Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-14 / 39. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 39. szám. Szombati 1921. május 14. LAKK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY aa Előfizetési ár CiiJi-ulovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: érre 60 K, félévre 30 K, Egyes szám ara t negyedéire 15 70 fillér* K. leszállóit a Szent Lélek az apostolok gyülekezetébe és bátöltötte azok lelkét. Mi is, a megpróbáltatások sötét éjszakájában várjuk a hajnalpir derengését, melyen egy pünkösdre virradhatunk. De a mi pünkösdünk csak nem akar elérkezni, arra még várnunk kell és várunk is békességes tűréssel, mert tudjuk, hogy elkövetkezik: el kell következnie. A mi Szent Lelkünk a szabadság, melyet szomjazunk, ami után sóvárognak lelkeink. A szabadság érzése, minél inkább korlátozzák, annál hatványozottabban növekszik meg. A szabadság nem csak politikai jelentésében a mi törekvéseink tárgya, sőt ez talán» másodrendű kérdésnek is látszik a kulturális szabadságjogok mellett. Ha egy demokrácia odáig sülyad, hogy eltilt engem anyanyelvem használatától nyilvános helyen, ha én nem vásárolhatok magamnak magyar könyveket, ha kulluregyesüléseinket működésűkben megakadályozzák, iskoláinktól megfosztanak, ezek súlyosabb sérelmek, mint az, ha egy népgyülést nem engedélyeznek. Nagy béketürésre van szükségünk ily körülmények között, azt látva, »hogy az államnak csak másod vagy harmadrendű polgára lehetek, bár adónkat rajtunk is behajtják és köteleznek a katonai szolgálatra is bennünket. Mindezt teljesitjük és várjuk ennek az ellenértékeit. Már régen várunk és ezek csak nem akarnak hozzánk elérkezni. Csak Ígéreteket és kijelentéseket kapunk. Hiába, Prága igen messze van tőlünk. Lassankint arra kell eszmélnünk, hogy Prágából mit sem várhatunk és Prága csakugyan nem akar bennünket megérteni. Várjuk a magyar kultúra szabadságát, mely bennünket egyedül vigasztalhat meg, várjuk a gazdasági békók leoldozását tagjainkról és várjuk a szabad és békés fejlődés, nemzeti élet lehetőségét, melytől ma oly távol estünk. Ne csodálkozzanak azok, akik türelmetlenül szemlélik eme törekvéseinket, ha olykor kitör belőlünk a keserűség és lelkünk őszinte megnyilatkozását félremagyarázzák, ezért irántunk bizalmatlanok és fölöttébb elfogultak. Mi bámuljuk fajunk rendkívüli önfegyelmezettségét és béketürését, hogy a kihívásokat is eltűri. Eltűri és feljegyzi. Egyszer azonban mégis minden megPolitikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. próbál tatásnak vége szakad és elérkezik hozzánk a szó, mely visszaad bennünket magunknak és a szabadság hajnalhasadása nekünk virrad. Ez lesz a mi pünkösdi ünnepünk, ami bár késik, de mégis el fog következni. ’ Pünkösd. Lélekemelő, gyönyörű történet volt, mikor a tanítványok mindnyájan együtt valácak és megtelének szentlélekkel és kezdőnek beszélni a mint a lélek adá nekik Dyilatkozniok, mindenkinek a maga nyelvén. Azok a párthusok, médek, mezopotámiak, judeaiak, egyiptomiak, cirénebeliek, krétaiak, arabok csodálattal hallgatták őkat és ámulattal kérdezték: „avagy nem mindnyájan galileusok-e ezek és miképen van, hogy halljuk őket mi valamennyien tulajdon nyelvjárásunkon, amelyben születtünk?“ A lelkesedés tetőpontra hágott, mikor Péter apostol szólott a körülözönlő sokasághoz. A mindenütt megjelenő irigyek, saját érdekkörüket féltők gúnyolódva mondanak: »Édes borral teltek el«. Amint meghallván Péter apostol igy válaszolt: »Nem részegek ezek, mint ahogy ti vélitek, hanem ez az, amit már Jóéi próféta megjövendölt: az utolsó időben kitöltők az én leikemből minden testre és prófétáinak a ti fiaitok és leányaitok és a ti ifjaitok látomásokat látnak és a ti véneitek álmokat álmodoznak«. (Apostolok csel. II.) A következmény* az Jett, hogy azonnal megkeresztelkedtek mintegy háromezerén és ezekből lett az első keresztény gyülekezet. Pünkösd tehát a lelkesedés, a lelkesítés üunepe. A magyar nemzet története telve van pünkösdi eseményekkel. Nincs egyetlen más ünnep vallásos ünnepeink között, melynek lényege annyira megfelelne a magyar ember egyéniségének, természetének, jeliemének, mint a püDkösdé. Lelkesedni, lelkesíteni, egy-egy nevezetes napot pünkösdi ünneppé varázsolni, elfeledtetni a múlt ezer és ezer baját, bántalmát, elfeledtetni a jelen kínját, gyötrelmét és magasztos célért küzdelemre serkenteni, boldogabb jövőre biztatni egy-egy szivéből szivéhez szólóit beszéddel mindenkor lehetett a magyart. Mikor a még pogány magyarok Árpádot vezérnek megválasztották, felmetszett karjaikból a szent edénybe vért eresztettek, abból ittak és úgy tettek fogadást, hogy: „a hova szerencséd vezetend, mi követni fogunk!“ Mikor V. László halála után a trónkövetelőknek egész légiói állott elő, vájjon Szilágyi Mihálynak nem a pünkösdi lélek jött e segítségére, hogy Pesten a befagymt Duna hátán egyhangúlag kialtá a sokaság: »Éljen Mátyás király!« Mikor Mária Terézia ellen saját rokonsága támadóit fel és egyetlen reménye már csak a magyar nemzet hűségében lehetett, ismerve a magyar természetét a fekete szőnyeggel bevont Írónőn gyászruhában, karján kis gyermekével megjelent és beszédet intézett az ország rendéihez, bizony a szentlélek jött segítségére, igy történt, hogy a jelenlevő rendek esküvel fogadSzerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint • hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. ták, hogy: Életünket és vérünket felséges asszonyunkért, koronánkért és hazánkért! Mikor Petőfi 1848 márc. 15-én Pesten a „Talpra magyar!“-1 elszavalta, mikor Kossuth Lajos a debreceni országgyűlésen ellenállásra szólította fel a nemzetet, a magyar nemzetre Bécsben kimondott halálos Ítélettel szemben, mind mind a pünkösdi léleknek munkája volt, mely minként ezredévekkel ezelőtt ngy munkálódik ma is a szivekben. Ott munkálódott ez az érsekujvári magyar gazdák nagygyűlésén; azok a Bartal Ferencek, Szent-Ivány Józsefek nemcsak a jelen volt 8— 10 ezer magyar kisgazda pártiuak nyelvén beszéltek, hanem a távolmaradt és csak hírlapok utján értesült százezerek nyelvén is, mert megtelénk mindannyian akik magyarok vagyunk szentlélekkel, megértettük pártkülömbség nélkül az ő beszédjüket____________________B. K. ül uj városi Hivénytiatdság alaRuló közgyűlése. — 1920. május 11. — A városi törvényhatósági bizottságot januárban oszlatta fel a zsupán és négy hónapig tartott azaz időköz, amelyben a városi törvényhatóság működése szünetelni volt kénytelen. Most a zsupán kinevezte az egyes pártokból az uj törvényhatósági bizottságot, melynek összetétele az 1920. évi választáson leadott szavazatok arányszáma alapján készült. Ebben a baloldali szociáldemokrata párt nem foglalt helyet; igaz, hogy 1920-ban még csak jobboldali szociáldemokrata párt volt s a zsupán-kormánybiztos bizonyára ezen okfejtés alapján töltötte be a szocialista párt helyeit jobboldaliakkal. Hogy ez ellen a baloldali párt tiltakozik, természetesnek találjuk. A vitát legegyszerűbben a községi választás dönthetné el, mert a kinevezés rendszerében voltaképpen a zsupán akarata érvényesül, aki azokat bármikor vissza is vonhatja. Az uj törvényhatóság közgyűlésén a csehpártok teljes számmal vonultak fel, a szocialista párt teljesen hiányzott, a többi pártok képviselve voltak és soraikból csak néhányan hiányzottak. A közgyűlésen dr. Tafferner zsupáni tanácsos elnökölt, aki a működésében akadályozott zsupán helyett megnyitotta a közgyűlést és annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj törvényhatóság a reá várakozó nagy feladatokat a köz érdekében meg fogja oldani. Napirend elölt. Dr. Szijj Ferenc polgármester kegyeletes kötelességet teljesit a város halottaival szemben. Domány János volt polgármester emlékének szentel meleg szavakat és méltatja annak közéleti működését, felsorolva a polgármesteri tisztsége alatt létesült közintézményeket, melyek nevét megőrzik a feledéstől. Bejelenti, hogy őt a város halottjának tekintette és temetéséről gondoskodott, indítványozza, hogy emlékét jegyzőkönyvében örökitse meg a közgyűlés és a Széna teret Domány János térnek nevezze el a törvényhatóság, mely az indítványokat egyhangúlag magáévá tette. Majd Bodor Béla városi iktató emlékét méltatja kegyeletes szavakkal. Pins pilis! inepíD
