Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-25 / 75. szám
Kegiwenkstiedik évfolyam, 75. szám.-■ -.-•—-rr^rrrr-'«* - -- -'■—: ■ *-■ CaUtörtokj 1921. augusztus 25. i;.TSii.i.a.^garr&» .... ■ -----* KOMAROMI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Et&firetési ár cseh-szlovák értékben; Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgéíit érre 60 K, télérre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 80 fillér. magyar főiskolai hallgatóknak Magyarországra, mert a kormánylapok megállapításai szerint ezek terjesztik az »irridentát.« Már megint az- irridenta, bátortalan cseh agyvelőknek ez a rémlátása kisért, rossz lelkiismeretnek sötét árnyéka, kétfaáromszáz magyar diáktól féltik a csehszlovák egységet, az egész republikát. Nagyon gyenge lábon állhat náluk és kormányuknál az önbizalom, ha három- j száz diákgyerektől is félnek. Azonban ne üljünk fel sem a kormány, sem szócsövei jói ismert igazmon- ' dásának, keressük meg ebben az esetben ; is az igazságot, hámozzuk ki az irridenta köpenyege alól, mely csak arravaló, hogy j eltakarja előlünk a kormány valódi terveit, j Ez az intézkedés sem más, mint merény- j let a magyarság kultúrája ellen és a célja ! megfosztani a magyarságot intellektuális, j értelmiségi osztályának utánpótlásától. A kormány szemforgató készséggel ; mutat a prágai egyetemek felé, melyek j közül csak a német jöhetne számításba, i de eltekintve az ott behozott numerus j clausustól, az a magyar ifjú, aki pern j birja a német nyelvet, hiába megy német egyetemre, a cseh egyetemre pedig épen j úgy nem mehet, mint akár a tokióira, A j kormány tehát az irridenta eilen való vé- i dekezés örve alatt nem ereszti ki tanuló ifjúságunkat felsőbb oktatás céljából. Ha már ezt teszi a kormány, mi volna becsületes és egyenes észjárás szerint ennek logikus következménye: ugyebár az, hogy magyar egyetemet állítson fel, ha csonkát is, két fakultással, így joggal korlátozhatná a külföldi oktatást, ha ugyan az oktatás szabadságát korlátozni egyáltalán demokratikus eljárás lehetne. A kormány azonban nemcsak', hogy magyar egyetemet nem állít, de még egy magyar tanítóképzőt sem. Ezernél több diák jut a cseh statisztika szerint is egy magyar középiskolára, a szlovák középiskolák pedig konganak az ürességtől, de azért a magyar középiskolák számát szaporítani még sem lehet, sőt vadásznak a magyar elemi iskolákra is, hol vehetnének et egyet-egyet olyan helyeken, ahol az ő 1 Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. népszámlálásuk szerint is feles a lakosság nemzetisége. Ez a terv téljes meztelenségében a magyarság kulturális fejlődését akasztja meg és ezt teszi lehetetlenné, mert az »irridenta« kölcsönkért köpönyege alól nagyon is kilóg a lóláb. A tisztelt kormány sanda mészárosként azt gondolja, hogy üt egyet az irridenta fejére és a magyarságot találja el vele, melynek fiait eltiltja az egyetemről, nem lehetnek mérnökök, orvosok, tanárok, jogászok. Mi azonban átlátunk a szitán. A kormány nevetséges, hajánál fogva előráncigált irridenta vádjaival maga csinálja az irridentát. Nyíltan nézhetünk szembe ezzel az újabb otromba váddal is, mely detektív koponyák szűk tekercseiben született meg. Ez újabb brutalitással szemben kötelességünk tudatára ébredünk. Ha a kormány mindig a harcot keveri, ám legyen harc. Minket sem nem győztek le, sem meg nem hódítottak; jogainkat szuronyaikkal és rendőreikkel elkobozhatják, de a jogot megölni nem lehet, az akkor is élni fog, mert akkor legfeljebb csak szünetel. Egyszer azután felébred és újra él. = Bathlen miniszterelnök Ausztria ellen. Bethlen István gróf miniszterelnök Szent István napja alkalmából a „Fester Líoyd“-ba vezércikket irt, meyben többek között a következőket mondja: Magyarországot ellenségei halálra ítélték. Az ítélet végrehajtásának azonban ellene szegült a nemzet legyőzhetetlen életereje. Ezt a fegyvert semmiféle hatalom ki nem veheti kezünkből. Abban a pillanatban, hangsúlyozom ezt, melyben a trianoni békeszerződés legigazságtaianabb területi rendelkezései életbe lépnek és realizálva lesznek, abban a pillanatban, mikor Ausztria kapzsisága és rövidlátása Nyugatmagyarországot államunk testéből kiszakítja. A magyar kormány felvilágosító munkájának hatása alatt az ezt a békeszerződést létrehozó hatalmaknak öntudatában már dereng az a meggyőződés, hogy Nyugatmagyarország elszakitásával súlyos, nagy horderejű hibát követtek el. Egy ideig ezekben a hatalmakban meg is volt a jó akarat, hogy e tévedést az Ausztriával való békés megegyezés létrehozásával jóvátegyék. Nem rajtuk múlott, hogy Magyarország nem tudott megegyezni azzal a szomszédjával, mellyel négy évszázadon át sorsközösségben élt és mely Magyarországot a világháború katasztrófájába belerántotta. Ausztria tehát velünk szemben a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságát követi el. — Ausztria megrend8zabályozása. A Magyar Nemzeti Szövetségben Okolicsányi indit-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetsnkint háromszor: kedden, csütörtökön és szsmhatoa. ványára határozatot hoztak, mely felszólítja a j kormányt, hogy azonnal rendelje el Ausztria í ellen a határzárt. Lers Vilmos volt kereskedelemügyi államtitkár azt indítványozta, hogy szólítsák fel a magyar kormányt, hogy az Ausztriával való diplomáciái összeköttetést azonnal szakítsa meg. A Nemzeti Szövetség ebben az értelemben határozott. = Ausztria előzékenységet tanúsít? Cnobloch budapesti osztrák követ e napokban megjelent Bánffy Miklós gróf külügyminiszternél, hogy neki az osztrák külügyi bizottság legutóbbi határozatáról felvilágositással szolgáljon. Cnobloch követ Schober szövetségi kancellár megbízásából közölte, hogy Ausztria hajlandó Magyarországgal szemben Nyugatmagyarország átadása után két irányban előzékenységet tanúsítani és pedig első sorban a határkiigazitásokra vonatkozóan, melyek végrehajtása a határbizottságok feladata lesz és másodsorban a iikvidáció nagy komplexumának végrehajtására vonatkozóan. Bámffy Miklós gróf ezt a nyilatkozatot tudomásul vette. = Magyarország és a népszövetség. A ! párisi lapok írják, hogy William Rappad, genfi egyetemi tanár, a népszövetség genfi vezértitkára a népszövetség céljáról előadást tartott s midőn az előadást követett szabad eszme csere alatt egy német hölgy kérdést intézett hozzá, hogy a népszövetség miért engedte meg Magyarország feldarabolását, a tudós tanár ezt felelte: Magyarország feldarabolása nem a népszövetség bűne, hanem a békekonferenciáé. Ha a népszövetség követte volna ezt el, akkor Svájc nem csatlakozott volna hozzá. A népszövetségnek semmi köze Magyarország feldarabolásához, sőt ellenkezőleg az lesz a hivatása, hogy Magyarországot újból rekonstruálja és területi épségét ismét helyre állítsa. — A csehszlovák — magyar tárgyalások. Egy újságíró előtt Ruman János dr. kassai zsupán, kit a szlovákok részére szánt egyik miniszteri tárca jelöltjének tartanak, következőképen nyilatkozott a Csehszlovákia és Magyarország közötti tárgyalásokról: A csehszlovák — magyar tárgyalások lassan haladnak előre, de biztos megeggyezéssel kecsegtetnek. Merülnek fel az egyes kérdések kapcsán bizonyos nehézségek, de az egymásrautaltság és a gazdasági kapcsolat megszakithatatlan ereje föltétlenül megeggyezésre fog vezetni. Bővebben nem nyilatkozhatni«, mert mindkét tárgyaló fél a tárgyalások befejeztéig saját érdekében is garantálja a diszkréciót. teljes ellátásra elfogad, intelligens úri család. Cim a kiadóhivatalban. — KOSMOS KÖNYVTÁR ■ MINDENHOL KAPHATÓ - MEGJELENIK HETENKtNT, Kiadja; KOSMOS könyvkiadó BRATISLAVA, Ferenciek-tere 4. szám. Előfizetés Vt évre 50 Ke. Egyes szám ára 5 Ke.
