Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-02 / 27. szám
1921. ápTilh 2, 9, hanem egyúttal metsző szatirikus is, akinek csapásai annál élesebbek, minél finomabb azoknak beállítása. Harmos Kátoly 150 képe, mely csaknem mind uj szenzációja lesz a Kultúrpalotának, hol egy hétig marad kiállítva. A megnyitás szerdán d. e. 11 órakor megy végbe és, erre az aktusra a művészetet kedveld közönséget meghívja a Jókai Egyesület. A kiállítás megnyitása napján a belépődíj 3 K, a többi napokon 2 K. Nyitva van d. e. 9—1 órák közt. A kérők. Kisfaludy Károly vigjdtéka. — Előadták « Katii, Legényegyesületben 1921 mdrc. 28-án. Ha majd egyszer a Szlovenszkóban élő magyarság életéről, szellemi és kulturális mozgalmairól összefoglaló hü képet akar festeni egy eljövendő historikus, nagyon érdekes adatokat szolgáltat neki az a sok-sok műkedvelői előadás, melyben mostanában részünk van. Az itt megjelenő magyar újságokat lapozgatva, egyetlen számot sem találunk, amely hirt ne adna néhány ilyen előadásról, legyen az akár színdarab, akár kabaré természetű szórakoztató eladás. És nemcsak városokban látjuk ezt az eleven szinjátszási kedvet, ahol minden hétre esik sokszor nem is egy, hanem több előadás is, hanem falvakban, sőt pusztákon is. Részünkről ezt a tömeges műkedve ősködést nagyon biztató, igen jó jelnek tartjuk. Mert önkéntelenül is megnyilatkozik benne egy népnek magas kulturális nívója és ehhez a kultúrához való ragaszkodása is. Szó sincs róla és nem is akarjuk azt állítani, hogy anyagi és más érdekek nem játszanak közre az egyesületek előadás rendezéseinél. Ez nagyon természetes is, hiszen élni és erősödni akarnak és kell is, hogy éljenek és erősödjenek. Az is igaz, hogy emberek vágynak egy kis szórakozásra, szellemi élvezetre is. Ilyesmik pedig, lévén az itteni magyar színészet nagyon szomorú állapotban, nem nagyon kínálkoznak. A főok azonban magyar kultúránk szeretetében rejlik és abban az akarásban, hogy ezt a kultúrát továbbra is ápoljuk és mindenkinek hozzáférhetővé tegyük. Ezt értette meg a magyar közönség akkor, amikor ezeket az előadásokat oly meleg pártolásával tünteti ki. Mert közönség nélkül hiába akarnának az egyesületek bármit is rendezni, arra először is ráfizetnének, másodszor meg a szereplők ambíciója is nagyon lelohadna. sDe mivel egyremásra következnek a műkedvelői előadások, azt kell következtetnünk, hogy a közönség megfelelő érdeklődése kiséri azokat. Aminthogy igy is van, erről az egyes előadások alkalmával mindannyiszor alkalmunk volt meggyőződni. Ami az előadott színdarabok milyenségét illeti, közöltük nagy szerepet játszanak a népszínművek. Faluhelyeken nagyon helyén valók az ilyen darabok, sőt városokban is. Ez utóbbiakban azonban csak okkal-móddal. Mert a városi közönség igényei már magasabbak. Azt nem elégíti ki az, ha mindig csak a falut, a falusi élelet látja a színpadon megelevenítve. A városi közönség önmagát, a saját alakjait kívánja inkább eléje varázsolni. Azt a darabot, amely magasabb igényeket támasztva, a tipikus • városi alakokat szerepelteti, jobban meg .is érti és igy jobban is élvezi. Ezt értette meg a Kalh. Legényegyesület, 'amikor szakítva az annyira divatos népszinműlázzal, Kisfaludy Károly „A kérők“ című darabjának előadására szánta el magát. A feladat nehéz volt, mert A kérők igazi szalon vígjáték, azonkívül a száz évvel ezelőtti magyar nemesi életet viszi színpadra. Annál elismerésre méltóbb a Legényegyesület de-ék műkedvelőinek vállalkozása, akik feladatukat a legderekasabban meg is oldották Mert húsvéthétfőn a Legényegyesület Színpadán dédapáink és azok bájos, kedves leányai jelentek meg előttünk a maguk közvetlenségével, egyszerűségével és őszinteségével. Igazán lelki gyönyörűséget éreztünk, amikor egymásután fölvonultak az átalakulás, a magyar nemzeti forrongás korszakának egyes alakjai Ószintén,, minden kendőzés .és alakoskodás nélkül feltárva előttünk szivük érzéseit, mozgató Vágóit. És a tavasz üde lehellete csapott meg „Komaromi Lapok" ■ - ■ —— ■ ■■ I fi- — 3. oidai .1 « ^ megőrzése, legujeszedelraeseáó 'eilenségőM- — w aszq/scu/ " * síkezes leküzdése lehetséges, fax használunk ,Elida-fs>crcreme!t bennünk, amikor Lidi és Máli, ez a két harmatos rózsa, kitárták előttünk szivük legrejtettebb titkait naivan és bájosán, amilyenek ezelőtt száz esztendővel a romlatlan magyar leány lelkek voltak. Az összes szereplők átérezték szerepeiket és legjobb tehetségük szerint igyekeztek is azt megjátszani. Különösen brillírozott azonban Hegyi Lajos báró Szélházy, a külföldet majmoló, annak szokásait imádó magyar mágnás szerepében és Bárány Mihály, aki Pertőhlyt a magyar érzésű, de latinos műveltségű prókátort nagyon ügyesen adta. Hasonlóképen igen jól játszott Takács Antal Baltasy nyug. kapitány szerepében és Kiss Endre a fülig szerelmes, ábrándozó és verseket írogató Károly szerepében. És nincs elég jelzőnk, hogy Senkár Annus tüzrőlpattant és kedvesen enyelgő Lidijét, valamint Simon Bözsike elmélázó, de szerelméért erélyesen sikrasízálló Amáliáját kellőkép lefesthessük. Szép volt, elragadó és bájos volt ez a két fiatal leány, a közönség nem győzött betelni nézésükkel, nem győzte ügyes és finom játékukat eléggé élvezni. Tapsot és csokrot kaptak is eleget. Cseh Bözsike az öreg, de azért magát kellető, minden lében kanál és bőbeszédű Margit szerepében szintén elsőrendűt nyújtott és a közönséget állandó derültségben tartotta. Szandra József, mint Hősváry ezredes elegáns és katonás volt. Sotter József Ferenc öreg káplár szerepében méltó típusa volt a régi, hű magyar katonának. Bajkay János mint Tamás, Perföldy inasa, Stika Ferenc ;mint János, Baltafy inasa és Veleba József mint Vilhelm, Szélházy inasa, rövid de hatásos szereplésükkel szintén méltóan illeszkedtek bele a remekül gördülő előadásba. Az összes szereplők méltók arra, hogy nevüket, mint a magyar kultúra önzetlen munkásaiét, feljegyezzük. Meg kell jegyeznünk, hogy az előadáson a közönség nagyon jól érezte magát, sokat élvezett és mindnyájan megelégedetten távoztak róla. Azt is meg keil állapítanunk, hogy a helybeli intelligencia majdnem teljes részvétlenségével tüntetett ennél az előadásnál. És i ezt igazán fájdalmas volt látni, mert önkénytelenül is arra a gondolatra jutott az ember, hogy őket talán már nem is nagyon érdekli a magyar kuliura vajúdó ügye. Mert ha valami ostoba kabarét hirdetnek valahol, arra tömegesen tódulnak, mig az ilyen igazán magyar földből sarjadzott darabnál táyol tartják magukat. És a Legényegyesület is több figyelmet érdemelne fáradságos munkájáért, ____ Csongor. Felhívás a Mini jHoMliptár olvasóihoz. A Jókai Egyesület kulturpalotai kölcsönkönyvtárának vezetősége újólag felkéri és figyelmezteti a könyvtár használóit, hogy a rendszabályokhoz ragaszkodjék és a könyveket két hétnél tovább ne tartsa otthon és a könyvek megrongálásától tartózkodjék. Akiknél kölcsönkönyvtári könyvek 2 hétnél több ideje vannak, siessenek azokat minél előbb könyvtárnyitási napokon (hétfőn d. e. 9—12, szerdán | és pékleken d. u. 2—5.) a kultúrpalota emeletén levő kölcsönkönyvtárba beszolgáltatni, kü- I lönben az illetőket a könyvtár meg fogja sürgetni, a sürgető cédulákért pedig birság fizetendő* E birságtól menekül meg a közönség, ha siet visszahozni a könyveket. Különösen ez azoknak szól, akik már hosszabb idő óta viszátartják a könyveket. Azok ellen, akik se erre a hírlapi felszólításra, se a küldendő sürgetésekre nem reagálnak, a Jókai Egyesület ügyésze utján, az eljárást megindittatja a késedelmezés miatt ami tetemes költséggel fog járni ez illetők terhére. Az elveszett könyvek is sürgősen bejelentendők a könyvtárban. A közönség jusson tudatára annak, hogy a kölcsönvett könyv közvagyon és annak visszatartása, megrongálása, befirkálása, elvesztése vétek a közművelődés, a kultúra ellen. Az ez ellen vétők megérdemlik, ha szigorral jár el velük szemben a. könyvtár vezetősége. ...... A kölcsönkönyvtár különben a fent jelzett napokon van nyitva. Olvasó dij félévenkint 10 K. A félévek január 1— julius 1-ig ésjulms —dec. 31-ig tartanak és e határnapokkal az előző befizetés érvénye lejár. Beiratkozhatik minden komáromi lakos. Akiket a könyvtár kezessége nem ismer, azokat valakinek ajánlani kell, aki felelősséget vállal ériük. A Jókai Egyesület tagjai abban a kedvezményben részesülnek, hogy egész évre 10 K olvasó djat fizetnek. A kultúra barátait ezúton is kéri az egyesület, hogy könyvadományaikkal a kölcsönkönyvtárt gyarapítani szíveskedjenek, amit hirlapiiag nyugtáz az egyesület. A hadifoglyokról. A „Híradó“ február 25-iki számában egy közlemény jelent meg, mely szerint a magyar nemzetgyűlésen Széchenyi Viktor gróf iníerpel látiót nyújtót be az Oroszországban visszatartott magyar hadifoglyok miatt. Graiz G dr„ külügyminiszter tiltakozott az ellen, miszerint a magyar kormány a bolseviki propaganda behurcolása miatti félelméből akadályokat gördítene a magyar hadifoglyok hazaszállítása elé. A hadifoglyok hazaszállítása halasztásának okai technikai, gazdasági és politikai nehézségekben keresendők. Egy másik akadály a nagy költség, amennyiben tízezer hadifogolynak Vladivosztokból való hazaszállítása 600 millió korona költséget igényel. Ezért Magyarországnak külföldön kell anyagi támogatást keresnie. Szomorú, fájó emlékek ébredtek fel lelkemben, félre vonultam a magányba és sírva borultam az asztalomra, midőn a fenti rövid közleményt elolvastam. Utánnatok sírtam, értetek keseregtem, elhagyott kedves bajtársak, kinek a véletlen szerencse folytán siket ült eljönni abból a siralmas mélységből, a melyben tinéktek még ma is szenvedni kell olyan kínos éveket, amit leírni, papírra vetni csak egy nagy lángeszű drámairó tudna, aki onnan vetődik haza. . . A í Ne méltóztassanak azt gondolni kedves olvasóim, hogy a fenti interpellate csak a magyar népet; érdeklik, az összes utódállamok.-
