Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-18 / 40. szám
„Komáromi Lapok“ 8. oldal, Jánossy Ferenc régi magyar táncokat mutatott be sok művészetiét, teljes elismerés mellett. A minden pontjában nagy sikerrel zárult műsort néhány perc múlva tánc-követte, mely hajnalig kitartó jókedvvel tartott. Az érsekujvári vendégek pünkösd hétfőn, a reggeli vonattal utaztak el, a legszebb emlékekeket hagyva maguk után. 1921. _______________ Csallóközi Ferenc képkiállitása. Pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órakor nyílt meg ünnepélyesen igen szép közönség jelenlétében Csallóközi Ferenc festőművész kiállítása. A kiállítás anyaga és terjedelme mindenképpen figyelemre méltó művészi jelenség, amely megérdemli a művészet-kedvelő közönség érdeklődését. Kevéssel 11 óra után a teremben összegyűlt diszes közönség jelenlétében dr. Alapi Gyula, a Jókai Egyesület főtitkára a megjelenésében akadályozott polgármester, egyesületi elnök megbízásából formás beszéddel nyitotta meg a kiállítást, hangsúlyozva a tudománynak és a művészetnek jelentőségét az emberi mivelődés történetében. A hagyománynak köszönjük az élet minden gyakorlati ismeretét, a munka lényegeit, ezek a mindennapi élet hétköznapjai, mig a művészet az ünnepnapokat jelenti. Csallóközi Ferenc nevével uj nevet iktatunk be helyi művészeink diszes sorába; ami sokoldalú és ereded egyéniség. A művész néhány szóvai köszönte meg a Jókai Egyesületnek, hogy alkalmat nyújtott kiállításává. Ezek után a közönség a képek szemléletébe merült és csoportokra oszlott. A képek köztit feltétlenül a tájképek azok, amelyek a művész széles és biztos ecsetkezelésével helyes szín és formai érzékről tanúskodnak. A tájképek némelyike művészi lendülettel és a kifejezés erejével hat ránk színben és valörben egyaránt. (Tatai vilimalom, Gróf Eszterházy tava, Nemesócsai részlet.) A művész néhány fiatalabb éveiből való tanulmányfeje a legnagyobb figyelmet érdemli meg. Egy-két sikerült interieur (Dolgozó nő, Veranda) mellett sok csendélettel találkozunk, melyekből azonban hiányzik ezek intimitása. A kiállításnak azonban kétségtelenül legjobb darabjai a férfiarckép (Apám) és az Öreg hollandus nő. A közönség a kiállított képekkel szemben a magasan megszokott árak miatt tartózkodóan viselkedik: igy a müvásár eddig nagyobb eredményeket nem mutathat fel. A kiállítás nyitva van délelőtt 9—1 és délután 3—6 órák közölt. A képek eladását a miitáros közvetíti, aki a kulturház földszintjén található. A váiosok és községnevek revíziója és a cégtáblarendelet. (Komárom vagy Komárno ? — Jön a revízió. — A kereskedelem szabadsága és a cégtábkOendelet.) Ismeretes, hogy a Srofcúr minisztérlam rendeleté értelmében valamennyi szlovenszkói várost és községet aj névvel láttak el körülbelül két esztendeje. így lett Komáromból Komárno, Érsekujvárböl Novy Záraky, Aranyosból Oranos slb. Nem is keli bővebben foglalkoznunk azzal, hogy ez a tömeges átkeresztelés micsoda chauszt és zűr-?,avart eredményezőit. Nem csak a magyarság állott e sok uj név előtt tanácstalanul, de sz!o\rák testvéreink se kértek ebből a jóból akkora adagot, pedig ez egyenesen a szlovákság kedvéért történt és természetesen azért is, hogy egy csapásra kitöröljenek innét mindent, ami csak magyar, ügy a magyarság, mint a tólság előtt ezek az uj nevek teljesen ismeretlenek voltak, hiszen a köztudatba a magyar éra alatt használt helynevek mentek át. Ezeket az uj neveket csak úgy hasból rángatták elő legnagyobb részt'. Példa -*erre Aranyos csallóközi község neve, amelyet Orar.os névre kereszteltek el. Hát engedőimet kérünk, ez se nem szláv, se nem magyar név. Ilyet többet is feltudnók sorolni, de erről majd máskor. Szóval ennek a tömeges helynév keresztelésnek már közel két éve ugyan, de nemcsak a köztudalba nem tudtak ezek az uj nevek bele menni, hanem még a csehszlovákul b szélő postahivatalok sem tudnak eligazodni és a levelek, csomagok, utalványok irányításánál állandó a zavar. Hogy mit jelent ez a köz- és magánforga lomra nézve, arról jobb nem is beszélni. A világ kereskedelmi irodái, a uemzatközi posta, távirda és telefon szolgálat által kiadott címjegyzékek, helység és* hivatali címtárakban mind a régi éra alatt használt helynevek vannak fölvéve. Az összes névtárak kicserélése, avagy a régiek kijavítása tetemes költségbe és bosszú időbe kerül, arról nem is beszélve, hogy a címtárak kijavítását legtöbb külföldi hivatal el se végzi, mert nincs is rá fizikai ideje. így aztán megbénul- a külfölddel való forgalom, mert a kü földi postahivatal legtöbbször azt se tudja, merre irányítsa a küldeményt. A zűrzavart nagyon emeli, hogy ezzel a helynevek elkeresztelésével több hason nevű helység támadt a köztársaságban. így pl. az uj keletű Komárno és Kosice (Kassa) nevet most már két. helység isiviseli az uj államban. Képzelhető micsoda kerülő utakat lesznek és milyen hosszú idő alatt teszik meg az ilyen helynévvel címzett postai küdemények a rendeltetési he lyükig az utat. Az uj elkereszlelést. legtöbb város és község megfellebbízte, igy Komárom és Kassa városa is. E fellebbezések és a forgalmi zűrzavarokra állandóan föihangzolt panaszok Íratása alatt a belügyminiszter végtére Í9 belátta, hogy a kisebbségi jogok lábbal tiprása, hogyha pl. ’szinmngjar területen a községek magyar vagy magyaros hangzású neveiket idegen hangzásúra változtatják át. Amint ezt nem tehetik és nem is merik tenni a német lakta csehországi helynevekkel, úgy nem Vtzá a kölcsönös megértés, közeledésre, ha magyar lakta területen igy csinálnak. E jogsérelmen kívül a mindig növekvő forgalmi zűrzavarok hatása alatt a belügyminiszter egy újabb rendeletét adott ki, amely rendelet az összes városok, községek és telepneveknek a revízióját rendeli el. E rendelet felszólítja a vároiok és köz ségek vezetőit, hogy a hatóságuk alatt levő helyekre vonatkozólag közöljék, hogy mi az iilető helynek a hivatalos neve, a valóságban milyen nevet használ a nép, mi volta múltban a történelmi elnevezése és végül mi az illető helynek magyar és német neve. Ha okosan akarnának e1 járni s a kereskedelmet, forgalmat nem akarják megbénítani, akkor a közludatba már átment és a nemzet közi címtárakban már bentfoglait régi neveket kell meghagyni. Mert nagyon megköszöni az a lót testvérünk azt a nagy szabadságot, hogy a községe régi nevét kiveszik a forgalomból és aztán az Amerikában élő atyafia hiába ir neki a régi névre levelet, hiába küld neki pénz!, a 1 posta nem kézbesili. Ilyen nem kézbesített pén zekkel már úgyis torkig van a fölvidéki szlo vákság. Srobár 5 perc alatt szlávul ciraü rendszere még egy másik rendeletet is szült: a cég.tábla rendeletet. E.zei szintén ki akarta irlani a- magyar szót az üzletek cégtábláiról. A józanabb belátás azonban itt is kezd győzedelmeskedni már és az 1920 évi alkot mánytörvény a kereskedelmi élet szabadságáról jogilag már hatálytalanította ezt a rendeletet. Tessék csak a kereskedelmi és ipari józan belátásra és élelmességre bízni az egész cimtáblaügyet, az majd megtalálja a középutat. S amint a magyarságot évszázadon át gyűlölő B csben még ma is olt olvasható egyik szálloda kapuja fölétt arany betűkkel, hogy: „Szálloda az Aranybárányhozelőbb utóbb Prága- • ban is lesz magyar feliratú szálloda és étierem, sőt egyről már hamarosan Írni is fognak a lapok. Ha a magyarlakta helyeken a kereskedői élepnesség látja, hogy előnyös neki, ha cseh feliratot is használ, majd használ is áz min denféle Srobár-fé!e rendelet célktil is, mint ahogy a brüxi Konrád féle cég, amely legjobb üzleteit éppen á magyarlakta területeken csinálta és c.-inálja, fütyül minden helységnév elkeresztelésre és a magyar vevőinek cime:elt levelekre ma is szépen ráírja, hogy Komárom, Nemesócsa, Nagymegyer slb. így tesznek a brünni posztó kereskedők is mind, mert nekik fontosabb az üzlet, mint a cseh soviniszta vaskalaposság. Sőt láttunk a prágai pénzügyminisztériumtól szépen szóló ma ■gyár nyelvű felhívásokat az: államkölcsön jegyzésekre, amelyek borítékjain mindenhol Komárom és nem Komárno volt szépen kiírva, , mint rendeltetési hely. Hát engedelmet kérek ne csak, akkor tudják, hogy mi esik jól a magyarnak, ha üzletet akarnak kötni, vagy amikor kórpek valamit, hanem mindenkor. Helynevek és üzleti táblák elkeresztelésével nem lehet összhangot teremteni az itt lakó népek közt. Erre az összhangra pedig szüksége van itt mindenkinek. — Jókai [flór szobrának leleplezése Budapesten szombaton délután 4 órakor megy végbe. Komárom legnagyobb fiának és a magyar regényírók koszorús fejedelmének ez az -első nyilvános emléke. Sirja ma is jeltelen még, de az ország most felállítja szobrát, melyet a háború akasztott meg. A szobor a Gyár-utcának az Andrássy-utba torkolló részére kerül, melyet Jókai térnek neveznek el, szemben a Liszt Ferenc térrel. Erről az ünnepről csak most szerezhetett a határ szoros elzárása folytán értesülést a város közönsége és dr. Szijj Ferenc polgármester és a Jókai Egyesület elnöke értekezletre hívta össze ez ügyben a város kulturális életének tényezőit. Itt elhatározták, hogy a város legnagyobb fia ezen országos emlékünnepén küldöttséggel kíván résztvenni, a szoborra a város szineivel ellátott szalaggal díszített hatalmas babérkoszorút helyez és azt elhalmozza komáromi virágokkal, melyeket a temetőből, szülei sírjáról, a Jókai kertből, az Erzsébet szigetről gyűjt össze. Az értekezlet a zsupán-kormánybiztoshoz fordult határátkelési igazolványért és pénteken délben szándékozik elindelni kegyeletes útjára. A küldöttségről, elindulásáról és tagjairól lapunk legközelebbi számában számolunk be, melyet Jókai halhatatlan emlékének szentelünk. — fi tanítók füssy Kálmán nemzetgyűlési képuiselőnél. Április hó első napjaiban a községi és felekezeti elemi iskolai tanítók testületének küldöttsége megjelent Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, kisgazdapárt alelnökénél, előadia a tanitóíesiület súlyosan érintő sérelmeket az illetményeik elmaradásáért. Ftissy a magyar tanítóságot súlyosan érintő sérelmeket magáévá tette és egy, a tanítóságból alakított küldöttség élén megjelent április hó 14-én Szlovenszkó teljhatalmú miniszterénél, dr. Micsuránál. A teljhatalmú miniszter e legelőzékenyebben fogadta a küldöttséget és tudomásul vette a képviselő által előadott, a tanítókat ért sérelmeket és másította Hajek miniszteri előadót, hogy a kérelmet sürgősen, soron kívül intézze el. A küldöttség elérte célját, Füssy képviselő közbenjárására a gyorssegélyeket azonnal kifizették. A tanítók hálájuk jeléül küldöhségileg köszönőiratot nyujlotíak, át Füssy Kálmánnak. Az irat tartalma a következő: Nemzetgyűlési képviselő ur! A komáromi tanítóság illetményeinek kiutalása iránti szives és eredményes közbenjárásáért a lantestület indíttatva érzi magát arra, hogy ezúttal is hálás köszönetét fejezze ki s ezt jegyzőkönyvbe foglalva megörökítse. Komárom, 1921. május 6-iki üléséből. Lakatos Károly tant. elnök, Weisz Kornélia, Telkes Miksa, Alapi Julia, dr. Soós Imréné, Tárnok Gyula, Pethő Sándor, Brauner József, Jungbluth Ferencné, özv. Sipos Elekné, Salamon Julia, dr. Szijj Ferencné, Werner Lina, Marosa György, Kádár Győző, Uhereczky Géze, Vánkay László tant. jegyző. Zsidek Mihály igazgató-tapitó, Árendás József, Vaskó Imre, Lohner József, Pathó Flóris, — Köszöneínyituánitás. A csetkészünnepélyen felülfizettek : Old boy, dr. Mezey J, Fried J, Rafael Margit 50, N. N., dr. Uhrovics N., Wycherley A. N. 40, Hickisch 30, Kaíhona S., dr. Lipscher M. dr. Mohácsy J. 26, Riszdorfer K. 24, Mórocz E., Gidró B., dr. Bardócz J., Wojtowicz R., dr. Korbuly D„ Korén J., Spitzer B., Uhereczky G., Kollányi M., dr. PoJoni B. 20, dr. Selye H. 18, Mihoia János, Delej G. 15, dr. Tuba J. 16, Darvas G., dr. Kovács Gy., Hajdú G., N. N. Gregosics P,, Hittrich J. 10, Jakab I. 6, N. N. 4, N. N. 3 koronát. Horner Árpád főintéző egy kosár virágot, Krausz Béla kereskedő pedig több ruhadiszt ajándékozott a cserkészcsapatnak. A szives adományokért hálás köszönetét mond a csapat vezetősége.
