Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-26 / 25. szám
legyvankeUedik évfolyam. 88. szóm. Szombati 1921. március 26. «SSBBBjiSiBSaäiSnainBBB*^ KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY Előfizetési ar Cseh-szlovák értékben: Helyben é< vidékre postai szétküldéssel: Iféez évre 60 K, félévre 30 K, negyedén© 15 K. Egyes szám árat 70 fillér. Ml Eli! a feltámadást jelenti a kiresztény világ aézetben, de egybeesvén a tavasz ébredésével a megújhodást jelenti általában és jelenti a teimésieli erők örök l évalósága mellett, az emberi léleknek, az eszmének és a gondolatnak örökkévalóságát is. Édes szülőhazánklól elszakított magyaroknak vájjon mit jeleni hasvét szent ünnepe, ezt akarjuk megvilágítani e sorokban. A nemzeti eszme, a faji érzés nem halhat meg soha, legkevésbbé erőszakos utón. A mi nemzeti gondolatunk, mely magyarokat, éljünk bár a világ bármelyik sarkában, összetart, az, hogy ezer minden küzdelmes munkája, áldozatai és szenvedése veszendőbe nem mehet, mert az ezekkel termelt energia örökéletü Ez az energia el van raktározva a ma íréi, művészei, politikusai, stratégái agyában és tovább él a következő nemzedékekben, akik sorából szintén ezzel az öiökséggel terhelt küllők, művészek, feltalálók és diplomaták sarjadnak. Ha mostoha kézre kerüllönk is ma, ez a sors sem tarthat örökké, mert ez a szó örökké csak a véges ember kis arasznyi létének szűk határaihoz van mérve. Egy nemzet, egy faj életében száz év csak múló pár napot jelent. És Imijük, hogy az emberi élet is tartogat számunkra jobb és rossz napokat. Ezeket a rossz napokat hősies önfeláldozással, kishitűség nélkül, bizalommal kell eltöltenünk a szebb és bo dogabb jövendő iránt, mely bizonnyal reánk derül. Hiszen minden zivatar után kisüt az ég zeniijén a nap és áldó melegével felszárilja a földre hullott esőket, melyek megtermékenyítették és megáldották a íö’det. A föilámadás nagyszeiü gondolata töltsön el bennünket reménységekkel és hitlel a jövőben, ezért a gondolatért érdemes dolgozni, verejtékezni, gyermekeket szülni és felnevelni, küzdeni és harcolni, mert az egész egy nemzet, egy faj nagyszerű épületének megalkotásához vezet, amelynek árnyékában majd jó' esik egyszer vidám ünnepeket ülni lar.tpengetés és énekmondás mellett, de jó lesz majdan ez épület árnyékos mélyén siibolt csendjében is megpdienni gyarlandó testünknek- a feltámadás széni gondolatával agyunk sejtjeinek utolsó munkájában és kezeinket mandékeink szebb jövőjéért imára kulcsoltam * Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. JbKü Ittas Magyaiofszág.“ — Nitíi cikke az II Secolóban. — Újabb időben mind sűrűbben hallatszanak hangok a nyugoti nagyhatalmak előkelő sajlóorganumaiban, valamint parlamentjeiben is, melyek az ezeréves Magyarország iránt érzett és a folyton növekedő meleg rokohszenvről tanúskodnak és végre a tárgyilagosságnak bosszu'ól és győzelmi mámortól el nem homályositott tisztán látásával emelve ki Magyarországnak a múltban is hiven betöltött világtörténelmi fontos hivatását. Legújabban is három ilyen nagyjelentőségű nyilatkozat hangzott el és pedig kettő az angol fclsőházban az ottani közélet két kimagasló vezérének ajakéról, a harmadikat pedig egyik legkiválóbb olasz államférfiu tette. A volt olasz miniszterelnök: Nitti, akinek különben az olasz parlamenti válságban legtöbb eseiye van, hogy újra a kormány élére kerüljön, már hosszabb idő óta cikksorozatokban foglalkozik az II Secolo hasábjain a különböző békeszerződések tarthatatlan feltételeivel s igen objektiv, megértő hangon szólal fel a legyőzött népek érdekében. Legújabb cikkében, mely a „Legyőzött népek helyzete'* cimíí sorozatában az első, Magyarországgal foglalkozik. Figyelmet érdemlő eset hogy a győztesek közűi egy államférfi ilyen meleg hangon s mondhatni, őszinte barátsággal tárja fel a világ előtt Magyarország s a magyar nemzet sanyarú kelyzetét. —Szegény hatalmas Magyarország, írja Nitti, mely együtt védte a civilizációt és a kereszténységet! A hébotu folyamán Magyarország volt Olaszország legvitézebb ellenfele; de az európai politika győztesei akarták, hogy a magyar és olasz vér, melyek egykor együtt folytak el a szabadságért, egyik a másik ellen vérezzen el. Az olaszok voltak az összesek között azok, akik leginkább tudtak szerelni a magyarokat, mint barátot és elismerni eiényeiket, mint ellenség. De Olaszországban annyi ellentét után sincsen senki, aki meg lenne győződve arról, hogy Magyarország ellenséges nép volna. A magyarság fájdalmas tévedése után vissza fog térni az ő nemes történelmi szerepéhez s mi vissza fogunk férni hozzá, mini barátok. — Szegény nagy ország! Midőn még Európán nem zúgott kérésziül a gyűlölet viharja és a kulturnemzetek között nem volt még olyan irigység, a magyar nemzet tipikus hősi nemzet volt. — Garibaldi tiszteletteljes szeretettel be- i szélt róluk, Michelet fájdalmának ad kifejezést, ' hogy nem foglalkozhat hosszasan egy ilyen nagy nemzet történelmével. — A hős, aki a becsületért küzdött és úgy esett el, most az uzsorások táborával találja szembe magát, akik lehetetlen feltételeket követelnek abszurd eszközökkel. Ezek után Nitti statisztikai adatokkal igazolja, hogy a trianoni szerződés minő területekkel csonkította meg a magyar államot s etnográfiáiig a magyarságot milyen immorálisán választotta el egymástól. Számokkal bizonyítja gazdasági, ipari és kereskedelmi összeomlásunkat s a békeszerződések következtében Ie-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. hetetlenné vált továbbfejlődésünket. Rátér a népesség halandóságára, melyet az élelmezési viszonyok rosszabbodása következtében tragikusnak tart; hosszabban foglalkozik pénzügyi viszonyainkkal s a tarthatatlan drágasággal. — Ez a helyzet ma Magyarországon, —*■ irja továbbá — mely mindent elvesztett s amely most a legkegyetlenebb s legrettenetesebb akadályokkal és az éhséggel küzd. S a győzők azt kívánják tőle, hogy nyomorúságában még meg is tudjon felelni kötelezettségeinek’. — A háborút viselt országok között talán Magyarország az, mely a legtöbbet vesztett halottakban. A Habsburg monarchia jól értett hozzá, hogyan kell a magyar vitézséget megbecsülni s ezért rendelte őket a legvéresebb helyekre. — A magyar kiküldöttek a trianoni szerződés áladásánál feketébe voltak öltözve és sírtak. Végül mindnyájan felállva elénekelték nemzeti himnuszukat: az ősmagyar hősi lélek ébredt újra bennük. De kevés idő múlva egész Európa sirni fog a borzalmas tévedései miatt s be fogja látni, hogy nincsen más menekvés, mint visszatérni az emberiesség és az igazság elveihez, azokhoz, amelyeket az antant a háború alatt, midőn veszedelemben volt, fennen hirdetett s amelyeket háború után azonban elfelejtett. Két ítélet. (Gin.) Ezelőű 1888 évvel Jeruzsálemben, a római helytartó tanácskozó termeben elhangzott a legigazságtalanabb Ítélet, melyet valaha a világon kimondták. Azt az embert Ítélték halálra, a halálnemek leggyalázatosabbikára, akiről maga az ítélkező helytartó is kénytelen volt kijeién eni, hogy semmi okot sem talál benne az elítélésre. És mégis kimondta az ítéletet, kimondta a kényszer hatása alatt, amely elhatározására nehezedett. Alig telt el azonban két nap, a harmadiknak hajnalán ez az agyongyötört, meggyalázott és keresztre szögezett ember fényesen megcáfolta ellenségeit. Mert saját erejével kikelt sírjából, bebizonyítva azt, amit életében is álli-* tott magáról és amiért akkor Istenkáromlónak nevezték: hogy t. i. valóban Isten volt. Ez az ítélet tehát fényesen meggátoltatott, győzött az igazság. És ennek a győzelemnek, az igazság felmagasztalásának emlékünnepe a husvét. A közelmúltban szintén nagyon súlyos Ítéletet mondtak ki Párisban a győztes hatalmak képviselői. Olyan Ítéletet, amely népeket Ítélt halálra és amelyet nagyon sokan hasonlatosnak tartanak ahhoz, a jeruzsálemi Ítélethez. Olyat, amely millió és miiló embert döntött szolgaságba, ugyanannyit szegénységbe, amelynek nyomán nem a megnyugvás szált a szivekbe, mint az igazságosnak tartott Ítéletek után szokott történni. Amely népeket és nemzeteket alázott meg és vont a szégyen kinpadjára. Nyomában tövis és elpattant tőr maradt a szivekben, keserűség és dac. Az amúgy is megzavart világrend, a béke és harmónia nem állt helyre, csak még fokozódott a nyugtalanság, csak még inkább növekedett a szivekben amúgy is nagy mennyiségben meglevő mérges, káros anyag. Milus János Komámo Nádor utca 48 szám* ll flomarno, INador-utca es 4o* szám* == Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit:
