Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-09 / 12. szám

1912.február 9. »Komáromi Lapost ‘ 3. oldal. — fl cégtáblák tót felirata. A rendőrfőkapi­tány a következő rendeletet intézte a komáromi kereskedők testületéhez: A városi cégtábláknak szlovák felirattal való ellátása tárgyában 6898/ 1920, illetve 7055/920 s végül 10691/920 s 12021/920. számú kiadott rendeleteimre utalás­sal meg kell állapítanom, hogy azoknak az üzlettulajdonosok csak részben felellek nreg, még pedig úgy, hogy az orientációs feliratokat vagy beragasztották, avagy, átfestették, vagy pedig egyáltalán a hatóság intézkedéseit tudo­másul sem véve, azoknak egyáltalán nem tet­tek eleget. Most már elvárom, hogy a fenti rendelkezésnek azonnal eleget tesznek, nehogy kényszerítve legyek a cégtulajdonosokkal szem­ben a fenti rendelkezés alapján szigorú pénz­­büntetést alkalmazni. Határidő február 12. — A hivatkozott számok bizonyára a zsupánt hi­vatal e lárgyban kiadott rendeletének végrehaj­tását kívánják biztosítani s igy azok tartalmát s a rendelkezések terjedelmét legjobban meg­világítja a zsupán-kormánybiztosnak a Testület küldöttségével szemben anna-k idején tett azon magyarázó nyilatkozata, mely szerint mindenki megtarthatja változatlanul „cégtábláját“ inég akkor is, ha az tisztán magyar nyelvű is. A „cégen“, mint ilyenen, vagyis a cégtáblán vál­toztatni nem kell. Az áru< vagy foglalkozás, szóval a magyarázó szöveg magyar nyelven tüntethető fel és peeig elsősorban is, megkö­veteli azonban, hogy ugyanolyan nagyságban és helyen, közvetlenül a magyar szöveg után tót nyelven is kiírassák az. Ezek szerint a név niáradhat magyar, csak a magyarázó szöveget kell tót nyelven is feltüntetni, s ahol eddig volt magyarázó szöveg, ott ezután is meg kell ma­radnia. Egyébbiránt a zsupáni rendelet ellen a polgárság tömeges aláírással ellátott felebbezést' nyújtóit be a teljh dalmű miniszterhez, aki azon­ban tudomásunk szerint még mindig nem dön­tött e kérdésben. — fi komáromi önk. lözoltóiestiilet derék műkedvelő gárdája f. hó 5-én este a kalli. legényegylet nagytermében jól sikerült jótékony­­célú szinielőadást rendezett. „A falu rossza“ kiváló szerzőjének, a fiatalon elhunyt Tóth Edének „A kintornás család“ című 3 felvo­­násos népszínműve került itt színre. A szerep­lők ugyancsak kiteltek magukért. Kiváló ala­kítást nyújtottak Tóth István, mint mol­nár az örömapa szerepében. Méltó társa volt a kitűnő játékban és sikerben Baranyai István aki a falusi viszonyok között elparlagiasodotf, potyaitaíokra szomjazva leselkedő falusi fiská­list adta teljes megértéssel és rutinnal. Bájps jelenség volt a két Szakács nővér, Szakács Annus és Szakács Mariska. Az előbbi a szerel­mes mennyasszony, az utóbbi pedig a meg­csalt kintornás leány szerepében pompásan megállta a helyét. Elsőrendű sikerben volt része -Messinger Jenőnek is a vőlegénynek, Bimbó Lacinak szerepében. Alakítása egyné­mely túlzott gesztusát leszámítva semmi kí­vánni valót nem hagyott hátra. A színpadon teljesen otthoniasan, élénken mozgott s különö­sen utolsó jeleneteiben erős drámai tehetségé­nek adta tanujelét. Kitűnően játszották még szerepüket Csillag József és Bakos Károly is s lehet mondani, hogy a többi összes szerep­lők is egytői-egyig megáliták helyüket. Kár, hogy az előadott népdalok betanulására nem fordítottak nagyobb gondot. A népszínművek egykori nagy népszerségüket különösképen a beljük szőtt és a 80-as, meg 90-es évek kiváló színészei meg színésznői által kitünően eléne­kelt népdaloknak köszönhették. Ezek voltak a népszinműköltészet friss zöld mezejének szin­­dus vadvirágai, melyeken a fásult városi kö­zönség lelkileg felüdült és gyönyörét találta. Ha tehát a természet nem is látta el az összes szereplőket egyforma jó és erős hanganyaggal, a hiányt legalább is kellően betanult énekelő­adással keilett volna úgy az egyes, mint a kar­éneknél pótolni. Az egyébként jól betanult sztnmü szöveg a szereplők nagy szorgalmáról tett tanúságot. — Cfgdngbál. Farkas Ernő teljes zenekara 1921. évi február hó 12-én, (szombaton) Gú­lán, Fischer Béla vendéglős összes termeiben konfetti- és szerpentin csata, tombola, szép­ségverseny és világposta, végül a nagybőgő temetésével egybekötött cigánybált rendez. — Uj lap Kassán. „Szabadság“ cim alatt uj politikai napilap jelenik meg dr. Kendi Zoltán szerkesztésében. — Szlooáhidt elárasztották 20 filléresekkel-A magyar oldalról óriási mennyiségben hoznak át a haláron 20 filléres ércpénzt, mivel itt az át­cserélésnél nem csekély haszonnal adhatnak túl rajta. Magyar.országon 5 drb. húsz fillérest lehet kapni 15 ck fillérért úgy, hogy ez itt átcssrélve papiros pénzre természetesen hatal­mas összegcKet eredményez azoknak, akik eze­ket importálták. — Hanguerieng. Febr. hó 12-én a Vigadó nagytermében este V„8 órakor családi művész­­est lesz Kállay Jolán és Németh János ismert művészek felléptével. Jegyek 4 és 10 korona már most előre válthatók. — Kiutasított magyar színészek. A gömöri zsupán a Rimaszombatban játszó Polgár-fele sziniársulat öt tagját és pedig: Szűcs Lászlót, Tihanyi Pétert, Sándor Jánost és feleségét és Keleti Árpádot január 30-án Szlovenszkóból kiutasította állítólag azzal a megokolással, hogy az illetők nem sziovenszkói illetőségűek. A kiutasiiási intézkedés a színészeknek 3 órai határidőt adott s a kiutasítottak vasárnap dél­ben el is utaztak Rimaszombatból. m BEHÁLÓZZÁK kaszonta'au ;utánzatokkal, fia nem ügyet a Diana-puder, Diaiií-szappau és a üiana-krém elnevezésre és csomagolásra Kis doboz, illetve tégely ára .. . . K 15.— Nagy doboz, illetve tégely á a . . „ 25.­Nagy szappan á-a......................„ 39.— Teljes készlet (tartalmaz 1 nagy kré­méi, 1 nagy pudert, 1 nagy szap­­prrit) ára 89.— vagy (I kis krémet, 1 kis puijrt, 1 kis szappant), ára . . . . . . „ 59.— Arégi békeminőségben mindanütt kapható! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Bnüap;st, V, Nií»r-uter 3». 389 — Hogyan bánunk nálunk a műkincsekkel? Lapjeleníések szerint a holicsi kastélyt, melyben meg Mária Terézia sok műkincset gyűjtött össze, teljesen kirabolták Az egész berendezést és az összes műkincseket, melyek értéke több millióra rúg, az ottani cseh tisztviselők es ka­tonák elhurcolták. — lío! nincs feleke teli kérdés? Pécsett nincs. Legalább is ezt következtetjük a „Pécsi Újság" alábbi hirdetéséből: Pannónia kavéház legké­nyelmesebb. Menjen a Pannónia étterembe. Csütörtökön disznótor. Szombaton sólet. Tulaj­donosok : Deutsch és Prantner. — Kel! tudni a löruényl? Valamikor volt egy olyan jogelv, hogy a tót vényt tudni kell. Régen volt, magyon regen. Úgy 1918-ig, vagy 1919-ig. Aki a törvényi nem ludta, ezzel nem védekezhetett sikerrel. Kegyetlen elv s az állam eppen ezért igyekezett polgárait abba a hely­zetűé juttatni, hogy azok a törvényeket — leg­alább nagyjában — ösmerjék meg. Kinyortiatta törvényeit rnindenik nemzetiség nyelvén, ter­jesztette azokat és áruitatta elég jutányos áron. De most? Hol vannak a eseh-tót" törvények magyar kiadásai? Van egy magángyűjtemény, azaz, hogy indult ilyen. De ez magánügy. A szöveg nem hiteles. Tehát nem biztos, hogy a fordítás mindenütt hű. És amelett drága. 16 20 33 K-t egy füzetért nagyon sokan nem adhatunk. Ezek után kérdjük, hogy állunk? Kell tudni a törvényt? Védekezhetünk, hogy nincs módunk megösmerni és tudni? Követeljük a törvények és rendeietek hiteles magyar fordítását, ezeknek a magyar vidékek hatóságaihoz való megkül­dését. A magyar vidékek hatóságai például Diján vannak a törvények magyar fordításainak. Pedig a tisztviselők egy része magyar. Ezek jó része sem a cseh, sem a szlovák, sem a rutén nyelvet nem érti. Hogy alkalmazza az ilyen tisztviselő a törvényt? Vegye meg a fizetéséből, ami sok az éhenhalásra, de kevés a megélésre. — Küszöbön a rekuirálás veszedelme. A közellátási minisztérium valamennyi gazdasági tanácshoz felhívást intézett, amely szerint a közellátás veszedelme a legkozelebbiliönapok­­ban aggodalom keltővé vált. Ennek egyik fő­oka, hogy a belföldi bevásárlások eredménye az utóbbi időben feltűnően csökkent. A mi­nisztérium megtette a szükséges intézkedéseket. Rekvirálásokra, kényszercséplésre és a gabona elvételére kerüi a sor. A felhívás ezután a gazdasági tanácsok „eddig is bevált“ műkö­désére hivatkozik és azok támogatását kéri az ország gazdaközönségétől. — Ördög Olmángfaluán. Az Olmányfalval (Besztercebánya mellett) községi biróné nővé­rének 200.000 koronát küldött a férje Ameri­kából. A sok pénztől valósággal megijedt az asszony egyelőre otthon rejtegette el. Egy éjjel 12 órakor zörgetnek az ablakán és amint ki­nyitja, egyszerre beugrik egy ördög. Tetőtől talpig feketébe volt öltözve, fején szarvak, tes­tén lópaták, csörgők stb. és amint az asszony ijedtében sikoltolt, az ördög lángot is fújt. Ez­után megszólalt az ördög és meghagyta az asszonynak, hogy az Amerikából jött pénz felét adja ki neki, melyért 3 nap múlva eljön. A jelzett napra 4, csendőr bujt el a szobában. Éjjel 12 órakor csakugyan megjött az ördög és meglátva a csendőröket lángot fújt feléjük. Ezek közül 3 ennek fo'ytán nem kívánták jelenlétük­kel zavarni az ördögöt, de a negyedik nagy­­bátran lerántotta a fekete ruhát a fejéről, mire a községi biró arca bujt ki a ruhából. Erre persze letartóztatták és reggel az ördögi ru­hában kísérték be a falu kacaja között a besz­tercebányai ügyészséghez. — Amerikai véreink félmillió koronát küldtek haza Magyarországba, az újságírók fel­­segiíésére. ilyen jótékonyság ma nem nagy feltűnést kelt. Hiszen naponként millió és niüiiö értékű adomány érkezik Középeurópa levert államaiba ésezer meg ezer fogékony lelkű gyermek élvezi ma idegen családok szeretőiét bchweizban, Itáliában, Angliában, Hollandiá­ban. Német, magyar, osztrák gyermekvonatok jönnek-mennek mindenfelé és talán mióta a világ áll, annyi szeretet nem áradt idegen gyermekek elé, mint mostanában. Hiszen csak Becsbe, csak Schweizból egész tehervonatok szállítottak karácsonyi ajándékot azon gyermekek­nek, akika múlt évben künn voltak nevelőben egy-egy könyörületes családnál. Azok a csala­dok emlékeztek meg nevelt gyermekeikről, a karácsonyi ajándékkal is erősítve a köteléket egymás között. És az ezer év alatt nem fordult meg annyi magyar gyermek Hollandiában, mint ahány most ott vendégszeretetben részesül. A magyar újságíróknak küldött segély mégis jel­lemző. A szabad állam magyarjai a szegény beteg Aáagyarország talpraállitását ^ugy kezdik meg, hogy az újságírók nyomorát enyhítik, őket szeretnék ismét munkaképesekké tenni. — Zuhog az eső szüntelenül. A minap ritka gyönyörűségben volt részünk. Délután élénkszinü szivárvány ívelte át az égboltozatot. Eltűnése után olyan orkán keletkezett, hogy néhol az épületed tetejét földre sodorta és némely gondatlan gazdának rossz kerítését osz­lopostul kidöntötte. Többrendbeli szalon bútor, díván és zsöUyék, conso! tükör, asztalok és füg­gönyök eladók. Cim a kiadóhivatalban.. «S £ tiszta zsírt, viz nélkül és só nél­kül, tartalmaz a hamisítatlan, egészséges és könnyen emészthető éíelzsir

Next

/
Oldalképek
Tartalom