Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-16 / 31. szám
4. oldal „Komárotoi Lapok“ ezerszer szónokoltak és azután is sokat beszélgettek a nagy világháború lezajlásáig, hogy tudniillik a magyarok vandál módon elnyomják a nemzetiségeket Magyarország területén. A bojár fiuk az erdélyi oláhokat siratták, krokodilus-könnyekkel, mert biz az erdélyi románoknak soha kutyabajuk sem volt a magyar uralom alatt. A szerbek is panaszkodtak, hogy magyarországi testvéreik mennyit szenvedtek. Pedig Isten-ember tudja, hogy Magyarországnak épen e legtermékenyebb részében, a Bácskában és Bánátban laktak, ahol meggazdagodtak és oly jó dolguk volt, mint mikor édesanyjoknak a szive alatt laktak ... Persze a cseh is, protektorként a tót vállait veregetve, beszélt a szlávság elnyomásáról. Szegény tót jogász, — aki úgy került a társaságba, mint Pilátus a Krédóba — csak hallgatott és pislogott, mert valamit szőlani nem tartotta stilszerünelc. Érli-e már a dolgot mindenki? Én már értem. Ezek a különböző nemzetiségű fiatal emberek mintegy közös kommandóra, külföldön folyton a magyar állameszme ellen izgattak, folyton a magyarok vandalizmusa ellen szónokoltak, nemcsak Párisban, de egyes előkelő egyetemi városokban is. Sőt beszélő ügynököket is tartottak, akiknek vállalt kötelessége volt, hogy minden egyes alkalmat föl kell Iiasználniok, hogy a magyarokon az egész világ szemeláltára vágjanak egy jót, mivel embertelenül bánnak a nemzetiségekkel. . . Így volt. Ebből aztán megérthetjük, hogy — amivel kezdtük — Hogyan jutottunk idáig? D. A. A pénzügyminisztérium 15800. sz. rendeletével előirt pótadóval együtt a sősborszesz ára f. évi máreius 1-től kis üveg..................................K 24.közép üveg......................................K 65.nagy üveg ....... K 130.Mindenlitt kapható! Szereinők tudni, hogy miért nem szabad énekben, vagy szóban azt a fohászunkat kifejezni, hogy minket, magyarokat áldjon meg az Isten, amit röviden igy szoktunk kifejezni a költő szavaival: isten áldd meg a magyart! Engedőimet kérünk, mutassák meg azok, akik ezt a magyar Himnuszt betiltották, hogy mi ebben az irredenta, mi ebben az államellenes? Különösen most kérdezzük ezt, amikor azt olvassuk, hogy szigorúan elrendelték, hogy a magyar iskolákban is tanítani kell a cseh és a szlovák Himnuszt. Most nagyon is aktuális ez a kérdés, hogy miért nem szabad nekünk énekelnünk, hogy Isten áldd meg a magyart? és miért vannak tele templomaink besúgó spiclikkel, hogy nem énekeljük-e a magyar Himnuszt, hogy aztán a kérdőre vonások, a zaklatások hosszú sorozata kezdetét vegye. Mondják meg nyillan, őszintén, hogy nekünk még azért se szabad az Éghez fohászkodnunk, hogy az Isten áldjon meg bennünket. így aztán tisztában les ünk azzal, hagy a Párisban, Londonban a kisebbségek jogai tiszteletben tartására esküdözö, báránybőrbe bújt urak mégis csak farkasok, akik a jeirtplomok szentélyeit is kémekkel rakják meg és jaj annak, aki elmeri énekelni, hogy Isten áldd meg a magyart. Dércr, a volt teljhatalmú miniszter szabadelvű kijelentését, hogy ö ábban semmit se lát, ha a magyar Himnuszt énekelik, ugyancsak arcul verdeslék az utódai. Lehet, hogy e cikkünket a cenzúra részben, vagy egészben törli, — ezzel azonban nem némitja el a magyar szivekben összegyülemlett keserűség kitörő szavát, és találunk módot arra, hogy ezt a kérdést igazságos fórum előtt is megismételjük, hogy amikor a magyar iskolákban kötelezővé teszik a cseh és szlovák himnuszt, miért nem szabad nekünk magyaroknak azt énekelnünk, hogy Isten áldd meg a magyart! A gyermekvédelemről, Előadta az önkéntes védőnők oktatása alkalmával Wtisz Samu dr. munkáspénztárl főorvos. Igen tisztelt Hölgyeim! A gyermekvédelem nagy fontossággal bir nemcsak az egyén, hanem az állam szempontjából is. Franciaországban a lakosság már évtizedek óía csőnkén, míg Németország, ahol az anya- és csecsemővédelem mintaszerű, egy egész világgal tudott szembeszállani és emberanyagban szinte kifogyhatatlan volt. Ezen védelem célja az ország népesedésének előmozdítása az arra szoruló anyákról és gyermekekről való gondoskodás által. Egy ország lakosainak száma a születések és halálozások számának kedvező arányétól függ. Védelmünk célja, hogy a születések számát a szükséges előfeltételek létesítésével emeljük, a halálazások számát pedig, amely legnagyobb a csecsemőkorban, csökkentsük. A gyermekvédelmi intézkedések kiterjeszkednek az anyavédelemre, — mint terhességre, szülésre, gyermekágyra, szoptatásra. —- továbbá a csecsemőkorra, ez az 1 életév végéig terjed, az első gyermekkorra, a 6 életévig, az iskolaköteles korra, a 14 életévéig s a serdülőkorra, a 18 évig. Hogy a gyermekvédelem szerves kapcsolatban áll az anyavédelemmel, az természetes, mert az anya jólététől függ a csecsemő egészsége és a nagyobb gyermekek egészséges fejlődése. A gyermekvédelem követelménye, hogy minden anya és minden gyermek úgy élhessen, amint azt a hygiene és padagogia legelemibb követelményei előírják, Népünk legnagyobb része azonban egészségtelen körülmények közt él, zömének íulkevés a keresete s valamint kiadásai közt nagy az aránytalanság. A tekintetben kétség nincs, hogy a családfő kötelessége, hogy az anyaságról, a gyermekek ellátásáról ß azok felneveléséről gondoskodjék. aminek azonban manapság a társadalom úgynevezett alsö rétegeiben az apa képtelen megfelelni. Egész Európában növekvőben van a csecsemőhalandóság s különösen a törvény télén gyermekek körében. Határozottan mondani lehet, hogy ennek főbb oka a mesterséges táplálás, amely annál veszélyesebb, minél fiatalabb a csecsemő s minél melegebb az időjárás. A mesterségesen táplált gyermek halandóságát a tej bomlása okozza, amikor benne a baktériumok rendkívül elszaporodnak. De még a teljesen kifogástalan tehéntejjel való táplálás sem veszélytelen s tudva az orvos, hogy a mesterségesen táplált gyermek kevésbé tud ellentállani a nyári melegnek. Feltűnő még a gyermekhalandóság és a panperizmus, vagyis szegényesség közti szoros kapcsolat, Azt már régóta tapasztalják az orvosok, Hogy legtöbb gyermek hal e! a szegények családjában, kevesebb ott, ahol jólét'uralkodik. Így halt meg Bér in előkelő nyugati városrészében a gyermekek 5%-a, mig északi munkásnegyedében azok 42%-a. Különösen veszélyeztetett a házasságon kívül született gyermek. Ézekből kitűnik, hogy az újszülött várható élettartama nagyon is függ a neki nyújtott ápolástól és a gondozás hiányossága okozza a feniemlitett rémiíő halandóságot. A gyermek életének ílső évében kéfszerannyi törvénytelen gyermek hal el, mint törvényes házasságból származott. Ki köteles gondoskodni a gyermekvédelemről? Mindenki elölt maga a nép, tehát az állam, a törvényhatóság. Az állam köteles háztartásába beállítani oly összeget, amellyel a szegényebb törvényhatóságokat segélyezné abban, hogy az anya- és. a gyermek nyomora ellen sikeresen tudjon védekezni. Az állam kötelessége továbbá, hogy az iskolában készítse elő a leánygyermeket legfontosabb szerepére, hitvesi és anyai hivatására. Az állam kötelessége, hogy az anya és a gyermek nyomorát nagyszabású intézkedésekkel küzdje le. Igen sokat lehetne elérni szülőotthonok, terhesotthonok, gyermekotthonok s gyermekkertek életbeléptetésével. Fontosak az anya- és gyermek tanácsadóhelyek. A fejfelügyelet különösen a mesterségesen táplált gyermekek érdekében elodázhatatlan kérdés. Az állam ily feladata mellett a jótékonycélu egyleteknek is marad 1921. április !G. nagy működési terük, a kiegészítő gyermeü* védéiem. A nyilvános gyermekvédelem főtörekvése a prophylaxis, a betegség megelőzése. Észszerűbb, olcsóbb s iöbb eredménnyel biztató az egészséges csecsemőnek egészségben megtartása, mint a beteg gyógyítása. Ezen célt azonban csak úgy érhetjük el, ha már az iskola ismeri el kötelességének, hogy a leányokat mindarra tanítsa, amire mint háziasszonynak és leendő anyának lesz szükségük. Ha a proletárleány elhagyva az iskolát kereset után kénytelen látni, akkor sohasem lesz többé alkalma a házvezetésre é> a gyermek felnevelésére szükséges ismeretek elsajátítására. Írországban a »őegyletek tartanak fen iskolákat, ahol a 8—9 éves leánygyermekedet behatóan oktatják a csecsemő ápolására, ami annáüs szükségesebb, mert ott épugy, mint nálunk a munkásai) kénytelen kisebb gyermekét rábízni a nagyobb leánygyermekére. Newyorkben létesült a kisanyák egyesülete, amely 72 csoportban taníttat 22000 nyolc tízéves leánykát. A tanítás az iskolaépületben történik, a vezetés az orvosok, kezében vau. Elméleti oktatáson kívül tanulja a kisanya a szükséges kézfogásokat, hogyan kell tisziogatnia testvérkéjét, hogyan kell azt pályázni, öltöztetni, etetni, mikép készítse et táplálékát. A társadalmi védelemnek két formája van; A nyílt védelem, amikor otthonába hagyjuk a védencet családja körében s oly intézkedéseket foganatosítunk, amelyek az egészségügy legalább minimális követelményeinek feleinek meg. A zárt védelem, amikor a védencet kiemelve rondes környezetéből, a védelmet szolgáltató intézetben helyezzük el. Fontos a teherben levő nő védelme. Máz heíekkel előbb, hogy lebetegszik, abba kellene hagvnia a nehéz munkát, ez azonban csakis kiadó segély melleit lehetséges. Mint sok egyébben a munkásp:n.ítárak ezen nán/bín mintakép szerepelhetnek: tagjaikat a terhesség utólsó hat hetében táppénzzel látják el, hogy ne kelljen dolgozniok. További segélyt kell nyújtani a nőnek a szülés alatt. Ez alkalomból a pénztárak ismét kimutatják, hogy humanitárius feladatuk magaslatán állanak; a vajúdó asszonyhoz bábát küldenek s ha keli, orvost is, mindezt díjtalanul. A [komáromi anya- és csecsemőgondozó magiévá tette Denecke stralsundi orvos tanácsát és a szülő nőt a legszükségesebb fehérneművel és ágyneművel látja el. Ez a vándorkosár intézménye. Kölcsönkép veszi át a vajúdó nő. Tartalma: 2 lepedő, 1 gummilepedő, 2 törülköző, 1 nőiing. 2 gyermeking, 1 gummipelenka, 3 más pelenka, 250 gr. vatta. Tervbe vettük, hogy még egy zománcozott mosdótálat, egy zománcos ágyíáíat és egy ilyen vödröt bocsássunk rendelkezésére, lit meg kell említeni azt is. hogy a pénztárak ujabbi hatheti gyermekágyi segélyt nyújtanak tagjaiknak, nehogy korán kelljen az ágyat elhagyniuk s munkába államuk. A csecsemő halandósága szorosan függ táplálkozásától. Még a szegény család gyermeke is megmarad, ha anyja szoptatja, nagy az eshetősége annak, hogy elpusztul, ha mesterséges táplálásra fogják. A természetes táplálás, sajnos» mindinkább tért vészit, kiszorítja mindjobban a mesterséges táplálás; különösén a társadalom úgynevezett aj só rétegeiben szedi a táplálás e módja áldozatait. Sokan azt hiszik, hogy az anya azért nem szoptatja gyermekét, mert erre fizikailag képtelen. Hivatkoznak orvosi tanukra. Boliinger orvostanárnak az a nézete, ha valamely családban a nő több nemzedékeit át nem szoptatja gyermekét, akkor a következő nőivadékok az emlő. mirigyeinek sorvadása következtében képtelenné válnak szopíatni. Bunge orvostanár szerint pedig az apa iszákossága okozza nőgyermekének szoptatási képtelenségét. E felelte fontos kérdés buzgó tanulmányozása kétségtelenné tette, hogy mindkét felfogás helytelen: „minden nő, igen csekély a kivétel, képes gyermekét az emlőn táplálni,* Ha az anya gyermekének szoptatását megtagadja, ennek többféle lehet az oka. Némely anya egyáltalában nem törődik gyermeke egészségével életével. Más esetekben a tejelválasztás: nehezen indul s az anya nem tudja, hogy fáradtjában próbálkozással a rest mell is bőven
