Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-30 / 64. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 64. szám. Szombat, 1921. Julius 30. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Elcfirctésl ár cceh-czlovák értékben : Hí'iyfcen és vidékre postai szétküldéssel: Sjrész éTre 80 If, félévre 40 K, negyedévre *20 K. Egyes szám ára i 80 fillér. Disitii Iliiig a szó megtisztult amerikai értelmében a szabadságjogok és az emberi munka nagy eredményei védelmét szolgálja. Ezt vártuk’ mi a csehszlovák republikától is és itt egyelőre meg kell állapítanunk, hogy e nemzetiségi poiiglott államban teljesen antidemokratikus ható erők érvényesüllek, mint a dicsősége és sikereitől elkapatott nacionalizmus, mely a kisebbségekkel szemben türelmetlenül azok létére tör és valami meghatározatlan törekvés a szociális állam felé, mely azonban nem egyéb burkolt kommuöizmusnál. Az első a nemzetiségek harcát keltette fel idefenn, a második a bizalmatlanságot az államhitellel szemben odakünn. Mindkettő magában véve is alkalmas arra, hogy államkrizist idézzen elő. Vizsgáljuk a demokratikus állam szabadságait, azonnal reájövünk e megállapítások helyességére. Politikai szabadságjogok, az egyéni és társadalmi szabadság alapvető pillérei és előfeltételei, az általános választói jog, a népképviselet, felelős kormány a bírói függetlenség és a sajtószabadság. Az általános választói jog uj törvénye tagadhatlanul liberális alkotás, de a gyakorlatban mégsem vált be, mert szavazati jogot adott az analfabétáknak is, s az agitáció lázának szolgáltatta ki az országot és beteg tüneteit rányomta a parlamentre is, mely fáradtan vonszolja magát előre. A népképviselet elve teljesen meg van hamisítva a választói kerületek beosztásával, mely a kisebbségeket megfosztja arányos képviseletüktől és a hegemóniát a cseheknek biztosítja. A felelős kormányzat elve teljesen fel van rúgva, az aj állam fennállásának második évében már a felelőtlen kormány abszolutizmusának szolgáltatta ki az ■áiíarn polgárait. A bírói függetlenség nagy elvét nem érte nagyobb veszédelem, de a sajtószabadságról és azzal, ami e szabadságjogot érte, a sok megalázásról,, tudatlan emberek elfogultságáról és rosszakaratáról ne is essék szó e komoly szavak között. Politikai szabadságunk jogai tehát a legingatagabb talajra épültek fel. Lássuk az egyéni szabadságjogokat, hogy festenek azok. A személyes szabadság, hogy azt csak birói intézkedés korlátozza, a tettenérés esetét kivéve, csak Politikai lap. Főszerkesztő: GAAL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYmY JÓZSEF dr. üres fikció. Itt a birákat, a jogtudósokat a detektívek és korábban a katonai rendőrség kiváló jogászai pótolják. Hogy rosszakarata gyanú, emberi tévedés és emberi ostobaság alapján a szabad polgárok tízezrei kerültek börtönbe, akik teljesen ártatlanok voltak, az már nagyobb emóciót nem is kelt e szabad republikában. Az állam nem biztosítja a működési és kereseti szabadságot, korlátozza az egyént, a tulajdont és a tőkét. Ne hivatkozzunk egyébre, mint a mezőgazdasági üzemek kollektiv szerződéseire, amelyek a munka csődjét idézték volna elő és a termelést tették volna tönkre, ha a gazdák ellene nem foglalnak állást. A tulajdon elvének sokszoros áttörése, a halvaszületett üzemszocializálás gondolata, mely végeredményében senkinek sem használ és kell, a tőke teljes tartózkodását idézte elő és gazdasági krizisl, munkanélküliséget teremtett, melynek nyomában, jár az ipar és kereskedelem teljes pangása. íme az egyéni szabadságjogok korlátozása nyomában jelentkező eredmények. Nem sokkal mondhatunk több jól a társadalmi szabadságjogok csoportjáról sem. A szabad vailásgyakorlat gondolata, szabad vallás elleni izgatássá fajult el, mely szobrokat dönt le és templomokat gyaláz meg. Ezek azonban csak kivételek, amelyekért a kormány közvetlen felelősséggel nem tartozik. A legtöbb jogfosztás, sérelem azonban .itt érte mégis az állampolgárok kisebbségi csoporljait, az oktatási és egyesülési szabadság terén. A polgárokat fajuk és nemzetiségük szerint bírálják el, ezen demokratikus államban. Azért mert magyar vagyok, nern lehetek köztisztviselő, sőt a szabadpályákon sem foglalhatok hovatovább helyet, ha e liberalizmus soká tart. Iskoláinkat tervszerint elszlávositani igyekeznek és megsértik legféltettebb nemzetiségi jogunkat, nyelvünk jogát, nem engednek iskolákat állíttatnunk, sőt a meglévőket is elviszik tőlünk és igy kultúránk létalapjára tőinek. Az egyesülési szabadságra a legjellemzőbb, de egyúttal a demokrácia fogalmának zavaros értelmezésére és kiskorú felfogására is, az, hogy a nemzetgyűlési választások előtt a pártokat a kormány engedélyezte. Magyar pártot a szocialista kormány egyszerűen nein engedélyezett. Elrendelte ezelőtt két évvel a statáriumot és fenntartja, de csak magyar, vidéken, mert egyetlen egy esetben sem kellett Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wador-u. 2’f hová úgy a iap szellemi részét illcCő közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelöltül hetenkinl Háromszor: kedden, csüíőiiükön és szorMöii. ítélkezni, jeléül a fennálló rendnek és nyugalomnak De a statárium fenntartása szükséges azért, hogy az egyesülési jog, korlátozásának valami jogcíme legyen. Itt azonban valóságos operett kormányzat folyik. Az alsófoku hatóság nem engedélyez, de a felső igen. A felső engedélyez, de az alsó megakadályozza a bejelentett gyűlések megtartását Az egyesületek jogai is lépten nyomon gáncsokba es akadályba ütközik, a rendőrhatóságok részéről. Folytathatnánk még soká, de ezekben nagyjából összefoglaltuk a szabadságjog elméletek ellen intézett támadásokat, amelyek minden demokratikus állam törvényhozásában szent és sérthetetlen oltárok védelme alatt állanak, ahová e jogok állítva vannak. Ez a mi demokráciánk, nagyon is vigasztalan,, de igen hü képe. A nagyagmázidi miervju. (Szijj Bálint, mint főszerkesztő nyilatkozik nagyigmándi otthonában a nyugatmagyarországi kérdésről, — a főrendiház reformjáról. — Hallja meg a nagy és kisántánt, hogy micsoda veszedelmet rejt reájuk nézve Nyugatmagyarországnak Ausztriához való csatolása) Budapesten uj kőnyomafos lap indult meg a napokban Kisgazdapárti Értesítő címmel. Felelős szerkesztője egy nőujságiró : Lipthay Olga, felelős kiadója ifj. Lipthay Béla. A kőnyomatos lap főszerkesztője régi ismerősünk, nagyigmándi földink: Szijj Bálint, A kőnyoma* fos lap nagyatádi Szabó István pártjának a hivatalos sajíótudositó közlönye. Megjelenik naponta többször. E kőnyomatos lap 16. száma érdekes interjuvot közöl Szijj Bálint nagyigmándi ne'rnzetgyülesi képviselőtől, a magyarországi kisgazdapárt elnökétől a legaktuálisabb kérdésekről „Látogatás a Kisgazdapárt aielr.ökénél“ címmel. Szijj Bálint képviselő ugyanis az aratási szabadságot otthonában, Nagyigmándon tölti. Nagyigmándi otthonában kereste fel a kőnyomatos munkatársa Szijj Bálint főszerkesztőt, aki a látogatásról igy számol be: Budapest, jul. 20. Az aratási munkák miatt szabadságon levő főszerkesztőnkkel Szijj Bálinttal Nagyigmándon lapunk tudósítójától felvett rendkívül érdekes és aktuális beszélgetésről a következő telefonjelentést kaptuk: Nagyigmánd jul. 20. Legsürgősebb a Nyugatmagyarországi kérdés. A Kisgp. Ért, szomorú kötelességének tartotta, hogy akkor, amikor még az összes magyar sajtó illúziókban ringatta magát, már hetekkel ezelőtt megírni, hogy Parisban még nem ébredtek tudatára annak, hogy Ausztria a nyugatmagyarorszógi hozománnyal Németország karjaiba vesse magát és ezzel a Franciaországot megsemmisítő revanch Milus János 'uha,es*".és, veptifztitó Komárom, Nador-utca 5. es 48. szám. : Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit, ■ ■....- ■
