Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-23 / 16. szám

4. oldal. »Komáronói Lapok“ 1921. tebraár 23. kében, hogy „No és a magyar irodalom beha­tóbb megismertetése itt vehetné kezdetét Arany János, Petőfi Sándor családi és leiró költemé­nyeinek szépségeit, Tompa méla búját, Arany játszi humorát, sőt talán még Madách bölcsel­kedését is itt találhatnék a szárnyait ebben a korban már bontogatni kezdő emberi lélek elé.“ Oh én vén kételkedő! Miért nem hiszem én már ezeket! Mert A róka és a szolid cinrü mesének hiszek én már jobban? Ha lesz Vili. osztályú elemi népiskola, még pedig kötelezőleg mindenütt, akkor lesz minden magyar iskolá­hoz rendelve legalább egy uj tanerő, de nem Petőfi, Arany, Tompa örökszépségü költemé­nyeinek, hanem a tót nyelvnek és irodalomnak kötelező tanítása érdekében. A magyar tanítók, ha ezt meg nem aka­dályozhatják, de ne is mozdítsák elő a sajt szagától elcsábiitatva. Vágmelléki. Beöthy Zsolt ünneplése. Az Erzsébetvárosi Kaszinó diszeinükének Beöthy Zsoltnak tiszteletére iakomát rendezett, amelyen a magyar közéletnek számos kitűnő­sége jelent meg. Ugrón Gábor, a kaszinó elnöke köszön­tötte föl elsőnek Beöthy Zsoltot, akit lelkesen üdvözölt abból az alkalomból, hogy a Kisfaludy- Társaság legutóbbi ünnepségén mondott beszé­dében nagyszabású programot adott és ennek támogatására felhívta a társadalmai. Ma, ami­kor hazánk szerencsétlen viszonyai között az egyetlen fegyverünk a magyar agyvelő, mon­dotta Ugrón, amely munkálkodik, a magyar szív, amely dobog, a toil, amely ir, magyar nép nem vesztheti el ezeket a fegyvereket és nem engedheti kicsavarni kezéből. Csodálatos, hogy a forradalmak uíán a magyar nemzet milyen hamar felismerte az ő öreg nagy embe­reinek tekintélyét. A nagy öreg magyarok tisz­telete visszatért a magyar társadalomba. Ennek okát abban látja, hogy Magyarország nagy öreg emberei hosszú munkásságukon át meg tudták őrizni a forradalmakon és lázadásokon keresztül magyar lelkűk egyensúlyát. Ezután bejelenti, hogy a kaszinó Beöthy Zsolt nevére ösztöndijat alapit, amelyet az ö nevében letesz minden esztendőben, hogy ez­zel jutalmazza az ő legjobban végzett hallga­tóját. Erre az évre ezenkívül lehetővé teszi azt, hogy a Kisfaludy-Társaság pályatételeit legalább a kétszeresére emeljék. Ugrón Gábor beszédét lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták. Utána Beöthy Zsolt emelkedett szólásra és a többi között ezeket mondotta: Az én meg­győződésem szerint a mi nagy leromlásunknak nem az volt az oka, hogy a régi utat követeik, hanem az, hogy a regi utat elhagytuk, azt a régi utat, a melyet ennek a nemzetnek nagy emberei, prófétái Széchenyitől kezdve a maguk hazafias tüzének világánál kijelölték és a melyet követett Széchenyi, Deák, Kossuth Lajos és Tisza István. Az az ut, a melyet ők nekünk kijelöltek, a nemzeti és emberi haladásnak kö­zös pályája volt. Minden magyar ember szivét aggodalom és elszánás hozza dobogásba. Ugyanaz az aggodalom és elszánás, a mely a diadalmas reformkorszak idején aiéltságábói a nemzetet felébresztene. Most megint elszánás és aggodalom válogatja egymást lelkűnkben, de súlyosabban, és szomorúbban, mint egy századdal ezelőtt. Ebben az aggodalomban minden magyar ember szivének össze kell fognia, erre az elszánásra minden magyar ész­nek össze kell fogózkodnia. A nemzeti munka minden műhelyében be kell rendeznünk egy sarkot, ahol közvetlenül és szakadatlanul a nemzeti főiszabadulás munkáján dolgozzunk. Széchényi is azt követelte, hogy az életnek minden körében mindenki végezze ezt a hazafiui kötelességét és erre különösen kijelölte a kaszinókat, a melyeket ő nemcsak szórakozóhelyeknek alkotott, hanem a nemzeti műveltség tűzhelyének képzelt. Ha nemzeti felsőbbségünket a kultúra által elérjük, olyan erőt nyerünk, amely erősebb minden ellenségünk minden fegyverénél. Nem szabad megengednünk, hogy á kultúra terén a bennünket "környező népek utolérjenek, mert akkor meg kell halnunk. De a kultúrának más föladata is van. Meg keli őriznie azt az egységet, amely bennünket tőlünk elszakított testvéreinkkel összeköt, amely, éb­ren tartja bennünk a hozzánktartozás érzését, bennünk pedig ébrentaríja a nemzeti önérzetet. Mikor erre gondolunk, akkor elszorul a szi­vünk, mert ehhez a munkához anyagi eszközök kellenek. Az Akadémiának, a mely a haladó tudományok főintézménye, sikerült megmoz­gatnia a magyar lelkeket, de nemcsak az Aka­démia munkája a fontos, hanem az irodalomé is, a melynek főszerve a koldusbotra jutott Kisfaludy-Társaság. A magyar társadalomhoz fordulunk, hogy a mi koldusbotunkból csináljon fegyvert ne­künk, amellyel küzdhetünk érette. Kérünk, es­­dekelünk, még pedig nem az irodalomnak, ha­nem a hazának, a haza jövője érdekében. Köszönöm, nem a magam, hanem ennek a nemzetnek jövője nevében, amit ez a kaszinó tett és remélem, hogy a szép példa (erjedni fog. Székely Ferenc bejelenti, hogy a Kisfaludy Társaság könyvkiadó akciójának tehetővé téte­lére, mint a Pesti Izraelita Hitközség elnöke mozgalmat indított és sikerült 250.00Ó koronát biztosítania. A magyar zsidóság nem engedi magát megfosztani átló! a jogától, hogy magyar és mint ilyen, teljesíteni akar minden kötele­zettséget mindén téren. A kultúrát kívánja tá­mogatni elsősorban, mint azt az eszközt, amely Magyarország föltáátadásához vezet. Beöthy Zsolt meghatóban karolta át a nagylelkű adomány bejelentőjét. Beteg ágya előtt. A kriptacsendes ágyon ott pihen Fehérlő vánkosok redőiben . .. Két ágy közöl egyik halkan beszél: Szomszéd, sokat te se igen remélj! Üres nem is olyan régen maradt, Amely remegve súg ilyen szavat. Lélekzeifojtó csendben — óh! — mi szép: Feleltünk áll az ifjtipári kép. Merengve pillanatra múltakon, Arcáról a jövőt találgatom. Viaszfakóra-vállán a piros, Fogékonylelkünek nagyon kínos. Szivembe hirtelen bánat hasit, Mert nem látom hatalmas izmait. Betegszobába napfény kandikál . . . Tavasz közéig, de fog é jönni nyár? Reményt is apai szivébe ád Legvégsőig a kriptacsendes ágy. Tóthkárolyi Lajos. Lapunk zárta után vesszük a szomorú hirt, hogy Dornány János, Komárom város nyu­galmazott polgármestere hosszú szenvedés után ma, kedden este 7 órakor elhunyt. A megbol­dogultban Komárom közönsége méltóan gyá­szolja egyik szülővárosához ragaszkodó, hű fiát. — Személyi hir. Komáromi Kacz Endre festőművész fökiink, aki szülei látogatására m hány napot töltött Komáromban, hétfőn el­hagyta városunkat, Dornány dános. — fi Jókai Cggesfilet hanguersenge. Első­rangú művészi programot igér a Jókai Egye­sület vasárnapi hangversenye, melyen Aczél Erzsi talentumos földinket látjuk viszont hosszú szünet után, mint kiforrott művésznőt, aki mű­vészi képzésén oly nagy műgonddal fáradozott. A legnagyobb művészek voltak ebben segítsé­gére és támogatására és igy Aczél Erzsi, aki­ben az önkritika oly élesen kifejlett, s akinek a legnagyobb művészek előadását volt alkalma hallania s azokból értékes tapaszptalaíokat fe­szülnie, stilus tekintetében is kiváló élvezetet fog nyújtani. Chopin hatalmas H. moll szoná­táján kívül Bartók Béla, a népi zene e ríagy­­tehetségü feldolgozója darabjai tarthatnak álta­lános várakozásra számot. Oláh Gyula ének­művész, akit Komáromban igen sokan a leg­előnyösebben ismernek, gazdag programot hoz, Schubert, Tarnay, Schumann, Lőwe dalokon nivül, melyek közt a hires Vándor és a Két Gránátos is benne van, operaáriákat ad elő, köztük a Trubadúr egyik örökszép áriáját, a magyaros stilü Ninon opera bordalát és Hoff­mann meséi hervadhatlan szépségű sajkadalát. A hangverseny műsora a következő: t. Schu­bert : A vándor. Műdal. 2„ I. S Bach; Prélude (D moll.) Angol Suite-ból. 3. Verdi: Luna gróf áriája a „Troubadur" operából, 4. Mozart : Phantasie C moll. 5. a Tarnay: Milióra (szö­vege Jókai Mórtól), b) Schumann: A két grá­nátos ő. Chopin : Sonate H. molt. 7. Offenbach: Sajkadal a „Hoffmann meséi“ operából. 8. a) Beethoven: Rondo G dur. op 51. b) Rondo a Capriccio (Wut über den verlorenen Gro­schen). 9. Slojauovits: Bordal a „Ninon“ op. 10. Schumann: Aufschwung 11. Löwe: Az óra. Műdal. 12, Bartók Béla: Pour les enfants XXXII., XXXÍV., XXXVI—XXXVIIi Jegyek a Spitzer-féle könyvkereskedésben válthatók ésxa vigalmiadó belefoglalásával a Jókai Egyesület tagjainak. 15, 10, 6, nem tagoknak 20, 14 és 8 K. A hangverseny pontosan 8 órakor kez­; dődík. — Dr. Bognár Cecil előadása. A Jókai Egyesület VIü. szabadoktaíási előadását vasár­nap délután tartotta dr. Bognár Cecil főgim­náziumi tanár: Az elfojtott érzések és törek­vések cirnen. A tudós előadó nagyszerű össze­foglalásban vázolta lélektani alapon azt a lelki jelenséget, mely érzéseiket korlátozza; ez a gátlás kifejlődik bennünk minden olyan eset­ben, amelyet törvény, illem és társadalmi szo­kások szabályai tiltják az érzés nyomán be­­következtelő tehet. Ezek a gátlások a nevelés, a gyermekkorban szokásos lelki idomitás ered­ményei. Nagyszerű példákkal világította meg ezeket a tapasztalatokat. Előadásának különösen az a része volt igen érdekes, melyben a hip­nózis köréből hozott fel példákat. Az akarat átvitel, a szuggeszíió szerepét világította meg e gátlásokkal szemben, amelyek érzéseink és és törekvéseink felett uralkodnak. Az előadást igen diszíingváil, főleg hölgyekből álló közön­ség hallgatta végig, meiy igen telkesen meg­éljenezte és megtapsolta a kitűnő előadót. — eljegyzés. Baráth Irmuska és Bállá Benő jegyesék. (Minden külön értesítés helyett ) — misszió. A kathoükus egyházközség­nek élénk napjai vannak: a múlt héten kezdő­dött meg a husvét előtti misszió, melyen P. Fiedler és P. Takács, Jézus társasági atyák mű­ködnek közre. A konfe.eiicia beszédeken na­ponta zsúfolásig megtelik a Szent András templomban és 1500—2000 ember szorong abban. A beszédek halasa alatt a hívők százai végezték a húsvéti szent gyakorlatokat, amelyek szombaton nyernek befejezést. — Iparosok szeruezkedése. A keiesztény Iparosok orsz. Szövetségének Komáromban megalakult helyicsoportja f. hó 20 án tartott választmányi ülésen a vezetőséget véglegesen a következőképen választotta meg: Elnök Dosz­­tál Jakab, alelnök Lenhardt Mihály és jd. Lukovics József, titkár ifj. Koczor Gyula, jegyző Tóth Géza, pénztáros Török András, ellenőrök Milus János és Bölcskey Dávid. — fi „népakarat" 25 én megjelenik. Amint értesülünk, a kereszíényszocíaiisla párt bátor­­hangú lapja a „Népakarat“ hivatalos körök kijelentése szerint f. hó 25 éíől ujbó! megjelenhet, — Gyümölcsfáink férgei (vérielü) ellen télen kell védekezi i, még pedig „Dendrinnel“, melyet használati utasítással Berghoffer János mag­­kereskedése szállít. Pozsony, Vásár tér 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom