Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-26 / 25. szám

8 oldal.'

»Komáromi Lapöli«

1921. március 26.

— milhecluelö szinielőadás. A komáromi Kafh. Legényegyesület f. hó 28 án hasvét második ünnepén és április 3 án vasárnap br. Eötvös József-utca 22 sz. alatti helyiségében műkedvelő szinielőadást rendez, melyre t. pártoló tágjait és Komárom város t. érdeklődő közönségét ezúton hívja meg az elnökség. Színre keiül: „A kérők“ vigjátés 3 felvonásban és 4 változatban.. Irta Kisfaludy Károly. Rendező: Gosztonyi Nándor főgimn. tanár. Az előadások kezdete este 8 órakor. Heiyárak: I. hely 10 K, 11. hely 6 K, földszinti es karzati álló 4 K. Jegyek elővételben Windiscb Károly órás- és ékszerész üzletében es az elűadásOK napján d. e. 11 — 12 óráig az egyesüieti helyiségben kaphatók.

— ti cseh-5zlou.ik barátság. Tomanek Flórián néppárti képviselőnek és társainak a kormányhoz intézett egyik interpellációjából vesszük a következő sótokat. A szlovák föidmivesek szive csordultig leit meg kesetüségge! és haraggal. És ezt a keserűséget és haragot a Szloveriszkón működő cseh csendőrök okozzák, akik nem ismerik a szlovák rup lelkét s akiknek nincs fogalmuk a szlovenszkói viszonyokról. A szlovák gazdák egész tömegei kénytelenek most is, a tavaszi földmunkák idején, otthagyni ekéiket, kapájukat, gazdaságukat s állataikat s a csendőrök szuronyai alatt, kény telenek a börtönökbe vándorom. Igen! E^yes csehek a katonaság es csendőrség szuronyaiban s fegyvereiben keresik az összes szlovenszkói bajok orvoslását. Szivünk ósszesz.drui a fajdalomtól, ha az ilyen eljárás következményeire gondolunk. Régóta kiáltjuk s hangoztatjuk, hogy nálurtk,Sílovenszkcn a fejünkön táncolnak. Az interpelláció háttere különben az, hogy egy pozsonymegyei gazdát és fiát a 'csendőrök a pozsonyi fogházba szálliíorlák, mivel kifakadtak a csendőistg azon jogtalan eljárása eiien, hogy saját házukból aianák őket kikergetni.

— Szinielőadás. Közkívánatra másodszor. A „Törekvés“ Mütredyelö Gárda 1921 évi nrárc. hó 27-én és 28 án a „Munkás Oution“ nagytermében sziniestéiyt rendez. 27 en szinre kerül „A titok“ énekes népszínmű 3 felvonásban. 28-án szinte keiül; „Felhő Klári“ eredeti népszínmű 3 felvonásban. Jegyek válthatók a Munkás Otthon gondnokánál. Ülőhely 6 kor állóhely 4 K. Mindkét előadás után tánc következne

— magyar diáklap. A sajtó ma már nem tudni hányadik nagyhatalom, de akkor, mikor Napoleon ezt a mondást a német Görrts hazafias hangú újságjáról először használta és szálló igévé telte, Oroszország, Ausztria, Franciaország és Anglia mellett az ötödik nagyhatalomnak nevezte a sajtót, amellyel szemben ő sem ludott'diadalt aratni. Azóta még több joggal állíthatjuk azt, mert minden társadalmi osztály és rend felisrmrle az újságnak nagy jelentősegét a?, összetanozas érzésének ápolása es közös érdekeik megvédése szempontjából. Az itteni magyar diákság részére most nemrégiben indult meg. ,,A mi lapunk“ címmel egy cserkész és diákújság, amely változatos ts eleven tartalommal igyekszik a Zásziónk-íól elszakiiott diákokat szórakoztatni. Losoncon jelenik meg havonkint egyszer és egyes szám ára 2 korona.

— Uj csehszlouák étepénz. A költségvetési bizottság lényegtelen módosításokkal elfogadta az aprópénz verésére vonatkozó kormányjavaslatot. A kormányjavaslat, szerint 20 és 50 filléres és egy koronás váltópénzt fognak verni összesen 200 millió korona értékben. Az első aprópénzt körülbelül júniusban fogják forgalomba nozni, A pénz verésével kapcsolatos munkálatok körülbelül egy évet vesznek igénybe.

— ti perbetel izralila Ifjúság f. hó 24-én, a Feit-féle vendéglő összes termeiben cabaréval egybekötött táncvigalmat rendez. A Cabaré műsorát képezték: „A szélkakas“, vígjáték 2 felv. „Anagy leány“, monológ, „One-Sztep“, tánckettős, „Matyó Jankó baka lesz“, tréfás énekes jelenet 1 felvonásban. Az estély úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült.

— Ez már sok! A „Ruszkája Zemlja“ hetilap a következő hirt közli (szószerinti magyar fordítás:) „Magyarnak iratkozott Antal Papp ungvári gk. püspök. — És még mindenki csodálkozik azon, hogy nem nemzed az egyházunk. Fejétől büdüsödik a hal, mondja közmondásunk.“ Ez nem azért sok mert durva. Hiszen

a durvaság Ízlés dolga, melyről nem szabad viiázni. Hanem azért, mert Papp Antalt, a tőzsgyökeres hajdúböszörményi magyar család sarját, aki férfi korában tanult csak meg oroszul, ruszinnak tartani mégis csak sok volna.

— IperoskőrbÖl. A komáromi Iparoskor Nádor-utcai helyiségében f. hó 30 án, szerdán este 8 órakor, Somogyi István polgáriskolai tanár szabadelőadást taít.

— Prager Presse. Megírtuk, hogy a német nyelvű korraánylapnak mily eszközökkel igye keznek teklamot csinálni. Ez az ügy dr. Ludgtnarm és társai sürgős interpellációja folytán a parlament elé került. Ezen interpellációból kiemeljük a következő igen jellemző részleteket.

A lapot állítólag egy 15 millió korona alaptőkét el alakult részvénytársaság pénzén. Minden jel azonban aira vall, hogy a pénzt a belügyminisztérium adja Á külügyi költségvetésbe azimocn csupán 2 millió koronái állítottak be egy nemet es egy franc a lap támogaiására. Rasin maga mondOtia, hogy ezen a pénzén a külügyi hivatal a po.’g-rok adófilíérciből éretlen tacskókat tart ki. Teljes lehetetlenség, hogy ezen 2 millióból az uj lapot is fenntartsák, mert ennek ingyenpélüanyai is már jóval nagyobb összegbe.kerti. Ennek folytán felme.ül az a gyanú, hogy- a íap támogaíásáia a budgetben másként elleplezett összegek is rendelkezésre álfának.

— fl pozsonyi enyeleiiien keués a szlousk hallgató. A „Narudni Lisly“ fe.hrvj-i a prágai egyetem orvusi karának hallgatóit, hogy mine! nagyobb szaruban- iiatkozzanak be Pozsonyba, mivel ott az internátusbán olcsón lehet élni és a praktikus k képzesre is igen sok aikaiont kínálkozik. A íap eipanaszolja, hogy Pozsonyban a hatóságnak csupán '/B rcs<.e szlovák, mig a többi magyar, úgy, iiogy „nemzeti“ szempontból is szükséges, hogy minél több cseh és szlovák iratkozzék be Pozsonyban. Ismeretes, iiogy azóta a puzsonyi egyetem rektora a hallgatóság kisebbséginek kiváiisagáia a magyar nyelven való vizsgázást fel függesztette.

— lílcgpárországgal helyreáll a kereskedeimi ícrgalcm A külkereskedelemben illetékes tényezők élénken foglal koznak a Magyarorszagg 1 való normális kereskedelmi íoigakim felújításává!. Legkésőbb három hónapon betűi úgy Ausztriával, mint 'Mtigyaror&zaggűl szembon annyira rnegkönnyíik a forgalmat, hogy az érdé e t tényezők panaszai megszűnnek.

1SÉÉ1 il iniilt kill.

Irta: Csekes Béla volt amerikai lelkész.

A kanadai pacific vasút Whiterwood állomásáról midőn a 30 angol mérföldre tső Eszterháza nevű magyar telepre megyünk, utuuk a Qu-Appel völgyön vezet át. Hatalmas holt folyo meder. Méretei mulatják: két angol mérföld szeles, r.égyszász láb mély. Partjai néhol oly meredekek, hogy megmászhatatianok, iejtősebb oldalait silrü erdőségek, bontják. A völgybe vízmosáson, kisebb patak medren ereszkedünk alá. Az egykori hatalmas folyam marad-ványa a völgy közepén foiydogalo kis patak, mely a foiyam mederben enetüiő kisebb, nagyobb tavakat köii össze. Lenn a völgyben keletre, merre utunk vezet a pár mér földre eső följáróhoz, a patak mindkét oldalán sűrű bozotok, nagyobb tisztás helyek láthatók, nyugotra pedig vege-hossza beláthatatlan tó tündöklik s ott, a hol a patak a tóból kiömlik, a tó baipartján fehérre festett emeletes faház látható. Ez a presb. egyház missió épülete. Itt kezdődik. 11 angol mérföld széles s 33 mérföld hosszú indián reservatina, indiánok részére kihasított terület, melyen hatszáz lelket számláló indián csapat tartózkodik.

Az indiánokat ilyan reservation-ekre szorították úgy Kanadában, mint az Egyesült Államokban, Ezeket mondhatják magukénak — egy darabig, mert a 'mint a jelek mutatják, lassanként még ezeket a területeket is kihúzzák a talpok alól.

Pedig egykoron, a történelmi időket tekintve, nem is oly régen az övéké volt a végtelen prairiek bölöny csordáival, az erdők vadjaival folyók, tavak halaival.

Szabadon barangolhattak. Az indián utak Kanada északi részeiből a mostani Egyesült

Áilamok déli részeibe lenyúltak, keletről nyugatra vezettek a nagy vadonokban. S most?Égyes törzsek csak tengődnek, sokszor éhez-; nek, sokszor fagyoskndnak: nincs elegendőd vad, mi hússal, ruhának való bőrrel ellátná. A . bölényekre vadászó büszke indiánok ivadékai sátraik elölt rudakra erősített zsinegen ürge húst is szárítanak a napon téli eleségre. Egyes " családok a telepekről ebei mennek lakatlan' területekre vadászni. A régi indián csapásokathasználjak ott, ahol megmaradt még. Ősi rnó-.* dón vándorolnák: lovaik mindkét oldalárahosszú póznákat erősitnek úgy, hogy a póznái egyik végét a ló oldalához kötik, a másik vége' a földön nyugszik; a lovak után csúszó póznákat rudakkal összeerősitik s ezekre rakják hoimiaikat. De bölényt már nem találnak sehol. A bölényekre a prairiek-ben itt ott találj haló porladozó fehér bölény koponyák emlé-.keztetnek csak ;

Az indiai is maholnap inár Iliiéből is-> meri. Hová !ettek a több ezer darabból álló, bölény csordák ? A feltér emberek kipusziitottak. Kanadában is már csak alig van néhány bölény, ezeket is az állam őrizteti, hogy legalább a faja maradjon fen. Az Egyesült Álla-, mokban a Jelowstone Parkban láttam egy kisebb bölény családot legelészni, ezekre isr állami Tőzegek ügyeinek fel.

Úgy az Egyesült Államokban mint Ka-: nadábait itta íö.ekszenek, hogy az indiánokat a fehér lakosságba beolv .sszák. Ezt két módon törekszenek elérni. Egyfelől az indián ki-; vakságokat törvényhozási-!,,g lassanként megszüntetik, másfelől az indiánokat iskoláztatják/ művelik. Adataim a következők:

Az Egyesült Államokban az u. n -Indian Terriiorry-n, hová sz Egyesült államok keleti részen tukó indiánokat az 1833 jun. 30:án hozott kongresszusi határozattal még a múlt század közepe iáján terepitették, 1871-ig minden törzset az Egyesült államok feiihalósága alatt álló nemzetnek tekintettek s az egyes törzsekkel az Egyesült államok elnö e biztosai utján érintkezett. 1871-ben a kongresszus az összes indiánokat közvetlen a maga hatalma alá rendelte, de a művelődésben előrehaladott nagyobb törzseknek megengedte, hogy belügyeikeí önmaguk intézzek. A kpngtesszus öí törzset tekintet műveltnek az Indian Territory-ni Ezek a törzsek modern rendszer szerint kormányzóságokat, töt vényhozó tesiületeket, taná*csokat, törvényszékeket, iskolákat állítottak fel, sőt a Cherocke nyelven még ujságoi is adnak ki. 1857-ben pedig a kongresszus kimondotta, hogy az Egyesült államok törvényszéki hatalma-’ az Indian Territory-ra is kiterjed s az Eegyesült , áilamok elnökének a törzsek törvényhozó területében veto joga van. 1887. majd 1890 ben a kongresszus oly törvényeket hozott, melyek szerint az összes indián teriiieiekel fel kell mérni s mindazon indián, ki állandóan le akar telepedni, kap 160 hold főidet s kétszer akkora legelőt. Későbbi törvény pedig kimondja, hogy a letelepült indián az Egyesült államok rendes polgára leltet. 1900-ban már 20.000 szavazó polgár volt, a kik mintegy 60000 indián leiket képviselnek. Ha elgondoljuk, hogy az Egyesült államokban a statisztikai kimutatás szerint van 267.000 indián s évente mintegy 2000 váltja ki a polgár levelét, láthatjmk, hogy a beolvasztás rohamosan történik. Hogy mennyi indiai van Kanadában, arról pontos adatokat nem tudtam szerezni.

A beolvasztás másik eszköze az iskola. Az Egyesült államok 1877-től, mikor az indián gyermekek tanítását megkezdték, 1890-ig 35 millió dollárt fordított az indián gyermekek nevelésére. 1902 ben 249 iskola volt 24434 tanulóval. Vannak nemcsak elemi, hanem gazdasági iskolák is, sőt 1902-ben már volt 40 kisdedóvó is. Ezekben a számokban nincsenek benne a müveit törzsek iskolái, melyekről maguk a törzsek s egyes vallásfelekezetek gon; goskodnak.

A Qu Appell völgyi iskolát, hol párszor megfordultam, presbiteria egyház tartja fenn., i 50 növendéke lehet. Az intézet vezetősége: a lelkész s felesége, egy tanító s egy tanítónő. A növendékek összes szükségleteit: élelmezést, ruháztatás slb. a misszió fedezi. A tanterem berendezése a legmodernebb. A gyermekek közt voltak apróságok s 14—15 éves fiuk s leányok is. A nagyobb fiuk a gazdasági munkát, a nagyobb lányok a háztartást tanulták. Két ese-