Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-10-01 / 91. szám

8. oldal Komáromi Lapok 1921. október 1. Ezen rendkívül fontos kérdés tégláikon, tatja mindazokat, akik asttimaban, tüdd-, és tora beli gUmőkórban, sorvadásban, tüdőesuosburutbao, Idolt köhögésben, el­­nyálkásodasban. hosszas rekodtsegben szenvednek és eddig gyógyulást neza találtak. Minden ily beteg kap tolunk teljesen ingyen es bermentve egy ábrákkal ellátott könyvet, irta dr. med. Guttman, a Finsen-gyógyintézet főorvosa e címmel: „Gyógyíthatók e a tüdőbajok?“ Hogy minden betegnek alkalmat adjunk ezen érdekes könyvet olvasni és bajának minemfisége iránt tájékozást nyerni, elhatároztuk, hogy e könyvet minden betegnek teljesen ingyen és bér­­mentve megküldjük Betegek, akik erre igényt tartanak, Írjanak egy levelező-lapot pontos címükkel: Puhlmann é». Tárn ccgnek Berlin 913, IWiggeistrasae 25. 474.. flvónvilhaii-9 i lBMaioR? — Öngyilkosság okozta Beöthy Pál ha­lálát* Nagyváradról jelentik: Beöthy Pál volt magyar képviselőházi alelnöknek a napokban történt hirtelen halála egész Erdélyben feltű­nést keltett. Nagyváradon már a temetés nap­ján beszélték, hogy nem természetes halállal múlt ki, míg most egy nagyváradi újságírónak sikerült megtudnia, hogy Beöthy Pál tényleg öngyilkosságot követett el. Beöthy Pál már évek óta súlyos szívbajban szenvedett, rövid del halála előtt pedig baloldali szélütés érte. Ez az újabb szerencsétlenség teljesen elvette életkedvét. Halála előtti estén nagy társaságot látott vendégül, akikkel éjfélutánig kártyázott. Játék közben egy Ízben elhagyta a társaságot és szobájába tért. Csakhamar visszament és folytatta a játékot. Jóval éjfél után búcsúzott el vendégeitől anélkül, hogy a halálfélelem legkisebb jele mutatkozott volna rajta. Lefek­vés után felesége hangos hörgésre lett figyel­mes. Azonnal orvosért küldött, mert azt hitte, hogy férjét szívbajos roham érte. A megérkező orvos azonban Beöthy Pált már halva találta. Az éjjeli szekrényen hosszú levelet találtak, melyben Beöthy elbúcsúzik övéitől és megírja, hogy betegsége fölött érzett elkeseredésében lett öngyilkossá. Húsz gfamm Veronáit vett be és ez okozta halálát. Érdekes, hogy Beöthy Pál, mikor a társaságba visszatért, már bevette a Veronáit. Ugylátszik azt akarta, hogy a halál a társaságban érje és így az a színezete legyen halálának, mintha szívbajos roham ölte volna meg. — Madarak preparálását elfogadja Bangha Andor, Komárom, Nádor u. 79. — Ne mulassza el a ma esti hangversenyt megnézni a kulturpalotaban.' Soha ftledésbe nem menő élvezetben lesz része. Jegyek még kaphatók. — A törvénytelon Gyermekek jogaiért. A romániai ügyvédek akciót indítottak abban az irányban, bogy a házasságon kívül született gyermekek törvényesitését a király kegyképen gyakorolja. Romániában ugyanis eddig ez is­meretlen volt és igy a törvénytelen gyermekek állampolgári jogokhoz nem juthattak. — A csehszlovák hadifoglyok hazaszállí­tása. Dr. Znojemszky, a csehszlovák repatriá­­ciós bizottság elnöke Moszkvából közli, bogy a foglyok hazaszállítása az orosz birodalomból körülbelül befejezést nyert. Nagyobb csopor­tokban hadifoglyok már sehol sincsenek. Két hónap alatt a középoroszországi hadifoglyok hazatzál iiása be lesz fejezve s azután követ kezuek a birodalom déli részéből és Kauká­zusból a hazas? állítások. — Felhívás. A Nyltramfgye területén levő magyar tanítási nyelvű iskolák tanítóihoz. Fel­kérjük Nyiiramtgye teiületén a magyar lanitási nyelvű iskoláknál működő tanitótársakat, hogy a megyei magyar tanítóegyesület megalakítása céljából, f. évi október.hó 1 én d. e. ti órakor Érsekújváron, a Flenger intézet tornatermében megjelenni szíveskedjenek. A gyűlés tárgya: a megalakulás kimondd?a és a tisztikar meg választása. A végrehajtó bizottság nevében: Kovács Alajos, Negyed, Lemény János, Érsek ej vár. — Itt az ŐSZ. Itt van az ősz, itt van újra! sóhajtjuk a költővel, mikor dér fehérje csillog szemeinkbe a háztetőkről reggelenként. Vége a nyárnak, a hosszú, napsugaras nyárnak, mely Csakugyan állandóan ilyen volt és leperzselte a növényzetet, leégette az őszi reménységet, hal­latlan drágaságot idézve elő mindenben. A fogyasztó közönség sínyli meg, hogy nincs i burgonya, bab, káposzta, zöldség, gyümölcs, ami van is, az hallatlan árakon kel. Nem ter­mett takarmány sem, tehát drágább lesz a tej. Ne is beszéljünk a zsírról, mely megdrágult, í de a kenyér, az isten áldása, a szegény ember tápláléka soha nem sejtett árba szökkent. Meg­drágult a fa, a kőszén, a téli tüzelő és a csa­ládok ezekkel a nehéz gondokkal foglalkozva szomorú kilátásokkal néznek a tél elébe, amely sokkal több nyomorúságot és szenvedést hoz reánk, mint az eddigiek. Itt van az ősz és mi nem örülünk neki, mert látjuk mögötte a tél fagyos, kegyetlen arcát közeledni felénk az őszi avaron. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a nemesszivü hölgyeknek és uraknak, akik a „Katolikus Kóstoló“ sikereihez pénz, étel és italadományaikkal hozzájárulni és azt előmoz­dítani szívesek voltak, az adagolást végző höl­gyeknek, valamint a felszolgálást oly előzéke­nyen és mindenki elismerésére méltó ifjú hölgyeknek, a Katolikus Legényegyletnek a terem átengedéséért és az előadás rendezéséért ezúton nyilvánítja őszinte köszönetét a rendező bizottság nevében: dr. Alapi Gyula elnök, Kiss \ Endréné, özv. Molnár Gyuláné rendező biz. tagok. — Fontos tudnivaló. Emésztési zavarok, anyagcsere, valamint köszvéuy, rhciima, idült vese és hó yagbajoknál a pöstyéni „Thema“ gyógy- és üditöviZat az orvosok állandóan rendelik. 462 — Félmillió hold uj termőföld Magyar­­országon. (Nagy lecsapolás a Duna-Tisza közén.) Egy magánjeientés szerint a Duna és Tisza között félmillió hold termőföld fekszik viz al.«tt már évtizedek hosszú sora óta. A Kiskunság mély rónáján. Szeged, Kecskemét, Halas. C ong­­rád, Szentes, Kistelek és Horgos környékén I vannak ezek a földek. Lecsapolásukat negyven I év óta tervezi már a kormány, de sohasem ; vitte keresztül. Most azonban elrendelték a Duna Tisza közötti vadvizek ltcsapolását. Je­lenleg már Szeged, Csongrád és Szentes körül folyik az ártér megállapítása. Az ötszázezer holdnyi földből százharcmincezer hold állan­dóan viz alatt van. A többi szárazabb évek­ben mentes ugyan a víztől, de azért használ­hatatlan. A tervezet szerint két nagyszabású csatorna vezetné le a Duna-Tisza közti belvi­zeket. A két. főcsatorna mellékcsatornáival egy hatalmas csatornarendszert ad, amely biztosítja a iecsapolást és az emberi termelő munkának visszaadja a félmillió holdnyi területet. Érde­kes, hogy az egész csatornái endszernek a hossza több mint ezer kilométer le^z. — No de ilyet! Petőfi Sándornak 1923 január 1-én lesz a százéves születési évfordulója, amelynek megünneplésére már most tesznek nagyszabású előkés öleteket. A »Slovak« ehhez azt a megjegyzést fűzi, hogy úgy latszik feledesbe ment, hogy Petőfi anyja csakis szláv nyelven tudott s hí gy Petfifit magát 1848 bau, az ország gyűlési választások előtt, mint közismert„pámzláv“ agitátort (?) majdnem agyonverték a magyarok. És a »Talpra magyar«-t, vagy »A magyar nép«-et bizonyára a »Sz ovak« irta !? ! — Betörés. A nagymegyeri postahiva­talba ismeretlen tettesek szeptember 24 én éjjel betörtek s onnan néhány csomagot ellop­tak. A csomagok Ehrenthal Jenőnek voltak címezve. — A magyar biztosítók helyzete. A í kormány nacioualizálási törekvése, meJyljel I valamennyi budapesti székhellyel biró ma­gasabb vállalatot arra kényszerit, hogy tőkéik ‘ egyrészővel itt is központot alakítanak, a leg­több magyar biztositól vagy felszámolásra vagy kisebb-nagyobb biztosítók alapítására készteti. Az ily nagy bizalmat igénylő válalkezás­nál elsősorban az alaptőke jön tekintetbe. Cso­dálkozással láttak eddig is, hogy a rengeteg: vagyonnal rendelkező biztosítások mel’ett mi­­csoda fiók-iutézmények Dyernek itt jogot &­­működésre; sőt olyau külföldi vállalatok, me* lyek egész alaptőkéjét bármely jobb háztulaj­donos megvehetué. Vájjon nem állua-e inkább­­a közönség érdekében a bevált nagy biztosí­tók koneexsiója ? Kiváncsiak vagyunk, hogy> ez az alapítási düh mir* fog vezetni ? Ma mégis örömmel registráluuk egy ki­vételt, amikor a jórészben a magyar pénz és. magyar üzleti szellem Dtre hozta Szlovák biz­tositó rt. alapításáról olvasunk. Hát, ha már a feltétlen bizalmat élvezett magyar társaságok rendre mind elnyomatnak, egynek az első ma­gyarnak mégis volt alkalma szlovenszkói ren­geteg üzletállománya alapján érdekeltségét majdnem teljes mértekben feutartani, az igaz­gatóságba igazgatóit delegálni és kiváió tisz­tikarával szokott üz éti szellemét biztosítani. — Az itt nem mindennapi (6 millió ck) n*gy töke s az, hogy az Első magyar áll ez uj in­tézmény mögött, magyarságunknak is növeli bizalmat, hogy régi, megszokott társasága leányintézetét pártolja. k szerkesztősért a Mazerkoaztó » felelőn. Lapkiadó Spitzer Béla. yoauiott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Staakío* HIRDETÉSEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom