Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-12 / 4. szám
2. oldal. ,, Komáromi Lapok 1921. január. iá MTisza isii a fiául sajtóban. A Temps szerint Magyarország nem bűnös a háború előidézésért. A Temps gróf Tisza István halála címén a következő érdekes cikket közli a Revue des deux Mondes folyóirat alapján. Az abban említett cikket a Tharaud fivérek írták, kiknek egyike a háború elölt a budapesti egyetem francia lektora volt és a háború befejezte után nagy agitációt fejt ki Magyarország' érdekében. Minden nap — igy kezdődik a Temps cikke — újabb és újabb leleplezések történnek, melyek mindjobban megvilágítják azokat a körülményeket, amelyek között végbement a a borzalmas politikai katasztrófa, mely egész Európát a háború borzalmainak tette ki. Amit idáig csak sejtettek, vagy. inkább kitalállak egyes diplomaták indiszkréciója folytán a forradalmak közepette, azok valóságáról többé kételkedni nem lehet. A forradalmak,- melyek oly tragikusan felforgatták a rendet Péterváron, Berlinben, Bécsben és Budapesten, annyit mindenesetre eredményeztek, hogy megnyitották a külügyminisztériumok titkos dossierjeit és sok érdekes titokra vetnek világot. • Tharaud fivérek cikke. Itt vannak p. o. Jerome és Jean Tharaud, akik a Revue des Deusz Mondesben érdekes dolgokat mondanak el a bolsevista Magyarországról. Tanulmányuk jelső része ismerteti a hadüzenet előtti Magyarországot és szól arról, amit a szerzők „Titok Tiszáról“-nak neveznek. Van abban a cikkben egy rendkívül érdekes fejezet Migyarország volt miniszterelnökéről, akit hosszú időn keresztül a világháború egyik legfőbb előidézőjének tekintettek és aki a valóságban az egyetlen ember volt a kettős monarchiában, aki 1914-ben tiltakozni mert a Beigrádhoz intézendő ultimátum olyan szövegezése ellen, amelyet Szerbia nem fogadhatna el és kényszerítené ezt, hogy a háborús megoldást válassza. Tisza a hadüzenet ellen. Az osztrák köztársaság külügyminisztere által közzétett okmányok szerint a Berchtold elnöklete alatt megtartott hírhedt 1914 jul. 7-iki koronatanácson Tisza kijelentette, hogy soha se járulna hozzá egy Szerbia elleni támadáshoz. Az ő álláspontja az volt, hogy diplomáciai sikerekre kell törekedni és csak akkor kell háborús eszközökhöz nyúlni, ha Szerbia visszautasítaná a monarchia követeléseit, melyek olyan módon vaunak előterjesztve, hogy Szerbia azt minden megaláztatás nélkül elfogadhatná. Akkor is, ha háborúra kerülne a sor, ez csak fenyegetés legyen és ne eredményezze Szerbiának a megfojtását. Tisza indítványa eilen voltak Berchtold, Stürgh osztrák miniszterelnök, lovag Bilinszki pénzügyminiszter, Krobatin hadügyminiszter és Conrad vezérkari főnök. Tisza volt az egyetlen azon a koronaianácson, aki ki akarta kerülni a háborút és lépésröl-lépésre küzdölt saját álláspontjának diadalra juttatása érdekében. Ferencz Józsefiek egy levelet irt, amelyben megmagyarázta, hogy Szerbiának módot kell nyújtani arra, hogy megaláztatás nélkül elkerülhesse a háborúi, ha pedig háborúra kerülne a dolog, akkor neg kell elégedni a határnak kisebb stratégiai kiigazításával, egyébként meg keli elégedni azzal, hogy Szerbia átengedje az utolsó Balkán háborúban nyert területének egyes részeit Albánia, Bulgária és Görögország részére. Semmi esetre sem szabad azonban Szerbiát letiporni, vagy annektálni. Mindenki Tisza ellen. • Ez volt Tisza gróf álláspontja, azonban a magyar miniszterelnök magával szemben találta Berchtoldot, az összes osztrák minisztereket, Vilmos császárt, a berlini kormányt, sőt magát az öreg Ferenc Józsefet is. Amidőn a helyrehozhatatlan megtörtént és a hadüzenet bekövetkezett, őt tartották egyikéül azoknak, akik a háborút akarták és előidézték. Budapestre való visszatértekor a közönség virágokkal dobálta meg Tiszát. Amidőn azután jött a vereség ismét Tisza volt az, aki eilen fordult a nép haragja. Károly császár-király nyers módon bocsátotta el és ő akkor budapesti otthonában volt, amikor a katonai katasztrófa bekövetkezett és 1918 október 31-én kitört a forradalom. Neki e pillanattól kezdve módjában lett volna mindent napfényre hozni és megismertetni a valódi szerepét, ha közzétette volna Ferenc Józsefhez intézett levelét. Ezt ő egyáltalában nem akarta, sőt még a gondolatát is visszautasította annak, hogy a birtokaira vonuljon vissza, bár tudla mi vár reá. „Ha a szélső pártok uralomra jutnak, mondotta, mindig vezéreik egy pontban biztosan meg fognak egyezni és az, hogy engem felnégyeljenek és hogy testrészeimet kiszegezzék a város négy sarkára“. Nyugodtan, felesége és unokahuga környezetében készült el a halálra. Tűzre dobta levelének másolatát, melyet 1914 júliusában a királynak irt, hogy módosításra birja rá, valamint a hírhedt koronatanácsrol való beszámolóját; szóval megsemmisített mindent, ami igazolta volna a múltját és azután varia azt, amit ő elkerülhetetlennek tartott. Tisza meggyilkolása. A forradalom tombolt a városban. Öt órakor este az inasa értesítette, hogy fegyveres katonák akarnak vele beszélni. Tisza megszorította cselédjének a kezét és bucsuzásképen mondta neki: „Köszönöm fiam, te mindig hü voltál hozzám“. És határozott lépéssel, revolverrel a kezében, követve neje és unokahuga által, átment a szomszéd szobába, ahol várta a hat felfegy vérzett katona. A drámát ismerjük : Gróf Tiszát felhívták, hagy tegye tea revolvert és amidőn azt az asztalra letette, három puskalövéssel jelentették Midőn lelkét kilehelte, mondotta: „Tudtam, hogy ennek meg kell történni“. A halott Tiszát is becsmérelték. Jerome és Jean Tharaud rendkívül érdekes i észteteket nyertek Rodnanskytói, így arról, hogy mi következett a gyilkosság után. Az uj hadügyminisztériumnak egy tisztje megjelent a villában azon ürügy alatt, hogy informálódjék, miként történt a gyilkosság; valójában az volt a küldetése, hogy meggyőződjék, a volt miniszterelnök csakugyan meghalt e. Gróf Károlyi koszorút küldött „Nagy ellenfelemnek a kibékülés jeléül“ felírással. Gróf Tiszáné azonban a szemét közé dobatta a koszorút. Két nappal későbben Tisza holttestét Gesztre szállították, ahol a család kastélya van. A koporsót vivő vonat telve volt hazatérő katonákkal, kik az egész utón becsmérelték a holtat és táncoltak annak a vagonnak a tetején, amely a koporsót vitte. Geszten egyedül a kastély harangját húztak meg, de a nép megöléssel fenyegette a harangozót, ha folytatni merné’ a harangozást. És Tiszát eltemették az emberek szidalmazásai közepette és a való tényállás elhallgatása mellett. A valódi bűnösük közül pedig ugyanakkor gróf Berchtold nagyúri életet élt Svájcban, Hűtzendorfi Konráá pedig emlékiratainak egyik részén dolgozott. Eddig a Temps cikke. Nem sok újat mond. Az a tény, hogy jaz igazság napfényre kezd kerülni és hogy a viiág közvéleménye megtudja, hogy Magyarország nem akarta a háborút, "reménnyel tölti el a nemzeti jogaiért küzdő magyarságot. Hiaapotszág Halni is nMzeii élein Szomorá korszaka volt Magyarországnak az 1919 augusztus elsejétől eltelt másfél esztendő. A háború s a forradalmak pusztító folyamata után az alkotás, az újjáépítés munkája lassan kezdődött. Egy pár jellemző dátumot az irodalomból egybeállitottunk. 1919. dec. 1. Magyar Reneszánsz-Társaság nevén uj irodalmi és művészeti társaság alakult. Dec. 5. A Nemzeti Színház bemutatta Herczeg Ferencnek „A fekete lovas“ című hárotnfelvonásos színmüvét, melyet a román cenzúra szeptemberben nem engedélyezett, irredentatendenciái miatt. Dec. 10. Sopron városa (melyet Ausztriának ítéltek) Gyóni Géza költő emlékezetére ünnepet rendezett. Dec. 13. A Nemzeti Szalonban egy művészeti kiállítás nyílt meg. Dec. 22. A Királyszinházban ötszázadszor adták Kacsóh Pongrác és Bakonyi Károly magyar daljátékát; a „János Vitéz“-t. 1920. jatt 3. A Magyar Színház bemutatta Dräsche-Lázár Alfrédnek a „Tüzpróba“ cimü ö'felvonásos színmüvét. Február 13 A Belvárosi Színház bemutalla Szép Ernőnek a „Patika“ cimü vigjátékái, Február 24. A Vígszínház bemutatta Ruiíkay Györgynek „A nagyvilági nő“ cimü hároaifelvonásos színmüvét. Február 25 A Petőfi Társaság rendkívüli közgyűlése Babies Mihályt és Móricz Zsigmondot kizárta a tagok sorából. A Nemzeti Színház bemutatta Pékár Gyula kultuszáilamtitkárnak „A magyar“ cimü drámai költeményét. Február 27. A Magyar Színház bemutatta Kardos Andornak „Éva és a férfiak“ cimü háromfel vonásos színmüvét. Április. 9. A Magyar Színház bemutatta Csoríos Gyulának és Fazekas Imrének haromfelvonásos színmüvét, a „Sylvio kapitány“-!. Május 4. Megkezdődött ez Akadémia nagyhete. Május 10 Az Akadémia 79. évi közgyűlését tartotta meg, melyet Tisza emlékének szentelt s megünnepelte Zrínyi születésének háromszázados fordulóját. Május 13. A Kamara Színház előadta Kóbor Tamásnak „Ágota nővér“ cimü színmüvét. Junius 7. Az Operaházban előadták báró Petrisevich Horváth Emil „Mikes, egy bujdosó" élete“ cimü darabját. Junius 21. A Korvin Mátyás magyar-olasz tudományos, irodalmi, művészeti és társadalmi egyesület alakuló közgyűlése. Ernők Berzeviczy- Albert, alelnök Cerutti Vittorio, Olaszország budapesti diplomáciai képviselője. Julius: semmi, Augusztus: semmi. Szeptember: semmi. Október: semmi. November: Pékár Gyula k uhu száljain ti tkár „Danton“ cimü történelmi színmüvének bemutatója. December 18. Molnár Ferenc „Hattyú“ c, színmüvének premierje a Vígszínházban. Rendeztek Pesten ez idő alatt öt tárlatot. Tudományos munka egy jelent meg nagyobb igénnyel: Bangha Bálának könyve a „Keresztény nemzeti újjászületés“-rőt. Reméljük és hisszük, hogy a magyar irodalomnak, tudománynak és művészetnek újból a régi esztendők ragyogására emlékeztető uj éve lesz, mert hisszük, hogy ez az év rnár meghozza a politikai és társadalmi konszolidáctót. Csecsemők egészségének megóvására legjobb a II ni M-kííi Bili ni M-Bíé’poí II mmi MHin MINDENÜTT KAPHATÓ Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, VII, Nádor-utca 30. tartósabb olcsóbb szebb kizárólag Steiner Kornél és Társa Komárom (Nádor-utca 27.) Mindennemű gyermekcipőkben nagy választék.-— ------------ Mérték után készítünk orhopéd és a leg-; Vigyázzunk .a talpba vésett F. L. Popper védjegyre, mert csak az az .eredeti. újabb francia formájú (faconu) cipőket.
