai faktorok kénye-kedvének vannak kiszolgáltatva. Mert az a képviselőtestület, melyet a politikai pártok számaránya szerint a zsupánok neveznek ki a városok és községek ügyeinek intézésére, nem képviselik az adózó polgárok akaratát, benne olyan elemek is helyet foglalnak, kik a közterkekben reszt nem vesznek ugyan, de azok kivetésében a legnagyobb könnyelműséggel működnek közre. Ennek példáját a legeklatánsabb módon épen a mi városunk tavalyi képviselőtestülete mutatta be a kényszerkölcsönök és pótaditk indokolatlan és találomra történt kivetésénél. Hogy milyen szomorú helyzetet teremthet valamely község lakosaira nézve az ilyen felelőtlen működés, nem kell bővebben magyaráznunk. Ha a községi választásokat elrendelnék, azokon a községek lakosságának akarata min den befolyás nélkül nyilatkoznék meg és a lakossághoz méltó képviselet juthatna a zöld asztalnál szóhoz, olyan tagokkal, akik a helyi viszonyokkal, a polgárok teheibiró képességével tisztában lévén, határozataik meghozásában sokkal illetékesebben járhatnának el. Az uj alakulatban, mely súlyos helyzetbe sodorta a köztársaság városait és községeit, nagyon is itt volna az ideje, hogy a felfüggesztett önkormányzati jogot végre visszaadnák és a statáriális intézkedések helyett helyre állana a legteljesebb jogrend és a republika lakossága saját maga intézhetné sorsát. A politikai helyzet nagyon sokáig marad még megoldatlan ifjú államunkban s a konszolidációnak útját egyengetné a kormány, ha a községi választásokat végre elrendelné és ne halasztgatná évről-évre. A községek önkormányzati jogának érvényesítése a politikai tisztázódásra is segilő erőt gyakorolna s útját egyengetné a megértésnek, a megelégedésnek és a nyugalmas munkának, melyek nélkül pedig az ifjú állam életképessége nagyon is problematikus marad. üsiíffliip iiiiti Ma augusztus hó 9-én, kedden eh e. 10 órakor tartotta rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében ig-azán gyér érdeklődés mellett, dacára annak, hogy két havonként tartja a bizottság üléseit. A gyűlést a szabadságon levő zsupánkormánybiztos helyett dr. Moravek Antal zsupáni tanácsos vezette. A kis számú érdeklődők arra számítottak, hogy több interpelláció fog elhangzani, de csak egy interpelláció volt. Horváth dunaradványi bíró, bizottsági tag szólalt föl a munkások tömeges elbocsáitása ellen. Régi, öreg cselédeknek mondanak föl, akik lakás és kenyér nélkül jutnak majd bele a télbe. Fölpanaszolja, hogy Komárom város szintén sok munkást elbocsájtott, de a polgári sajtó egy betűvel se igyekezett megvédeni őket, csak a tiszviselők érdekeit védte. Kifogásolja, hogy egyes közhivataloknál szemére vetik, hogy szocialista, kommunista. Az éppen jelenlevő Csányi László ógyallai főszolgabíró, akinek járásában lakik az interpelláló szólal föl és szolgál fölvildgositásokkal. A munkaadók azoknak a mezőgazdasági munkásoknak mondanak föl, akik nemcsak a saját gazdájuknál szították a sztrájkmozgalrnat, hanem ezenkívül nem általották éjnek idején a szomszéd gazdaságokba is átmenni, hogy ott a békében dolgozó munkásokat a munkabeszüntetésre rábírják. Es azokat a munkásokat is elbocsájtják a munkaadók, akik olyan lelketlenek voltak, hogy az állatokat nem etették és nem itatták, volt szivük a döglődő állatok szánalmas bőgését hallgatni és még a kezüket se mozdították meg, hogy segítsenek az állatokon. Az ilyen lelketlen munkástól ugyan mit várhat a munkaadó ? Jót semmi esetre sem. Természetes tehát, hogy fölmondanak az ilyen munkásnak. Ezek aztán ő hozzá mennek panaszra, Természetesen önkéntelenül azt mondja nekik, amit kerestek, azt most megkapták, minek sztrájkoltak. Erre a munkások azzal felelnek, hogy ők nem a maguk jószántából sztrájkoltak, mert ő nekik azt úgy parancsolta a szervezeti felsőbbség. Erre természetesen, mit is lehetne mást felelni, minthogy hát most menjenek oda munkáért, aki a sztrájkot parancsolta. Majd áttérve a napirendre, az egyes előadók jelentései következtek. A vármegye közegészségügyéről dr. Mezey János t. főorvos számol be, aki azt kielégítőnek találja. Fertőző, ragályos betegségek gyér számban fordulták I
