Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-26 / 17. szám
17. szám. lepvenkeitefilr évfoiya-sn. Szombat} 19Sí. február 26. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Elcfeetési ér Ce«h-£zlovák érték b*B : Helyben é< vidékre postai síétkfiltféssel: Sgré&8 érre 60 K, féléTrc 80 K, nefryedéyre 15 ¥. iigyce szem árai 70 fillér. i I1Ü! Ilii gondolatánál sohasem volt előttünk döntő : a politikai szempont. Bár kívánatosnak ; találjak az elszakított magyarság politikai , egységét, mégis a kulturális egység az, j mely szilárdabb alapnak látszik a napi politika ingoványokra épült talajánál. A magyarságnak tehát első sorban arra kell törekednie, hogy kulturális szervezettsége ; meglegyen. Ennek legfontosabb állomása az iskola. Ahol magyar iskola van, olt az j iskola vezetőinek feladatai közé tartozik ; a magyar kulturális étet megteremtése. : Az iskola hivatása az is, hogy a falai ' közül kilépett ifjúságot tovább is irányítsa ; és a tanítást, a tömegnevelést általános* *! miveltség szempontjából felvilágosító oktatásokkal, szabad előadásokkal megszer- | vez-ze. Ebből a célból nem volna szabad j egy magyar iskolából sem hiányoznia a : népkönyvtárnak. Az olvasókörök és a • daloskörök megalakítása csak további lé- j pés az iskola részéről és máris azt Iát- j jufc, hogy ezzel a falvakon élő magyar j lakosság közművelődése nagyjából ki- j épült. j A magyarság nagyobb gócaiban ez j nem elég. Az elmondottakon kívül iro- | dalmi és művészeti egyesületeket kell ala- } ki tani, ápolni és erősíteni a kötelékeket a \ magyar irodalommal és művészetekkel. i A magyar sajtót, magyar irányzatú lapo- , kát támogatni, ilyeneket alapítani minden j magyar csomóponton elengedhetlen köte- \ lesség a magyar faji és nemzeti szeltem ! ápolására és ébrentartására. Ezeken a he* | lyeken feltétlen szükséges a szellemi mű- ' velődés eszközein kívül bizonyos mérték- 1 ben anyagi és gazdasági téren is meg- ! szervezni a magyarságot. Ezt első sorban a testedző, sport- ] egyletek alapításával kívánnánk elérni. \ A természet szépségeinek kultuszát kell i belevinni a tömegbe már a gyermekkortól j kezdve. A cserkész intézményből kell j kialakulnia a turistaságnak, a tornaegylc- j leknek és a sportegyleteknek, melyek a ; magyar összetartás és faj testvéri széllé- | met ápolják és terjesszék. Gazdasági téren szövetkezeteket sze- j retnénk látni minél nagyobb számmal, i melyek nagyszerű munkát tudnak végezni : és a közönséget józanságra, takarékosságra, j önfegyelemre tanítják. A pap és tanító ezen a téren is működjék, ez is kultur-Politikai lap. Főszerkesztő': GAÁL GYŰ LA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. munka és igeü hálás munka, mert rövid idő alatt nagy eredményeket nyújthat. Mindezek lehetőségéül szolgálna a magyar irodalmi vagy kultur szövetség, amely a politikától távol egyesítené magában a magyarság kulturértékeit. Ez a szövetség, mely készen van, melynek működését kicsinyes szempontok hátráltattalak, de amelyet megakadályozni nem lehet, — mert kulturéletünkkel élni eivitathallan jogainkhoz tartozik, hivatott — arra, hogy az egységes plattformon, működési területen találkozzék a magyarság. Hazánktól elszakított a végzet, ez fájdalmas és súlyos megpróbáltatás; de azokat a szellemi kapcsokat, amelyek a magyarságot összetartották, széllagolni nem lehet soha. Ezek a kapcsok fenn fognak állni időtlen-időkig és összekovácsolják a világ minden részébe szétszóródott tagjait a magyar fajnak és nemzetnek: a magyar tudomány, irodalom és művészet, szóval a magyar kultúra feloszthatta« kincs marad, melyet ezer év óta gyűjtött a magyarság. Ez a kincs olyan örökség, amelyről magyar nem mondhat le semmi körülmények közt, sohasem. rDomány János. § Komárom városának ismét gyásza van: kidőlt egy érdemes polgára, akit a közönség bizalma hosszú időn át vállai fölé emelt és reá bízta sorsának intézését. Domány János, Komárom volt polgármestere költözött ei közülünk alig 68 éves korában rövid betegség után, amelyről azt hittük, hogy múló természetű. A városért, annak jobbiétéért dolgozó és lelkesülő emberek sorából ismét kiállt egy, aki pedig az élen haladt, volt idő, amikor vezetett és nagy tömegek mentek utána azon az utón, mely a város jövendő fejlődése felé mutatott. * Domány János Komáromban született 1853. augusztus 13-án. Szülei tiszteletben álló, jómódú, derék iparosok voltak, akik gyermekeik nevelésére nagy gondot fordítottak. Két fiukat hivatali pályára nevelték, az idősebb a jogi pályára lépett, öccse pedig mérnök lett. Domány János jogi tanulmányait Pápán végezte el és Budapestre került, ho! a törvényszéknél lett joggyakornok, utóbb pedig jegyző. Házassága után felesége kívánságára gazdálkodni kezdett és Komárommegyében Dunaradványon vett földbirtokot. A közéletben is szerepei vitt és mint megyei bizottsági tag több ízben felszólalt a megyei gyűléseken. Mint jó szónok, itt sikereket is ért el. Tuba Jánosnak takarékpénztári igazgatóvá történt megválasztása ulán helyébe a város közönsége Domány Jánost hivla meg a főjegyzői Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küJdendífc., Kéziratokat nem adunk vissza. ^egfeíeiük raladen szerdán és sxsmfcaiaa. székbe 1892-ben, ezt a tisztséget hat éven át viselte. A város törvényhatóságánál 1898-1899- ben bekövetkezett nagy személyi változásoknál Sárkány Ferenc főkapitánnyal szemben a polgármesteri állásra megválasztotta a közgyűlés és ezt a tisztét 1914 év elejéig töltötte be, amikor a rendes tiszíujitás alkalmával többséget kapni nem tudott és kényte’en volt nyugalomba, vonulni. Boldog családi életet élt és második feleségével kötött házasságából három gyermeke született, akik körében elfeledte az élet megpróbáltatásait és bajait. A háború alatt Budapesten és Pozsonyban tartózkodott, ez utóbbi helyen a megyei árvaszék előadója volt. De 1919. év elején viszszaköitözött szülővárosába, azonban nem a jól megérdemelt nyugalomba kívánkozott, bariéra tevékenységi kört kapott. Ezt meg is találta a javaslata folytán szervezett fahivata! élén, melyben utóbb a lakáshivatal elnöki tisztét vállalta el. Múlt év utolsó hónapjában kezdett betegeskedni, orvosai előrehaladt érelmeszesedést állapítottak meg nála, mely szivmüködési zavarokat is idézett elő. Ehhez az utóbbi napokban vesegyuliadás járult és ez oltotta ki életét, kedden este 7 órakor. * , Domány János közéleti tevékenységéi vizsgálva, meg keit állapitanunk benne egy feltétlen tiszteletünkre és becsülésünkre méltó vonást: városa szeretetét. Működésének ez volt a rugója és bár állandó bírálat és közéleti támadások tárgya volt, ellenfelei sem tagadhatták meg tőle a kezdeményezés biztosságát, a koncepcióra való készséget és az erős hitet, melyet környezetébe is bele tudott lehelni. Polgármesteri működéséhez több bevált és hasznos alkotás fűződik. A város közvilágítása, csatornázása, vízmüvei, a közkórház az ő munkájának eredménye és elvitathataílanui hozzájárultak-a város fejlesztése nagy programjához, melynek sarkalatos tételeit alkotják. Erős egyéniség volt, aki akaratát szuggesztiv erővei tudta másokra átvinni. Az ilyen egyéniségek ha nem is mentek a tévedésektől, de meggyőződésük még igy is elismerésremélió. Nagy ellenmondásokkal találkozott a közvilágításnak át* íala tervezett és kivitelre is került megoldása, aki feííétien a gázvilágjtás hive volt a villamosággal szemben. Éles bírálatokra adott alkalmat polgármesteri működése alatt az újvárosi hu.zárlakíanya épbése, a lengyár és annak következtében kiépítendő szivattyútelep ügye is. De ezzel szemben a vizmü kiépítése és a város csatornázása nagyban emelte a város higiéniáját. Kitűnő szónok és talpraesett vitatkozó elme volt és a tárgyalási teremben érezte magát otthon. Nem annyira az elméleti tudásra törekedett, mint inkább a gyakorlati, praktikus célok irányították tevékenységét. A város anyagi, gazdasági fejlesztése volt az ő fő irányelve, melynek úgyszólván mindent alárendelt. Halála — bár a közéleti tevékenységtől teljesen félrevonult — nagy veszteséget jelent a városra, mert ragaszkodó és hü fiát kelt gyászolnia, aki ennek a városnak szentelte férfi-kora munkás tevékenységét. * Mflus fános ruhafestő és vegytisztító Komarom, Nádor-utca 3. es 48. szám. ■■■- Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. f
