Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-30 / 35. szám
9 . oldal. Komáromi Lapok1* 1921. április 30. megy végbe, lulajdonkép e két irányzat harcává fog kifejlődni. A tőke és munka harca, mint ma mondani szokták, szintén meg van, hisz mindnyájan érezzük, de ez egy materiális harc, mely nem fedi más szóval a két irányzatnak a harcát. A tőke és munka harca örök harc marad, bármely fenti két irányzat jutna is uralomra, mert kommunizmus esetén is az államtőke ellen irányulna minden egyéni törekvés, melyet kiirtani nem lehet. A liberalizmus szárnyain nőtt nagyra a szabadkőművesség s a demokrácia, ez a szociáldemokrácia kifejlődésének kedvezett s a szociáldemokrácia emlőjén szíttá magát hatalmassá a kommunizmus, melynek határvonalát az anarchizmustól elválasztani, már nehéz is lenne. Itt állunk ma a lejtőn, egyik állam lejebb, másik feljebb, a liberális gondolkodás lehetővé fette egyéniségek szerepét, kik akármelyik fenti irány képviselőinek vallották magukat, propagandájukat úgyszólván akadálytalanul űzhették. Propagandájuk úgyszólván egységes volt abban, hogy valamennyi támadta Istent, hazát, vallást, nemzeti és egyéni értéket s mindent ami tradíció, tehát megmaradt régi érték volt, a családot, az erkölcsi életet. Szóval mindent ami az embert egyénné tette. E munka az elégedetlenség plattformjáról kiindulva könnyű volt, úgy hogy ma helyreállításról kell gondoskodnunk. Az egymás megbecsülése, Isten s a haza szeretete, a nép nemzeti öntudata, ezeket keli újra belenevelni a lelkekbe, ha a romokon építeni akarunk. A választás könnyű, vagy megállni a lejtőn s a destrukció ütötte sebek gyógyításához fogni, meg alapozva egy jobb jövendőt egymás megértésével, a béke és szeretet művelésével, vagy tovább rohanni a lejtőn, melynek végén üszkökben fog állni ezredévek kultúrája s az ember visszasülyed az őskor állati állapotába. Az osztályharc helyett a társadalom valamennyi rétegének harmonikus együttműködését megteremteni, visszaadni a nemzeteknek jogaikat, melyeket a békeszerződésben elvesztettek; I ezek a jövő céljai. Itt nem arról van most szó, j hogy az én társadalmi állásomnak, szabadelvű j gondolkodásomnak, melyik párt felel e meg jobban, melyikkel szimpatizálok, melyiknek a vezetője tetszik nekem egyénileg, hanem arról, hogy a jövőben is a gyermek szüleit édes apjának és édes anyjának s nem egyszerű eltartójának nevezze, tanítóját megbecsülje, azt ne j állami kötelességét teljesítő szolgájának tekintse, j esténként, ha a családapa hazatér egy megelé- i gedett hü feleség s gyermekeinek szereíete j övezze s a kis családon rajt legyen az Isten áldása, ha kigyullad az égbolt csillagaiiiiiárdja, ott újból az Istenséget keressük sne a kozmikus anyag törvényszerűségét. Vagy mindezek helyébe az önzés s az erősebb joga lépjen ... Erről van szó. S szó van arról, hogy beszélhessünk úgy, ahogy akarunk, magyarul, gyermekeinket magyar iskolákban, magyar tanítók magyarul tanítsák, a magyar nemzet nagy múltjára s magyar önérzetet nevelhessünk újra gyermekeinkbe. A zászló, mely után a magyarság elindul, ha tépetten is, de el fog érkezni a jövendő országba, hol az Isten is megáldja a magyart! Magyar testvéreim tömörüljetek e zászló alá! Jaross Andor. Gazdatársaink! A komáromvármegye Gazdasági Egyesület folyó évi április hó l5 én közgyűlést tartott, amely elhatározta, hogy az egyesület újra szerveszkedik és a eehéz ‘ helyzetbe jutott gazdatársadalom tagjait kebelébe tömörítve felveszi a harcot azon eiemekket, amelyek létalapját meglámadva a békés termelést lehetetlenné teszik. A mezőgazdasásági foglalkozás súlyos válságba jutott Nagy erőfeszítéssel, óriási munkával a gazda keresztül küzdte a háborús évek nehéz idejét és most, amikor már a háború borzalmai megszűntek, amikor már igazi békének kellene lenni, amikor végre a nyugodt munkálkodás idejét kellene élnünk, akkor támadt olyan ellensége, amely megbénítja tevékenységét, majdnem lehetetlenné teszi a békés, termelő munkát. Ez az ellenség — a lelketlen igaíók által félre vezetett és a kommunizmus karjaiba hajtott munkásság. Ma a munkáskérdés elfajult volta bizonytalanná teszi a gazda foglalkozását ás a mezőgazdasági termelést. A minden oknélköj.i munkamegtagadás ma napirenden van. Hiába keres orvoslást a gazda, hiába fordul bárhová a lehetetlen helyzet megszüntetése és munkájának védelme végett, mindenüt süket fülekre talál. A napról-napra folytatott küzdelemben reá kell eszmélni a gazdának, hogy magának kell védekezni a reá törő és megsemmisitéssei fenyegető veszedelem ellen. Magának kell felvenni a harcot és ebben legerősebb támasza, legbiztosabb szövetsége csak önmaga a gazdatársadalom szervezett ereje lehet. Hogy ezen önvédelem sikeres legyen, teljes készültséggel kell a küzdelmet megkezdeni. Példát kell venni a gazdatársadalomnak az ellenségtől. Erős szervezetet, minden gazdasággal foglalkozó egyént magában foglaló szervezetet kell alakítani, amely erős szervezet, mint egy ember álljon ellent bárhonnan jövő támadásnak. Ezt akarják ma a gazdatársadatom vezetői, ezt akarja a Komárom vármegyei Gazdasági Egyesület. Követelnünk kell az összes gazdasági termények szabad forgalmát. Követelnünk kell, hogy a kormány minden gazdasági rendelkezésében a gazdaközönség hivatott képviselői meghallgattassanak. A legerélyesebben kell követelnünk, hogy az ipari termények árai elviselhető mértékre szállíttassanak le, — legfőkép azáltal, hogy az ipari munkásság túlhajtott bérkövetelései ne részesüljenek úgyszólván felsőbb támogatásban. A legerélyesebben keli tiltakoznunk az ellen, hogy az állam óriási indokoiatian és az eszélyességet figyelmen kívül hagyó kiadásait igazságtalan arányban a gazdaközönséggel akarja megfizettetni. Felhívjuk ezért gazdatársainkaí, hogy kivétel nélkül valamennyien lépjenek be a Komárom vármegyei Gazdasági Egyesület kötelékébe, segítsenek azt olyan erőssé tenni, hogy annak szava olyan súllyal nehezedjék az elhatározások mérlegébe, amellyel kormányzati és gazdasági erötényezőknek egyaránt számolni kell. Hogy a belépést megkönnyítsük, minden községben megbízunk egy-két lelkes gazdát a községbeli gazdák belépési nyilatkozatainak, valamint a belépési nyilatkozat aláírásakor fizetendő tagdíjnak átvételére. Minden egyes tag megkapja díjtalanul a hetenként megjelenő Magyar Gazda szaklapot. Abban a reményben, hogy kérő szózatunk nem lesz a pusztában kiálltó szavú és gazdatársaink a fenyegető, veszedelem e válságos perceiben tudatára ébrednek saját társadalmi osztályuk megszervezése föltétien szükségességének, mindenkit felhívunk, hogy ez ügyben lelkiismeretének szava szerint határozón. Gazdatársi üdvözlettel Kiirthy István elnök. Csépi Dani Luczenbacher Pál Nagy Nándor alelnökök. Ágoston Miklós titkár. — Ki sziouákul legkönnyebben, leggyorsabban akar megtanulni, rendelje meg kiadóhivatalunknál Briska professzor Magyar-szlovák beszélgetések c. könyvét. Ára 10 korona. Hmm közélete 1841-1«. A municipiumok (törvényhatóságok) fénykora. — Id. Pázmándy Dénes, Komárom vármegye hires követe. — A megyegyiilések magas színvonala. — Vallási "kérdések. — Pest megye körlevele. — A javító dologház felépítése (fogház). — Komárommegye, mint úttörő a humanizmus terén. A Pesti Hírlap,1 Kossuth Lajos lapja volt az első magyar hírlap a szó mai értelmében. 1841-ben indult meg és levelezői tudósították az országban történt helyi eseményekről. A Komárommegyét érdeklő adatokat adjuk ki ez alkalommal, mert azok ma már, nyolcvan év távlatában, érdekes adalékai helyi történetünknek, melyet a közönség is okulással olvashat. Ezeket a tudósitásokat Beöthy Zsigmond küldte be e lapnak, aki maga is jeles iró volt, akkor Komárommegye aljegyzője, mig pályafutása további szakasza ismét más élethivatásra nem szólította el. Beöthy Zsigmond fiatal lelkét a negyvenes évek reform szelleme tölti be, ez meglátszik tudósításain is. R. Komárom. Télhó közepén. A journalistica egyik legszükségesebb feladata a tár1 Pesti Hírlap. Szerkeszti Kossuth Lajos. Kiadja Länderer Lajos. Pesten nyomatott Länderer és Héckenast könyvnyomdájában. Megjelent hetenként kétszer. 1841. I. évfolyam 1—104 szám, 876 lap. sasági5 élet kérdéseit nyilvánosságra hozni. E nyilvánosság az, mely a közvéleménynek, a világ e minden kivétel nélküli nagy birájának szavához utat nyit, hogy mindennemű társulati2 viszonyaink kiegyenlítésében iránypont lehessen. De különösen oly hazában, hol a municipalis szép rendszer életgyökere az alkotmánynak s hol e szerint a közboldogsághoz — mert önáliólag munkai — külön irányban haladhat mindegyik hatóság: a millió érdekek megliányása s közüggyé olvasztása kétségen kívül szükségesig a megyéknek s bármely hatóságoknak egymássali törvényesen szabad s akadálytalan levelezését s ennek figyelmes őréül a journalistica nyílt lapjait s ha kell — véleményét is. S ekként folylonosabb s hivebb figyelem alá véve ezontul e nemes megyét is, jelenleg csak röviden, mennyire régebb mozgalmait az újabbakkal összpontosítani lehet — szólandunk róla. Benne a politikai életet, főkép mióta rendéit több országgyűlésen Pázmándy Dénes3 * Társadalmi. 5 Szomori és Somodori idősb Pázmándy Dénes Komlódon született 1781 márc. 10-én. Közéleti súlyára jellemző, hogy Komárommegye 1828-ban Ghyczy Ferenc j helyébe első alispánjává választotta meg, holott megyei ' tisztséget akkor nem viselt. Fia, ifjabb Dénes az 1848-i képviselőház első elnöke volt. Idősb Pázmándy Dénes úr képviselő, józan belátás és tapintattal párosult szabadelviiség jellemzi s közremunkáiásábani lelkességét haladása is tanúsítja. Tanácsterme közügyek s nem magányérdekekek csatahelye; s ha emelkedik is józan oppositiója ellenébe egy pár tory szó4 helytelen és személyeskedő szóváltások helyett a tanácskozás szentsége épen és tiszteletben áll fenn. Igazoljellemzését adja Miss Pardoe Magyarországról irt ismertetésében az alábbiakban. »Pázmándy Dénes, ki Komárom vármegyét képviseli, egészségben gyönge, erőben kevésbbé korának, mint liazafiui szolgálatainak súlyától meghanyatlott hatvanon tulos férfiú, ki megöredett, de a nélkül, hogy nevére egy folt szállt volna. Követtársai mélyen tisztelik őt, nem annyira csillámló elmetehetségiért, mint a miatt, hogy nehéz és hosszú politikai pályát futott anélkül, hogy jó hírét, nevét cserébe bocsátaná vagy lelkiismeretét megterhelné. Nagy szónoknak tartatni sohasem iparkodott, hosszú éveknek számos országgyűléseken! tapasztalása ép itélőtehetségtől és szándokbani becsületességtől kisérve, — ez az, ami számára barátainak teljes bizalmát megnyerő ; minélfogva nagy befolyással bír, Kivált a szabadelvű párt előkészítő értekezéseiben. Vitatás folytában szigort és csípős igazságokat mond, csillapult nyugalommal, mintha inkább meggyőződést akarna teremteni, mint sebzeni. Beszédmodora sima s tömött, s állítják, hogy a nemesebb magyar törvényhozók közt egyedül Pázmándy az, kiről el lehet mondani: vir consilio plenus.« (Pesti Hírlap 1841. dec. 15. 100 száma, 876 lap. 1 Tory az angol parliament! élet műszava, udvari pártit, később áltálában konzuvatimot jelentett. rr szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg a---*.-.-..'., —= Steiner Kornél és Tsa kirakatait, hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipöket. — Egységes árak: 59 koronától 299 koronáig.
