Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-12-17 / 101. szám
2. oldal «Komáromi Lapók* 1121. december 17. keretei csakis minimálisak lehetnek s a csehszlovák delegáció által tett egyes nyilatkozatokat nem is lehet felvenni & kisebbségekről szóló egységes rendelkezésekbe.“ Benes tehát az általa előterjesztett tervezet fogadtatásáról igen hízelgő módon nyilatkozott. Bármi is volt azonban a konferencia álláspontja, tény az, hogy Banes a kisebbségvédelem szabályozására vonatkozólag oly előterjesztéseket tett, amelyeknek igazságosságáról meg volt győződve. Ez az előterjesztés őt erKöicsi tekintetben feltétlenül köti. A ezlovenszkói uemzeti kisebbségek ezért joggal kiváncsiak arra, hogy ezen meuoireok mily magatartást Ígérnek velük szemben és azért határozottan követelhetik, hogy ezen iratok megfelelő közléséről is gondoskodjék a kormány. (ESŐ.) = Hlinka csoportja. Ismeretes, hogy a szlovák néppártból Hlinka András tiz társával kilepett, mivel a kormány a szlovák főgimnáziumok felállítására vonatkozó igényét nem honorálta. A koalíciónak összetűzése a Hlinkacsoporttal kellemetlen helyzetet teremtett a kormány számára. Amint a „Narodni I.isty“nek egyik pozsonyi jelentéséből kitűnik, a néppártiak olyan helyzetet biztositottak maguknak, hogy nélkü'ük csak nehezen, ellenük psuig még nehezebben lehet kormányozni, nem tekintve azt, hogy ezáltal Szlovenszkón a konszolidációt nagyon is hátráltatják, ügy moudják, hogy Micsura teljhatalmú miniszter is a párthoz tartozik és ezért a kulisszák mö gött azon fáradoznak, hogy bukásának kérdését aktuálissá tegyék. Már utódjáról is beszélnek bizonyos politikai körökben. = A bírák áthelyezése. Az alkotmánylevél 99. §-a felállítja azt a minden jogállamban uralkodó eivet, hogy bírót csakis saját kérelmére szabad áthelyezni. Az 1920. február 29-én 121. és az 1920, december 22 én 691. szám alatt kelt törvény az igazságügy újjászervezése céljából megengedte, hogy 1921. december 31-ig bírákat akaratuk ellenére is át lehessen helyezni. Ezen utóbbi törvényben megállapított határidőt egy kormányjavaslat szerint bizonyos esetekre korlátozva 1924. év végéig kitolják. Nevezetesen a szlovenszkói és rnsziaszkói első és másodfokú bit-óságok mellé a köztársaság egész területeiből is lehet bírákat beosztani és pedig' anélkül, hogy előzetesen megkérdeznék őke?. — Törvények hatályának meghosszabbi fása. A törvénygyűjteményben több olyan törvény fordul elő, melynek érvényessége december 31- én megszünuék, ha azt a törvényhozás meg nem hosszabbítaná. A képviselőhöz és szenátus mostani üléseinek egyik feladatát épen ezen törvények meghosszabbítása fogja képezni. — Nyugdíjazott ruszinszkói vasutasok panasza. Az államvasutak huszti osztálymér« Dökségének területén az év augusztus havában körülbelül 50 vasúti alkalmazottat (pályafelvigyázót és pályaőrt) az 1920 évi 269 sz. törvényre való hivatkozással, de minden közelebbi megindokolás nélkül az aktiv szolgálatból elbocsátottak és felszólították őket, hogy a nyugdíjazás iránti kérvényüket adják be. A vasutigazgatóság nem volt tekintettel arra, hogy az illetők már 16 hónapja szolgálnak a eseh-szlovák államvasutaknál és fogadalmat ismételten tettek már. Az 50 kenyerétől megfosztott család nevében 8 tagú küldöttség jelent meg Prágában, amelyet a keresztényszociális és magyar kisgazdapárti képviselők klubjának titkára dr. Flachbart Ernő vezetstt Srámek vasutügyi miniszter elő és a küldöttség nevében kérte, hogy a nyugdíjazott vasúti alkalmazottakat reaktiválják, mindenesetre azonban tiltakozott az ellen, hogy a nyugdíjazást fegyelmi vizsgálat nélkül, csapán egyoldalú lemondások alapján rendeljék el. A miniszter azon igérstet tette, hogy az ügyet részletes vizsgálat tárgyává fogja tenni. (ESŐ.) = Tényleges katonák családpótlrka. A ténylegea katonai szolgálatot teljesítő katonai személyek családtagjainak tartási pótlékairól az 1921. március 16 áu kelt 120. sz. törvény rendelkezik. Ezt a törvényt a nemzetgyűlés égj javaslattal, — addig, míg az egységes törvényhozási szabályozás be nem következik — meghosszabbítani szándékozik. Iüíéüí a WMl iitfii. A tisztviselőktől és egyéb közalkalmazottaktól követelt hűségeskü, illetve szolgálati fogadalom tárgyában dr. Körmendy-Ékes Lajos kér. szoc. nemzetgyűlési képviselő a miniszterelnökhöz a kővetkező interpellációt nyújtotta ba: Köztudomású, hogy az állami törvényhatósági és községi tisztviselőktől és egyéb közalkalmazottaktól a szlovenszkói hatóságok, illetve hivatalok vezetői nem egységesen, egyidőbon és egyforma szöveggel kívánták a szolgálati eskü, illetve fogadalom letételé1, hanem ebbeu a kérdésben egymástól merőben eltérően, ötletszerűen jártak <-l. Voltak olyan hatóságok, amelyek szolgálati esküt is, vpiták olyanok, amelyek szolgálati fogadalmat követeltek. É* ezt az esküt, illetve szolgálati fogadalmat egyos hivatalvezetők azonnal a köztársaság első berendezésekor, tehát nyomban a volt magyar területek katonai megszállása után követelték, más hatóságok fejei pedig csak később a vörös had. sereg visszavonulása után tekintették ezt aktuálisnak, sőt néhány hatóság bevárta ezzel a követeléssel a st. germaini békeszerződés megkötését és nincs kizárva, hogy voltak olyan hiv&taífőnökók is. akik csak » trianoni békeszerződés életbelépésével látták elkövetkeződnek az időt arra, hogy a volt magyar áíhmi, törvényhatósági és községi tisztviselőktől a csehszlovák szolgálati fogadalmat, illetve hüségesküt kivegyék. Miután a különböző hatóságok álláspontja abban a tekintetben is különböző, bogy a rzolgálati eskü, illetve fogadalom letételének megtagadása milyen következményekkel jár az ér dekáit közalkalmazottakra nézve, ebben a közalkalmazottak ezreit érdeklő kérdésben most már annál is inkább elodázhüatlanul szükésges tiszta helyzetet' teremteni, mert közülük nagyon számosán nyugdíj igényükkel is el lőttek utasítva az eskü, illetve fogadalom megtagadása miatt: kérdezzük a Miniszterelnök Urat: 1. Mely időponttól kezdődőiig volt jogában % szlovenszkói és ruszkakrajnai hatóságokn k a volt. magyar állami, törvényhatósági, községi és vasúti tisztviselőktől és egyéb közalkalmazottaktól szolgálati vagy hűségesküt, illetve fogadalmat követelni ? 2. Azok az ilyen közalkalmazottak, akik az eskü vagy fogadalom letételét a békeszerződés megkötését megelőzőleg bármely okból vagy kifejezetten azért vonakodtak letenni, mert a területeknek — amelyen hivatalukat betöltötték — állandó hovaíartozandósága még jogilag el nem dőlt, jogosan lettek-e elutasítva? 3. Amennyiben a Miniszterelnök Ur jogi álláspontja szerint az eskü, illetve fogadalom letétele a terület állami kovatartozaudóságának jogilag történt eldöntése előtt jogszerüleg nem volt követelhető, tehát az érdekeltekre nem is volt kötelező, hogy melyik időpontnak bekövetkezése, illetve melyik békeszerződésnek — a Bt. germaini vagy trianoninak megkötése, illetve életbelépése tekintendő olyan határidőnek, amelyet megelőzőleg a volt magyar állami törvényhatósági és községi közalkalmazottak eskü, illetve fogadalom letételének megtagadása as illetőkre nézve a szolgálatból való elbocsájtárnak, illetve nyugdíj igényük elvesztésének jogkövetkezményével nem járhat? 4. Miután a volt magyar közalkalmazottak nagy tömege az itt érintett kérdés bizonytalansága és szabályozatlansága folytán az alárendelt hatóságok kéiys-kedvének veit és van kiszolgáltatva és «xiateueiáját elvesztve, ártatlanul koldusbotra jutott, sőt nagyon sokap betöltött 35—40 szolgálati évük dacára nyug* díjigényükkel is egyszerűen el lettek utasítva* hajlandó-e a Miniszterelnök Ur ezt a kérdés# félremagyarázások lehetőségét kizáró módost sürgősen és precízen szabályozni és a hatóságokat az általuk e téren elkövetett jogtalanságok helyrehozására utasii&ni? Október 28—december 17, E két dátum jelzi azt az interregnum*^ amely aiatt a Komáromi Lapok szünetált. A lap betiltását megelőző napokon l—jt napig nyomdászsztrájk volt ép^»n Komáromba», amely miatt a Komáromi Lapok keddi száma nem jelenhetett meg. Hogy ezt a hiányt pótoljuk* a szerkesztőség elhatározta, hogy a csütörtöki szám kettős szám lesz. A csütörtöki ?zám min* közel volt a megjelenéshez, a gépben várta a kinyomást, amikor lelefonjelentés érkezett, hogy a teljhatalmú miniszter a Komáromi Lapokát további intézkedésig betiltotta. A betiltó végzés csak később érkezett meg Írásban és igy hangzott: 13171 sz./rkap. 1921. „Komáromi Lapok“ Tekintetes Szerkesztőségének! Komárno. Értesítem a Tekintetes Szerkesztőséget* hogy zsupán ur a teljhatalmú ministeriumtól vett utasítás következtében a „Komáromi Lapok“ kiadását ujabbi intézkedésig betiltotta. Erről dr. Gaái Gyula és Spitzer Béla komávnoi lakosokat értesítem. Nagy, rendőrfőkapitány. 169 ein. sz./rkap. 1921. Komárno város kormánybiztosa 15/1921. számú leiratával közli a Komáromi Lapok écs a A Hirek beszüntetési okait. Végzés. 13171/1921. számú értesítéssel a beszüntetés tekintetében kiegészítendő, kormánybigg tos ur fenti számú leiratára hivatkozássá közlöm, hogy a lap megjelenése azon okbil tiltatott el, mivel magyar irredenta politikát folytat és a határontuii politikusokkal tart fenn érintkezést. Erről dr. Gaál Gyula komárnoi lakost értesítem. Komárno, 1921. év november hó 12-éa. Nagy, rendőrfőkapitány, A Komáromi Lapok betiltásánál igen sok család (nyomdász, ujságárusitó) veszítette el kenyerét, amely csak növelte azt az elégedeilea hangulatot, amely lapunk betiltása a társadalom minden rétegéből kiváltott. Mint futó tűz terjedt el a városban s & vidéken a betiltás hire, amely mindenhol óriásé visszatetszést szült. Még a telefonon történt betiltás megérkezése napján, csütörtökön, okt. hó 28-án d. e. lapunk szerkesztősége: dr. G»al Gyula felelős főszerkesztő, dr. Baranya y József szerkeszti, Fü öp Zsigmond főmunkatárs és ápitzer Béla laptulajdono3 fölkereste úgy dr. Folkmau István megyei, mint dr. Krivoss Aladárt, • mozgósítás idejére kinevezett városi zsupánt. A kiküldöttséghez csatlakozott a szintén ba« tiltott A hirek szerkesztősége és a betiltások folytán kenyerüket vesztett nyomdai munkások küldöttsége is. A küldöttség nevében, mint a komáromi sajtó nesztora, dr. Gaal Gyula, lapunk feleli* főszerkesztője tolmácsolta mindkét helyen a küldöttség kérelmét, a betiltások visszavonásának elősegítését. Hivatkozott az éppen a téj előtt kenyerét vesztett munkások nagy számára, amikor Komáromban a munkanélküliség ügyig nagy Éppen a tél nyomorának az enyhitésérg Raktáron tartok; saját gyártmányú, többféle méretű cent en t-kutgyürüket, cement-csöveket, .szine3 és egyszerű cement-lapokat. |( Alapítva 1900 Au- Komárom, Gazda-utca 23. (Víztorony mellett.) Alapítva 1908 baa. Elvállalok mindennemű építési munkákat, u. m.: csatornázást, hidmunkálatokat, maga« é> mély építkezést, cement-jászol, fürdőszobák és konyhák padlóburkolását, betor.irozátt, terrazzo- és velencei mozaik burkolást helyben és vidéken a legolcsóbb árak mellett. — Szives pártfogást kér Polvar János, beton-mester. Raktáron tartok: tetőfedő-cae r epet, sírköveket, íirkereteket, műkő-lépcsőket, valamint buior- és kávéházi már-, viny-lapokat stb.
