Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-27 / 34. szám
1921. április 27. „Komáromi Lapok területek biztosítottak és ezen az alapon a legutóbbi jövedelem 4‘;/»-os tőkésítése mellett az egész 91 hold vételárát 6 millió 6 százezer Iceronába-n vélik megáilapitandónak a tett számítások eredményekép Az állam kiküldöttei a proponált összeget Utjmagasnak tartván, ezzel szemben kétmillió koronát ajánlottak fel tárgyalási alapként s nyilatkozatot kívántak ennek elfogadása'iránt, mire 3 város képviselői kijelentenék, hogy ezen ajánlatot a legközelebbi közgyűlés elé terjesztik. Ezután a szóbanlevő területeken a munkálatok mielőbbi megkezdlietése céljából való azonnali átadása került tárgyalásra. Erre a követelésre vonatkozólag a város képviselői azon álláspontot voltak kénytelenek elfoglalni, hogy tekintettel a nagy munkahiányra, a munkálatok megkezdését a vételre kerülő területen nem akadályozzák meg, de felelősségükből kifolyólag legalább a tárgyalási alapul felajánlott két millió Koronának, mint váíelári előlegnek a város javára való letétb'ehelyezését keil kivánniok. Á tárgyalási jegyzőkönyv iiy értelemben vétetett fel. Végül még a város képviselői több pontból álló jegyzéket csatoltak a jegyzőkönyvhez, melyben a vételártól eltekintve olyan kívánságokat, illetve szerződési feltételeket sorolták fel, amelyeket a város érdekeinek biztzsitása céljából szükségeseknek tartanak. Első helyen áll ezek közt a helybeli munkások első sorban való alkalmazásának biztosítása. A .további pontok a vízmedence álló vizének fölfrissíthetése céljából az elzárásba zsilip építésére, ami fontos közegészség! követelmény, valamint a vániház áthelyezésére, a főgyűjtő csatorna és szivattyútelep elhelyezésére, a közlekedő útvonal szélességére és egyéb részletekre vonatkoznak. Ezekben vázolhatjuk a tárgyalás lefolyását. Nem haladhatunk tovább azonban az ügy mellett a nélkül, hogy annak rendkívüli fontosságát ki ne emeljük és tekintettel a közeledő érdemleges, közgyűlési döntésre, teljes tárgyilagossággal néhány szót rie főzzünk hozzá. Ismerjük most már a két különböző értékhatárt, melyek közt elég nagy távolság van. Bármennyire elismerjük is azt, hogy a kereskedelmi kikötő városunk fejlődésére, forgalmának emelésére olyan kedvező hatással lesz, hogy azért a városnak is érdemes és kell is áldozatot hoznia, mégsem tekinthetjük véglegesnek és megfelelőnek az állam kétmilliós ajánlatát, ha a terület nagyságára, fekvésére, tényleges értékére és arra gondolunk, hogy itt, a tervezett kereskedelmi kikötő egy tekintélyes hosszúságú partrészán, éppen a várostól megveendő területen már kiépített műtárgyak birtokába jut az állam, ámeneket már nem kell ez alapnál kezdeni, hanem csak folytatni, ráépíteni. Ne tévesszük szemünk elő! a pozsonyi példát sem — úgy halljuk — kisebb területért tízmillió koronás vételárról van szó, pedig ott a megveendő terület nem fekszik közvetlenül a beépített városrész előtt, miként nálunk, ami a telekértéknél nagyon is irányadó. A vízmedence területét sein szabad értéktelen tényezőnek tekinteni, mert hiszen a kikötőnek a viz az egyik legelemibb előfeltétele. A kikötő előnyös hatásának mérlegelésé'sében ped.g a tehertételek közé számítandó az, sogy hatását csak közvetve^és csak az építés befejezése után évek' múlva, az adózóképesség emelkedésében fogja éreztetni a várossal, addig pedig vagyoni helyzete nagyon is indokolttá teszi bármely vagyonrészének óvatos és 'minél magasabb árun való értékesítését. Abból, hogy az áilami, kiküldöttek maguk is tárgyalási alapnak kívánták tekinteni a kétmilliós ajánlatot, azt reméljük, hogy az állam sem zárkózik el a vételár bizonyos emelésétől, De viszont nagyon meggondolandónak tartjuk azt a kérdést is, hogy tulmagas vételár követelésével nem kockáztatjuk-e az eredményt. Nem hisszük ugyan, hogy az állam el állana véglegesen az itteni kikötő építésétől, mert hiszen ez a he!y alkalmasabb a többi számításba jöhető helynél és végtére 50 milliós Munkálatnál egy-két millió nem lehet számottevő külömbség. Azonban a munkálat elődadása és az esetleges kisajátítás hosszadalmas huzavonája és költségei, kamatveszteség s egyebek mindenesetre a békés megegyezés lehető keresése felé billentik a mérleget. A most újból alakuló közgyűlésnek mindenesetre nagyon meg kell fontolnia ezt a fontos kérdést’ mely a városnak a jelenlegi viszonyok közt legjelentősebb és a jövőre legnagyobb hatást gyakorló ügye. — tiszteleti tagság. Vasárnap délben nyújtotta ót a Jókai Egyesület elnökségének küldöttsége Schirúdthauer Lajos orgonaművésznek, varosunk e jeles fiának a Jókai Egyesület tiszieletlagjává történt megválasztásáról szóló határozatát. A hírneves művészt, aki Európa talán minden fővárosában rendezett hangversenyei révén a legismertebb magyar művészek közé tartozik s aki dicsőséget és tiszteletet aratott mindenütt kivételes tehetségével és fölényes tudásával, dr. Szijj Ferenc polgármester meleg és bensőséges szavakkal üdvözölte -r a nagy művész meghatva mondott köszönetét szülővárosa ragaszkodó szeretetéért. — ti Iákat egyesület közgyűlése. A Jókai Egyesület vasárnap d. e. 10 órakor tartolta dr. Szijj Ferenc polgármester, ügyvezető elnök elnöKiése alatt rendkívüli közgyűlését, melyen a tagok szép számmal vettek reszt. A közgyűlés a kiadott kormányrendelet értelmében módosítóba alapszabályait, amelyekhez a közgyűlés vita nélkül hozzájárult. — Síéit bácsi nyugalomban. A vármegyeháza legöregebb tisztviselője Széli Ferenc irodatiszt. Párliét hijin 40 éve szolgálja a vármegyét es ki is szolgálta volna az ő idejét híven és becsülettel, de időközben pecsétes irás érkezett Prágából, amely Széli bácsit nyugalomba helyezni rendelte. A megyeháza legpontosabb tisztviselőjének egyike volt, akire elöljáróinak bizalma fontosabb vagyonkezelési teendőket is bizoít, korábban ugyanis a megyei pénztárban volt alkalmazva. Amikor ő a megyeháza kapujának kilincsére tette a kezét, akkor iiiöfte d a 8 órát, ezt a Klapka-téren várta be. A pontosság és a lelkiismeretesség vonul vele nyugalomba, hova pályatársainak becsülése és ragaszkodása kiséri. — fl Dtlegyesülef közgyűlése- A-Komáromi Dalegyesület f. hó 24-én, d. e. 11 órakor tartotta évi iendes közgyűlését dr. Kamrás József elnökibe mellett., A tagok élénk érdeklődése mellett megtartóit közgyűlésen Kamrás József elnök az egyesület múl- évi működéséről tartalmas jelentésben számolt be, melyben . köszönetét fejezte ki mindazoknak, kik az egyesület estélyein közreműködtek és azok rendezésében résztvetíek. Elismeréssel emlékezett meg az egyesület érdemes karnagyáról Molecz Tivadarról és agilis titkáráról Vaskó Imréről, valamint a működő kar jubiláló derék tagjairól Palhó F.'óris, Kálnay Jenő, Kádár Gzőző és Szily Lászlóról. A lendületes beszámolót a közgyűlés egyhangúlag tudó másul vette, mely után az 1920. évi számadásokat terjesztette elő Argay pénztáros. A számadásokat a közgyűlés jóváhagyta s a felmentvényt megadta. Majd az 5694921. sz. miniszteri rendelet értelmében módositotta a közgyűlés az alapszabályokat, a kívánt változtatásokon kivül a szabályzat egyes pontjait a mai viszonyok szerint szintén megváltozíatia, igy az elnökség és tisztikar egyes tagjai teendőinek szabatosabb megjelölését, az alapító tagság feltételeit stb. A rendes tagsági dijat évi 20 K-ban állapította meg a közgyűlés. Majd a megüresedett tisztviselői állásokat töltötték be s az elnök indítványára alel nőknek Fülöp Zsigmondot, segédtiíkárnak Vánkay Lászlót, jegyzőnek ifj. Boldoghy Gyulái egyhangúlag megválasztották. A közgyűlés a köztiszteletben álló érdemes elnök éltetésével ért véget. A'pénzügyminisztérium 15800. sz. rendeletével előirt pótadóval együtt a FA sósborszesz ára f. évi március 1-től kis üveg......................................K 24.— közép üveg . . . . , . K 65.— nagy üveg ...... K 130.— Mindeníitt kapható! 8. oldal. — Közgyűlés. A komáromi Kereskedők Testületé e hó 25-.én tartotta alapszabálymódo-’ siló rendkívüli közgyűléséi a tagok nagyszámú részvétele mellett, melyen a napirend elölt Stem Bérhát' kért és kapott jogot a felszólalásra. Fel-’ szólaló testületi tag utalással az adófelszólamiási bizottság előtt folyt adótárgyalásokra, elismeri, hogy a kereskedők elviselhetlen adóikul vannak sujlva, s hogy a testület a tagjainak e megterhelése könnyítésére minden rendelkezésére állóit törvényes lépéseket megtett. De az adókivető bizoitság részéről is sok jóakarat megnyilatkozását szemlélte szóló, ámbár sze-’ rinte is a magas adóalapokkal szemben minden enyhítés kevés volt. Az adófelszólamiási. bizottság is loyalisán járt el szóló leifogása szerint, azért ő a választmánynak a felszóiamlási bizottság elleni állásíogiafásat a bizottsággal szemben bániénak találja s arra kéri a közgyűlést, hogy a választmány határozatát ne tegye magáévá. A közbeszólásokkal kisért és végül élénk zajjal fogadott indítványra Fried Jenő testületi elnök a közgyűlés tagjainak általános helyeslése melleit adta meg a választ. Az elnök hizalmi kérdésnek tekinti a felvetett inditváiyt saját személyére és a testület vezetőségére nézve. Megkérdező a közgyűlést, ismertesse-e az ügy előzményeit, vagy a választmányi ülésen történtek ismeretesek-e a közgyűlés előtt’? Miután senki nem kívánta az ismert tényállás ismétlését, az elnök kijelentette, hogy személyesen győződött meg egy esetben arról, hogy az adokivető bizottságnak a kincstári képviselő - és adózó fél által megnyugvással fogadott adórnegáilapitó határozata másodfokon tárgyalás alá került s az adózó hátrányára nyert elintézést. Végül feltette a kérdést, eifogadjä-e a közgyűlés az előterjesztett indítványt, mire a a közgyűlés tagjai kitörő lelkesedéssel zúgták le a napirend előtt felszólalt testületi tag javaslatát, aki a választmány ülésén is jelen lévén, annak határozathozatalában résztvett anélkül, hogy akkor a közgyűlésen kifejezésre juttatott véleményét nyilvánította volna s az elnök és a vezetőség iránt viharos éljenzések közt megnyilatkoztatott bizalom kijelentések mellett az indítványt egyhangúlag elvetették. Majd áttérve a napirendre, letárgyalták az alapszabályok módosítását s miután az elnök felhívására, hogy ! p maszok vagy indítványok előterjesztésére a testület bármely jelenlevő tagjának módot és I alkalmat nyújt, senki nem jelentkezett, a vasár; napi munkaszünet kérdésében az iparhatóság- I hoz benyújtott kérdések ismertetése után a köz; gyűlés az elnök éltetése közben véget ért. — Ilagy hanguerseng. Említettük már, j hogy Daan Ilona énekesnő szombaton este j magasnivóju hangversenyt rengez a kui- I turpalotában, amely iránt város szerte igen ; éren« érdeklődés nyilvánult meg. A bájos mflj vésznö ugyanis városunknak jó ismerőse, aki I mint Obeileuder építész neje pár évig itt élt j körünkben. A művészetek iránti hajlamát kö| vetve az énekes pályára ment és Anthes mes| térnél kiképeziette már előbb is szép hangját, j Bukarest, Bécsen kivül sok nagyvárosban araí ton fényes sikereket. A bécsi és bukaresli lapok i elragad látással írnak róla. A Becsben megjelenő j Komadie előkelő színházi lap a külső boriték: jan hozza arcképét és külön cikket szentel a • művésznőnek. Különösen kiemeli -e cikk gyönyörű hangját, impozáns megjelenését, bájos arcat, temperamentumát, drámai erejét, mimikáját és előadasbelt virtuóz technikáját, amelyekkel mindenkit magával ragad. Így. imák róla a többi iapok is. A komáromi sikerét is könnyű megjósolni. A hangverseny meghívóit ; már szétküldie a rendezőség. Jegye« már váltj hatok a Spitzer-féie könyvesboltban. Helyárak 10—25 K. Kiadóhivatalunk kirakatában a művésznő 3 fényképe látható. — Szőlő ojló gummit — (szürke, piros és nyers színűt) Berghotfer magkereskedése szállít Pozsony, Vasár-tér 13. — fl kaih. énekkar közgyűlése. A Komáromi r. k. Egyházi Énekkar vasárnap délelőtt közgyűlést tariott, meiyen Ivanics Gyula elnökölt és tartalmas elnöki megnyitót mondott, visszapillantva az énekkar múlt évi julxiláris esztendeje alatt kifejtett tartalmas kulturális működésére. Majd a zárószámadások felett határozott a közgyűlés és megejtette a tisztujitást, elnökké ivanics Gyulát, alelnökké Lenhardt Mihályt, karnaggyá Molecz Tivadart, pénztárossá Kalabusz Istvánt, jegyzővé Tólh Gézát és zászlótartóvá
