Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-10-11 / 94-95. szám

a maga lurvuu) uszieieievei meszat ueu ub az uj állam kereteibe, de mindamellett munkáste- Vékeuységgel akarja tovább szolgálni a magyar fcullurát, melynek ápolása és fentartása beeső­­letbe'i kötelességét képezik. Nevelői munkás­ságát pedig továbbra is a valláserkölc^i elvek szerint irányítja. A csallóközi járási tanítói kör, mint az ÁU. Magyar Tanítóegyesület egyik szerve, egye­sületi működését a nemes tradíciók ápolásában, a magyar kultúra öregbítésében, a tanerők er­­kö.'C'i, szellemi és anyagi elhaladásának szol­gálatában tátja. Az elnöki megnyitót tetszéssel fogadták. Utána Vizváry Vilmos, csallóközaranyosi lanitó, a népiskolai s'öjduinitásról tartott igen tanul­ságos és érdekes előadást. Ismertette az egyes korok nevelési vezéreszméit, hogy a társada­lomnak tiszta erkölc ü nemes jellemű, köteles­ségtudó polgárokat neveljünk. Dj ez a munka­szeretetre va!ó neve és egyik fő eszköze a slöjd. Érd késén ismertette a sbjdtanitus há­rom főágának: a papír, agyag és famuokák ta diósának módját, melyet gyakorlatilag is be­mutatott. A tanulságos előadást nagy tetszés sei fogad ak. Ezután Szendrey Imre, komáromi tanító a rajzoktatás vezérfonala címen tartott előadást. Ismer etté az uj rajzoktatás történeti keletke­zését. Az uj rajzoktatás többé nemj,ismer gépies másolást, hanem öntudatos, önálló, emlékezet után való rajzolást, melyet a rajzolás előgya­­korlatai vezetnek be. Az uj rajzoktatás legfőbb célját a természet után való rajtolásban tűzte ki. Nem követel a gyermektől ariisztikus dolgot, megelégszik annyival, hogy a gyermek az illető rajzot eléggé felismerhetően készítse el, a le­rajzolandó tárgy dimenzióinak megfelelően. A tanítás menetének kellemes változatot kölcsö­nöznek a ecsetgyakorlatok s ennek folytatasa­­képen a különféle színezések. A magyar motívumok hü kifejezője, fejlesztője és meg­őrzője legyen a rajzoktatás. Az előadás be­mutatta még a rajzoktatas anyaginak heti órákra történt beosztását az elemi iskola vala­mennyi osztálya számára, mely fáradságot és körű tekintést igénylő munkájáért elismerést érdemel. A tanulságos előadást szintén élénk tetszéssel fogadták. Az elnök zarószavai után az egybegyűltek társasebédhez ültek, mely igaz magyaros han gúláiban folyt le. I) fonaléi ii liii adóió). Miután az 1921 október 1 én óietbelép'e­­lett uj fűig órai és fényözési adóról szóló 32111921 sz. törvény az edd gi 6581919 sz. törvénytől lényeges eltéréseket tartalmaz, ennek folytán a komáromi állami pü. igazgatóság szükségesnek tartja az uj törvény lényeges in tézkedeseit a következőkből közölni: A főigalmi adó 1921 oktőb.r 1 tő kezdve az eddigi 1%-tol eltérő eg 2%. Az eddigi 1% adótétei csupán a legnélküiözhetétlenebb szük­ségleti cikkeknél tartatik fenn, nevezetesen _a mezőgazdasági termékeknél (kivételével az oiaj termések, veteménymagot, komló és a krilfö di gyümölcskivétűiéva!) továbbá őriemé iyek, pék­félék, növéuyzsirok, hús és husgyárlmi íyoknái (a halak és vadhú Télék kivételével). Ezen iutá rozmányok különösen azon kereskedőkre bírnak fontossággal, akik mindkét nemű árukka! keres­kednek, mert 1921 október 1 tői kezdve adi- Teljegyzéseiket ennek megfelelőieg kell vezetniük. Közelebbi utasításokat a végrehajtási utasítás fog tartalmazni, minden esetre azonban az 1% forgalmi adó alá eső cikkek elkülönítetten köny velendők azoktól, amelyek 2c/0-os forgalmi adó alá esnek. Egy másik újítás a törvénynek az is, hogy az eladó a forgalmi adót a vevőnek külön felszámíthatja és a vevő kívánságára kö­teles is (Zl megtenni. Figyelemre méltó az is, hogy 2% oá forgalmi adó azon szállítmányok után is fizetendő, amelyekre a megegyezés vagy a fizetés még október ho l e előtt történt, de a teljesítés csak szeptember 30-ika után törté nik. Az eladónak ez esetben jogában áll az adókülönbözetet a vevőnek utólagosan felszámi tani. Valamennyi válalkozó köteles úgy a for­galmi mint a fényüzési adót a negyedévi forga­lom után negyedévenkint minden hivatalos fel­szólítás nélkül annak lejártától számított 6 hét alatt befizetni késedelmes fizetés esetén 10% aoseuuimi tanai fczuuiuuus. rumos a lorveny azon intézkedése, hogy az 1 2 és 3 ik negyed­évben esedé os részfzetések 1921 évi november 15 ig tejesen befizsteudők. A vállalkozó elnevezés fogalma az nj törvényben tetemesen kibővittetelt, amennyiben ezen fogalom alá sok oly alany is tartozik, akik azelőtt nem estek forgalmi adó alá, ez áll kü önöseu valamennyi sport egyletre a be­lépti tekintetében. A fényűzést adó adótéle!e az uj törvény­ben változatlanul meghagyatott. Ellenben a fényüzési adó alá eső tárgyak jegyzéke kiter­jesztetett, az értékhatárok, amelyektől a fény­üzési adó alá eső minőség függött, felemeltettek és az adó fizetése néhány esettől eltekintve az előállítónál teljesítendő. A kiskereskedésben adóztatandók meg szőrmék, bútorok, világítótestek, áilatok, régi­ségek, íevéibéiyeggyüjtömények, művészeti repro­dukciók, képzk, képzőművészetek, zeneeszközök, ékszerek, órák és természetes virágok. ZSOLDOS TANINTÉZET BUDAPEST, VII., DOHÁNY- UTCA 84. TELEFON; J—124—47._______ A legjobban készít elő inagánvizsgákra. Vidékieknek levelező oktatás. Speciális, magánhasználatra irt tan­könyvek alapján. 369 Az olcsóság hazája. Romániában fele annyiba se kerülnek az élel­miszerek, mint nálunk. Hig ír álun a szókéban hangzik az állandó panasz, hogy az élelmiszerekkel űzött uzsora miudeu téren elviselhetetlen m .gasságra szök­teti fel az arakat, sildig Romániából a leg­kedvezőbb híradások jönnek s az élelmiszerek árait illetőleg egyenesen irigylésre méltó hely­zetről nyujtau k tájékozódást. Hogy milyen mérhetetlen távolságok v '.írnak a romáuú és a mi élelmiszeráraink között, annak igazolá­sául közöljük a „Nagyváradi Napió“-ban meg­jelent legújabb maximális árakat azzal a meg jegyzéssel, hogy e maximális árak nem csupán­­papirosou léteznek, hau m a valóságban is fenn­állnak. Hús és hentesáruk a mészárszékben és hentesüzletekben: 1 fcg. marhahús 4, 1 kg. bor­júhús 4.50, 1 kg. sertéshús 12, l kg. zsir, szalonna 20, 1 kg. füstölt szalonna és sózott 22, 1 kg. Zsil* 22, 1 kg. háj 22, 1 kg. friss kol­bász 17, 1 kg. füstölt kolbász 20, 1 kg. hideg felvágott 13, 1 kg. szafaládé 8, 1 kg. virstli 11 lei, 1 kg. húshoz legfeljebb 20o gr. csont mérüetö. Eladásnál 100 kg.-mot meghaladó men­nyiség uagybani eladásuak tekintendő, a köz­­vágóhidnái bármily mennyiség nagybani ela­dást képez, mely esetekben fenti árakból 20 százalék árkedvezmény adandó. Szárnyas a piacon: Kiskeresk. 1 drb. tyuk 10—14, 1 pár csir.-e 10—14, 1 kg, so­vány kacsa 8, 1 kg. sovány liba 8, 1 kg. so­­váuy pulyka 10, 1 kg. kövér kacsa és liba 12 1 kg. kövér pulyka 15 lei A vendéglői áraknál változás a következő: Marhahús szósszal (200 grm. hús, 20 grm. szósz) I. o. 3 II. o. 3 75, III. o. 250 Főzelék (100 grm. marha, vagy boiju faitéttel) 3—275—250. Főzelék (100 grm. aertésfeltéttel) 4—375—350. Borjupaprikás (120 gnu. hússal) 425—375—350. Székelygulyás marhahússal (120 grm. hússal) 3—215 -250. Székelygulyás sertéshúsból (120 grm hússal) 475—375—350. Kenyér és sütemény az elárusítóknál: 1 kg. fehér kenyér 4’50, barna kenyér 3 20, 3 drb. kifli 1—. A zöldségnemüekuél és gyümölcsöknél is hatalmas az árkülönbség. Egy kiló paradicsom, amelyért nálunk hat-hét koronát kell fizetni, ott egy, legdrágábban másfél leiért beszerez­hető. Egy kg. alma 1 lei, 1 kg. lajkörte 2.—, 250, 1 kg őszi barack 2.—, 250, 1 kg. besz­tercei szilva —.50, —.80, 1 kg. szőllö 2.—, o.—, X Kg. umnye ^sarga es görögj 1.—1.75. Hány Óperenciás ttnger válasrtja el tö­lünk vájjon Nagyváradot, hogy ott egy leibe kerül az, ami nálunk hat szokol? A hét filmje. Egyik francia lap raa Benest tartja Közép­­európa legjelesebb politikusának, mint aki oly ügyesen összekalapáita a kisántántot. Megsúg­hatjuk annak a fránya kis franciának, hogy ez a véd és dacszövetség összeverődött volna ma­gától is, a magasztalt kültígyér beavatki z isa néikül is. Elvégre, ha hárman félnek egy n* gye­­diktől, természetes, hogy az a három nem gyón­­giti egymást, hanem összefog. No nem igaz? D - azért Benes homlokára egész bátran kiírhat­­jáx ám, hogy zseni! Talán igy : «z my.« Umna meg a teljesség okáért ezt is : mufi! A muzirói ugorjunk a mozira. Nem va gyök mozi látogató, ami abból is kiviláglik, hogy mozis szakkifejezést biggyesztettem felülre cím­nek. De a magyar közönségnek magyar felírását valahogy ügyesebben oldanám meg! A cseh vagy német felírás után megáll a kép és egy hibás helyesirá.su, hóm ilyos, ha vány ákornbá­­kom libeg a lepedőn mint »magyarázat*. A kö­zönség annyit ért, mintha sz-mszkrilul lenne! A S.*iu.szkritról e-zembe jut az uj szansz­­krit: a csehszlovák nyelv, amelyet most x tan­folyamon tanfoiyamitanak. Koros, öreg. vén, agg, aggastyán, élemedett, hajlottkoru tisztes bácsik és nénik ifjúkkal vegyest szorítják szittya szóhoz idomult nyelvüket a zengzetes ujhoui idióma prokrusztes-ágyába. Amint értesülünk, a fúai tan folyamon bajok vannak. Mindenki csak a két orios mellé akar ülni. Érthető és jogos okokból. T. i. hogy a könnyen bekövetkezhető nyelvncam esetén tüstént kéznél tegyen az orvosi segély ! Au revoir. Ünnep Komáromban. Az E. S. O. közli, ismeretes dolog-, hogy a Cseh országi német nemzetgyűlési képvise­lők és szenátorok, Szlovonszkóban gazdasági körútra indultak. E tanulmány ut első állomása Komárom volt. A komáromi Kisgazda és Ki­siparos párt minden lehetőt elkövetett, hogy a német képviselők és szenátorok fogadtatása minél fényesebb és ünnepélyesebb legyen. így programba vette a párt, hogy az ősi komáromi népviseletet, a komáromi szekeresgazdák bandé­­| riumát, csikósokat, és magyar ruhás leányokat vonultat ki a vasútállomásra az érkezők fogadta­tására. A párt már minden előkészületet meg­tett, hogy a fogadtatás legszebb része fénye­sen sikerüljön. A 12-ik óráaan azonban minta villám lecsapott Folkmann István komáromi zsupán azon rendelkezése, hogy a szekeres gazdák és a csikósok bandériumát, és a ma­gyarruhás leányok kivonulását nem engedélyezi, és a legkisebb csoportosulást, nem tűri az ut­cán, és a magyar ruhás leányokat letartoztat­­tatja. Mindezeket szóval adta tudtára Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőnek és Luko­­vich Ferenc pártigazgatónak. A fentiek eré­lyes tiltakozására kijelentette a zsupán, hogy ő ezt felsőbb utasításra kénytelen elrendelni. A zsupánnak ez a intézkedése város és megyet szerte legszélesebb körbe nagy visszatetszés- és elkeseredést keltett. A német képviselők érkezése napján, okt. 9-én vasárnap a korai vonattal Füssy Kálmán nemzetgyűlési képvi­selő Érsekújvárra a vendégek elé utazott,és tu­datta velük a zsupán a rende­letét. A német képviselők és szenátorok leg­nagyobb felháborodással vették ezt tudomásul s egyik német nemzetgyűlési képviselő nyom­ban visszafordult, Prágába utazott, hogy ille­tékes helyen ez ellen óvást emeljen. Közben Érsekújvárról a cseh-szlovák külügyminiszter­nek és még több miaiszternek küldött távirat­ban tiltakoztak a komáromi zsupán ez intéz­kedése ellen. Itt jegyezzük meg, hogy a Komáromi Kisgazda és Kisiparos Párt Micsura teljhatalmú miniszternél és Benes külügyminiszternél táv iratban szintén tiltakozott. Amint a német kép­viselők és szenátorok Komáromba megérkez­tek, a fényes fogadtatás után nyomban felke­resték Folkmann István komáromi zsupánt és legerélyesebben kérdőre vonták és kijelentet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom