Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-18 / 49. szám

Hyujiiuii H üdüli IHUUUll Vilii HHIfiiliiii ipiiwfi

m

»

i

IS

i

i

1^21. Junius J.8 . > . . , „Komáromi Lapos*

Három esztendeig próbálkozott a proletárdiktatúra Oroszországban a maga rendszerével, amely képtelen teóriákon épült föl. Az egyik, a legfőbb képtelenség az volt, hogy Európát s az egész viiágot forradalmositják, fegyverrel küzdik ki uralmukat s terrorral építik föl s szilárdítják meg a kommunista gazdasági rendet. Amilyen őrült volt ez a lerv, épp oly őrület volt az a másik elvük, hogy a kommunista termelésből fakad a jólét. Mi kaptunk kóstolót mind a két őrületből. S közelről láttuk és minden csontunkban és velőnkben éreztük, mi a proletárdiktatúra és mi a kommunista termelésből fakadó jólét. Láttuk munkában a diktátorokat és a termelőket. Diktálták minden szabadság halálát s termelték a rablókat és gyilkosokat. S a jólét csak a gyilkosokra és diktátorokra fakadt. A proletárra csak még több nyomor és szenvedés, mert beledöntötték előbb egy balga hitbe, aztán a munkátlanságba, végül a hamis bankóba és az éhezésbe. A polgári osztályokról nem is szólunk. Az már emberszámba is alig ment. Egyetlen életnyilvánulása csak az volt, hogy számolta a heteket és napokat, amelyek meghozzák az őrület e farsangjának a hamvazó szerdáját.

Mi, akik átéltük e borzalmas időket, matematikai bizonyossággal tudtuk, hogy Oroszországban is elkövetkezik az összeomlás. Nálunk négy hónapig tartolt, Oroszországban három esztendeig. Nálunk egyszerre bukott az örvénybe a vörös hadsereg bukásával, Oroszországban már csak a vörös hadsereg tartja a lelket Leninékben ideig-óráig. De ami még él a rendszerből, az inár többé nem a teória s nem a programm, hanem a puszta, nyers erőszak. Hátra van inég a testvérharc Lenin és Trockij közt; azok közt, akik már világosan látják a rendszer képtelen és tarthatatlan voltát s azok közt, akik a rendszer bukásába magukkal akarják rántani egész Oroszországot. Akár az egyik, akár a másik marad fölül, a bolsevizmus meghal s csupán az a kérdés, mi marad örökül Oroszországnak. Lenin ki akar térni a katasztrófapolitika elől, s a tőkés termelésben látja az egyetlen menekülést. Ezzel föladja az elvet, de megmentheti Oroszországot. Trockij és híveinek nem kell a világ proletárdiktatúra nélkül, inkább vérbe fojtanak mindent, magukat is. Ha tényleg ezt a végzetet hívják ki maguk ellen, végzettik be is fog teljesedni. Ha pedig Leninék maradnak fölül, akkor a lejtőn nincs megállás : a tőke nem tréfálhat s nem alkudhatik a kommunizmussal. A bolsevizmusnak tehát mindenképen vége, mert minden állam- és társadalomíeóriánál hathatósabban bizonyította be gyakorlati képtelenségét. Bebizonyította azzal, hogy csak a nyers erőszakra táinaszkodhatik, s még inkább azzal, hogy nem tud termelni. Latrokat és kalandorokat tud produkálni, de munkára kész és munkára képes társadalmat soha. Proletárrá züilesztheti egy ország lakosságát, de munkakedvet és termelőerőt nem önthet beléje.

Az orosz példán okulni fog az egész világ. Polgárság és munkásság egyaránt. És nem hisszük, hogy akár az egyik, akár a másik valaha is megkívánjon oly kísérletet, amely ellenkezik a mai emberiség világnézetével, a gazdasági élet törvényeivel, a társadalmi élet alapelemeivel s tetejébe minden józan észszel.

— Rongyos, kopott, nyakkendőket jaoit,

tisztit, alakit, hozott kelméből ujjat készít

Nyakkendőszanatórium Nádor-utca 81.

a rutai „taffläsM“ itt fogli

Szabott Ibiin.

Temesvárott és a románoktól megszállott egész magyar területen fájdalmas megdöbbenést keltett, hogy a román hatóságok néhány nap előtt „hazaárulás és államellenes vétség“ címén pörbefogták Szabolcska Mihályt, az országos hírű poétát és a délvidéki reformátusok vezérét, akit mostanában kandidáltak az erdélyi református püspöki stallumra. Vele együtt megindították az eljárást Bóth Ferenc, a temesvári kegyestanitórendi gimnázium igazgatója ellen és mindkettő csak Bukarestben érvényesülő magas helyrői érkező protekciónak köszönheti, hogy ma nem sínylődik a fogházban, ahová a román Siguranza (titkos rendőrség) őket juttatni akarta.

Az elmúlt hónap 23-án a bánáti románság ugyanis valami győzelem évfordulóját ülte és a prefektus ebből az alkalomból elrendelte, hogy az összes hitfeiekezetek templomaikban hálaadó istentiszteletet rendezzenek, amelynek során a pap beszédet mondjon ezzel a befejezéssel : Éljen Nagy-Románia! Éljen a román királyi család! Az istentiszteleteket meg is tartották és a református templomban Szabolcska Mihály igy fejezte be beszédét: Éljen Nagy-Románia! Éljen a román királyi család! és — É!jen Magyarország! A templomban jelen volt román detektívek ezt a dolgot nyom ban közölték fölöttes hatóságukkal és még aznap este a rendőrség emberei eljöttek Szabolcskáért, hogy elvigyék.

Ekkor azonban már az egész város tudta a dolgot és több előkelő polgár megjelent a prefektusnál, akit arra kértek, hogy ne engedje meg, hogy Szaboicskát a fogságba vigyék, mert súlyosan megtámadott, beteg szervezete ezt nem élné túl. így Szabolcska lakásán maradhatott, de az eljárás megindult eliene. Érdekes, hogy a román hatóságok nemcsak Szabolcska beszédének befejező passzusát kifogásolták, hanem azt a tényt is, hogy az istentiszteleten feltűnő kevesen voltak és ezért azzal is vádolják, hogy ő titokban értesítette hívőit, hogy a győzelmi istentiszteletre ne jöjjenek el.

Both Ferencnek, a piarista gimnázium igazgatójának más bűnt róttak fel a siguranca emberei. Az istentiszteletek után ugyanis a katonaságnak, a kirendelt testületeknek és az iskolák ifjúságának el kellett vonulnia a parancsnokló román tábornok előtt. Bothot azzal vádolják, hogy amikor deákjaival elvonult a tábornok előtt, nem hajolt meg, nem köszönt, hanem ellenkezőleg: tüntetőén a másik oldalra nézett. A rendőrség a legkíméletlenebbül folytatja a nyomozást és úgy a Szabolcska, mint a Both mellett valló tanukat nem hallgalja ki. E napokban több előkelő temesvári polgár Szabolcska és Both érdekében felkeresi Goga Oktaviánt, az erdélyi román ügyek kultuszminiszterét, akit arra akarnak kérni, vesse közbe magát Szabolcska és Both érdekében Avarescu miniszterelnöknél és a román udvarnál.

hírek.

— Alapi Gyula dr. nyugalomban Mint e lapok múlt számában olvastuk, a megyei közigazgatási bizottság dr. Alapi Gyula varmegyei főlevéltárnokot nyugalomba helyezte. Ennél a kérdésnél felmerült az a kívánság, hogy miért is bocsátják el a magyar tisztviselőket a szolgálatból, holott a saint germaini béke kötelezi a köztársaságot az itt talált tisztviselők átvételére. Dr. Alapi Gyula nyugalmazása felett nem tért egyszerűen napirendre a bizottság sem, hanem ezt az álláspontot jegyzőkönyvébe foglalta. A nyugalomba vonuló főlevéltárnok működése sokkal ismeretesebb, hogy azt fel kellene fedeznünk, mert helyi kulturális életünknek negyedszázad óta szinte elmaradhatlan tényezője volt. A megyei levéltár rendezésén kívül annak anyagát is megismertette a nagy nyilvánossággal és érdemes történetirói tevékenységet fejtett ki. Egymásután jelentek meg: Komárommegye és az utolsó nemesi felkelés, Komáromvármegye nemes családai, Kultsár István és könyvtára, Bűbájosok és boszorkányok Komárommegyében, Komáromvármegye levéltárának középkori oklevelei cimü munkái, melyek helyi történetünké

5. oldal.

családtörténet, irodalomtörténet, mívelődéstörténet és forrás tanulmányok terén tette közkinccsé a levéltár eddig elzárt adatait. Dr. Alapi Gyula a háború alatt emberfeletti munkát végzett a háborús jótékonyság megszervezésével, mint a Vörös Kereszt ügyvezető titkára, a hadsegélyző bizottság előadója, utóbb pedig a Hadigondozó Nápiroda igazgatója. Ezrekre megy a hadbavonult katonák, rokkanlak, eltűntek, hadiözvegyek és árvák száma, akiknek dolgán tanáccsal és közbenjárással segített. E nagy szociális tevékenysége elismeréséül a Vörös Kereszt tiszteletjelvényét, a Ferenc József rendet és a 11. oszt. polgári hadi érdemkeresztet kapta. A háború u^otsó évében mint közélelmezési előadó működött nagy sikerrel és eredményekkel. A vármegyét levéltárnoki működése előtt mint árvaszéki számvevő szolgálta. Reméljük, hogy a nyugalom éveiben zavartalanul élhet irodalmi terveinek és munkásságának, ha ugyan a nyugalomba kívánkozik és munkabírását nem állítja valamely közcél szolgálatába.

— Polgárék Komáromban. Az éhenhalásra ítélt szlovenszkói színészet szomorú történetéből kiragadunk egy esetet. Polgár volt pozsonyi színigazgató társulatának május hó 16-án megtiltották a játszást. A társulat éppen Léván játszott szép anyagi és erkölcsi sikerrel. A tilalom szeptember 1-ig- tart, addig- nem kapnak játszási engedélyt. Szóval 3 és fél hónapig minden kereset, segély nélkül kell tengődniük. Hogy az éhenhalástól megmeneküljenek, a szerencsétlen színészek néha egy-egy művészestét, kabarét rendeznek. Ilyet már kettőt tartottak Léván. Egyiket jun. 11-én, amelyet a amelyet a másnapi Kisgazda és Kisiparospárt gyűlésre már megérkezett vendégek is végig néztek. Most vasárnap és hétfőn, junius 19-én és 20 án Komáromban a Legényegyletben tartanak jobb sorsra érdemes színészeink ilyen miivész estét. A magyar kultúra hajótörött munkásairól van szó, kötelessége minden magyarnak, hogy az estét megnézze, hogy erkölcsi és anyagi sikerrel végződjék vállalkozásuk. A legjobbat nyújtanák, ami tehetségüktől kitelik, műsoruk változatos, nivós. Alkalmunk lesz a társulat jelenlegi primadonnáját Bogár Gizit megismernünk. Legyünk ott mindnyájan. A müvészestről az alábbi értesítést adták ki: Miivészest. Folyó hó 19-én és 20-án vasárnap és hétfőn a volt pozsonyi színtársulat elsőrendű tagjainak közreműködésével a Katolikus Legényegylet szinházhelyiségében. Műsorra kerülnek: Cupiettek, Cabarett dalok, Szeriösz számok, Színpadi tréfák, Bohózatok. Műsor keretében;

i „Szép Salamon Sára“ 1 felvonásos parasztvig! játék, játszák G. Bogár Gizi, Somogyi Károly, Göndör József. „Az utolsó 2 korona“ cimü ' bohózat. Játszák Göndör József, Sándor Jenő.

' Zongorán az egyes számokat Iván Sándor kíséri.

. HeSyárak: zsöíye 20, támlésszék 15, zártszék : 10, erkély ülés 8, állóhely 6 korona. Jegyek : elővételben kaphatók Spitzer Sándor könyv’ kereskedésében. Az előadás napján a színház pénztáránál d. e, 10—12-ig, d. u. 15(3)—16(4)-ig.

{ Esti pánztárnyitás 19(7) órakor. Kezdete este 20'30('/29) órakor. Hétfőn az összes tagok | felléptével teljesen uj műsor.

— Hiualalos órdk a pámBggi hivataloknál.

j A komáromi pénzügyigazgatóságnái, a számvevőségnél és az adóhivatalnál a hivatalos órák folyó évi junius hó 18-ától szeptember hó 15-ig i reggel 7 órától délután 2 óráig tartatnak. Felek részére a pénztári szolgálat 8—12 óráig tart.

— fi főgimnáiiámi érettségi u'tisgák szerdán j kezdődtek és holnap szombaton délben feje! ződnek be. Kormányrendelet folytán a hatósáj gok fejeit és képviselőit is meghívta a vizsgákra a főgimnázium igazgatósága és akik ; megjelentek, egyértelemmel a legkiválóbb eredj ményt konstatálják készültségben, tudásban és . általános miveltségben egyaránt. A komáromi ; főgimnáziumban vizsgáztak az ipolysági beszüntetett magyar főgimnázium tanulói is.

— nyugdíjazzák a meggei magyar liszíuiselőket. Sulacsik Béla árvaszéki kiadót és Meng Géza párkányi főszolgabírói irodatisztet, akiket felszólítottak nyugdíjazási kérésük benyújtására, nyugdíjazták. Úgy Sulacsik, mint Meng erőteljes és munkabíró tisztviselők, hivatali kötelesí ségeiket a legpontosabban végezték. Mind{ kettőnek nagy családja is van. A közigazgatási | bizottság részükre csekély nyugdijukon kívül pótlékaik után kegydijat is állapított meg.