Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-13 / 83. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1921. szeptember 13. van. Ebből 15'8 millió, azaz 52'7 % lengyel. Lengyelország lakosságának többi része a következőképen alakul : Ukrán Zsidó Feliér orosz és orosz Német Egyéb nemzetiség 6.300.000 21- °/o. 3,300000 11* °/o. 2.200.000 7 3*/o. 2.100.000 7- °/o. 300.000 1- °/o. Lengyelországnak meg van még az előnye, hogy ha csak kevéssel is, *de mégis az összlakosság többségét képezi. Jugoszláviában: A 118 millió lakosságból 5 millió szerb, azaz 42 2 °/o. A többi lakosság a következőképen alakul : Horvát 2,800.000 23 7% Szlovén 950.000 8- % Mohamedán, szerb horvát 750000 6-3°/o Macedón 600.000 5- °/o Német * 600.000 5- % Magyar 500.000 4'2% Zsidó 60000 0-5°/o Más nemzetiségek 600.000 5- °/o A Bílgrádból kiinduló terror a horvátokat és szlovéneket már gyűlölettel töltötte el a kormány ellen. A horvátok ma már nyi tan Horvátország önállósága érdekében küzdenek, Ugyanúgy a szlovének is szlovén területeikért. A Jugoszlávia részére hozott uj aíkotmánytörvény csak úgy volt többséggel meghozható a horvátok és szlovének távolmaradása dacára is, hogy egy fél tucat mohamedánt megvesztegettek szavazatukért. | Kürthy Lajos báró. j 1854—1921. Ismét gyásza van Magyarországnak. A magyar közéletnek egyik kimagasló vezéralakja, a liberális érának munkás és érdemeket szerzett, köztiszteletnek Örvendő vezető egyénisége, Kürthy Lajos báró, volt magyar közélelmezési miniszter, szombaton, szeptember 10 én este hirtelen meghalt. Mint vármegyei aljegyző kezdte Komáromban pályafutását, nemsokára a vármegye főjegyzője lett, majd hosszabb főispáni működése, után a közélelmezési hivatal elnöke, végül rövid ideig közélelmezési miniszter lett. Munkában eltöltött élete a tisztviselő karriért mutatja, de oly köztisztviselőjét, aki tes* testől-lelkestöl csüngött azokon a feladatokon, melyeket különböző állásai és hivatása eléje szabtak. Fiatalon állította tehetségét hazájának szolgálatába s több mint egy emberöltőn át a legbuzgóbb, legönzetlenebb, a legpuritánabb működéssel véste be emlékét a magyar közélet azon nagyjai közé, kiket nemcsak egyeseknek, de az egész országnak tisztelete őriz meg történelmében. Nehéz helyzetekben, súlyos feladatok között is mint egész férfi állotta meg helyét és tudásával, tekintélyével mindenkor hasznára vált azon ügynek, melynek szolgálatára elhivatott. Elhunytát mélyen fájlalja nemcsak barátainak és tisztelőinek sokasága, de mindazok a közéleti szervek, melyeknek életében lelkesedéssel munkálkodó tagja, önzetlen és nemes gondolkozástól áthatott bölcsességü irányi tója és vezetője volt. Komárom földjéhez a legszorosabb, a legdrágább kapcsok: a szülőföldhöz való szeretet és ragaszkodás fűzték és hirtelen halála a mi szükebb pátriánkban is mélységes gyászt okozott széles körben. Könnyező szemmel tekintünk át Magyarországra, hol földünk egyik nagy szülötte költözött el az élők sorából, de tiszteletteljes emlékét hiven megőrzi a szülőföld is, melynek Kürthy Lajos mindenkor becsületet szerzett. * • Kürthy Lajos 1854-ben született vármegyénk Kolta községében. Tanulmányai befejezésével katonai pályára lépett, azonban csakhamar levetette az uniformist és 1885-ben Komáromvármegyének aljegyzője, majd rövidesen főjegyzője lett. Mint főjegyző élénk résztvett a vármegyei életben s annak egyik vezető alakja lett. Nem sokkal később a király Zólyom, Bars, Árva megyék főispánjává nevezte ki, 1910-ben Komárom főispánja volt, majd újra Bars és Zólyom vármegyék élére állították. Föispánsága után bárói raDgra emelték. Egész életén át a szabadelvű pártnak volt oszlopos tagja. A munkapárt keletkezésekor mint Khue.n-Héderváry Kávolynak legbeusőbb hive a munkapártba állt és odaadó harcos társa volt mindvégig Tisza Istvánnak is. A háború elején megalakult Közélelmezö Hi vatalnak elnöki tisztét Tisza István Kürthyre ruházta, mely tisztét az ország teljes megelégedésére és mindenki elismerésére töltötte be. 1918 október végén Hadik János meghivta kabinetjébe s elvállalta a közélelmezési miniszteri tárcát. Néhány napi mmiszterkedése közben kitört a forradalom és ettől kezdve Kürthy Lajos teljesen vissza vonult a közélettől s majd egy évig itt tartózkodot t kolthai birtokán. A Magyar Nemzeti Középpárt megalakításakor pártelnökké választották, akkor Budapestre költözött és teljes odaadással vezette pártja ügyeit élete utolsó napjáig. Kürthy Lajos báró 67 éves volt, mikor a halál hirtelen elszólitotta. Szombaton este pártjának elnöki szobájában barátaival a legvidámabb kedvben időzött és senkisem sejtette, hogy a különleu egészséges, életerős öreg urat néhány óra múlva elvesztik. Kilenc órakor a Nemzeti Kaszinóba ment át vacsorázni és szokott társaságában jóízűen megvacsorázott. Vacsora után rosszul lett, mentőkért telefonáltak, kik a Pajor szanatóriumba szállították az eszméletlen bárót, ahol maga Hültl professzor^vette kezelés alá, azonban segíteni már név tudott rajta. Kürthy Lajos tizenegy óra tájban meghalt, halálát agyvérzés okozta. Utolsó percében mellette volt sógora Zichy Vladimir gróf, aki a halálesetről táviratban értesítette öccsét, Kürthy István nyugalmazott főispánt, valamint az összes rokonságot. A holttestet egyenlőre a szanatórium halottasházában helyezték el. Állam és város. Komárom a régi magyar városok közé tartozik. Történeti fejlődését az Árpádok kora óta ismerjük és nyomon követhetjük. Maga a város a várak fénykorában sok megpróbáltatáson ment át a török háborúk idejében. Nagy elemi csapások is megakasztották időnként fejlődésében: földrengés, árvizek, tűzvészek időnként elpusztították. De törzse, mint az ágait, lombjait vesztett fa, nj koronát hajtott. Mindezek a megújhodások saját erején kívül az állam támogatásával mehettek-csak végbe. Az állam segítő keze nyúlt a hóna alá és felemelte, ha a sors lesújtotta. Komárom gazdasági történetében ez a mai korszak példátlanul áll. Egy virágzó és fejlődése nagy ivében lendülő várost, ebben az útjában megállásra kényszeríti egy nagy változás, mely nemcsak uj állam határaiba kényszeríti, de egyúttal amputálja is szárnyait, tehát azokat az emeltyűit, melyeknek lendületét köszönhette. Csonkán, ütőerétől, vasutjától, iparvállalataitól elvágva áll Komárom városa egy uj állam keretében. Két év óta vergődik és vergődésében szinte feltartóztathatlanulsieta gazdasági katasztrófa felé. Azok, akik felelősséggel intézik a város sorsát, látják ezt és fel is emelik kérő, intő, tiltakozó szavukat, mely elvész a hangok nagy káoszában. Komárom sorsáért egy hatalom felelős : az állam. Ezt szintén látják a polgárok, kik hihetetlenül nagy közterhek súlya alatt vergődnek. Mint a vízben fuldokló ember, kiáltanak segítségért a partonállókra és ezek nem mozdulnak. A part, a parton levők az állam. Vizsgáljuk meg, mit tett eddig az uj állam Komáromért? Első ténykedése volt a hid lezárása, ezzel megbénult az ipar és kereskedelem, a város vérkeringése, szívverése. Feliratok, küldöttségek, kérelmek süket fülekre találtak. A hid le van zárva és a Dunát fegyverek őrzik. Ezen nem változtathatunk. A következő téDy volt a lövőszergyár leszerelése és berendezésének elszállítása. Ez volt a balparti városrész egyetlen iparvállalata, ez is megszűnt. Ezrek és ezrek maradtak munka nélkül. A város inségmunkákat végzett az állam felszólítására. Ráköltött 620 000 Kt. Ebből egy fillért se téritett meg az állam, ngv, hogy a város az állami adókhoz volt kénytelen nyúlni és azokat felhasználni. Az állam elvette a várostól a jövedel! mező fogyasztási adó bérletét és ezért nem ; kárpótolta semmivel. így jutott a város a í pénzügyi tönk szélére. A közigazgatás ter; heihez nem járul abban az arányban, amint i azt annak emelkedése kívánná. Ellenben itt vau az állami kikötő építése, j ahol a város elment az engedékenység leg* | szélsőbb határáig, az állam csak felét ígéri a ; város követelésének. A város szorult pénzügyi [ helyzetében vagyonáról nem mondhat le potom 1 pénzért az állam javára. Az állam, ha most ; nincs is pénze, mégis garanciákat adhat a \ jövőre. A város pénzügyei szanálására, két millió államkölcsönre kapott ígéretet. Elmúlik félesztendő és ekkor kiderül, hogy nincs rá az állambudgetben fedezet. Hát félévvel ezelőtt volt ? A város egy éve elmúlt, hogy kéri a kizáró lagos mozgószinház-jogot. Sehol semmi. Úgy látszik, hogy ez politikája akar lenni a várossal szemben. Az állam lojalitást vár és követel tőlünk. Helyes. Megadjuk. De mi is lojalitást • követelünk az államtól, az élet lehetőségeit, a jóakaratot, a régi helyet, melyet mindig megkaptunk attól az államtól, amelyhez tartoztunk, s amely az uj államnak is kötelessége volna, mert a város nem magántársaság, hanem az állampolgárok tekintélyes csoportja. Tudnivalók az adófizetésről. A vezérpénzügyigazgatóság közli: Az 1921 március 16. kelt T. és r. gy. 116. sz. törvény intézkedik az egyenes adók s az ezek után fizetendő közigazgatási pótlék és járulék, nemkülönben ezen és közvetlenül fizetett illeték után járó késedelmi és térítési kamatok esedékessége iránt. A mindeddig érvényes magyar törvények szerint megengedtetett, hogy oly esetekben, mikor a III. oszt. kereseti adó nagyobb öszszeggel íratott elő, mint a múlt. évben s amely magasabb kivetés ellen az adóköteles felebbezéssel élt, az adó csak múlt évre való kivetési összegben fizetendő meg, mig a felemelt adórészletet csak a felebbezés elintézése után köteles volt megfizetni. Ezen magyar törvény rendelkezése a fentidézett törvény (3 §. 2. bek. és 17. §.) által hatályon kívül helyeztetett úgy, hogy a jogi állapot ez időben a következő: Ha az adók a folyó évre még nem vetetlek ki, akkor az adófizető köteles az adót előbb 4 egyenlő részben lefizetni, még pedig január 1, április 1, julius 1 és október 1 a múlt évi kivetéshez képest. Mihelyt azonban az adó esetleg nagyobb összeggel van kivetve és az adóköteles erről az adóív kézbesítése, vagy a kézbesítés megkísérlése által értesítve lett, tartozik ezen felemelt adórészletet, a már lejárt összegekre nézve, tekintet nélkül arra, hogy a felebbezést beadta-e vagy sem: az adóiv kézbesítése, vagy anDak kézbesítési kísérlete után 30 nap alatt leróni. A fent idézett törvény részletes magyará-Legolcsóbb bevásárlási forrás! FISCHER JENŐ C1PÖKERESKEDESE JL KOMÁROM, MEGYE-U. 16., A ZSUPÁNI HIVATALLAL SZEMBEN Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók. Pontos és figyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések és javítások 24 órán beiül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PALMA“ gummisarok kaphatók 367
