Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-07 / 37. szám
2 «idai „Komárumi Lapuk“ 1921. májas 7. mélyzet minden város érdeke. Fizetésük az állami mérnökével egyenlő legyen, de legalább a mai fizetés. Városunk mérnöki hivatalát a kongresszuson és az emlékirat szerkesztő bizottságban Biró Sándor főmérnök képviselte. Az öregedő Földnek egyik megnyilvánulása: a földrengés megint meglátogatta Komáromot és környékét. Ezelőtt nehány évvel a Magyar Tud. Akadémia kiadásában megjelent magyarországi földrengési térképen a legtöbb földrengést mutató hely éppen maga Komárom és környéke. Erről a helyről van az annalesekben feljegyezve a legtöbb földrengés, ha nem is mindjárt a íegpusztitóbbak és legerősebbek, bár azért éppen Komárom sokat szenvedett tőlük. Ennek oka az, hogy nem messze tőle vonul el az a vetődési vonal, mely megszabja az irányát a Pilis, Vértes, Gerecse, Bakony hegységeknek s melynek egyik árkos vetődésében csillog a Balaton vize. Ennek a vetődési vonalnak a mentén megsulyedt a Föld kérge, keletkezett egy mélyedés: a Kis Alföld. A fennmaradt kéreg darabok pedig alkotják a fennt megnevezett hegységeket, amelyek tulnyomólag, másodkori tömeges mészkőből állanak, ez adja alapképződményét mindeniknek. A mai Kis Alföld mélyedését a dévényi kapun át beömlő Duna aztán hatalmas törmelék kúppal feltöltötte, amelyben segített neki az Észak Nyugati Felföldről beömlő Vág is, szintén nagy törmelék kúpot épitve. Azonban a hatalmas északkeletidélnyugoti irányú törésvonal mentén fennmaradt kéregrögöket azokon merőleges és radiális elvetődések, árkos beszakadások még jobban összetördelték s így a Kis Alfölddel érintkező vonaluk még lazábbá, még labilisabbá vált. Egyik ilyen völgysülyedés vagy tektonikus völgy a Móri völgy, melynek meghosszabbításában van Komárom; igy tehát két irányi törés vonal metszési pontján vagyunk. Ennek oka a gyakori földrengés és Komárom szeizmikusán nagy tevékenysége. Hallottam megjegyzést, hogy azért van itten földrengés, mert üregek vannak a földben; hogy a földben 2—300 m. mélyen a Dunával, Vággal párhuzamos üregi folyók folynak s azok mossák el alólunk a talajt. Azt is beszélik a „beavatottak“, hogy a Duna rengeteg hordaléka, homokja, iszapja, kavicsa, mely több száz méter vastag diluvialis és alluvialis réteget hordott a Kis-Alföld besülyedt medencéjébe, súlyánál fogva rokkantja be tovább a kérget. Hiú beszéd! Gyermeteg fantáziák szülöttje mindegyik!-—Földalatti üregek nem olyan typusu földrengést okoznak, mint, amelyek városunkat és környékét látogatják. Földalatti iker folyók, mélyben folydogáló Dunák nincsenek 1 — földalatti folyók létrejöttéhez is más geológiai épület szükséges, mint a mienk. S hogy az a néhány száz méter vastag réteg nyomná a földkérgét és lesülyesztené ; az olyan volna, mintha a Vágduna vashidjáról azt állítaná valaki hogy megrokkant, mert reá ült egy sirály. Sokan kérdik, hogy lesz-e még itten földrengés? Hogyne! — csakhogy azt nem tudjuk megmondani, hogy mikor és milyen erős lesz 1 ? Igaz, hogy dr. Kövesligethy Radó budapesti egyetemi tanár, az internacionalis szeozmológiai társulat főtitkára ezelőtt 12—14 évvel már kezünkbe adott egy olyan módszert és mathematikai formulát, amelyből ezt is elég megközelitőleg meglehet mondani, azonban ma még mivel a háború és politika miatt (hogy pusztítaná el ezeket egy világraszóló földrengés!) nagyon megszakadt a nemzetközi szeizmológiai érintkezés, úgy adatok hiányában kivihetetlen ezt a módszert alkalmaznia és a számolást elvégezni. Komárom és vidékének fent jelzett geológiai felépítésének következménye, természetes folyamánya a földrengés. Elég gyakori arra, hogy érdeklődést keltsen, de elég ritka arra, — hála Istennek — hogy szokássá váljon. Szerdán, 4-én este hat óra 36—38 perc közt volt legutóbb, de igen gyenge ; dél-délnyugoti irányból jött, két erősebb lökéses hullám és tizenkét gyengébb hullám. Egy néhány kémény ledült, itt-ott a polcokról „lesétált“ néhány tárgy s néhány órának az ingája állott meg. Utcán járó-kelő emberek észre sem vették. Az ógyallai szeizmográf — lévén távoli rengések jelzésére igen érzékenyen felállítva, — ettől a lokális erős hullámtól azonnal felborult, így annak adatából nem lehet megállapitani semmit. Az egyik észak-déli irányban felállított mágneses ingája is felborult, mely mutatja a déli irányát a rengési hullámnak. —y. —n. Küzponti léü Is VintMínllalat keres Slovenskó és Ruszinszkó helyiségeiben olyan urakat, akik vele ottani építkezések építőinek és építészének címét tudatnák. Minden tudósítás díjazva 10—100 koronával. Megbízás közvetítését külön megállapodás szerint, tehát levelek Oszeszla József „Union“ hirlapbirdetési irodájába Bratislava, (Pozsony) LSrtnckapu-u. 10 küldendők. „K. P. V.“ jeligére. 198 Napoleon. Száz esztendővel ezelőtt, 1821 májas 5-én hunyta örök álomra szemét I. Napóleon, a franciák császára, szomorú rabságban, elhagyatva, Szent Ilona szigetén. Haiátának hírére epedve vártak már a tőle reszkető európai uralkodók, akik rábízták Angliára, hogy siettesse ezt a várva-váit eseményt. Anglia tőle teihetőleg megfelelt a beléje helyezett bizalomnak és iparkodott a gyilkosságot jámbor szemforgatással és kenetteljes szavak kíséretében végrehajtani. Nem gyászolták a nagy embert. Apósa, Ferenc császár egyedül csak a halott császár kis fiának engedte meg, hogy gyászt öltsön. A francia nép nem gyászolhatta, mert felette a Bourbonok uralkodtak akkor, akiknek örömünnep volt ez a gyásznap. Szivükben bizonyára sokan siratták. Hiszen az elhagyott sziget egyszerű, reá nézve idegen lakói is összesereglettek a halottas ház körül és megsiratiák azt, akit családjának és népének nem volt szabad megsiratni. Most, száz év múlva a francia nép ünnepli hatalmas császárát, mert dicsekedni akar vele, mert az övé volt. Ez alatt a száz esztendő alatt sokat foglalkoztak az egész művelt világon Nagy Napóleonnal, óriási irodalom tárgyalja tetteit, boncolja szellemét. Vannak minden nemzetnél rajongói, gyűlölői, de abban mindenki megegyezik, hogy csodálatos, tüneményszerü nagy egyéniség volt. Taine Hippolit, aki a Napoleon-ellenes írók gárdájához tartozik azt mondja róla: Mindenben mérhetetlen valójával nemcsak felülmúlja korának társadalmát, de nem is belőle kerül ki. Mintha külön mintára formálták, másféle ércből olvasztották volna. Volt benne valami. amit sem hasonlítani, sem rokonitani vele egyidejű emberi jelenségekhez nem lehetett. Sokat foglalkoztak már Napóleonnal, mint geniális hadvezérrel, bámulták uralkodói képességeit. Minket most nem a hadvezér, a császár, hanem az ember érdekel elsősorban. A korzikai hadnagyból, aki a katonaiskolát, mint kegydijas tudta csak elvégezni, a francia nemzetnek császára lett. A világtörténelem nem mutat fel ehhez hasonló csodálatos pályafutást. Mintha nem is a XIX. század történelmében olvasnék ezt, hanem valami hősmondában, fantasztikus mesében. Mindez azonban csak addig meseszert}, mig magát a hőst alaposan meg nem ismerjük. Komáromi színészet 1841-ben. Szinpdrtolc Egyesület alakult. — A vármegye hatóságának meleg támogatása. — Fekete Gábor színtársulatát szerződtetik. — 111 részvényes 143 színházi részvényt jegyzett. A komáromi színészetről néhai Szinnyei József gyűjtötte össze az adatokat és dolgozta is fel e lapok hasábjain,1 Váli Béla ismeretes monugrafiáján kivül* tudtunkkal ez az egyetlen magyar munka, mely a szinészetnek egy városban való szereplését tárgyalná. Nehéz munka ezeket az adatokat összegyűjteni és az egykori divatlapok és hírlapok szűkszavú, gyér tudósításán kivül alig áll más rendelkezésünkre egy két szinlapon kivül. Érdemes feladatnak látszik Szinnyei művének befejezése és a komáromi színészet történetének folytatása addig, mig Komáromban a nyolcvanas évek elejétől kezdve már a helyi sajtó állandóan kimerítően tárgyalja a színészet ügyét s forrásul szolgálhat a monografusnak. A magyar szinészetnek lelkes pátrónusa 1 Adatok a komáromi színészet történetéhez, Komáromi Lapok II—IV. évfolyamaiban. Ez a munka külön nyomatban is megjelent 6 füzetben és 1835-ig tárgyalja a komáromi színészet ügyét. ' Váli Béla : A magyar színészet története. Budapest, 1887. volt mindig Komárommegye törvényhatósága. Nagyszerű határozatokat hoz ebben a tárgyban és megható felhívásokat intéz a társadalomhoz a szinpártolás érdekében. A színészek 1841. évi I vendégszereplését is a megye lelkes akciója tette lehetővé. A megyei törvényhatóság 1841. junius 21. tartott közgyűlésének jelentést tett a kiküldött szinügyi választmány és ebből megtudjuk, hogy részvényes alapon kívánta a színi szezont biztosítani. A színtársulat négy hónapi működéséhez mindössze 200 darab 10 forintos részvény, tehát 2000 forint volt szükséges. íme ez ügyben a megyei közgyűlés határozata:* „A Magyar Szinészetnek Komárom váró- ! sában leendő honosítására kiküldött választmány munkálatát előterjeszté, melly szerént az elmulhatlan szükséges 200 Részvényt, eggyet 10 ft pengővel számítván előlegesen kibocsájtani s igy Részvény Egyletet alakítani, melly- ! nek célja leend Fekete Gábor Színigazgató által rendezett Színész társaságot évenként 4 hóna- j pokra biztosítani. — Ezen Részvény Egyletnek j rendezésére, alap szabályai ki dolgozására folyó Év Julius 13-án a Megye Kisebb Termében T. Sárközy al Ispány Ur Elnöklete alatt Köz Gyűlés fog tartatni. 5 Komárom vármegye 1841. évi 2496 sz. közgyűlési határozata. A választmány munkálata helyeseltetvén Járásbeli fő és al Sz. Biró Uraknak meghagyatott, hogy mentői több Részvényeket eladni iparkodjanak, a vállalkozók neveiket a mellékelt aláírási ivre Íratván, folyó Év Julius 13 áa tartandó Részvény Egyleti Köz Gyűlési határ időt tudtukra adják, aláírási iveiket az emlétett napra Závody Számvevő Urnák által küldeni el ne mulasszák; határoztatott továbbá, hogy Nemes Komárom Városa Tanátsa e kebelében keletkezendő nemzeti ügy pártfogolására szinte felszólittassék. Jegyezte Ordódy Pál s. k. t. aljegyző.4 A részvényes gyűjtés szép sikerrel járt és a csallóközi járásban Pázmány Zsigmond főszolgabíró, Ghyczy Mátyás és Sárkány Fereac szolgabirák 32 részvényest, a gesztesi járásba» 4 részvényest, a tatai járásban 37 részvényest toborzottak Szalai szolgabiró és különösen a lelkes Pázmándy Dénes; a városban pedig 3S részvény talált gazdára Janicsáry Döme Amtman Jenő és Kossár Ferenc főbiró fáradozásai folytán. A 111 színházi részvényes 143 részjegyet váltott magához. Ezek névsorában sok ismerős névre találunk s igy nem lesz érdektelen «st közölni; aki egynél több részvényt váltott, annak számát neve után zárójelbe tettük; 4 A későbbi közmunka ét közlekedésügyi mix. szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg Steiner Kornél és Tsa kirakatait, hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a világhirü F. L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipőket........................... Cggséges árak: 59 torontói 299 koronáig.
