Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-27 / 34. szám

1921. április 27. „Komáromi Lapok területek biztosítottak és ezen az alapon a leg­utóbbi jövedelem 4‘;/»-os tőkésítése mellett az egész 91 hold vételárát 6 millió 6 százezer Iceronába-n vélik megáilapitandónak a tett szá­mítások eredményekép Az állam kiküldöttei a proponált összeget Utjmagasnak tartván, ezzel szemben kétmillió koronát ajánlottak fel tárgyalási alapként s nyi­latkozatot kívántak ennek elfogadása'iránt, mire 3 város képviselői kijelentenék, hogy ezen aján­latot a legközelebbi közgyűlés elé terjesztik. Ezután a szóbanlevő területeken a munká­latok mielőbbi megkezdlietése céljából való azonnali átadása került tárgyalásra. Erre a kö­vetelésre vonatkozólag a város képviselői azon álláspontot voltak kénytelenek elfoglalni, hogy tekintettel a nagy munkahiányra, a munkálatok megkezdését a vételre kerülő területen nem akadályozzák meg, de felelősségükből kifolyó­lag legalább a tárgyalási alapul felajánlott két millió Koronának, mint váíelári előlegnek a vá­ros javára való letétb'ehelyezését keil kivánniok. Á tárgyalási jegyzőkönyv iiy értelemben véte­tett fel. Végül még a város képviselői több pontból álló jegyzéket csatoltak a jegyzőkönyvhez, melyben a vételártól eltekintve olyan kívánsá­gokat, illetve szerződési feltételeket sorolták fel, amelyeket a város érdekeinek biztzsitása céljából szükségeseknek tartanak. Első helyen áll ezek közt a helybeli munkások első sorban való alkalmazásának biztosítása. A .további pontok a vízmedence álló vizének fölfrissíthetése cél­jából az elzárásba zsilip építésére, ami fontos közegészség! követelmény, valamint a vániház áthelyezésére, a főgyűjtő csatorna és szivattyú­telep elhelyezésére, a közlekedő útvonal széles­ségére és egyéb részletekre vonatkoznak. Ezekben vázolhatjuk a tárgyalás lefolyását. Nem haladhatunk tovább azonban az ügy mellett a nélkül, hogy annak rendkívüli fontos­ságát ki ne emeljük és tekintettel a közeledő érdemleges, közgyűlési döntésre, teljes tárgyi­lagossággal néhány szót rie főzzünk hozzá. Ismerjük most már a két különböző ér­tékhatárt, melyek közt elég nagy távolság van. Bármennyire elismerjük is azt, hogy a keres­kedelmi kikötő városunk fejlődésére, forgalmá­nak emelésére olyan kedvező hatással lesz, hogy azért a városnak is érdemes és kell is áldozatot hoznia, mégsem tekinthetjük végle­gesnek és megfelelőnek az állam kétmilliós ajánlatát, ha a terület nagyságára, fekvésére, tényleges értékére és arra gondolunk, hogy itt, a tervezett kereskedelmi kikötő egy tekintélyes hosszúságú partrészán, éppen a várostól meg­veendő területen már kiépített műtárgyak bir­tokába jut az állam, ámeneket már nem kell ez alapnál kezdeni, hanem csak folytatni, rá­építeni. Ne tévesszük szemünk elő! a pozsonyi példát sem — úgy halljuk — kisebb területért tízmillió koronás vételárról van szó, pedig ott a megveendő terület nem fekszik közvetlenül a beépített városrész előtt, miként nálunk, ami a telekértéknél nagyon is irányadó. A vízmedence területét sein szabad ér­téktelen tényezőnek tekinteni, mert hiszen a kikötőnek a viz az egyik legelemibb előfeltétele. A kikötő előnyös hatásának mérlegelésé­­'sében ped.g a tehertételek közé számítandó az, sogy hatását csak közvetve^és csak az építés befejezése után évek' múlva, az adózóképesség emelkedésében fogja éreztetni a várossal, ad­dig pedig vagyoni helyzete nagyon is indo­kolttá teszi bármely vagyonrészének óvatos és 'minél magasabb árun való értékesítését. Abból, hogy az áilami, kiküldöttek ma­guk is tárgyalási alapnak kívánták tekinteni a kétmilliós ajánlatot, azt reméljük, hogy az ál­lam sem zárkózik el a vételár bizonyos eme­lésétől, De viszont nagyon meggondolandónak tartjuk azt a kérdést is, hogy tulmagas vételár követelésével nem kockáztatjuk-e az eredményt. Nem hisszük ugyan, hogy az állam el állana véglegesen az itteni kikötő építésétől, mert hiszen ez a he!y alkalmasabb a többi számí­tásba jöhető helynél és végtére 50 milliós Munkálatnál egy-két millió nem lehet számot­tevő külömbség. Azonban a munkálat előda­dása és az esetleges kisajátítás hosszadalmas huzavonája és költségei, kamatveszteség s egye­bek mindenesetre a békés megegyezés lehető keresése felé billentik a mérleget. A most újból alakuló közgyűlésnek min­denesetre nagyon meg kell fontolnia ezt a fontos kérdést’ mely a városnak a jelenlegi viszonyok közt legjelentősebb és a jövőre leg­nagyobb hatást gyakorló ügye. — tiszteleti tagság. Vasárnap délben nyújtotta ót a Jókai Egyesület elnökségének küldöttsége Schirúdthauer Lajos orgonaművész­nek, varosunk e jeles fiának a Jókai Egyesület tiszieletlagjává történt megválasztásáról szóló határozatát. A hírneves művészt, aki Európa talán minden fővárosában rendezett hangver­senyei révén a legismertebb magyar művészek közé tartozik s aki dicsőséget és tiszteletet aratott mindenütt kivételes tehetségével és fölényes tudásával, dr. Szijj Ferenc polgármes­ter meleg és bensőséges szavakkal üdvözölte -r a nagy művész meghatva mondott köszönetét szülővárosa ragaszkodó szeretetéért. — ti Iákat egyesület közgyűlése. A Jókai Egyesület vasárnap d. e. 10 órakor tartolta dr. Szijj Ferenc polgármester, ügyvezető elnök el­­nöKiése alatt rendkívüli közgyűlését, melyen a tagok szép számmal vettek reszt. A közgyűlés a kiadott kormányrendelet értelmében módosí­tóba alapszabályait, amelyekhez a közgyűlés vita nélkül hozzájárult. — Síéit bácsi nyugalomban. A vármegye­­háza legöregebb tisztviselője Széli Ferenc iroda­­tiszt. Párliét hijin 40 éve szolgálja a vár­megyét es ki is szolgálta volna az ő idejét hí­ven és becsülettel, de időközben pecsétes irás érkezett Prágából, amely Széli bácsit nyuga­lomba helyezni rendelte. A megyeháza legpon­tosabb tisztviselőjének egyike volt, akire elöl­járóinak bizalma fontosabb vagyonkezelési teendőket is bizoít, korábban ugyanis a megyei pénztárban volt alkalmazva. Amikor ő a me­gyeháza kapujának kilincsére tette a kezét, akkor iiiöfte d a 8 órát, ezt a Klapka-téren várta be. A pontosság és a lelkiismeretesség vonul vele nyugalomba, hova pályatársainak becsülése és ragaszkodása kiséri. — fl Dtlegyesülef közgyűlése- A-Komáromi Dalegyesület f. hó 24-én, d. e. 11 órakor tar­totta évi iendes közgyűlését dr. Kamrás Jó­zsef elnökibe mellett., A tagok élénk érdek­lődése mellett megtartóit közgyűlésen Kamrás József elnök az egyesület múl- évi működésé­ről tartalmas jelentésben számolt be, melyben . köszönetét fejezte ki mindazoknak, kik az egyesület estélyein közreműködtek és azok rendezésében résztvetíek. Elismeréssel emléke­zett meg az egyesület érdemes karnagyáról Molecz Tivadarról és agilis titkáráról Vaskó Imréről, valamint a működő kar jubiláló derék tagjairól Palhó F.'óris, Kálnay Jenő, Kádár Gzőző és Szily Lászlóról. A lendületes beszá­molót a közgyűlés egyhangúlag tudó másul vette, mely után az 1920. évi számadásokat terjesztette elő Argay pénztáros. A számadáso­kat a közgyűlés jóváhagyta s a felmentvényt megadta. Majd az 5694921. sz. miniszteri ren­delet értelmében módositotta a közgyűlés az alapszabályokat, a kívánt változtatásokon kivül a szabályzat egyes pontjait a mai viszonyok szerint szintén megváltozíatia, igy az elnökség és tisztikar egyes tagjai teendőinek szabatosabb megjelölését, az alapító tagság feltételeit stb. A rendes tagsági dijat évi 20 K-ban állapította meg a közgyűlés. Majd a megüresedett tiszt­viselői állásokat töltötték be s az elnök indít­ványára alel nőknek Fülöp Zsigmondot, segéd­­tiíkárnak Vánkay Lászlót, jegyzőnek ifj. Bol­­doghy Gyulái egyhangúlag megválasztották. A közgyűlés a köztiszteletben álló érdemes elnök éltetésével ért véget. A'pénzügyminisztérium 15800. sz. rendeletével előirt pótadóval együtt a FA sósborszesz ára f. évi március 1-től kis üveg......................................K 24.— közép üveg . . . . , . K 65.— nagy üveg ...... K 130.— Mindeníitt kapható! 8. oldal. — Közgyűlés. A komáromi Kereskedők Testületé e hó 25-.én tartotta alapszabálymódo-’ siló rendkívüli közgyűléséi a tagok nagyszámú részvétele mellett, melyen a napirend elölt Stem Bérhát' kért és kapott jogot a felszólalásra. Fel-’ szólaló testületi tag utalással az adófelszólamiási bizottság előtt folyt adótárgyalásokra, elismeri, hogy a kereskedők elviselhetlen adóikul van­nak sujlva, s hogy a testület a tagjainak e megterhelése könnyítésére minden rendelkezé­sére állóit törvényes lépéseket megtett. De az adókivető bizoitság részéről is sok jóakarat megnyilatkozását szemlélte szóló, ámbár sze-’ rinte is a magas adóalapokkal szemben minden enyhítés kevés volt. Az adófelszólamiási. bizottság is loyalisán járt el szóló leifogása szerint, azért ő a választmánynak a felszóiam­­lási bizottság elleni állásíogiafásat a bizottság­gal szemben bániénak találja s arra kéri a közgyűlést, hogy a választmány határozatát ne tegye magáévá. A közbeszólásokkal kisért és végül élénk zajjal fogadott indítványra Fried Jenő testületi elnök a közgyűlés tagjainak álta­lános helyeslése melleit adta meg a választ. Az elnök hizalmi kérdésnek tekinti a felvetett inditváiyt saját személyére és a testület veze­tőségére nézve. Megkérdező a közgyűlést, is­mertesse-e az ügy előzményeit, vagy a választ­mányi ülésen történtek ismeretesek-e a közgyű­lés előtt’? Miután senki nem kívánta az ismert tényállás ismétlését, az elnök kijelentette, hogy személyesen győződött meg egy esetben arról, hogy az adokivető bizottságnak a kincstári képviselő - és adózó fél által megnyugvással fogadott adórnegáilapitó határozata másodfokon tárgyalás alá került s az adózó hátrányára nyert elintézést. Végül feltette a kérdést, eifogadjä-e a közgyűlés az előterjesztett indítványt, mire a a közgyűlés tagjai kitörő lelkesedéssel zúgták le a napirend előtt felszólalt testületi tag javas­latát, aki a választmány ülésén is jelen lévén, annak határozathozatalában résztvett anélkül, hogy akkor a közgyűlésen kifejezésre juttatott véleményét nyilvánította volna s az elnök és a vezetőség iránt viharos éljenzések közt meg­nyilatkoztatott bizalom kijelentések mellett az indítványt egyhangúlag elvetették. Majd áttérve a napirendre, letárgyalták az alapszabályok mó­dosítását s miután az elnök felhívására, hogy ! p maszok vagy indítványok előterjesztésére a testület bármely jelenlevő tagjának módot és I alkalmat nyújt, senki nem jelentkezett, a vasár­­; napi munkaszünet kérdésében az iparhatóság- I hoz benyújtott kérdések ismertetése után a köz­­; gyűlés az elnök éltetése közben véget ért. — Ilagy hanguerseng. Említettük már, j hogy Daan Ilona énekesnő szombaton este j magasnivóju hangversenyt rengez a kui- I turpalotában, amely iránt város szerte igen ; éren« érdeklődés nyilvánult meg. A bájos mfl­­j vésznö ugyanis városunknak jó ismerőse, aki I mint Obeileuder építész neje pár évig itt élt j körünkben. A művészetek iránti hajlamát kö­­| vetve az énekes pályára ment és Anthes mes­| térnél kiképeziette már előbb is szép hangját, j Bukarest, Bécsen kivül sok nagyvárosban ara­­í ton fényes sikereket. A bécsi és bukaresli lapok i elragad látással írnak róla. A Becsben megjelenő j Komadie előkelő színházi lap a külső boriték­­: jan hozza arcképét és külön cikket szentel a • művésznőnek. Különösen kiemeli -e cikk gyö­nyörű hangját, impozáns megjelenését, bájos arcat, temperamentumát, drámai erejét, mimi­káját és előadasbelt virtuóz technikáját, ame­lyekkel mindenkit magával ragad. Így. imák róla a többi iapok is. A komáromi sikerét is könnyű megjósolni. A hangverseny meghívóit ; már szétküldie a rendezőség. Jegye« már vált­­j hatok a Spitzer-féie könyvesboltban. Helyárak 10—25 K. Kiadóhivatalunk kirakatában a mű­vésznő 3 fényképe látható. — Szőlő ojló gummit — (szürke, piros és nyers színűt) Berghotfer magkereskedése szállít Pozsony, Vasár-tér 13. — fl kaih. énekkar közgyűlése. A Komá­romi r. k. Egyházi Énekkar vasárnap délelőtt közgyűlést tariott, meiyen Ivanics Gyula elnökölt és tartalmas elnöki megnyitót mondott, vissza­pillantva az énekkar múlt évi julxiláris eszten­deje alatt kifejtett tartalmas kulturális működé­sére. Majd a zárószámadások felett határozott a közgyűlés és megejtette a tisztujitást, elnökké ivanics Gyulát, alelnökké Lenhardt Mihályt, karnaggyá Molecz Tivadart, pénztárossá Kalabusz Istvánt, jegyzővé Tólh Gézát és zászlótartóvá

Next

/
Oldalképek
Tartalom