Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-07 / 37. szám
1921. májas 7. „Komáromi Lapok 8. oldal. Ha látjuk az észnek és as. akaratnak rendkívüli méreteit, amelyek ebben az emberben megvoltak, akkor nem csodálkozunk többé, Szellemének átfogóképessége szinte hihetetlen. Olyan hadvezér volt ő, aki összes csapatainak nem csak helyét, hanem legapróbb körülményeit ismerte. Nem csak általános képe volt hadseregéről, hanem annyira fejében tartotta a részleteket fs, hogy tábornokait akárhányszor zavarba hozta. Ugyanígy ismerte az állami életnek összes tényezőit, akárhányszor jobban, mint a szakminiszterek. A császár óriási elfoglaltsága mellett ráért arra, hogyGentis asszonynak a leányok neveléséről irt értekezését áttanulmányozza és egy levélben erre vonatkozólag értékes pedagógiai észrevételeket tegyen. Meglátogatta a Saint-Cyri nevelő intézetet és ott az oktatásban és a növendékek ellátásában levő legapróbb hibákat szóváteszi. Ezt a kis példát csak azért említjük fel, hogy fogalmat adjunk arról, mi mindenre volt gondja és ideje Napóleonnak. Munkabírása egyszerűen hihetetlen. Naponkint három órát alszik, étkezése alig néhány percet vesz igénybe, a többi idejét lázas munkával töiti. Akárhányszor reggel 9 órától délután 5 óráig ülésezik és — mint Roederer, az egyik szemtanú megjegyzi — az ülés végén alig fáradtabb, mint kezdetén. Az éjjeli üléseken a miniszterek kidőlnek melőle, a hadügyminiszter a kimerültségtől elalszik és ő felrázza őket: Rajta, munkára, hiszen még csak két óra éjfél után ! Elméje nemcsak sokat hanem jó! is dolgozik. Mindig meglepi valami eredeti, nagyszerű gondolattal a szakembereket, akik neki előterjesztést tesznek. Nagyon nehéz megmondani azt. mi lehetett egyéniségében az az ellenállhatatlan varázs, amelynek hatása alól senki sem vonhatta ki magát. Midőn fiatal tiszt korában a direktórium kiküldi főparancsnoknak Olaszországba, az ot tani magasabb rangú tisztek már előre fel vannak a „kis felkapaszkodott“ ellen háborodva, Augerau már felpaprikázva várja őt — és valamikor Napoleon megjelenik közöttük, néma csendben, hódolattal' állanak előtte. Ángereua, a,hakafáníos vén katona csak odakünn tér magához, régi katonaszokás szerint elkáromkodja magát, bevallja, hogy a „kölyök-lábornok“ megfélemlítette és nem tudja megérteni azt a lenyügözé6t, amelytől az első szempillantásra elnyomva érezte magát. Ugyanez a megmagyarázhatatlan hatás mindenkinél. Stäel asszony mikor találkozik Amtman Ignác, Jenő és József, Beliczay Benjámin, Borghese Károly, Buday János és László, Beöthy Gáspár és Zsigmond, Bangya Miklós, Balogh Jenő, Csirke József és György Csizmadia János, Cserey Ignác, Ignácné (4), Csepy Zsigmond, Csoknyay Pál, Csorba László, Csontos István, Csuzy Pál, Czike Sándor, Casino Egyesület (10), Dely Zsigmond, Domonkos Mihály, özv. Domonkos Sándorné (4), Domonkos Terézia (2), Domonkos Emilia és József, Ghyczy Kálmán (2), Ghyczy Mátyás, Nepomucena és Jozefa, Grötschl Sámuel, Gulner Pál, Grünfeld és Netter, Kocsi Horváth Vilmosné (5), id. Heiler Ferenc, ifj. Hefler Ferenc (3), Harsányi Pál', Huszár Ferenc, Jókay Károly, Janicsáry Döme, Kossár Ferenc, Kalicza Zsigmond, Katona Zsigmond, Kuntzné asszonyság, König Ferenc és Károly, Klein Mihály, Karácsonyi Adolf, Kismártonyi Eduard, Kürthy Alajos, Kürthy Imre, Losonczy István, Lendvay József, Müllner Mihály, Müller György, Mészáros Ferenc, Medák Emánuel, Műnk Sándor, Miholai Lajos, Madarassy Móric, Molnár Lajos, Missies Rozália, MátyuBné asszonyság, Nagy Antal, Dániel, József, Lajos, Zsigmond, Nyuli György, Payper József, id. Pázmándy Dénesné (4), ifj. Pázmándy Dénesné (4), Pázmándy Lajos, Vilma, Zsigmond, Penthe Sámuel, Procopius Zsigmond, Pruzsinszky Zsigmond, Rauch József, Raczkó Ferenc, SimQnyi Gyula, Stampa Ottó, Spanraft Károly, Strausser György (2), id. Sárkány István, Ferenc, ifj. István, János, tábori lelkész, Stetka Mihály (3), József, Márton, Sárközy Józsefné, Svarcz Ignác, Száky Zsigmond, Szalay Ignác, Szabó Lajos, Zsigmond, Szondy László, Szarka János, Tüdős József, vek, mint fiatal tábornokkal, egészen eme varázs alá kerül. „Valahányszor beszélni hallottam, megdöbbentem felsőségén.“ Arról a hatásról, amelyet katonáira tett, | nem is akarok részletesen szólani, hiszen erről már annyi szó esett, szinte közmondásszerü : A száműzött császár rnegjetenik Elba szigetéről visszatérve Franciaországba egy szál katona nélkül és néhány nap múlva a hozzá pártolt hadsereggel diadalmasan vonul Páris felé. Napoleon erőszakos, indulatos volt, ez bizonyos, de vérszomjas és kegyetlen embernek épen nem mondható. Ez a korlátlan ur tudott gyengéden, odaadással szeretni és nagy bűnöket is megbocsátani. És csodálatos az emberi sors: főképen ez okozta a nagy császár szomorú bukását. Rokonait túlságosan szerette, tesivéreit országok élére állította, ha bár sem észbeli képességük, sem jellemük nem volt alkalmas népek kormányzására. Az elkövetett nagy hibák dacára meghagyta őket azokon a polcokon, nem tudott velük szemben erélyes lenni, épen úgy nem, mint például Talleyrandal, aki folyton áskálódott ellene. Azok ártottak neki legtöbbet, akiket legjobban szeretett. Az a világverő hős hadvezér, akitől egész Európa reszketett, nem tudta magának rneghódifani a boldogságot. Az az ember, akiért annyian rajongtak, nem tudott találni egy hű társat, aki megossza vele a dicsőséget és szenvedést egyaránt. Napoleon valódi mély szerelemmel szerelte első feleségét, Jozefint, meg tudott bocsátani neki nagyon sokat. Jozefái is szerette a maga módja szerint, de valószínűleg sokkal jobban szerette az uralkodói fényt és dicsőséget, főképen pedig a pénzt, amely lehetővé tette őrült pazarlását és költekezéseit. Napoleon még akkor is szerette Jozefint, mikor elvált tőle. Az elválást követő négy nap volt az ő életében egyedül az az idő, amikor nem dolgozott. Az örökös tevékenység emberének nagy fájdalmát semmi sein jellemezheti jobban. Második feleségét, Mária Lujzát is szerelte halála pillanatáig. És mikor szerencsecsillaga letűnt, nem volt mellette, hogy megossza vele a száműzetést, Napoleon végső intézkedésével meghagyja, hogy halála után szivét küldjék el Mária Lujzának, de ő nem akarja látni ezt a szivet, — ezt a nagy szivet, amelynek mélységes szeretetét olyan kevéssé tudta megbecsülni, Talán csak egyetlen egy nő volt, aki Napóleont igazán szerette, aki nem csak az ő dicsőségének fényességében akart ragyogni, hanem kész volt erte mindent feláldozni: Wa-6 A komáromi muzeum levéltárában, Színészet cl, 4 A keltőnek testvérbátyja. 7 A komáromi múzeum levéltárában. Szieétzet ak. ‘ », *tt. levszka grófné. Talán ha ő lehetett volna életének osztályosa, Napoleon a dicsőségen kívül megismerte volna a boldogságot is. De igy utolérte a nagy emberek végzete, nem tudta elérni azt, amit sokszor a kunyhók lakói is eluyernek. Uralkodott népek felett, de nem volt királya egy szivnek. A nagy emberek sorsa a nagy szenvedés, erénye a türni-tudás. Napoleon a keserű számkivetésben a tömérdek szenvedést, megalázást, nélkülözést úgy viselte, mintha nem is ismert volna valaha jobb sorsot, mintha az élet nem parancsolásra, hanem béketürésre szoktatta volna. Azt mondta kínzójának, Szt. Ilona kormányzójának: „Tehet velem amit akar. Csak egyet nem (ehet: nem semmisítheti meg széllé «nem szabadságát, amely itt épen olyan független, mint volt akkor, mikor törvényt szabtam Európának.“ ... Száz esztendő! Mennyi minden ment feledésbe azóta és Nagy Napoleon rendkívüli alakját milyen kevéssé homályositotta el ez a nagy idő. Mindig érdekes lesz ő nemcsak a. történelem tanulmányozóinak, hanem mindazoknak, akik vizsgálják a legnagyobb rejtelmet, az embert. Ali. flz utcára .szalodí egész Komárom szerdán este fél hét órakor amikor a régóta csendesen alvó föld újra étet— jelt aduit magáról és azt mondta, hogy: —élek! — nem ha tani meg. Az első lökés este 6 óra 35 perckor történt, a Duna ft-lői indult ki és Ógyalla felé tartott, ahol a földrengés jelző készü ék a nagy lökés miatt fölmondta a szolgálatot. Laikus számítás szeriut az első lökés & másodpercig tartott és távolabb haladó teherautó robogasáhuz hasonhtott. A komáromi üzletekben az üvegszekrények ropogtak, recsegtek. A Baross-utcában levő Schemer-féle órás üzlet kirakatában a rézrudra felfüggesztett zsebórák még egy negyedóra múlva is folytatták fugaszerű lengésüket. A íeDgési síkok a Duoa-ógyailai irányt mutatták. Lü.önösen ész eiheto volt a földrengés az üvegkereskedésekbery ahoi a felfüggesztett függőlámpák még sokáig inogtak, az üvegpoharak összeütődtek és élénk csüingeléssel jelezték a természeti csodát, amely a ..komáromiakra nézve, nem egyszer vált végzetessé, minő volt az 1763. évi, amely szomorú nyomokat hagyott az amúgy is sokat szenvedett városunkon. Ettől a szomorú dátumtól kezdve éppen kerek száz esztendeig minden á dott vagy áldatlan napon megmozdult a föld Komáromban kisebb-nagyobb mértékben. A komáromiak ezt már annyi: a megszokták, mint az Erzsébot szigeten lakók a ssuuyogesi-1-ör Hogy Fekete Gábor szin Igazgatónak az általa alakítandó Magyar Szinész társaság számára f. 184l-ik évben Julius 15-től egész Október 7-éig bezárólag, Szabad Kir. Komárom Városa kebelében adandó 35 színmüvekért 1250 ezüst forintokat biztosití. A jövő 3 éveken át ái pedig mindenkor Május 1-től, Julius 1-ig és November 15-től Januárius 15-ig minden évben az 56 színi előadásokért 2000 pengő f.-ka leszámláiand. 2 or. A ki tett szinielőadásoknál minden a színház körüli napi költségeket, nevezetesen: szinházbért, zenét, szinlapok nyomtatását s kihordását, valamint minden a színházi bevétele és kiadások körül szükséges egyedek díjjá fizetését magára vállalja. 3- or. A fentebb meghatározott idő le folyta alatt minden a részvényes társoság javára leendő tizennégy előadás mellett a vállalkozó sziuigazgatónak négy jutalomjátékot, kettőt társosága tagjai, kettőt pedig a Pesti színháztól hozandó vendégek javára enged, melly jutalom játékok napja mindenkor az Igazgató-választmány által fog kitüzetni, azon hozzáadással azonban, hogy ekkor minden nemű napi költségek a jutalmazandó által lesznek fizetendők. 4- er. A színház napi pénztárát, valamint minden a színészetből árodó jövedelmet, mint a kikötött határ idő alatt (ide nem értvén a jutalom játékokat) kizárólag a részvényes társaság tulajdonát, kezelése alá veszi. Melly föltételekhez képest a szerződő színigazgató viszont kötelezi magát: 1-ör. Hogy a fönt l-ő pont alatt ki tett időre ezen Szabad Királyi Városban az előadandó játékokat az Igazgató Választmány meg-I Tóth András, Jakab, Thüringer Antal, Vály j Ferenc, Zámory Adolf és Ferenc.5 A részvény helyesebben szinpártoló egye| sülét julius 13-án csakugyan meg is alakult és j első elnökévé Sárközy József alispánt, másodelnökkévé Kossár Ferenc városi főbírót, jegyzőjévé Czike Sándort, pénztárossá Losonczy Istvánt, ellenőrré pedig Jókay Károlyt választotta.8 A „választottság“ tagjai lettek: Amtman Ignác, Csizmazia jános, Domonkos Mihály, Faichtmayer János, Foghtüy Zsigmond, Heffler Ferenc, Lossonczy István, Molnár Lajos, Nagy Antal, Pruzsinszky Zsigmond.7 A jegyzett 143 részvény fele értéke, tehát 5 ft. volt befizetendő a szinpártoló egyesület pénztárába és ezen a címen 745 ft. gyűlt össze. Ekképpen a színtársulat anyagi helyzete megalapoztatván, reá került a sor a szerződés megkötésére. Fekete Gábor színigazgatóval lépett szerződésre a szinügyi választmány, aki ebben az évben Győrött játszott társulatával. Fekete Gábor társulata már 1834. évben is játszott Komáromban s így ott ismerték. A szerződés a Győr városával kötött szerződés nyomdokai szerint8 jött létre a következő szöveggel: „Szerződés", Melly egyrészről Szabad Királyi Komárom Városában a Nemzeti színészet előmozdítására alakult részvényes társaség, más részről Fekete Gábor színigazgató köztt következőképen köttetett: Kötelezi magát ennélfogva a részvényes társaság: 6 4
