Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-30 / 35. szám

9 . oldal. Komáromi Lapok1* 1921. április 30. megy végbe, lulajdonkép e két irányzat har­cává fog kifejlődni. A tőke és munka harca, mint ma mondani szokták, szintén meg van, hisz mindnyájan érezzük, de ez egy materiális harc, mely nem fedi más szóval a két irány­zatnak a harcát. A tőke és munka harca örök harc marad, bármely fenti két irányzat jutna is uralomra, mert kommunizmus esetén is az ál­lamtőke ellen irányulna minden egyéni törek­vés, melyet kiirtani nem lehet. A liberalizmus szárnyain nőtt nagyra a szabadkőművesség s a demokrácia, ez a szo­ciáldemokrácia kifejlődésének kedvezett s a szociáldemokrácia emlőjén szíttá magát hatal­massá a kommunizmus, melynek határvonalát az anarchizmustól elválasztani, már nehéz is lenne. Itt állunk ma a lejtőn, egyik állam lejebb, másik feljebb, a liberális gondolkodás lehetővé fette egyéniségek szerepét, kik akármelyik fenti irány képviselőinek vallották magukat, propa­gandájukat úgyszólván akadálytalanul űzhették. Propagandájuk úgyszólván egységes volt abban, hogy valamennyi támadta Istent, hazát, vallást, nemzeti és egyéni értéket s mindent ami tradí­ció, tehát megmaradt régi érték volt, a csalá­dot, az erkölcsi életet. Szóval mindent ami az embert egyénné tette. E munka az elégedetlen­ség plattformjáról kiindulva könnyű volt, úgy hogy ma helyreállításról kell gondoskodnunk. Az egymás megbecsülése, Isten s a haza sze­­retete, a nép nemzeti öntudata, ezeket keli újra belenevelni a lelkekbe, ha a romokon építeni akarunk. A választás könnyű, vagy megállni a lejtőn s a destrukció ütötte sebek gyógyításá­hoz fogni, meg alapozva egy jobb jövendőt egymás megértésével, a béke és szeretet mű­velésével, vagy tovább rohanni a lejtőn, mely­nek végén üszkökben fog állni ezredévek kul­túrája s az ember visszasülyed az őskor állati állapotába. Az osztályharc helyett a társadalom vala­mennyi rétegének harmonikus együttműködését megteremteni, visszaadni a nemzeteknek jogai­kat, melyeket a békeszerződésben elvesztettek; I ezek a jövő céljai. Itt nem arról van most szó, j hogy az én társadalmi állásomnak, szabadelvű j gondolkodásomnak, melyik párt felel e meg jobban, melyikkel szimpatizálok, melyiknek a vezetője tetszik nekem egyénileg, hanem arról, hogy a jövőben is a gyermek szüleit édes apjá­nak és édes anyjának s nem egyszerű eltartó­jának nevezze, tanítóját megbecsülje, azt ne j állami kötelességét teljesítő szolgájának tekintse, j esténként, ha a családapa hazatér egy megelé- i gedett hü feleség s gyermekeinek szereíete j övezze s a kis családon rajt legyen az Isten áldása, ha kigyullad az égbolt csillagaiiiiiárdja, ott újból az Istenséget keressük sne a kozmi­kus anyag törvényszerűségét. Vagy mindezek helyébe az önzés s az erősebb joga lépjen ... Erről van szó. S szó van arról, hogy beszélhessünk úgy, ahogy aka­runk, magyarul, gyermekeinket magyar isko­lákban, magyar tanítók magyarul tanítsák, a magyar nemzet nagy múltjára s magyar önér­zetet nevelhessünk újra gyermekeinkbe. A zászló, mely után a magyarság elindul, ha tépetten is, de el fog érkezni a jövendő or­szágba, hol az Isten is megáldja a magyart! Magyar testvéreim tömörüljetek e zászló alá! Jaross Andor. Gazdatársaink! A komáromvármegye Gazdasági Egyesü­let folyó évi április hó l5 én közgyűlést tartott, amely elhatározta, hogy az egyesület újra szer­­veszkedik és a eehéz ‘ helyzetbe jutott gazda­társadalom tagjait kebelébe tömörítve felveszi a harcot azon eiemekket, amelyek létalapját meglámadva a békés termelést lehetetlenné teszik. A mezőgazdasásági foglalkozás súlyos válságba jutott Nagy erőfeszítéssel, óriási mun­kával a gazda keresztül küzdte a háborús évek nehéz idejét és most, amikor már a háború borzalmai megszűntek, amikor már igazi béké­nek kellene lenni, amikor végre a nyugodt munkálkodás idejét kellene élnünk, akkor támadt olyan ellensége, amely megbénítja tevékenysé­gét, majdnem lehetetlenné teszi a békés, termelő munkát. Ez az ellenség — a lelketlen igaíók által félre vezetett és a kommunizmus karjaiba haj­tott munkásság. Ma a munkáskérdés elfajult volta bizony­talanná teszi a gazda foglalkozását ás a mező­­gazdasági termelést. A minden oknélköj.i munka­megtagadás ma napirenden van. Hiába keres orvoslást a gazda, hiába for­dul bárhová a lehetetlen helyzet megszüntetése és munkájának védelme végett, mindenüt süket fülekre talál. A napról-napra folytatott küzdelemben reá kell eszmélni a gazdának, hogy magának kell védekezni a reá törő és megsemmisitéssei fenyegető veszedelem ellen. Magának kell fel­venni a harcot és ebben legerősebb támasza, legbiztosabb szövetsége csak önmaga a gazda­társadalom szervezett ereje lehet. Hogy ezen önvédelem sikeres legyen, tel­jes készültséggel kell a küzdelmet megkezdeni. Példát kell venni a gazdatársadalomnak az ellenségtől. Erős szervezetet, minden gazdaság­gal foglalkozó egyént magában foglaló szerve­zetet kell alakítani, amely erős szervezet, mint egy ember álljon ellent bárhonnan jövő táma­dásnak. Ezt akarják ma a gazdatársadatom vezetői, ezt akarja a Komárom vármegyei Gaz­dasági Egyesület. Követelnünk kell az összes gazdasági ter­mények szabad forgalmát. Követelnünk kell, hogy a kormány minden gazdasági rendelkezésében a gazdaközönség hivatott képviselői meghallgattassanak. A legerélyesebben kell követelnünk, hogy az ipari termények árai elviselhető mértékre szállíttassanak le, — legfőkép azáltal, hogy az ipari munkásság túlhajtott bérkövetelései ne részesüljenek úgyszólván felsőbb támogatásban. A legerélyesebben keli tiltakoznunk az ellen, hogy az állam óriási indokoiatian és az eszélyességet figyelmen kívül hagyó kiadásait igazságtalan arányban a gazdaközönséggel akarja megfizettetni. Felhívjuk ezért gazdatársainkaí, hogy kivé­tel nélkül valamennyien lépjenek be a Komárom vármegyei Gazdasági Egyesület kötelékébe, segítsenek azt olyan erőssé tenni, hogy annak szava olyan súllyal nehezedjék az elhatározások mérlegébe, amellyel kormányzati és gazdasági erötényezőknek egyaránt számolni kell. Hogy a belépést megkönnyítsük, minden községben megbízunk egy-két lelkes gazdát a községbeli gazdák belépési nyilatkozatainak, valamint a belépési nyilatkozat aláírásakor fize­tendő tagdíjnak átvételére. Minden egyes tag megkapja díjtalanul a hetenként megjelenő Magyar Gazda szaklapot. Abban a reményben, hogy kérő szózatunk nem lesz a pusztában kiálltó szavú és gazda­­társaink a fenyegető, veszedelem e válságos perceiben tudatára ébrednek saját társadalmi osztályuk megszervezése föltétien szükségessé­gének, mindenkit felhívunk, hogy ez ügyben lelkiismeretének szava szerint határozón. Gazdatársi üdvözlettel Kiirthy István elnök. Csépi Dani Luczenbacher Pál Nagy Nándor alelnökök. Ágoston Miklós titkár. — Ki sziouákul legkönnyebben, leggyor­sabban akar megtanulni, rendelje meg kiadó­­hivatalunknál Briska professzor Magyar-szlovák beszélgetések c. könyvét. Ára 10 korona. Hmm közélete 1841-1«. A municipiumok (törvényhatóságok) fénykora. — Id. Pázmándy Dénes, Komárom vármegye hires követe. — A megyegyiilések magas színvonala. — Vallási "kérdé­sek. — Pest megye körlevele. — A javító dologház fel­építése (fogház). — Komárommegye, mint úttörő a hu­manizmus terén. A Pesti Hírlap,1 Kossuth Lajos lapja volt az első magyar hírlap a szó mai értelmében. 1841-ben indult meg és levelezői tudósították az országban történt helyi eseményekről. A Komárommegyét érdeklő adatokat adjuk ki ez alkalommal, mert azok ma már, nyolcvan év távlatában, érdekes adalékai helyi történetünk­nek, melyet a közönség is okulással olvashat. Ezeket a tudósitásokat Beöthy Zsigmond küldte be e lapnak, aki maga is jeles iró volt, akkor Komárommegye aljegyzője, mig pályafutása további szakasza ismét más élethivatásra nem szólította el. Beöthy Zsigmond fiatal lelkét a negyvenes évek reform szelleme tölti be, ez meglátszik tudósításain is. R. Komárom. Télhó közepén. A journa­­listica egyik legszükségesebb feladata a tár­1 Pesti Hírlap. Szerkeszti Kossuth Lajos. Kiadja Länderer Lajos. Pesten nyomatott Länderer és Hécke­­nast könyvnyomdájában. Megjelent hetenként kétszer. 1841. I. évfolyam 1—104 szám, 876 lap. sasági5 élet kérdéseit nyilvánosságra hozni. E nyilvánosság az, mely a közvéleménynek, a vi­lág e minden kivétel nélküli nagy birájának szavához utat nyit, hogy mindennemű társulati2 viszonyaink kiegyenlítésében iránypont lehessen. De különösen oly hazában, hol a municipalis szép rendszer életgyökere az alkotmánynak s hol e szerint a közboldogsághoz — mert ön­­áliólag munkai — külön irányban haladhat mindegyik hatóság: a millió érdekek megliá­­nyása s közüggyé olvasztása kétségen kívül szükségesig a megyéknek s bármely hatósá­goknak egymássali törvényesen szabad s aka­dálytalan levelezését s ennek figyelmes őréül a journalistica nyílt lapjait s ha kell — vélemé­nyét is. S ekként folylonosabb s hivebb figyelem alá véve ezontul e nemes megyét is, jelenleg csak röviden, mennyire régebb mozgalmait az újabbakkal összpontosítani lehet — szólandunk róla. Benne a politikai életet, főkép mióta rendéit több országgyűlésen Pázmándy Dénes3 * Társadalmi. 5 Szomori és Somodori idősb Pázmándy Dénes Komlódon született 1781 márc. 10-én. Közéleti súlyára jellemző, hogy Komárommegye 1828-ban Ghyczy Ferenc j helyébe első alispánjává választotta meg, holott megyei ' tisztséget akkor nem viselt. Fia, ifjabb Dénes az 1848-i képviselőház első elnöke volt. Idősb Pázmándy Dénes úr képviselő, józan belátás és tapintattal páro­sult szabadelviiség jellemzi s közremunkáiásá­­bani lelkességét haladása is tanúsítja. Tanács­terme közügyek s nem magányérdekekek csata­helye; s ha emelkedik is józan oppositiója ellenébe egy pár tory szó4 helytelen és szemé­lyeskedő szóváltások helyett a tanácskozás szentsége épen és tiszteletben áll fenn. Igazol­jellemzését adja Miss Pardoe Magyarországról irt ismer­tetésében az alábbiakban. »Pázmándy Dénes, ki Komárom vármegyét kép­viseli, egészségben gyönge, erőben kevésbbé korának, mint liazafiui szolgálatainak súlyától meghanyatlott hatvanon tulos férfiú, ki megöredett, de a nélkül, hogy nevére egy folt szállt volna. Követtársai mélyen tisztelik őt, nem annyira csillámló elmetehetségiért, mint a miatt, hogy nehéz és hosszú politikai pályát futott anélkül, hogy jó hírét, nevét cserébe bocsátaná vagy lelkiisme­retét megterhelné. Nagy szónoknak tartatni sohasem iparkodott, hosszú éveknek számos országgyűléseken! tapasztalása ép itélőtehetségtől és szándokbani becsü­letességtől kisérve, — ez az, ami számára barátainak teljes bizalmát megnyerő ; minélfogva nagy befolyással bír, Kivált a szabadelvű párt előkészítő értekezéseiben. Vitatás folytában szigort és csípős igazságokat mond, csillapult nyugalommal, mintha inkább meggyő­ződést akarna teremteni, mint sebzeni. Beszédmodora sima s tömött, s állítják, hogy a nemesebb magyar tör­vényhozók közt egyedül Pázmándy az, kiről el lehet mondani: vir consilio plenus.« (Pesti Hírlap 1841. dec. 15. 100 száma, 876 lap. 1 Tory az angol parliament! élet műszava, udvari pártit, később áltálában konzuvatimot jelentett. rr szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg a---*.-.-..'., —­­­= Steiner Kornél és Tsa kirakatait, hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipöket. — Egységes árak: 59 koronától 299 koronáig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom