Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-11 / 47. szám
legyvenluíttedik évfolyam. —,------.——— — — ■ —--------^ 47. szám. Szombat) 1921. junius II. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár Cseh-szlovék értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Cgész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. Egyes szám árat 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő; GAÁL GYŰ LA dr. Szerkesztő: BARANYAY 1ÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-H, 29., hová úgy a lap Bzellemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küídei.dők. Kéziratokat nem adunk vissza. üSsgJeienik minden szerdán és szombaton. A Magyar lépiÉég ismét zászlót bontott egy évi kényszer szünetelés után. Mikor a hatalom látta, hogy a magyar nemzeti kisebbség hatalmas táborban gyülekezik a magyar kultúra kibontott zászlaja alá, akkor betiltotta a szövetség működését el nem hangzott pohárköszöntők ürügye és a keresztényszocialista pártnak a népszövetség megalakulása Dapján tartott népgyülése miatt, mely semmi összefüggésben sem volt azzal A Magyar Népszövetség vezetőit és étetrehivóit nem terheli semmi felelősség az iránt, hogy az elmúlt év alatt mindent el ne köveitek volna a szövetség alapszabályainak jóváhagyása érdekében. Sikerült meggyőzniük a kormányt arról, hogy a nagy nyilvánosság mégis csak a leghatékonyabb ellenőre a Magyar Népszövetség működésének és az a megokolás, hogy a kormány „elhangzóit beszédekből Ítélve“ nem fog megfelelni alapszabáiyszerü céljainak, nem lehet helytálló. Az a kormányzati tény, hogy a Magyar Népszövetséget alapszabályai módosítására hívta fel a hatóság, azt jelenti, ! hogy korábbi rendeletét a jobban értesült j kormány hatályon kívül helyezte, igy tehát a Magyar Népszövetség jogalapját ezzel elismerte. A Magyar Népszövetség vezetősége okulva a múltak tapasztalataiból még a látszatát is elkerülni óhajtotta annak, hogy a szövetség működésébe bárki is politikát magyarázhasson bele. Kifejezésre juttatta j ezt tisztviselői kara és elnöki tanácsa j megalkotásánál, legfőképpen pedig alapszabályaiban. Nem is arra van szükség, hogy a Magyar Népszövetség napi politikát csináljon, sőt kívánatos, hogy a part- j politikától teljesen távol álljon és annak hullámaiban el ne merüljön. Nagyszerűen i fejtette ki e népszövetség egyik vezetője j e tétel igazságát és azt, hogy a magyar- , ság kulturális egységét politikai párt biz- j tositani nem lévén képes, az a feladat a Magyar Népszövetségre hárul. Magyar szivünk hevületével köszönt- j jük az ui zászlóbontást és a magyar nők leikéből is feltörő hangot mint fajunknak , szent és igaz érzését, — a magyar nyelv, a magyar irodalom, tudomány és művészet, a magyar iskola, szóval a magyar közmivelődés egységes, nagy gondolatát, mely átfogja és egybekapcsolja a hazájától elszakított és itt élő magyarság millióját. Elvárjuk a magyarság kulturális vezetőségétől, hogy gyorsan a munkához lát és pótolja azt, amit egy évig tétlenségre kárhoztatva elmulasztott, hogy a szertehulló tömegeket rendes sorokba felállítva vonultatja fel nyelve és nagy kulturértékei védelmére és előkészíti a közművelődés nagy csatájára, ahol az a nép győz, amely erre erősebben felkészült. * A Magyar Népszövetség közgyűlése szerdán zajlott le a Kulturház előadó termében élénk látogatottság mellett. Ott voltak a helyi tagok nagy számmal és képviselve voltak Komárom, Pozsony, Esztergom, Nyílra, Bars, Abauj, Gömör megyék, Pozsony, Érsekújvár, Nyiíra, Kassa, Rimaszombat és Léva városok kiküldöttekkel. Megjelentek a komáromi és érsekujvári fiókegyletek választmányai, számos egyesület és hivatal, a jelenvoltak soraiban ott láttuk Kürthy István, Éittö Dénes, Mailáth István nyug. főispánokat. Kánya Rikárd nyug. polgármestert, í-eszty Béla, Jaross Vilmos, Luczenbacher Pál elnöki tanácstagokaí, Német Dezső főszolgahirót, dr. Grósz Sándor volt tiszti főügyészt (Kassa), dr. Ozoray Józsefet, az érstkujvári népszövetségi fiók elnökét, Palkovich Viktor katolikus, Jánossy Lajos evangélikus és Tóth Kálmán református espereseket, számos lelkészt, tanítót és lanárt. A Szövetség közgyűlését Kürthy István elnök nyitotta meg lelkes és a nála megszokott választékos szavakkal, rámutatott arra, hogy a Népszövetség csak egy év múlva veheti fel ismét a tevékenység fonalát, vázolla ennek az okait. Gyanú és rosszakarat környezheti működésűnket, de a leghatározotlabban jelentheti ki, hogy iörvényes alapon állunk és igy akarjuk a magyar géniusz messzevilágitó oltárát megalkotni. Majd átadta a szót Tuba Jánosnak a Szövetség érdemes igazgatójának. Tuba János ügyvezető igazgató ismertette ezután azokat a lépéseket, melyeket a szövetség vezetősége 1920. augusztus hó, vagyis az első alapszabályok jóváhagyásának megtagadása után, a szövetség elismerése illetőleg az időközben az elnöki tanács intéző bizottsága által a jóváhagyást megtagadó kormányrendelet egyik némi tárgyi alappal bíró pontja értelmében módosított alapszabályok jóváhagyása érdekében a kormányhatóságnál tett. Végre 10 hónapi sürgetés, utánjárás és személyes tárgyalások után most leérkezett a kormány rendeleíe, hogy alapszabályunkat az újonnan kiadott irányelvek alapján módosítva újból terjesszük fel. Ez intézkedés most már feljogosít bennünket arra a reményre, hogy a mai közgyűlésen megfelelőig módosítandó alapszabályainkról a kormány jóváhagyását nem fogja megtagadni. Mielőtt azonban az alapszabályok módosításához és tárgyalására áttérnénk, feltétlenül szükséges annak a kérdésnek tisztázása, hogy a működésűnk megszakítása óta bekövetkezett események és szervezkedések után, van-e valóban szükség a Magyar Népszövetség megalakítására ? Ugyanis már működésünk kezdetén sajnálattal tapasztaltuk, hogy magyar politikai pártjaink egyike-másika nem jó szemmel nézte szövetségünk létesítését és terjeszkedését. Iparkodott, ha nem is teljes nyíltsággal annak útjába gáncsokat vetni. Ezenkívül a most létező keresztényszociális, valamint a magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt, e pártok szervezetei és különösen a magyar ellenzéki pártok közös bizottsága a magyar kulturális kérdések j több lényeges részét vette fel programmjába és | tűzte ki a politikai pártok által megoldandó i feladatok közé. így pl. a közös bizottság megalakította a sajtóügyi, kulturális és iskolai szakosztályokat. Ezenkívül legutóbb Kassán ugyancsak a pártok kezdeményezése folytán : megalakult az Országos Magyar Szinpáríoló ■ egyesület is. Kérdés tehát, hogy vájjon ily körülmények között fennforog-e a magyarság érdeke szempontjából a Népszövetség uj életrehivásának komoly szüksége? Avagy rábizhat: juk teljes megnyugvással a magyar kultúrát • érdeklő kérdések megoldását a pártok e szer: vezeteire? A szövetség megalakításával nem j osztjuk-e meg a szlovenszkói magyarságot és ezzel nem gyengiíjük-e erejét ? Van-e, lehet-e remény és biztos kilátás \ arra, hogy a Népszövetség lobogója alá a ma: gyarság oly tömör sorokban és oly tekintélyes j számban fog sorakozni, hogy elég súllyal bir i úgy kifelé, mint be és felfelé, a magyar kultu-‘ j rális érdekek érvényesítésére, megvédésére és ! előmozdítására? Mert ha e kérdésekre megnyugtató váj laszt nem adhatunk és ha szövetségünk léte| sitésével fölöslegesen szaporitanók a magyar ’ táborok számát: akkor inkább vegyük le a na; pirendről a Magyar Népszövelségnek előttünk j bármennyire szent ügyét. Mi, akik e mozgalmat annak idején megj indítottuk és első alapszabályaink jóváhagyd- i sának megtagadása után is kitartottunk a mel; lett, hogy az eszme testet öltsön: feltétlenül j szükségesnek tartjuk,, a Magyar Népszövetség- 1 nek megalakítását és abba az itteni magyarság| nak párt és vallásküiönbség nélkül erős pha- I lanx-ként való tömörítését. Álláspontunkat következőkkel okoljuk meg: a most tárgyalásra kerülő módosilolt alapszabályok szerint, szövetségünknek célja; A magyarságnak, mint nemzeti kisebbségnek kulturális érdekeit, a magyar irodalom és az itteni magyar közmivelődési intézmények támogatásával szolgálni és előmozdítani. Más szavakkal: mz ősi hazájától akarata ellen elszakított szlovenszkói több mint egy millió lelket számláló magyarságnak megvédése az elcsehesités vagy elszlovákositás ellen, az ősi hazával való kulíurközösség folytonos ápolása, állandó ébrentartása és minden ezt a célt szolgáló módok és eszközök igénybevétele, ennek érdekében uj kulturinlézmények létesítése, a meglevők támogatása, tervszerű és fokozatos fejlesztése, különösen pedig a magyar tannyelvű iskoláknak, az elemi oktatástól föl egészen az egyetemi oktatásig biztosítása, a még meglevőknek minden Milus János ^uhafes*?.és,ve*yti“titó Komárom, Nador-utca 3. es 48. szám. Y---AT.-in.rr Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ...
