Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-26 / 25. szám
Komáromi LapoK 9. oldal. 1921. március 26 ttot tÉolMk a tupilji lailHigiMaeL Micsura miniszter figyelmébe. A Ruszinszköi Magyar Hírlap írja; A RBgymihályi tanfelügyelő már eddig is igen sókat foglalkoztatta a közvéleményt, akár csak a nagymiltályi zsupán. A tanfelügyelő urnák azonban politikai szereplésén kívül igen élénk hivatali szereplésé is van, amely hasonlít a török hódoltságbeli basák szerepléséhez. Legújabban az az általános panasz hang* zik ellene, hogy a csehszlovák köztársaság minden demokratikus jellegének megcsúfolására fejedelmi, sőt főpapi jogokat vindikál magának és — képzeljék — még a tanítónőkkel is kezet ésókoltat magának. Ez ugyan semmi feltűnést nem okozna, ha a tanfelügyelő helyén öreg nénike ülne, de ezúttal bizony csak ő maga íil ott és helyét a zempléni tanítóság ismételt sürgető kívánságára sem hajlandó odahegyni. Így hát a tanügyi igazgatás legnagyobb csuFágára okleveles müveit tanítónőket lesz ki annak a megaláztatásnak, hogy hivatalos érintkezések alkalmával a kezét csókoltatja meg velők .Talán megelégedne Székely — pardon Sekei tanfelügyelő ur egy alázatos köszöntéssel ? ügy hisszük, egy ilyen demokratikus államban elengedhetné a kézcsókot és akkor a kancsukás Oroszország nem pirulna el a demokrata szláv testvér birodalom előtt. Mert igy, Sekei tanfelügyelő basa ur miatt elpirul. A kézcsók „csattanója“ azonban még nem is itt, a fanfelügyelő kezén van. Amint sikerült megtapasztalnunk, ez a kézcsók Havlas segédtanfelügyelőnek is kijár, aki — hivatalfőnöke engedőmével — szintén elfogadja azt. Ez a nagymihályi tanfelügyelőségi szokás még az ungvári „szlovák magyar“ tanfelügyelőségi szokáson is túltesz. Mert Ungváron Hollósi — pardon — Hidina ur „nagyságos ur“-nak címezted magát, nem félve attól, hogy a nagyságos cim viselése miatt a pártatlan törvény megbünteti ... És ez igy megy minden vonalon. Micsura miniszter urnák tudnia kellene, hogy egy ilyen tarfelügyelőnek hivatalban tartása mennyire árt a tanügynek, annak a tanügynek, amelytől a jövő álmainak megvalósulása függ, amely hivatva van megkorrigálni a nemzetiségi viszonyok mai állapotát, amelynek el kell tüntetni ezer és ezer magyar gyeimeket, hogy a szloa karimán túl fityegni, veres pántlikának nem szabad lenni, tollat nem szabad mellette viselni. Magyar nemzeti színnek nem lehet a viseletén egyesülnie: zöld kalap, veres mellény, fehér lobogós ing egyenes ut a börtönbe. Azián jönnek a földkóstolók. A magyar földmives egy uj szóval ismerkedik meg: „kataszter“ (úgy hasonlít a katasztrófához). Tapasztalt férfiak sóiba járják a szántóföldeket, szájukba veszik a csipetnyi hantot, megrágják, ízlelik: ekként becsülik fel, hogy hányadik klasszisba rubrikázható az adóköteles föld az adókimérésnél. Utazni, látogatóba menni csak passzussal tehet, személyleirás mellett, s megérkezéskor jelentkezni kell a rendőrfőnöknél, aki tartózkodási engedélyt osztogat.*) Aki muzsikáltatni akar magának lakodalom, vagy névnap alkalmával, engedélyt kell rá kérni a rendői biztostól, aki meghalározza az órát ameddig a dáridónak kinyúlni szabad. A cigánynak ellenben be kell terjeszteni az egész programmot, hogy mit fog muzsikálni, nehogy holmi Rákóczy-induló vagy Klapka-marsch keveredjen közé. A postai levelezést eltenőrzi a cabinet noir. Nyerget, vadászfegyvert tartani csak különös protekció mellett szabad, gutgesinnt alattvalóknak. Az állam figyelme kiterjed a kulturális intézményekre is. A Magyar Tudományos Akadémia működése felfüggesztetik, gyűléseket, felolvasásokat nem tarthat, uj tagokat nem választhat. Pályadijakat nem tűzhet ki, könyveket, folyóiratokat nem nyomathat, tagjainak szokott fizetésüket nem adhatja ki. A Kisfaludy-Társa*) Saját tapasztalásom Komáromban, szülővárosomban, ahol anyámat látogattam meg, rendőri vizsgádat alá vétettem, Mint gőzhajói tolvajeággal gyan«eitott perszona s csak szállásadóm jótállása mellett bocsájttat- Wtm szabadon. 1 :•• vákság ne csak természetes, de mesterségei utón is szaporodjék ... Vagy nem igy van ? Akkor nem baj. Egy kis elkeseredés a tanítóság körében a magyarságnak nem fog megártani . .. feltámadás. Fellengő vágyam vedd ma szárnyaidra, Dallos pacsirta, isten madarai Neked a kék ég boltozatja nyitva Előtted nincsen ködtakarta titka, Vidd lelkemet hát fel utaira; S mig szárnyad ivén ringatózva rezzen, Feltámadásról dalt zengedezzen, És kék hullámú égen úszva át, Tőled tanulja égzengő dalát: Dalos pacsirta, Isten madara! Készítsd a földet a feltámadásra, Vtrágszóró, rügybontó kikeleti Tiéd a szívnek első dobbanása, A dalnak, lángnak első lobbanása, Ki a tavasznak lelkét leheled. Fíí-betücskéi a teleirt rétnek, Sürü sorokban mind téged dicsérnek, Neked mosolyg a bimbóhasadás, Te vagy az élet, a feltámadás: Virágszóró, rügybontó kikeleti Szüzén rengő keblét a tiszta égnek Elfogja boldog, édes érzelem. Kicsordulásig tölti a szivét meg, S harmathullása rebegő szemének Gyöngyökben ül virágon, levelen. Minden harmafesepp az ég tükre itt lenn, Öbennök nézi meg magát az Isten, Kinek kezéban élet és halál, S kit szárnyaló lelkem ha feltalál: Elfogja boldog, édes érzelem. Sejlésimmel már közelébe érek, S reszketve állok trónusa e'őft. Szent izgalomba fogul ott a lélek, Daltöredéket dadogva beszélek, Hymnusba törni nem lelek erőt. Állok igézve és szárnyaszegetíen, De hymnust zengnek kórusban helyettem, Erdők, mezők, virágok, madarak, hn is dicsérem titkon az Urat, S reszketve állok trónusa előtt Szávay Gyula. Haliéiig a!... Virágfakasztó tavasznak fenséges ünnepén, az örök igazság győzedelmes feltámadásának fordulóján az ánitatos szivek millióiból csendül föl a diadalmas ének : -— Feltámadt Krisztus! Halleluja !... A Golgota nagy tragédiájának, az Igazság keresztrefeszitésének megrázó hatását felemelőert magasztos érzéssé változtatta át a mennyei Csodatevő, ki a lelkek vak sötétségébe bevtlá^ gjtott s a megalázott és porig sújtott emberiségnek megmutatta a remény fényes sugarát* hogy a por porrá lészen, de a lélek örök. És végig a világon átrezgett a sziveken a fölemelő, vigasztaló szózat, mely a halál fölötti hatalmat hirdeti s mely biztató jövőt nyitott mindeneknek, kik a Krisztusi igazságban hisznek. Az elvetemültnek, a gonosznak, a tagadásnak legyőzése és az abból fakadt hitnek ereje intézte és tartotta fenn két ezredéven az embereket. Korszakok tűntek el, nemzetek semmisültek meg, de a feltámadás nagy példái újra meg újra megismétlődtek. Amikor az emberi gonoszságnak sikerült ideig-óráig felülkerekedni, mindenkor legyűrte az igazság mindent újra teremtő nagy ereje és elsöpörte azokat a romboló erőket, melyek az emberiséget a kárhozat felé akarták vinni. A feltámadás gyönyörű példáját hirdeti az a fényes megújhodás, mely a természet törvényei szerint évről-évre történik s mely az elárvult, elhagyott természetet újra felruházza ezerszinü virágos diszével, hogy hirdesse an: nak a láthatatlan hatalmas erőnek diadalát, mely az enyészet fölött győzedelmeskedik. A havasok jégpáncéljának patakokká való átváltoztatásában, az erdők fáinak rügybontásában, a mezők zöld selymének fűszálai életre ébredésében, a kertek virágbaborult lombkoronáiban annak a hatalmas tanulságnak hirdetőit szemléljük, hogy van egy általunk nem látott, csak sejtett Hatalom, mely a pusztulásból uj világot teremt s a dermedést virágzó életre kelti. A természet ujraébredése az emberi élet megújhodásának is biztositó bázisa. Elnyomhatják, rabbá tehetik az emberi lelkeket, megpróbálhatják az igazság csiráit is kiölni, de ez csak egy ideig tarthat. A halál koporsójáról lepattannak a zárak, szétnyílik a sziklasir, s ragyogó napként száll ki sötét üregéből a min' dent megváltó Igazság. Nemzetek és népek igazságát is elfödelhetik, de a világtörténelmi ság ugyanezen figyelemben részesül. A Nemzeti Színházat csak igazgatójának erélyes fellépése menté meg, hogy a hatalmas főkorinányzó el nem kobozta a rémet színház számára. De az összes tagoknak a fizetése leszállittatik négyölöd'észre A szabadságharcban szerepelt primadonna és első hős a színpadról száműzetnek. A Nemzeti Muzeum bezáratott a közönség látogatása elől. Hisz ott még Rákóczy-féle emlékek is láthatók. Szó volt róla, hogy a Muzeum egész régiséglárát fölviszik Becsbe." Úgy is ott ! vannak inár az Attila-kincsek. Aztán jön a cenzor ollójával, vörös plajbászával. Ez a megfordított teremtő. Az alkotás megakadályozőja. Önkényének alája van vetve a színpad és a sajtó. A cenzor kényszeríti az irót, hogy ui felvonást csináljon a franciából forditott drámába. A társaság hemzseg az árulkodóktól. Minden elejtett szót besúgnak. A kipécézett hazafit mint az árnyék kiséri a denuncziáczió. Mindenütt összeesküvést szimatolnak. Minden cseléd fizetett kém. Az idegenből hozott hivatalnoksereg még nem olyan gyűlöletes, mint aki a magyar fajból áll a kormány szolgálatába. Ezektől irtózik minden ember s megtagadja, hogy velük ismerős és rokon. A haza elbukásával kárba vész egy egész | nemzeti vagyon, a melyet a magyar kormány | által kibocsátott bankjegyek tömege képvisel. Nyolcvan millió foiint (aminek arany és ezüst fedezetalapja is volt) porrá, hamuvá lett. Enynyivel lett szegényebb a nemzet. Mindenki nyögött a veszteség súlya alatt. Más boldog országot is hanyatt döntött volna ekkora pénzügyi romlás. Az érezpénz eltűnt egészen a .forgalomból. A váltópénzt úgy hívták, hogy *kütyanyelv“ (nagyon hasonlított hozzá) s a pénzt úgy váltották fel, hogy az egy forintos osztrák bankót ollóval négyfelé vágták. Firtliből állt az ország valuta gazdasága. A kinek ezüst húszassá volt, az azt óraláncon hordta s az ezüst hatosokat karpernenek viselték — a jómódúak. Ipar, kereskedelem mind megvolt bénulva: nem volt divat. Mentül kopottabb volt az öltöny, annál jobban illett a közhangulathoz. A színésznők otthon varrták a jelmezeiket. Sőt az a vállalkozás is lábra kapott, hogy az úri családokban a hölgyek cipászettel foglalkozzanak. Egy vidéki nagy városban facipő-gyárt állítottak fel. Ez a szegénység legláthatóbb jelvénye. Facipö Magyarországon! Hát már a csizmadia-nemzet is elmúlik? Kivetették az országra az adót; addig csak a jobbágy fizette azt (keveset, most a nemesi birtok is belekerült). A hivatalos lapban olvasható volt egy árverési hirdetmény egy nagyterjedelmö földbirtokra, melynél a kikiáltási ár éppen annyit tett ki, mint a mennyi a terhére rótt egy évi adóhátralék. Nem volt már „ur" Magyarországon. S a pénzbeli adónál még terhesebb volt a „véradó“. Minden épkézláb ember hadkötelesnek lett nyilvánítva. Az egész volt honvédséget besorozták az osztrák ezredekbe. Azoknak masírozni kellett kültartományokba. Huszárt, bakancsost nem hagytak a hazája területén. Annak a dolga volt olaszt, lengyelt, csehet őrizni. Idebenn a zsandár tartott rendet. Az kergette a futó szegénylegényt a pusztán. A betyár lett anépballadák hősalakja, Egyszer aztán egy osztrák kormányférfinak az a bölcs gondolata támadt, hogy behozta a megváltási rendszert. Akinek volt összekaparható ezer forintja, ezért a dijért megszabadíthatta fiatal családtagját a katonai szótgálat alól.
