Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-07 / 37. szám

6. oldal.

»Komáromi Lapok«

1921. május 7.

— Nem lesz több uj adó flagvarországon. Mint Budapestről jelentik, a forgalmi adó kepez az utolsó láncszeme, a Hegedűs-féle pénzügyi reformok sorában. A pénzügyminiszter véleménye szerint a most behozott aj adókkal az ország pénzügyi háztartása rendezhető lesz. Hátra van még a pénzügyminiszter szerint az illetékügy reformja, amelyre azonban csak ősszel kerül sor.

Egy hadifogoly levele*

A „kekinekről."

A Kassai Naplóban látott napvilágot Pap Sándor kőmives legény szenzációs felfedezése az ősmag-yarokról. Helyén valónak találom ez alkalommal, Tekintetes Szerkesztő Ur szives engedelmével mindazt, amit az állítólagos ősmagyarakról, „kekinektől", vagy a mint még helyesebb tikinekről tudok. Jó magam nem jártam ugyan közöttük, de sokat hallottam róluk.

1918-ik év december-január havában dr'. Hahn wieni professzor sebészeti osztályán betegen feküdtem a taschkenti Szapör kórházban. Akkor tájban sok nehéz és könnyű sebesült vörös gárdista magyar fiú volt velem, akik a Frans-Kaspi vonat mentén MerV, Aszkabád, Luftabád, Kiril Aévát mellett véres harcokat vívtak a fehérek ellen, hogy nyugati Turkesztánt kezükbe kerítsék a Káspi tóig, Krasznavodsz'kig, mely végső állomás a 2000 verstes vasútvonalon. Onnan hajók járnak át Baku városába.

A fehér csapatok közt kevés orosz volt, a csapatok zömét kekinek tették, mint zsoldos hadak, Maliszon angol tábornok parancsnoksága alatt harcoltak. A magyar fiuk elbeszélése szerint rongyos hadsereg volt ez saját ruháit hordozta. Es kegyetlenül vad harcosok valának. Parancsuk volt, hogy a foglyokat életbe kell hagyniok, de ha orosz katona nem volt velük, akkor darabokra aprították a vörös hadifoglyokat. Voltak közöttük lovasok és gyalogosok. Minthogy a harc többnyire csak a vasút vonal bírásáért folyt a mérhetetlen sivatagban a front nem volt csak pár kilométer széles. A vörös csapatok vonatkocsikkal mentek a pusztaságba előre és éjjeli szállásuk is vaggonokba volt.

Egy sötét éjszakán kekin lovascsapatok megkerülték oldalt az orosz őröket, leölték és körül vették a vonatkocsikat, leöntözték petróleummal s meggyujtották. A mély álomban szendergő, mit sem sejtő vörös szalon (század) legénysége a kocsikkal együtt össze égett. Aki menekülni akart, azt lelőtték. Csak egy-két ember tudott a borzalmas máglya haláltól megszabadulni. A leégett kocsik kerekei ma is láthatók a taschkenti szép nagy állomáson. Ennyit a kekinek haíc modoráról.

Beszéltem a kórházba olyan vörös gárdistával, aki közöttük volt hadifogságba, de pár hét múlva sikerült neki egy nagy fejsebbel megmenekülni. Olvastam egy német utazó müvét, aki minden turkesztáni népfajról bőven megemlékezett, de úgy a katona mint a német utazó a kirgizzel rokon nomád mohamedán törzsnek mondották őket. Beszéltem egy szegedi újságíróval, aki 1918 julius elején szökni akart a taschkenti fogoly táborból haza a Kaspi tenger felé. Krasznavodszig eljutott. De onnan sehova nem tudott menni, mert hajóra senkit nem vettek fel, akiről megtudták, hogy hadifogoly. Elhatározta, hógy visszajön Taschkentbe, az elhagyott lágerbe, ahol mégis csak jobb helye lesz ismerősök és barátok között, mint a vad idegenbe egyedül. De mikor már Aszkabád felé ért ott vol a tikinek frontja. Akkor kezdődtek ott az első harcok. Öt a kekinek elfogták, bezárták egy félreeső helyre s mint kémet akarták kivégezni.

Hallotta kívülről, amint a halálos Ítéletet oroszul megbeszélték. Csodálatos módon egy erosz katona szabadította ki a biztos halálból. Szeptember végére ért vissza hozzánk megöregedve, rémülten hallgattuk izgalmas kalandját. u is megerősítette, hogy a kekinek még a kirgiszeknél is vadabb nomád törzsek, de nem említette, hogy a magyarokhoz hasonlítanának. Komárnoba most érkezett haza Kiss Mihály halász Indiából, ő is járt közöttük, ismeri őket, szintén nem ‘említette őket úgy, mintha magyarokhoz hasonlítanának.

Azok a tulajdonságok, melyeket Pap ir

róluk igazak ugyan, de minden, amit ir róluk ráillik a kirgizekre, a szárdokra még jobban, amit már a Komáromi Lapok hasábjain a múlt évben közöltem is. (Lásd a K. L. 1920. aug. 28. szept. számát) Egészen magyar tipusu emberek vannak a szárdok között. Láttam szőkét is köztük. Vendégszeretők. Kitűnő lovasok. Egész magyaros szavaik vannak, mint pl. dinnye, szakái, bárán, árpa víz. Jó nyelvérzékü ember hamar elsajátítja nyelvüket. A magyarokkal nokonszenveztek. Valószínűnek tartom, hogy őseink a mint vándoroltak ki Ázsia belsejéből, itt vitt el hosszú vándor ütjük iassan-lassan a Káspi tengerhez.

Sokáig érintkezésbe, szomszédságba, sőt barátságba voltak a szárdokkal, kirgizekkel és a sok évi együtt tartózkodás után maradiak ott emlékül a magyar szavak messze Ázsiába. Sokszor voltam a szardok között 6 év alatt. Mondhatom, hagy sóval paprikával fűszerezett ételeik egészen megleptek engemet. c.s sok olyan vonásokat láttam megnyilvánulni életükben, szokásaikban, munkáikban, mintha itthon lettem volna valahol a magyar pusztákon.

Sok hadifogoly közéjük vegyült, megtanulta nyelvüket, mohamedán lett. . S ott él egyszerű boldogságban és jólétben közöttük. A Mérv, Kálil orvát vagy Aszterabád vidékén élő kekinek az én véleményem szerint soha sem voltak a mi őseink elszakadt testvérei, hanem a kirgisekkel és szórdokkal rokon mohamedán törzsek.

Szentpéter, 1921 május 3-án.

Kőrös Imre ref. tanitó.

Ruszinszkó föld ajza.

A legújabb tantervnek megfelelően. Számos képpel és számtalan képtelenséggel Ill.-ik, Illaván javított kiadás.

A Határszéli Újság legújabb száma Országunk földrajza címen Írja a következő humoreszket :

1. Az ország felfedezése. Az országot egy Zsatkovics nevű bátor amerikai utazó fedezte fel, miután megkerülte őt a Jóreménység foka. A fölfedezés igy történt: Wilson a világ uj térképét fabrikálva, véletlenül egy pacnit csinált a térképen. Zsatkovics ezt a pacnit egy országnak nézte, aminek már csak kormányzó kell, és .. és áthajózoit meghódítani a kormányzói széket. A benszülöitek négykézláb csuztak elébe s hódolatuk jeléül egy marék könnyel-vérrel áztatott földet, egy pohár hideg vizet, kukorica-máiét és ökörszarvából készült sótartót tettek elébe e szavakkal: Érezze magát úgy, mint otthon. A hóditót pápaszemmel láthatólag meghatotta a szives fogadtatás és színes csecsebecsékkel, jelszavakkal, csingóbingófrázisokkal viszonozta a benszülöitek kedveskedését.

2. Az ország fekvése, alakja, határai. Területe OOm2, tehát oly nagy, hogy nagyító-üvegen át is látható. Áthaladnak rajta a hit-(schizma) és a rák(vissza)téritők. Alakja folytán változó : a hidegben összehuzódik, a melegben kiterjed.

A birodalomnak részben természetes, részben természetellenes és mesterséges határai vannak. Északról és keletről a Kárpátok, délről a fináncok é3 a csendőrök őrzik a határt.

3. Hegy és vízrajza. Hazánknak van két Hegyije (az UTK.-ban) és kőt Havasa (ináramarosi és túrjai), de a Havasokban kilátás vau szaporodásra. Nevezetesebb magaslatok: a dr. Beszkidek, Polenai Rummal és egy kialudt tűzhányó: dr. Gáti. A hegyeken hágók és tágas szorosok vezetnek keresztül. így a Vereckei hágó, itt jöttek be állítólag a kacapok, az Dzsoki szoros, ezen mentek ki és soha vissza nem jöttek a sok-sok magyarok.

Hazánkban található: édesvíz, keserüviz, sésviz, szájvíz, szenyviz stb. Fő vizei: a Savó, mely innen ered és Csehországba folyik, a Zagyva, mely onnan ered és ide folyik. Az Ung nevű folyadék, mely nagyon szeszélyesen folyik ha kihozzák a sodrából. Szigete egy van: a Csallóköz, a zsidótemplomtól balra. Egyetlen csatornája a Panama-csatorna. Tavai (másképen tójai) nincsenek, de tótjai vannak.

4. Éghajlat. Zsatkovics lemondása s a Magyarországból jövő áramlatok nagyban mérséklik az éghajlatot. Bár nagy szárazságok vannak, csapadéka elég sok akad. Ilyen csapadék a sok elcsapott tisztviselő. A napot négy — káposztalevelet füstölő — ruszin tolja fel a I

hegyek mögül újabban mindennégy órábas

kétszer.

5. Növényvilág. Az öslakók előszeretettel ápolják a futókát, útilaput, borsót, lenesét, a lenesét cserekereskedésükben árucikknek is használják. (Egy tál hazai lencséért adják el majd az autonómiát is) a fákon zsuplevél a házakon zsupszalma díszük. Nevezetes növénye a guramifa, melyből a rendőrök botjai készülnek,

6. Állatvilága. Megkülönböztetünk erszényeseket, hülőket, kétéltüeket, csúszómászókat, élősdleket, magyarfalókat, kormányosokat. Specialitások : lajhár, rémszarvas, fogoly, túsz, sojbű, búbos-banka, Agrárna Banka, vámpír, (a vámnál pirosló lámpa, mely állandó rémülntben tartja a parasztokat a magas vámok miatt); csere )rekonpenzációs)bogár, finincbogár, vándorsáska, nadáíy, kalandféreg, rűhatkák és eltűnő akták. Hasznosak: a meuelke, kakuk (hányat is kurjantott?), kuvik vagy haláímadár, haláifejü lepke, gyászszeglenc.

7. A lakosság foglalkozása. A benszülöttek főfoglalkozása: földmüvelődés. baromtenyésztés,, drótozás, adózás, katonáskodás (kötelesek, ha kell, több évig is a hazát megvédeni.) Velük töltik be a magasabb hivatalokat. Van közöttük hordár, utcaseprő, irodaszolga, vámszedő, de felvnztK egész a városi kisbiróságig is. A természet bája óvenkint sok ezer idegent vonz ide s ezeknek elszállásolása, ellátása (hizlaló kúra), kalauzolása a lakosság jólétének egyik legfőbb fonása. Az eíbocsájtott tisztviselők sötét gondolátokká! foglalkoznak. A zsidók mind iparosok: Kovácsok, Szabók, Takácsok, Halászok, Korcsmárosok. (Utóbbiak a dugóhúzót fülük mellett hordják.) A gyarmatosok a mocsaras kiimát nemsokáig birjak ki, hamar megkapják a sárgalázt. különösebb foglalkozásuk itt nincsen, de hasznos kulíurmunkát végeznek. Nemes példájukkal megmutatják, hogy lehet a kákán is milliókat keresni. Mellékfoglalkozásuk: halászat (a zavarosban), vadiszat rókára (melyről két bőrt akarnak Ieházai), fejé?, sajtolás, dovolenkák és útlevelek kiállítása erre a világra, de oly lassan, hogy csak a másvilágra használható már.

8. Hazánk kincsei. Természeti kincsei a só ős szókincsen kívül legnagyobbrészt kiaknázatlanul Kevernek. Néhány gyára van csak. Az Obilni Uttáv, az első nemzeti knédü gyár és Reis man köpönyegforditó gyára.

9. Közlekedési utak, Legkönnyebben úgy utazhat az ember Magyarországra, ha kizsuppoltatja magát. Ha vissza akar jönni, onnan zsuppoltatja ki magát ide.

10. Az ország néprajza. Elég sütü népességű, egy m2 területre 30 hivatalnok esik. A lakosság két. részből áll: bevándorlókból (Csehország, Galicia), kivándorlókból (Magyarország, Amerika, Paiesztina.) A bevándorlók száma növekszik, a benszülötteké egyre fogy. Ezek az u. mars-lakók.

11. Műveltségi átlapolok. Vannak magyarul tudó tótok, tótul tudó magyarok, héberül beszélő magyarok és ruszinul nem tudó ruszinok. A sikelnétnák minden nyelven értenek. a2. ittmaiadt hivatalnokok pedig most tanulnak beszélni. A bükkfák bükkfanyelven beszélnek. Az őslakók, hogy megértessék magukat, nem a maguk, de a más nyelvével kénytelenek beszélni. A kemény láncos-Jobugés ázsiai nyelvet már csak a nagyapák beszélik. A nyelvi türelmetlenség gyakori felkelésre ad okot. U. i. minden reggel hat órakor felkelnek a jakosok. Különben: amilyen a nazdár, olyan az adj’ Isten, ez az elv irányadó a nemzetiségi politikában.

12. Vallás. Vannak aranyimádók, nőimádók, gójok és zsidók. A zsidó férfi szombaton fehér harisnyát, fekete kaftánt és fehér-fekete csiku tógát visel, ezzel is demonstrálni akarván UTK ba való tartozását. A rusziuok minden második napot megünnepelnek, ami buzgó vallásosságukra és fejlett szocialista gondolkodásukra vall. Falun ünnepnap felhúzzák az uj kakorica-nadrágot, azt csattos nadrágszijjal körülövezik, kiülnek az eresz alá a napra, máié kézbe, pipa szájba — dicsérik a napot. Városon az ünnepekhez és ünnepélyekhez néhány pirosfehér zászló és egy stráfszekér zöldgaly is elegendő.

13. Városai. Fővárosa Búshorod rendezetlen tanácsú város, virágzó iparral és eirirágzott lánckereskedelemmel. Itt székel a kormányzó és Pesek, a higiénikus törvények;szerint. Van egy fél magyar és egy fél ruszin gimnáziuma, mindkettő fütheti klezettal (Pesek szája-