Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-07-06 / 54. szám

Negyvenkettedik évfolyam.----r' -----------54. szám Szerda^ 1921. julius 6. — ^saaaaBgsggsgBgagaa*­KOMAROMI UM KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetés! ár Cseh-szlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sfcész évre 60 K, féléTre 30 K, negyedévre 15 K. Egyes szám ára: 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 20., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Marienbad neve sűrűén hangzik fel itt is, ott is és a nyakig begombolkozott államférfiak szó­­fukar és a nagy általánosságban mozgó kijelentései mögött tág tere nyílik meg a kombinációknak. A tárgyalások anyaga Marienbadban is, Prágában is politikai téren ölelte fel a legsúlyosabb kérdéseket. Ezek közé tar­tozik a kisebbségi jog, mely végre vaia­­hára nemzetközi szerződésben lesz szabá­lyozva. Eddig a kisebbségi kötelességeket élveztük csak jogok nélkül. Kultúránkat elnyomták, politikai szervezkedésünket is teljesen abszolút módon korlátozták. Ez volt az oka annak, hogy a Magyar Nem­zeti Párt meg nem alakulhatott, mely közjogi párt lelt volna és tartalmából a felekezeli és osztálykérdések kiküszöbölé­sével a magyarság egyetemes érdekeit szolgálhatta volna. A kisebbségi nyelvi és kulturális jo­gok hiányában nem tudtunk eddig intéz­kedni iskoláink felől, nem tudtuk meg­akadályozni azt, hogy szinmagyar vidéke­ken az állam nyelvét nem értő százezreket anyanyelvükön közigazgassák, ami nem csak kisebbségi, de általános emberi jog is. A kisebbségi szerződés és védelem hiánya okozhatta azt, hogy a magyar nemzeti kisebbség nem tudta jóváhagyatni egyetlen kulturális szervét: a Magyar Nép­­szövetséget. amely tiszta közmivelődési alapon nagyvonalú kuiturtevékenységet van hivatva folytatni, az iskolaügyet, az irodalmat, a tudományt és művészeteket, a sziuészetet a helyes útra terelni és a magyarságnak ezek iránt támasztott jogos igényeit kielégíteni. Marienbad ezen is segíteni fog és az ott teremtett politikai atmoszféra enyhíteni fogja a körülöttünk uralkodó atmoszféra nyomását is, amelyet kezdünk elviselhet­­lennek találni. Marienbad azonban nem hoz meg mindent, amit várunk tőle. Ne­künk talán csak a kereteket nyújtja, ame­lyeket a saját munkánk és szorgalmunk­nak kell megtöltenie nemes tartalommal. Ezt a munkát vállaljuk és égünk a vágy­tól, hogy ezt valahára megkezdhessük. Ez az állam érdeke is, hiszen ez jeleoti a konszolidációt, nem pedig a szuronyok labilis ereje. fi mm ártnÉ elhelyezése ügyében lapunk legutóbbi számában megjelent közleményre dr. Tafferner zsupáni tanácsostól a következő helyreigazításnak szánt sorokat vettük, melyeknek az „audiater altera pars“ elvénél fogva készséggel adunk helyet: A „Komáromi Lapok* íek. Szerkesztőségének Helyben. Ámbár nem vagyok barátja a hírlapi po­lemizálásoknak különösen akkor nem, amidőn ezek hivatali ténykedéseimre vonatkoznak, mégis b. lapjuk 53- ik számában megjelent „Megyei árvapénzek elhelyezése“ cimü cikkükre vonat­kozólag szükségét érzem a nyilatkozattételnek. A kérdéses közgyűlésen távol állott tőlem azon szándék, hogy a jelenlevő bizottsági tag urakat befolyásolni akartam volna, még kevésbé volt szándékomban az, hogy a helyi pénzinté­zeteket olybá tüntessem fel, mintha ezek csőd előtt állanának. Szavaim interpretálására csakis én vagyok illetékes és tiltakozom az ellen, hogy szavaimnak ily értelmezést adjanak. A megjelent közlemény folytán interpre­tálom szavaimat: „az egyetlen fizetőképes pénz­intézet ezidőszerint a Slovenská Banka“ akként, hogy mivel a többi pénzintézet közíudomás szerint közvetlen kormányhatósági zárlat alatt áll, természetesen nem fizetésképes oly érte­lemben és mérvben ezidőszerint, mint a Slo­venská Banka. Az való tehát, hogy a Slovenská Banka fizetőképességét kiemeltem, - annál is inkább, mert hiszen eltekintve a fentiektől, ezen pénzintézet hadikölcsönökkel sincs úgy anga­­zsálva, hogy a gyámhatóság esetleges kiutaló határozatait azonnal ne respektálhatná. Eljárásomban kizárólag a kiskorúak ér­deke. tehát közérdek vezetett és egyáltalában nem volt szándékom ezt a hivatali közérdeket másértelemben képviselni. És végül még csak egyet. Nagyon furcsálom azt, hogy most utólag hírlapi polémiák utján akarják reparálni azt, amit a bizottsági tagok annakidején elmulasz­tottak. Ilyen nagyfontosságu ügy tárgyalásánál talán még sem járja az, hogy a bizottsági tag urak egyenesen tüntetnek távollétükkel és utólag rekriminálnak. Komárno, 1921 julius hó 3-án. Tisztelettel: dr. Tafferner Gyula, vm. tanácsos. Csak néhány megjegyzést kívánunk e nyi­latkozathoz fűzni: Mi sem keressük a polémiát, de ha az igazság érdeke követeli, nem is térünk ki előle. Különben közérdekű kérdés feletti nyilvános vi­tában résztvenni, senkinek sem derogálhat. Még köztisztviselőnek sem. Tafferner tanácsos ur személyét nem mi’ vontuk be e vitába. De ha már ez más oldal­ról megtörtént: nem térhettünk ki hivatalos heiyről tett nyilatkozatának kritikája elől. Elismeri a tanácsos ur, hogy tényleg mon­dotta, miszerint „az egyetlen fizető képes pénz­intézet ez idő szerint a Szlovenszka Banka“, ámde — úgymond — ezzel nem akarta a biz. tagokat befolyásolni, még kevésbbé a helyi in­tézeteket olybá tüntetni, mintha ezek csőd előtt állanának. Hát kérdjük: ha a tanácsos ur szerint az egyetlen fizetőképes intézet a Szí. B. nem azt jelenti-e ez, hogy a többi intézet fizetés képte­len ? És ha egy kereskedő cégről vagy pénz­intézetről azt hirdetik, hogy fizetés képtelen, értelmezhető-e az másként, minthogy az illető csőd előtt áll? A fizetés képtelenséget a csődtől csak egy hajszál választja el. Nem akvrta befolyásolni a biz. tagokat. De hát fölíehető-e az, hogy ilyen kijelentés, pláne hivatalos helyről, az elnöki székből: nem volt kihatással a laikus biz. tagokra? Kivon­hatták-e magukat e hatás alól. Meggondoha-e szavait a tanácsos ur? „Szavaimnak interpretálására egyedül én magam vagyok illetékes — vitatja a tanácsos ur. Hogy mit akart mondani, mi volt a szán­déka? — ezt, igenis ő maga tudhatja. Nem is akarjuk kétségbe vonni jó szándékát; de hogy tett kijelentése alatt mást, mint nii értettünk — senki sem érthetett — és hogy a független bí­róság sem érthetne mást, az kétségtelen. Ha egyetlen fizetőképes bank van csak — a taná­csos ur szerint — Komáromban, annak egyet­len el nem interpretálható értelme csak az lehet, hogy a többi mind fizetés képtelen. Iparkodik meg is okolni helytelen és leg­alább is meggondolatlan kijelentését, és pedig azzal, hogy a többi pénzintézet köztudomás szerint közvetlen kormányhatósági zárlat (sic) alatt áll. Nem tudjuk: mit ért a tanácsos ur e „zárlat“ alatt? Csak azt látjuk, hogy nincs tisztában az itteni pénzintézetek helyzetével sem az azokra vonatkozó kormányintézkedé­sekkel. A „zárlat“ fogalma legfeljebb egyik itteni intézetre alkalmazható, (de itt sem helyesen) a melynél a kormány tényleg betiltott minden kifizetést. Ennél az intézetnél tehát tényleg le­het beszélni időleges fizetés képtelenségről, de a többi intézetre vájjon mi jogon és alapon bátorkodik rásütni a fizetésképtelenség bélyegét? Ezek — igenis állami felügyelet alatt vannak, ámde ez épen az uj betétek (ide tar­toztak volna az uj árva betétek is) teljes biz­tonságára szolgált, mert hiszen az ilyen uj be­tétek az intézeteknél elkülönítve kezelendők és azok csakis feltétlen bonitásu rövid lejáratú ki­helyezésekre használhatók fel az állami felügyelő ellenőrzése melleit? Vájjon: kell-e ennél na­gyobb garancia az uj betétek biztosságára? Lehet-e ezeknél „zárlatról“ „fizetés képtelenség“­­ről beszélni különösen akkor, mikor még az állami felügyelet előtt is becsületesen teljesí­tették fizetési kötelezettségüket és pedig az uj betétekre korlátlanul — a régi betétek tekinte­tében pedig egész az állami intézkedések által megengedett mértékben? Lehet-e fizetés képtelennek bélyegezni pl. azt az intézetet, mely — amellett, hogy rész­vényeseinek a mai viszonyokhoz mérten tisz­tességes osztalékot is juttatott — magyar hadi­­kölcsöneit 60%al> egyéb m. állami papírjait pedig — melyekért pedig az uj állam teljes szavatossággal tartozik 50°/o-al értékelve vette

Next

/
Oldalképek
Tartalom