Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-08-09 / 68. szám

192.1. .au^nszluo 9.'.

|-nn-r=- 11 - T Tiur«ui_ j r m - '’**■-*« ^ r'r i mm«««, u i mi r- - ----határozat, mely srarint. ’az öxvesry évi 15T7 K eiőjeg • ellátmányt kap, noha tényleg 9 éven át fizette férje >ű nyugdíj intézeti tagdiját.

Ezekről a való tényekről dr. Mezey János ovtos vezetésével a hivatalomban megjelent 5 tagú orvos bizottság is meggyőződést szereitek és meggyőződtek arról, hogy a pénztár'igazgatósága csak a jóakarat legmesszebbmenő magyarázásával hozhatott ilyen határozatot.

Hogy a levélírónak drágasági pótlékról ki beszélt azt nem tudom, én nem. jólebet, hogy a pénztári tisztviselők Országos Egyesülete ily irányban már az eljárást a folyó hó 24-én Trenesénben megtartott választmányi ülésének határozata folytán folyamatba tette.

E' kell hinnem még azt is, hogy a cikkíró aludt és álmában képzelte azt, hogy én hoztam tudomására, hogy a 90 korona felv. dijat és a visszamenőleg betudott 213 havi pótjárulékot a havi 15 korona 60 fillérjével, összesen 3322 kor. 80 fillért, lefogjuk vonui.

Én cikkíróval csak arról beszéltem, hogy vásárolja meg visszamenőleg a szolgálati időt, de hogy mennyit tesz az ki, azt nem is tudtam, mert azt a számvevőség állapítja meg, úgy, hogy én csak a javaslat megtételekor szereztem tudomást arról, cikkíró pedig a határozat kézbesítésekor.

Nehéz fejű legényke lehet a cikkíró, ha olyan érthetetlen előtte az,hogy miként fizethetett volna édes apja nyugdíjalapot 1893-tól mikor a nyugdijbefizetést 1911-ben rendelték el, ezzel szemben a nyugdíjintézményt magát csak 1917-ben létesítették. — Nagyon egyszerű pedig a dolog. S shogysem, — mint ahogy nem is fizetett. Már p-dig ha valaki nem tagja egy nem létező nyugdíjintézetnek, nyugdijjárulékot nem fizet, akkor pusztáu azért, mert valamely intézetnél szolgálatot végzett, még jogot a nyugdíjigényére nézve nem szerzett. Szerzett az által, hogy visszamenőleg megvásárolhatta a szolgálati idejét és visszamenőleg megfizeti a pótjárulékot, de ezt csak ma teheti, miután ezt ma utólag kérte. — Nem létező nyugdíjintézménytől pedig nem is vághatta, hogy felszólítsák, hogy vásárolja meg visszamenőleges szolgálati idejét. — Hogy a nyugdíjintézmény miért késett 13 évig, ezt kérdezze meg a Magy. kir. AUami Munkásbiztosítási Hivataltól, aki a pénztárok mindenekfeletti ura volt.

Feledékeny eszü legényke a cikkiró. Én emlékszem rá, mikor nálam járt és azt a tanácsot adtam neki, hogy vásárolja meg viszszamenőleg az eltöltött szolgálati éveket, akkor azt is mondottam neki, hogy ez azonban bizonyos összegű terhet fog jelenteni, ami eleinte csökkenteni fogja az özvegy ellátmányát, mert havonta lesz a részlet levonva, erre a válasza az volt, hogy nem is akarja ő azt 36 houapon keresztül fizetni, hanem az első évi ellátmányból szeretné levouatni, hogy ezután az ellátmányt édes anyja egy összegben kapja meg. — Nagyon rósz májú cikkére, mert úgy állítja be a kérdést hozzám a nagynyilváuosság előtt, hogy hogyan lehet nr gélni a levonás után fenmaradó 34 korona 39 fillérből, erre a felelet csak az lehet, hogy sehogyan és még azt is eléri, hogy a nagyközönség köréből szánalmat vált ki, amire számított is. De ha igaz emb* r, akkor arról panaszkodhatott volna legfeljebb, hogy terhet jelenthet neki, hogyhárom éven át levonnak neki egy visszamenőleges időért fizetendő pótjárulékot, de megírhatta volna azt is, hogy ez jogos, igazságos és erről a pénztár nem t. hét. Ha nem váltja meg a visszamenőleges időt, akkor nem fog fizetni semmit.

Én elismerem, hogy ha már teljes összegében megkapja is édes anyja az özvegyi ellátmányt a pénztártól évi 1517 koronát, hogy abból nemfog tudni megélni, de hiszen néhai dr. Csukás István nem kizárólag a munkásbíztositó pénztárt szolgálja, sőt azt mondhatnám, hogy ez neki csak igen kicsi mellékfoglalkozás volt, mert egy olyan körzete volt amit jól tudunk, hogy minden nehézség nélkül naponta egy óra alatt letudott bonyolítani, a központi rendelőben pedig egy évben 3 hónapon át esténkint egy órát töltött el, de úgy tudom, hogy városi közkórházi főorvos is volt sőt hajózási egyesületi pénztár orvosa is volt évtizedeken keresztül, nem különben a komáromi polgári és betegsegélyző egylet orvosa,

, K-.i rís'an/i i *; 'ijHtX'

több' uradalom orvosa sőt elég sz^p magán, gyakorlatot űző orvos is volt. Azt kérdem, hogy .csak épen a munkásbiztositó pénztárnál szerzett jogot, nyugdij eltartásra, másutt nem. \

ügy tudóim, hogy Komárom városát u. j dr. Csukás István mint főhivatásos főorvos 33 j éven át szolgálta miért nem támad a város j ellen, hogy ez-m */3 század idő eltelte után 1600 kor. özvegyei ellátmányt állapítottak meg, mert bár tu lom hogy még ezen felül 2000 kor. drágasági pótlékot is állapított meg a a közgyűlés, de csak úgy, hogy ez az összeg j bármikor teljesen elvonható — Talán a többi j intézményektől is, ahol ép ilyen hosszú időt | töltött el dr. (Lakás István, — lehet köve- i telni ellátmányt.

Végül én is megjegyezni kivánom, hogy válaszomat azért adom meg a nyilvánosság utján, hogy a tiszta igazság a tények alapján köztit lomásra jussou és nem egyóklalalag rossza karat tál legyen az nem tetszetős formában beállitv.i, kijelentve még azt is, hogy ha a cikkíró meggondolná magát és még is polémiába akar boesájt kozni én készséggel rendelkezésére állok.

Legvégül pedig kijelentem, hogy cikkének utolsó bekezdésében olyan alávaló burkolt gyanúsítást tett, ami csak a cikkíróra pattanhat vissza és ezt a kifejezést csak egy éretlen fickó minősíthetetlen magatartásának tudhatom be, a munkásbiztositó pénztárral szemben.

Hacker Richárd komáromi műnk. bizt. pénztár igazgatója

lil mii a isi ás sM Wtf

A cseh és a szlovák lapok az utóbbi időben gyakran közölnek gömöri tudósításokat, melyek gyakran nevetséges valótlanságokat tartalmaznak, s amelyek, a gömöri magyarság mind-m akcióját elferdített szinben tüntetik fel. A zsuraalisztikailag is naiv s kezdetleges hangú tudósítások legújabban a julius 3 íki magyar gazdazászlószeuteléssel foglalkoznak s ebbe az ünneplés aktiéba akarják belemagyarázni az irredentizmus vádját. Kiforgatják az ottani szónokok beszédeit és aláfestik az ünnepség referádáját kigondolt szenzációkkal, így az egyik előkelő cseh lap a gazdaünnepséggel kapcsolatos referendájában kisüti, hogy a gömöri s általában a szlov. magyar mozgalmakat. Szeutiványi József azért irányítja, mert Horthy mégkérette leáuyát. De egyéb ilyen vad híreket is előszeretettel kolportálnak ezek a lapok s megírták nemrégen azt is, hogy Szent-lyány kiment Magyarországba és onnan nem tér többé vissza, sőt egy másik lap úgy tudja, hogy Szeut-Iványt Magyarországon letartóztatták. De nem csak a cseh lapokat informálja ily kitünően a gömöri eseményekről az a rimaszombati tudósitó, akit Gömörben mindenki ismer s aki felett szánakozóan mosolyognak, de a szlovák lapok is előszeretettel foglalkoznak Götnörrei, a magyar mozgalmak ezen „tűzfészkeivel. A szlovák lapok között a Rimaszombatban megjelenő „Gemer Malochont“ vezet, mely hosszabb ideig a vármegye hivatalos lapja volt s amely szerkesztőjének hivatali állását tekintve ma is bizonyos hivatalos jelleggel bir s amely támadó cikkeket jeleut.et m g a gömöri szereplő magyarok ellen. őskouzeryativ emberekről kisüti, hogy bolsevikiek voltak s reuegátoknak nevezi mindazokat, akiknek neve szlovák hangzású. így kikezdte ez a lap Tichy Kálmánt, a rozsDyói „Sajó Vidék“ szerkesztőjét, aki azzal felelt az Ízléstelen támadásokra, hogy egy rövid hírben tudtul adta, hogy a hatóságok csúfolódásainak véget vélendő, kérvényt adott be a prágai belügyminisztériumhoz s nevének „Tulipánára való változtatását kérelmezte. Renegátnak nevezte ez a lap Szkalos Emilnét is, tiki a „Rozsnyói Híradódban jeleuteti meg cikkeit s aki válaszában azt a kérdést kockáztatta meg, hogy ha mindenkit, akinek a neve szlovák hangzású, de magyarnak vallja magát, renegátnak tart a „Gemer Mulochont“, akkor a nevek hangzása után Ítélve meg a nemzetiséget, Uram János a lapszerkesztője nem igen lehet tőzsgyökeres szlovák. Erre a megjegyzésre Uram János hosszú nyilt levélben válaszolt s előadta családi mondáját, mely szerint az ő őse Szvatopluk birodalmában nyugodtan művelte a földjét, mikor a honfoglaló magyarok jöttek s az egyik magyar igy szólította

. oldal.

meg ; Hát Uram ! merre, vezet, az u; jó földre ? Inn ii ereil az ő „Uram“ neve. És ezt a naiv másét egészen komolyan találta fel a szerkesztő és vígan folytatja a hivatalos jellegű lapban mindenkinek lecsepülését, ki magyar mer Unni!

— Az ácsi csata emlékezete. Komárom-Ujvárosból je enlik : Az ácsi csata évfordulóját, me y 1849 augusztus 3-án zajlott le, es a magyar szabadságharc legkiválóbb fegyvertényeinek egyike volt, vasárnap ü te meg a város és varmegye közönsége. E napon külön vonat indult a heikályi honvédemlékhez és arra elhelyezték a vármegye és város koszorúit. A kegyeletes emlékűim» pen több száz ember veit reszt. Lélekben-mi is velük ünnepeltük a magyar szabadsághősök emlékét.

— Uj doktor. Aranyossy Endre, a helyi ifjúság e szimpatikus tagja, a jogtudományi szigorlatokat jeles sikerrel tette le a pozsonyi egyetemen és ott szombaton a jogtudományok doktorává avatták. Az ifjú doktort szép előmenetele alkalmából számosán üdvözöllek.

— Kinevezés. Dr. Ziindely Ferenc min. segédtitkár földünket a pénzügyminiszter a budapest-vidéki pénzügyigazgatósághoz pénzügyi titkárrá nevezte ki.

— A tanárok és tanitók vasúti viteidijkedvezménye. A vasutügyi minisztérium f. évi február hó 10-én költ 3360—III—3. szám alatt kelt rendeletével a nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott községi, polgári iskolai tanítókat megillető utazási kedvezmények érvényesítésére, vonatkozó eddigi szabályokat hatályon kívül helyezte és kimondotta, hogy a nyilvános községi éspolgáu iskolák, közép- és főiskolák, valamint a nyilvánossági joggal felruházott tauitóképzök és ezekkel egyenrangú intézeteknek tanitói, illetve tanárai, a II. és

III. kocsi osztályban való utazáson, valamint személy- és gyorsvonatokon ugyanazon kedvezményeket élvezik, mint az állami tisztviselők, még abban az esetben is, ha állami alkalmazottaknak nem volnának tekinthetők és arcképes vasúti igazolvány kiállítására egyébként jogosultsággal nem bírnának. A vonatkozó igazolványok esetről-esetre fognak kiállíttatni beiratási dij és bélyegilleték lerovása ellenében. Az esetről-esetre kiállított igazolvány beiratási dija II. kocsiosztályért 4 K, a III. kocsiosztályért 2 K. Az igazolvány tulajdonosa köteles azonosságát az ellenőrző közegek kiváuatára az illető iskolaigazgatóság által kiállított fényképes igazolványnyal igazolni.

— Kinevezés. Pollák Bélát, a komáromi államügyészség kezelőjét Lodaiisztté neveztek ki.

— Megszűnik a pozsonyi magyar egyetem. A pozsonyi magyar tudományegyetemnek, mint Pozsonyból jelentik, még egyedül fennálló jogi fakultását, a kormány rendeletére — dacára, hogy az engedély 1922. julius 1-ig szól — ez év szeptember havában bezárják. A vizsgákra valószínűleg ez év december 1-ig még engedélyt fognak adni.

— A Magyar Népszövetség alapszabályai.

A Magyar Népszövetség vezetősége közli velünk: A Magyar Népszövetség alapszabályainak jóváhagyása ügyében tegnap Mailáth István szövetségi elnök vezetése alatt a Népszövetség ; vezetőségének öt tagú küldöttsége járt dr.

: Micsura miniszternél, aki a küldöttség tagjait szívélyesen fogadta és arra tett ígéretet, hogy a j Magyar Népszözetség alapszabályait egy hónap j alatt föltétlenül elintézi. A közigazgatási osztály j főnöke dr. Kállay zsupán, aki az üggyel eddig j foglalkozott, szabadságon van és hazaérkezése i után a Népszövetség módosított alapszabályai j azonnal tárgyalás alá kerülnek. A miniszter j kijelentette, hogy a magyarság kulturális szaj badságát nincs szándékában korlátozni.

— Magyar felülbélyegzésü bankjegyek bej váltása. Az Osztrák Magyar Bank budapesti

főintézetéuek értesítése szerint a magyar felülbélyegzésü tízezres és ezres bankjegyek augusztuk üó 15-ig bezárólag 25 százalék lerovással beváltatnak.

— Őszi ueteméngek (konyhakert és virágfélék) magvait Berghof er János magkereskedéséből szerezzük be. Pozsony, Vásártér 13.