Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-23 / 61. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 81. szám. Szombat) 1921. Julius 23. KOMAROMI LM KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-.zlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sfcési évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fillér. Politikai lap. - Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szeHemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Jog, törvény és igazság, jöjjön el a te országotok! Talán csak nem bujdostatok el végképpen közülünk, bizonyára csak szigorú inkognitóban figyelitek az eseményeket minálunk! Yan figyelni és feljegyezni való bó'ven. A jogot letaszította trónusáról a hatalom, mely komoran int a szuronyok felé, ott csillognak a háttér árnyékában. A törvény ereje labilissá vált, mert azt ellenem úgy alkalmazza a hatalom, ahogy neki tetszik, ha javamra szólna, akkor pedig nem alkalmazza. És az igazság, az istennő szigorú mérlege elveszett kezéből: ellopták ismeretlen tettesek, akiket lázasan keresnek a propagacsna detektívek. Jog: szabadságjogok, egyesülési és gyülekezési jog, sajtószabadság szép és szent joga, szabad véleménynyilvánítási jog, beh szép jogok is voltak ezek hajdanán és bizony beillenének minden demokratikus állam programjába. Alkotmányjog: parlamentáris kormányforma mintha szintén hozzátartoznék a demokrácia, alkotó elemeihez, melyet el tudunk például képzelni ,,teljhatalmú“ miniszter nélkül is. Önkormányzati jog, községi jog, éltek-e még és hol késtek az éji homályban? Törvény: pótolja egész jól a rendelet, melyekből percenként meghatározhatatlan mennyiség jelenik meg a demokratikus republikában minden rendű és rangú sóhivatal csúcsáról. Törvény biztosítaná lakásom védelmét, magánjogaimat, személyes szabadságomat és azt kell mégis látnom, hogy lakásomat rekvirálják, bútoraimat lefoglalják és nekem nem kellemes idegeneket ültetnek oda beléjük, rájuk, holott „az én házam az én váram“, tartja az angol példaszó. Kollektiv szerződést parancsol reám valami zavaros és meg nem emészthető rendelet, munkaviszonyt, melyet kétoldalú szerződés szabályozott mindenkor, most nem szüntethetek meg akkor sem, ha az érdekeimbe ütközik. Szabadságomat, ha korlátozzák — nem ám bírói — csak közigazgatási utón, ártatlanságom esetén azt se mondják, hogy pardon, tévedtünk. Igazság: deputációzhatunk korlátlanul, felebbezések a sóhivataloknál hevernek, évekig elintézetlenül, a nékem kijáró jogokat kegyképpen kaphatom meg, mint egy rongyos útlevelet, de csak úgy, ha összegeket fizetek érte adóban és bélyegben meg taksában. És még örvendve újságolják ismerőseim, hogy megkaptam az útlevelemet. Kihúzták a szerencseszámomat. A nevem, az én tisztes és becsületes nevem benne lehet titkos nyilvántartásokban, melyeket közhivatalokban vezetnek és erre pocsékolják a drága munkaidőt és az államnak fizetett adónkat. Talán detektívek is lesnek rám az utcasarkon, kivel beszélek és utánam szaglásznak, hogy hova megyek be. Aligha amerikai kópiája ez az ifjú közigazgatásnak. Végül örvendj, hogy élsz, hallgass, főleg ne politizálj, fizesd meg adóidat és ujjongj a demokratikus állam nagyszerű vívmányainak. vjp •• •• © w Köszönjük olvasóink és laptársaink szives gratulációit, jó kivánatait abból az alkalomból, hogy lapunk ezentúl háromszor jelenik meg hetenkint. Az a szeretet és megbecsülés, amelyben részesítenek bennünket, megacélozza erőnket, izmainkat és uj bizalmat önt lelkűnkbe a tövises és ezer akadályokkal eltorlaszolt utón való tovább haladásban. A szeretet, amely kísér bennünket utunkon, nem egyetlen utitársunk. A gyűlölet, a poklok minden fúriái is kisérötársaink, amelyek az utmenti bokrokban elrejtőzve, alattomosan, bakonyi kapcabetyár módjára legelődnek reánk. A jól fizetett Bécsi Magyar és a jövő éber szemekkel kisér bennünket hűséges csatlósaival, a bécsi Jövő által „kultur magyarságának nevezett alkalmi magyarokkal együtt. Bécstől-Prágán-Pozsonyon át a komáromi ugyj nevezett „kulturmagyarságig“ az ellenségek ezrei szeretnék elsülyeszteni hajónkat, alattomos kezekkel léket akarnak fúrni rajta, amelyre szeretnék rásütni, hogy dugárut: irredentizmust és Horthy aranyakat szállít. Ök maguk is tudják, hogy ez hazugság, de mint a féle közmondásos Pálok, akik nagyon is jól tudják, hogy mit kaszálnak és azt is, hogy milyen napszámért, ezt a bőséges napszámot, baksist meg is akarják érdemelni. A mi hajónk önzetlen és megalkuvást nem ismerő magyarságunkat és a békeszerződésben biztosított jogainkért küzdő, tisztességes és megengedhető, törvényes fegyvereket szállít a megértés és a szeretet tengerén az örök béke partjai felé. Vitorláinkat a magyar fajszeretet, szlovák testvéreink iránti ragaszkodás, a rendithetetlen hit, hogy a magyarság is egyenlő polgára lesz annak az uj államnak az intrikusok minden aknamunkája dacára, igen, ami vitorlánkat ez a. hit, ez a szeretet és ez a reménység duzzasztja. Iránytűnk a sziveinkben van és ez a kölcsönös szeretet, megértés és az a szent elhatározás, hogy megrugdosni, leköpködni nem hagyjuk magunkat. Olvasóink táborára is feladat hárul, hogy utunk minél viharmentesebb legyen. A szerkesztőség és olvasóink gárdája legyen egy nagy család, amely egymást segíti, támogatja. Egy mindnyájunkért, mindnyájan egyért. Panaszaikkal, sérelmeikkel akár szóban, akár Írásban keressenek föl bennünket. Mondja el mindenki, hogy mi fáj, mi sajog a lelke mélyén. Hogy lapunk minél élénkebb, eleven, változatosabb legyen, cikkeikkel, tudósításaikkal keressenek föl bennünket minél sűrűbben, Terjesszék, ajánlják ismerőseik, barátaik körében lapunkat, szerezzenek neki uj híveket, olvasókat, előfizetőket és hirdető feleket. Hadd növekedjék még erősebbé táborunk, hogy ellenségeink minden alattomos tervét keresztül húzhassuk. Szakiskolákat követelünk gyermekeink számára ! Nem egyszerűen kérünk, hanem törvényadta jogunknál fogva követelünk. Mert a nagyon sokat emlegetett trianoni békej szerződésnek még többet hánytorgatott egyes paragrafusai, melyek a kisebbségek nemzeti és kulturális jogairól szóinak, egyenesen kötelességévé teszik az egyes utódállamoknak, hogy a kisebbségeknek megadják azokat az j iskolákat, amelyek számarányuknál fogva meg- i illetik őket. A trianoni u. n. békeszerződést | pedig a csehszlovák állam is bekebelezte saját törvénycikkelyei közé, tehát kötelezi az államhatalmat a benne foglaltak végrehajtására. És j ha már kötelességeink, niég pedig súlyos kötelességeink vannak az állammal szemben és azoknak becsületesen eleget is teszünk, akkor viszont mi is jogosan megkövetelhetjük és meg is követeljük, hogy az állam is eleget tegyen adózó polgáraival szemben fenn álló kötelességeinek. Azelőtt, ha az a fiatal gyerek elvégezte a négy polgári osztályt, vagy valamelyik középiskola négy osztályát és nem akart tovább tanulva lateiner pályára lépni, hát tetszése szerint válogathatott a hajlamának és képességeinek megfelelő szakpályák között. c,s elvégezvén a gyakornoki évet, mehetett a szakiskolába, abba, amelyikbe tetszett. Ami a választást illeti, azt most is szabadon teheti az a négy osztályt végzett fiú, de hogy célját eléri-e, az már más kérdés. Mert középiskolák terén is igen nagy nyomorúságban sínylődik az itten élő magyarság (egy magyar középiskolára most a felsőbb hatóságoktól is elismerten 1117 növendék esik), de ami a szakiskolák számát iileti, az egyszerűen a semmivel egyenlő. Nincs magyar férfi tanítóképzőnk. Egysíérüen egy sincs. Hát mit gondolnak az illetékes tanügyi tényezők, az általuk kimutatott 747 magyar elemi iskola honnan szerzi be a szükséges pótlásokat? Vagy azt hiszik, hogy a bennük működő tanerők örökké fognak élni? Avagy talán a már eddig is nagyon alkalmazásba vett gyorstalpaló kurzusokkal vélik betömhetni a majd előálló sürgős hiányokat? Ezt a tanítás színvonalának veszélyeztetése nélkül nem tehetik meg és nem is leszünk hajlandók megengedni a magyar iskolákon ezt a vivisektios kísérletet. Vagy talán abban a délibábos ábrándképben ringatják magukat odafönt a magas minisztériumban, hogy fokozatosan sikerül majd a magyar iskolákat kiküszöbölni és végül is egy akol lesz és egy pásztor, még pedig cseh-Milus lános ruhafestö és vegytisztító AVUAM» Komarom, Nador-utca 3. es 48. szám. m ’i Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket» függönyöket stb. fest és tisztit, an.
