Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-16 / 31. szám

4. oldal „Komárotoi Lapok“ ezerszer szónokoltak és azután is sokat beszél­gettek a nagy világháború lezajlásáig, hogy tudniillik a magyarok vandál módon elnyomják a nemzetiségeket Magyarország területén. A bojár fiuk az erdélyi oláhokat siratták, krokodilus-könnyekkel, mert biz az erdélyi ro­mánoknak soha kutyabajuk sem volt a magyar uralom alatt. A szerbek is panaszkodtak, hogy magyar­­országi testvéreik mennyit szenvedtek. Pedig Isten-ember tudja, hogy Magyarországnak épen e legtermékenyebb részében, a Bácskában és Bánátban laktak, ahol meggazdagodtak és oly jó dolguk volt, mint mikor édesanyjoknak a szive alatt laktak ... Persze a cseh is, protektorként a tót vál­lait veregetve, beszélt a szlávság elnyomásáról. Szegény tót jogász, — aki úgy került a társa­ságba, mint Pilátus a Krédóba — csak hall­gatott és pislogott, mert valamit szőlani nem tartotta stilszerünelc. Érli-e már a dolgot mindenki? Én már értem. Ezek a különböző nemzetiségű fiatal emberek mintegy közös kommandóra, külföl­dön folyton a magyar állameszme ellen izgat­tak, folyton a magyarok vandalizmusa ellen szónokoltak, nemcsak Párisban, de egyes elő­kelő egyetemi városokban is. Sőt beszélő ügy­nököket is tartottak, akiknek vállalt kötelessége volt, hogy minden egyes alkalmat föl kell Iiasználniok, hogy a magyarokon az egész világ szemeláltára vágjanak egy jót, mivel emberte­lenül bánnak a nemzetiségekkel. . . Így volt. Ebből aztán megérthetjük, hogy — amivel kezdtük — Hogyan jutottunk idáig? D. A. A pénzügyminisztérium 15800. sz. rendeletével előirt pótadóval együtt a sősborszesz ára f. évi máreius 1-től kis üveg..................................K 24.­közép üveg......................................K 65.­nagy üveg ....... K 130.­Mindenlitt kapható! Szereinők tudni, hogy miért nem szabad énekben, vagy szóban azt a fohászunkat kifejezni, hogy minket, ma­gyarokat áldjon meg az Isten, amit röviden igy szoktunk kifejezni a költő szavaival: isten áldd meg a magyart! Engedőimet kérünk, mu­tassák meg azok, akik ezt a magyar Himnuszt betiltották, hogy mi ebben az irredenta, mi ebben az államellenes? Különösen most kérdezzük ezt, amikor azt olvassuk, hogy szigorúan elrendelték, hogy a magyar iskolákban is tanítani kell a cseh és a szlovák Himnuszt. Most nagyon is aktuális ez a kérdés, hogy miért nem szabad nekünk énekelnünk, hogy Isten áldd meg a magyart? és miért vannak tele templomaink besúgó spiclikkel, hogy nem énekeljük-e a magyar Himnuszt, hogy aztán a kérdőre vonások, a zaklatások hosszú sorozata kezdetét vegye. Mondják meg nyillan, őszintén, hogy nekünk még azért se szabad az Éghez fohász­kodnunk, hogy az Isten áldjon meg bennün­ket. így aztán tisztában les ünk azzal, hagy a Párisban, Londonban a kisebbségek jogai tiszteletben tartására esküdözö, báránybőrbe bújt urak mégis csak farkasok, akik a jeirt­­plomok szentélyeit is kémekkel rakják meg és jaj annak, aki elmeri énekelni, hogy Isten áldd meg a magyart. Dércr, a volt teljhatalmú miniszter sza­badelvű kijelentését, hogy ö ábban semmit se lát, ha a magyar Himnuszt énekelik, ugyancsak arcul verdeslék az utódai. Lehet, hogy e cikkünket a cenzúra rész­ben, vagy egészben törli, — ezzel azonban nem némitja el a magyar szivekben összegyü­­lemlett keserűség kitörő szavát, és találunk módot arra, hogy ezt a kérdést igazságos fó­rum előtt is megismételjük, hogy amikor a magyar iskolákban kötelezővé teszik a cseh és szlovák himnuszt, miért nem szabad nekünk magyaroknak azt énekelnünk, hogy Isten áldd meg a magyart! A gyermekvédelemről, Előadta az önkéntes védőnők oktatása alkalmával Wtisz Samu dr. munkáspénztárl főorvos. Igen tisztelt Hölgyeim! A gyermekvédelem nagy fontossággal bir nemcsak az egyén, ha­nem az állam szempontjából is. Franciaország­ban a lakosság már évtizedek óía csőnkén, míg Németország, ahol az anya- és csecsemő­­védelem mintaszerű, egy egész világgal tudott szembeszállani és emberanyagban szinte kifogy­hatatlan volt. Ezen védelem célja az ország népesedé­sének előmozdítása az arra szoruló anyákról és gyermekekről való gondoskodás által. Egy or­szág lakosainak száma a születések és halálo­zások számának kedvező arányétól függ. Védel­münk célja, hogy a születések számát a szük­séges előfeltételek létesítésével emeljük, a halálazások számát pedig, amely legnagyobb a csecsemőkorban, csökkentsük. A gyermekvédelmi intézkedések kiterjesz­kednek az anyavédelemre, — mint terhességre, szülésre, gyermekágyra, szoptatásra. —- továbbá a csecsemőkorra, ez az 1 életév végéig terjed, az első gyermekkorra, a 6 életévig, az iskola­­köteles korra, a 14 életévéig s a serdülőkorra, a 18 évig. Hogy a gyermekvédelem szerves kapcso­latban áll az anyavédelemmel, az természetes, mert az anya jólététől függ a csecsemő egész­sége és a nagyobb gyermekek egészséges fejlődése. A gyermekvédelem követelménye, hogy minden anya és minden gyermek úgy élhessen, amint azt a hygiene és padagogia legelemibb követelményei előírják, Népünk legnagyobb része azonban egészségtelen körülmények közt él, zömének íulkevés a keresete s valamint kia­dásai közt nagy az aránytalanság. A tekintetben kétség nincs, hogy a csa­ládfő kötelessége, hogy az anyaságról, a gyer­mekek ellátásáról ß azok felneveléséről gondos­kodjék. aminek azonban manapság a társadalom úgynevezett alsö rétegeiben az apa képtelen megfelelni. Egész Európában növekvőben van a cse­csemőhalandóság s különösen a törvény télén gyermekek körében. Határozottan mondani lehet, hogy ennek főbb oka a mesterséges táplálás, amely annál veszélyesebb, minél fiatalabb a csecsemő s minél melegebb az időjárás. A mesterségesen táplált gyermek halan­dóságát a tej bomlása okozza, amikor benne a baktériumok rendkívül elszaporodnak. De még a teljesen kifogástalan tehéntejjel való táplálás sem veszélytelen s tudva az orvos, hogy a mesterségesen táplált gyermek kevésbé tud ellentállani a nyári melegnek. Feltűnő még a gyermekhalandóság és a panperizmus, vagyis szegényesség közti szoros kapcsolat, Azt már régóta tapasztalják az orvo­sok, Hogy legtöbb gyermek hal e! a szegények családjában, kevesebb ott, ahol jólét'uralkodik. Így halt meg Bér in előkelő nyugati városré­szében a gyermekek 5%-a, mig északi mun­kásnegyedében azok 42%-a. Különösen veszé­lyeztetett a házasságon kívül született gyermek. Ézekből kitűnik, hogy az újszülött várható élettartama nagyon is függ a neki nyújtott ápolástól és a gondozás hiányossága okozza a feniemlitett rémiíő halandóságot. A gyermek életének ílső évében kéfszerannyi törvénytelen gyermek hal el, mint törvényes házasságból származott. Ki köteles gondoskodni a gyermekvéde­lemről? Mindenki elölt maga a nép, tehát az állam, a törvényhatóság. Az állam köteles ház­tartásába beállítani oly összeget, amellyel a szegényebb törvényhatóságokat segélyezné ab­ban, hogy az anya- és. a gyermek nyomora ellen sikeresen tudjon védekezni. Az állam kötelessége továbbá, hogy az iskolában ké­szítse elő a leánygyermeket legfontosabb sze­repére, hitvesi és anyai hivatására. Az állam kötelessége, hogy az anya és a gyermek nyo­morát nagyszabású intézkedésekkel küzdje le. Igen sokat lehetne elérni szülőotthonok, ter­hesotthonok, gyermekotthonok s gyermekkertek életbeléptetésével. Fontosak az anya- és gyer­mek tanácsadóhelyek. A fejfelügyelet különösen a mesterségesen táplált gyermekek érdekében elodázhatatlan kérdés. Az állam ily feladata mellett a jótékonycélu egyleteknek is marad 1921. április !G. nagy működési terük, a kiegészítő gyermeü* védéiem. A nyilvános gyermekvédelem főtörekvése a prophylaxis, a betegség megelőzése. Ész­szerűbb, olcsóbb s iöbb eredménnyel biztató az egészséges csecsemőnek egészségben meg­tartása, mint a beteg gyógyítása. Ezen célt azonban csak úgy érhetjük el, ha már az iskola ismeri el kötelességének, hogy a leányokat mindarra tanítsa, amire mint háziasszonynak és leendő anyának lesz szükségük. Ha a proletár­­leány elhagyva az iskolát kereset után kény­telen látni, akkor sohasem lesz többé alkalma a házvezetésre é> a gyermek felnevelésére szük­séges ismeretek elsajátítására. Írországban a »őegyletek tartanak fen iskolákat, ahol a 8—9 éves leánygyermekedet behatóan oktatják a cse­csemő ápolására, ami annáüs szükségesebb, mert ott épugy, mint nálunk a munkásai) kény­telen kisebb gyermekét rábízni a nagyobb leánygyermekére. Newyorkben létesült a kis­­anyák egyesülete, amely 72 csoportban taníttat 22000 nyolc tízéves leánykát. A tanítás az is­kolaépületben történik, a vezetés az orvosok, kezében vau. Elméleti oktatáson kívül tanulja a kisanya a szükséges kézfogásokat, hogyan kell tisziogatnia testvérkéjét, hogyan kell azt pályázni, öltöztetni, etetni, mikép készítse et táplálékát. A társadalmi védelemnek két formája van; A nyílt védelem, amikor otthonába hagy­juk a védencet családja körében s oly intézke­déseket foganatosítunk, amelyek az egészség­ügy legalább minimális követelményeinek fe­leinek meg. A zárt védelem, amikor a védencet ki­emelve rondes környezetéből, a védelmet szol­gáltató intézetben helyezzük el. Fontos a teherben levő nő védelme. Máz heíekkel előbb, hogy lebetegszik, abba kellene hagvnia a nehéz munkát, ez azonban csakis kiadó segély melleit lehetséges. Mint sok egyéb­ben a munkásp:n.ítárak ezen nán/bín min­takép szerepelhetnek: tagjaikat a terhesség utólsó hat hetében táppénzzel látják el, hogy ne kelljen dolgozniok. További segélyt kell nyújtani a nőnek a szülés alatt. Ez alkalomból a pénztárak ismét kimutatják, hogy humanitá­rius feladatuk magaslatán állanak; a vajúdó asszonyhoz bábát küldenek s ha keli, orvost is, mindezt díjtalanul. A [komáromi anya- és csecsemőgondozó magiévá tette Denecke stralsundi orvos taná­csát és a szülő nőt a legszükségesebb fehér­neművel és ágyneművel látja el. Ez a vándor­kosár intézménye. Kölcsönkép veszi át a va­júdó nő. Tartalma: 2 lepedő, 1 gummilepedő, 2 törülköző, 1 nőiing. 2 gyermeking, 1 gummi­­pelenka, 3 más pelenka, 250 gr. vatta. Tervbe vettük, hogy még egy zománcozott mosdótálat, egy zománcos ágyíáíat és egy ilyen vödröt bo­csássunk rendelkezésére, lit meg kell említeni azt is. hogy a pénztárak ujabbi hatheti gyer­mekágyi segélyt nyújtanak tagjaiknak, nehogy korán kelljen az ágyat elhagyniuk s munkába államuk. A csecsemő halandósága szorosan függ táplálkozásától. Még a szegény család gyermeke is megmarad, ha anyja szoptatja, nagy az es­hetősége annak, hogy elpusztul, ha mesterséges táplálásra fogják. A természetes táplálás, sajnos» mindinkább tért vészit, kiszorítja mindjobban a mesterséges táplálás; különösén a társadalom úgynevezett aj só rétegeiben szedi a táplálás e módja áldozatait. Sokan azt hiszik, hogy az anya azért nem szoptatja gyermekét, mert erre fizikailag képte­len. Hivatkoznak orvosi tanukra. Boliinger or­vostanárnak az a nézete, ha valamely családban a nő több nemzedékeit át nem szoptatja gyer­mekét, akkor a következő nőivadékok az emlő. mirigyeinek sorvadása következtében képtelenné válnak szopíatni. Bunge orvostanár szerint pedig az apa iszákossága okozza nőgyermekének szop­tatási képtelenségét. E felelte fontos kérdés buzgó tanulmányozása kétségtelenné tette, hogy mindkét felfogás helytelen: „minden nő, igen csekély a kivétel, képes gyermekét az emlőn táplálni,* Ha az anya gyermekének szoptatását meg­tagadja, ennek többféle lehet az oka. Némely anya egyáltalában nem törődik gyermeke egész­ségével életével. Más esetekben a tejelválasztás: nehezen indul s az anya nem tudja, hogy fá­radtjában próbálkozással a rest mell is bőven

Next

/
Oldalképek
Tartalom