Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-10-04 / 92. szám

1 Kegnfvenksftedib évfolfasn. SS. 82áa. Kedd* R92I. október 4. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár caeh-sxlovók értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssé!: Mg ént évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám éra i 80 fillér. ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Hegieteuih hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatos. Jókai jóslata. — „A jövő század regényé“ ben megjósolta a mai eseményeket. — Jókai Mór, a ragyogó fantáziájú magyar regényíró ezelőtt félszáz évvel irta meg „A jövő század regénye“ cimii hatalmas munkáját, melyben valóságos látnoki megérzéssel csopor­tosítja képzeletében az elkövetkezendő esemé­nyeket. A háború kitörése. A kezdete a meginduló világégésnek, máris úgy színesedik tolla nyomán, mint az, sajnos, iK-köveikezett: „Krakkóban volt összpontosítva kétszáz ezer magyar honvéd és újonc sorezred, mely intézkedéssel a generalisszimusz háromféle ter­vet üldözött. Az egyik cél volt az, hogy ilyen nagy összpontosított nagy magyar haderő Magyarországtól jó messze eltávolictassék, mert az osztrák hagyomány még mindig nem hisz a magyarnak “ „Juuius 29 én szólaltak meg legelőször az ágyuk s a kifejlődött ágyuharc késő éjsza­káig tartott e hosszú nyári napon. Az osztrák­­magyar tüzérség ezúttal is bebizonyította fölényét.“ A háború megmozdítja a lomha orosz tömegeket, csakhamar kétes értékű, sötét ele­mek nyomulnak a forradalmak élére, hogy egy uj világot teremtsenek meg e sárba, vérbe­­taposott nemzet roncsain. „Oroszországban, az elnyomott nép a szabadságot átviszi egyszoíre minden térre. Szabad a föld a dézsma aló), szabad a jobbágy a robot a'ó', szabad a nő a családi kőtelekből, a társadalmi nyűgből. Szabad a pénz is; a kormány elveszi az egyházaktól, a volt főne­mesektől, a letéteraények pénztáraiból, kinek nyugtát ad róla, kit meg-felakasztat nyugta helyett. Kölcsönt vesz a bankalapból kamat nélkül s nyomtatja a papirosrubsieket, ahogy a gőzgép győzi.“ „És vaunak ez óriási népnek vezetői, akik nem számítanak rongyos milliókkal, de meré­szebb eszmék után indulnak el a világba. A kiknél hatalom a zűrzavar s akik rendszert találnak a korlátlan, fegyelmetlen, tudatlan népmozgalombau.“ A zsidó világuralmi törekvésre a moz­gató erő: „A kereszténység védelme éppen nem tartozott programmjuk keretébe.“ „Céljuk elűzni a fejedelmeket, eltörölni az országok határait, megszüntetni minden speciális hazáról való fogalmat, lefogy v< rezni erőszakkal minden ország hadseregeit, elpusz­títani miudeu arisztokráciát, lomtárba üzui minden külön alkotmányt, simára taposni min­den vallást és egy keresztvonással kvitté tenni minden államadósságot.“ Még a magyarországi bolsevizmust is meg­jósolta Jókai a következő sorokba: „Szemüket az osztrák-magyar birodalomra vetik ki. Gazdag ország, kész vasúthálózattal, jó utakkal ellátva és áidott termőföld.“ Jóslat a sajtóról. „Van is elvbarálja a nihilisták nézeteinek elég. Ahol nines, vesznek. Eladó irótoli min­denütt van a viiágou. Az európai sajtónak egy harmadrésze az orosz köztársaság magasz­talával fog'alkozik azonkívül egy egész li­gája a becsületes jóhiszemű doktrinér szocialis­táknak ingyen, a maga kenyerén fárad a pro­pagandájukban. Nem a leigázást, a felszabadí­tást várják a Voiga pusztáiról. Miudeu elem, mely a forradalmat mint célt látja maga előtt, titkos és öukéntes szövetségesük.“ „Hogy e titáni merész eszmékből, azután mi a démoni valóság s mi az emberi lehetőség? Hogy annak megindítói valóban csakugyan egész Európát akarják e tabula rázává átalakí­tani vagy pedig csak egy szerencsétlen „baleket“ akarnak valahol elfogni, aki a nagyszerű doktrína apró embereinek magánmulatságaiért a költséget megfizesse, aki Csupán frivol szen­vedélyek, asszonvi és férfiúi szeszélyek, nérói és semiramisi bizarr ötletek áldozatául elessék? Erre nem tud senki felelni, mert Oroszország a Nihil o:szaga belsejébe — még most — belátni nem lehet.“ 0 7T5 a korona. ,,A bessz egyszerre átcsapott a hossz-ba. Tegnap még a lánchidról ugráltak a Dunába a szerencsétlen üzérek, kik a legszilárdabb válla­latok élén nem bírtak semmi áron pénzhez jutni: ma már ömlött a péűz, mintha gomba volna, mely egy éjszaka kiugrik a földből s reggeltől estig másfél milliardra mentek a be­jegyzett uj alapítások lökéi. A kontremiu még egy kétségbeesett kísérletre vállalkozott, de hiába.“ = A nemzeti kisebbségek védelme. Mur­ray tanár délafrikai delegált azt javasolta, ‘hogy a népszövetségi tanácsnál állítsanak fel állandó bizottságot, amely a nemzeti kisebb­ségek panaszait és a rajtuk esett sérelmeket volna hivatva megvizsgálni. A Murray javasla­tát tárgyaló albizottsággal közölték a népszö­vetségi tanács szelt. 25-ér. hózott határoza­tát, amely szintén a kisebbségek védelmével foglalkozik. Eszerint minden beérkező panaszt a népszövetségi tanács elnöke és két tagja oly irányban fogja megvizsgálni, hogy a szerződé­sileg biztosított kisebbségi jogukat megsértet­ték-e vagy a sérelem veszélye forog e fenn, Az albizottság megállapította, hogy ezzel a határozattal már eleget, tettek a Murray ja­vaslatában foglalt óhajnak, mire Murray taDár egyelőre visszavonta javaslatát. Ha látni fog­ják, hogy miképpen működik ez a rendszer, a jövő évben iámét visszatérnek erre a tárgyra. A szóbau levő határozat következtében biztos ugyan, hogy a panaszok nem kerülnek olva­satiam! a papírkosárba, még sem lesz az el­járás tökéletes, mert a két felet meg nem hallgatják. Hir szerint a nemzeti kisebbségek védelmének kérdését más oldalról is feszegetni fogják. Ugyanis az interparlamentáris unió a háború utáu tartandó első konferenciájának napirendjére fogja ‘azt tűzni. = Nyugatmayyarorszig kérdése. Mint ismeretes, az antanth italmak ultimátumot intéz­tek Magyaror.-z ig kormányához, hogy Nyugat-­­magyarorszrgot október 4-ig ürítse ki. A bécsi magyar követ a napokban fölkereste a szövet­ségi kancellárt, hogy tájékozódj k a nyugat­magyarországi kérdésben vallott osztrák fel­fogásról. A magyar követnek az a véleménye, hogy nem ajánlatos tovább izgatni a közvéle­ményt, mert a magyar kormáuy valószínűleg el fogja fogadni az antant ultimátumát. Buda­pesten erősen bíznak abban, hogy O.aszország kövvetitése még abban az esetben is biztosítaná a nyugatmagyarországi válság barátságos elin­tézését, ha Magyarország c:ak az átadá i forma­litások konkrét teíjesilése által tenne eleget az antant ultimátumának. Bécsben a magyar felkelők ezervezkedeséről, felfegyverzéséről és felszerelé­séről b tszélnek, sőt a szabadcsapatok létszámát is tudni vélik. E hireket újságok is közlik, ami. a sokféle ellentétes hír következtében csak a bizonytalanságot erősiti. Ber.es dr. külügyminiszter a magyar és osztrák küdötlekkeí folytatót tárgyalásainak jegyzőkönyveit az antantnak megküidötte jegy­zék alakjában. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a tárgyalások főtárgya a nyugatmagyarországi megyék kiürítése és a Magyarorszag és Ausztria közöui békés megegyezés volt. A «sehszlovák kormány a szövetséges hatalmakkal közre akar működni a békeszerződés végrehajtásának biz­tosításánál. = Briand üdvözlete. Briand francia mi-miniszterelnök táviratban üdvözölte Beues dr. miniszterelnököt az uj cseh kormány megala­kulása alkalmából. = Beneä és Schaber találkozása. Kedden október 4-én Budwviszban találkoznak Benes külügyminiiZfer és Schober dr. szövetségi kan­cellár. Minthogy a Nyugatmagyarorszig átadá­sara vonatkozó ultimátum tudvalevőleg október 4 én jár le, kívánatosnak tartják, hogy e napon a két államférfiu találkozzék. Ezen a konferen­cián a nyugatmagyarországi újabb eseményeket is meg fogják tárgyalni, amiért a tanácskozásnak politikai körökben fokozottabb jelentőséget tu'aj­­donitanak. — A határkiigaziíó bizottság munkája' A csehszlovák-magyar határmegállapitó bizottság szeptember 30 au délután Bánrévéről Ózdra érkezett. A bizottság helyszíni szemlét tartott, miközben Borsodmegye részéről Biró Pál és Putnoky Móric sorolták fel a magyarság sérel­meit és kérték a határ méltányos kii'gazitását. Az ózdi vasgyár munkásai küldöttségben járul­tak a bizottság efé és kérték, hogy legalább Gömör vármegye elfoglalt részét csatolják vissza Magyarországhoz. Elmondották a munkások, hogy a demarkációs vonal családjuktól és kis vagyonkájuktól fosztja meg őket. A bizottság vezetője Carrey angol ezredes válaszában mél­tányosságot és tárgyilagosságot Ígért. — Újságok, hírlapok, bel- és külföldi szépirodalmi, társadalmi és élclap k, bárhol hir­detett újságok megrendelhetők és elő fizethetők'. Spitzer könyvesboltjában, Komárom Nádor-u.29. Megérkeztek az őszi újdonságok­térti, női és gyermek Ugyanitt egy „baíkaros“ és egy „cilin­­deres" Singev-fóle varrógép eladd. Naoy választékban kaphatók FISCHER JENŐ cipökereskedésében Komárom Megye a. 18. (Zsupáni hivatallal szemben) T

Next

/
Oldalképek
Tartalom