Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-10-13 / 96. szám

üegyvenkstiedik évfolyam. 96. szám. Csütörtök) 1921. október 13. KOHABOIO LATOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár c*efe-s*lovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: &£t#« évre 80 K, félévre 40 K, nesjedévre 20 K. Egyes szám árit i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náder-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. iik hefenkint háromszor: kedden, csütörlökőa és szombati«. A demokrácia, melyről kiskorú politikusok és nacionalista újságok dadognak, egyes tények folytán a gyakorlati éleiben leszáll kellő értékére, leszáll magától, nem is keil leszállítanunk. A demokrácia előfeltétele a tömegek aka­ratának kifejthelése, széleskörű választói jog, népképviselet és igy tovább. E helyett egynéhány ur kinevezte magát a köztár­saság első napjaiban „nemzetgyűlési kép­viselőnek“ és törvényeket hozott, amelye­ket meg kell tartanunk. Mikor azután elközeledett a válasz­tások ideje, a polgárok tömegei pártokba verődtek és ekkor került napvilágra a demokrácia legnagyobbszerü vívmánya: a kormány felülvizsgálta a pártokat és egye­seket nem veit tudomásul Nehogy valaki félreértse a kormányt, minden kormány­pártot engedélyezett, főleg a szocialista párt legtarkább árnyalatait, amelyekre szá­mítolt, de az ellenzéki párt már nem volt Ínyére. Így azután a magyarság a válasz­tói kerületek demokratikus megkorrigálá­­sával tizenkét képviselőt küldött a nem­zetgyűlésbe, holott a milliót messze túl­haladó számaránya szerint nem ennyi illette volna meg. A demokrácia nevében ment mindez a játék és az emberek megdöbbenve néz­tek egymásra: igy is lehet? A demokrácia nem ellensége a kul­túrának, sőt’azt előreviszi. Ennek az ál­lamnak a sajátos demokráciája a kultúra ellen hadakozik és a legnagyobb előszere­tettel foglalkozik a neki nem leisző kultúra átfestésével. így vették el iskoláinkat az egyetemtől kezdve lefelé. A kormány és -csatlósai azt hiszik, hogy a magyar kultúrát akkor oldják meg, ha a tanítóknak nagyobb fizetést adnak, mint a magyar államtól kaplak. Ezzel legfeljebb csak néhány inga­tag és gyenge tanítót vehetnek le a lábáról. De -a magyarság egyeteme figyeli ezeket a próbálkozásokat és résen áll. Jegyzi sérelmeit, az elszlovákositott iskolákat, a nyelvtörvény kijátszását és megsértéseit, a kaszinók és kulturegyletek feloszlatását, egyesületek vagyonának minden megoko­­lás nélkül való elkobzását: tudja jól, hogy ezek a magyar kultúra integráns részei voltak és ezeket számon fogja kérni, ha elérkezik a számadás órája. A demokrácia, melynek alapelve a népképviselet, oly módon, hogy azt maga a nép válassza meg, legközvetlenebb mó­don a községi életben nyilatkozik meg. A városok és a községek gazdasági, köz­­igazgatási, kulturális ügyeiket maguk in­tézhetik a törvények keretében. És mit tesz a demokrácia? Kinevezi a képviselő­testületeket, a megyei úgynevezett köz­­igazgatási bizottságokat és mindezt a ha­talmat a zsupánra bízza. Ha az a zsupán felismeri a helyzetet és áttekintése van a törvényhatósági életben, talán nem él vissza hatalmával. De ugyebár, akadhat olyan zsupán is, akit egyedül és kizárólag nacionalista szempontok irányítanak, aki gyengébb egyéniség és erősebbek befolyá­solják, tegyük hozzá, hogy elfogultan és lelkiismeretlenül. És ekkor készen van a baj. A községi választásokat csak Ígérik, de kiirni mégsem merik. Félnek attól, hogy megtalál nyilatkozni a nép igazi és hamisítatlan akarata. Városok, községek jutnak a tönk szélére ezzel a politikával, de ez a kormánynak mindegy. A fő dolog, hogy az adók minél nagyobb mértékben befollyanak. Komárom város közigazgatása két és fél év alatt az ötödik törvényhatósági bizottságot látja zöld aszlala mellett. A mostani úgy kerül oda, hogy egy fontos, a város létérdekét érintő kérdésben kívánt a zsupán többséget alkotni az adózó pol­gárság kifejezett állásfoglalásával szemben és részben újjáalakította. Kár volt a fél munkáért. Kinevezhetett volna egész újat is. Nem lepett volna meg bennünket a csehszlovák demokráciának ez a jogkiter­jesztése sem, hiszen a jogról mi már csak mint fogalomról beszélhetünk, a valóság­ban közjogok már csak a papiroson van­nak meg, törvényekben, melyeket nem hajtanak végre az Európa részére ki­talált demokrácia nevében, mely porhinlés és tartalom nélkül való szomorú öncsalás­nál nem egyéb. = A német képviselők a legszebb emlé­keket hagytak itt városunkban, melynek lakos­sága soha sem fogja elfeledni azt a szerotetben való együttérzést, mely a köztársaság két nem­zetiségét közös sorsában összehozta. A német képviselők látog tájából uj remény, uj hit erő­södön meg bennünk Német testvéreink | bebizonyították, hogy a köztársaság területén levő kisebbségeknek össze kell fogniok és együt­tes erővel kell dolgozniok azoD, hogy a béke" szerződésben biztosított jogok ntcsak papiros” jogok maradjanak, de élő és érezhető valósággá váljanak úgy az itt élő németség, mint a ma­gyarság életében. A mi lelkűnkben eddig is élt ez a tudat, de ezúttal csak megerősödött és meghatványozódott, mert meggyőződtünk arról, hogy nem vagyunk egye­dül, az itt élő másfél millió magyarnak három és fél millió megértő és együttérző testvére van, akikben joggal bízhatunk jobb sorsunk kiküz­dése közben. Szeretetünkkel és áldásunkkal ki­sérjük őket utjokban, munkájukban és tetteik— { ben, m lyekből sikernek és bol­dogságának kell fakadni! De elismeréssel kell megemlékeznünk a látogatás alkalmával az Országos Kisgazda és Kisiparospárlnak buzgal­máról, melynek vezetősége lehttővé tette, hogy a szinmagyar terület fim teslvéri szeretetheti egyesülhettek szomorú sorsuk osztályosaival. A német képviselők sz ovenszkói utazásá­ról szóló hivatalos jelentést, melyet a cseh­szlovák sajtóiroda adott ki itt közöljük, melynek »jól értesültsógét« eléggé bizonyítják a következő sorok: »A nemzetgyűlés német nemzeti képviselői szlovénekéi utjokban vasárnap meglátogatták Komáromot, a hol'a keresztéuyszociaiisták élü­kön a nemzetgyűlési magyar képviselőkkel ünne­plés fogadtatásban részesítették őket. Mivel a német-magyar tüntetéseknek a zsupánátushoz beérkezett jelentések szerint az volt a célja, hogy az aznapra odavált határmegállapitó bizott­ságot befolyásolják, a zsupán betiltotta a magyar bandériumok tervezett felvonulását és a magyar színek és jelvények viselését. Erre a német és magyar képviselők tanácskozást tartottak, me­lyen elhatározták, hogy Folkmann zsupánnál tiltakozni fognak Ebből a hivatalos jelentésből most már harmadik magyarázatát tudjuk meg annak, hogy miért keltett a magyar ruháuak viselését betil­tani. A zsupán először a felettes hatóság rendele­tére hivatkozott, majd a képviselők előtt a sta­táriummal fedezte magát, most azüín azt a pi­káns kis magyarázatot is megkaptuk, hogy vasárnapra várták a »határmegállapitó bizottsá­got« Komáromba, már pedig a bizottság tag­jainak nem szabad látnia, hogy Komáromban magyarok laknak. — Ellenzéki pártok vezérbizottságának értekezlete. A szlovenszkói ellenzéki politikai pártok közös bizottságának vezérlő bizottsága t. évi október hó 15 éu délután 4 és fél óra­kor Ótátrafilredeii a Grand szállóban értekez­letet tart. == A tót néppárt követeli a tót nyelv használatát. A Szlovák híradása szerint a tót néppárt a nyelvtörvény 4 ik szakaszára való hivatkozással követeli: 1. hogy a pozsonyi közoktatásügyi osztály csak tót nyelven adjon ki rendeleteket és hirdetményeket; 2. hogy a közoktatásügyi minisztériumnak Szlovenszkó számára kiadott rendeletéi tót nyelven jelen Megérkeztek az eszi újdonságok pifl térti, női és gyermek 11| egy „balkaros“ és egy „cilin­­deres“ Singer-féle varrógép eladó. Nagy választékban kaphatók FISCHER JENŐ cipökepeskedésében Komárom Megye-u. 16. (Zsupáni hivatallal szemben)

Next

/
Oldalképek
Tartalom