Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-09-18 / 69. szám

A zenét a brünni színházi zenekar 12 tagja látta el Fischer karmesterrel. '

Egy Ízben premier is volt, aug. 20-án, amikor Polgár Károly igazgató „A börtön lilioma“ c. darabja került színre. A 3 felvonásos és egy előjátékkal biró élettörténet több dráma (pl. A névtelen asszony stb.) könnyen felismerhető hatásai alatt készült, és sok naivitással épül fel. Kevés irodalmi értéke van.

A szezon végén R. Moly Margit, Mczey Bála volt győri és komáromi színigazgató társulatának kedvenc primadonnája, aki legnagyobb sikerek közepette tiz évvel ezelőtt Kolláromban férjhez ment, föllépett párszor és :iagy sikert aratott.

ügy a műsor, mint az előadások, a díszletek, a toalettek, a jelmezek mindig eisőzanguak, nívósak és nem egyszer eseményszámba mentek. Csak az utolsó héten, amikor a társulat nem tudta, hová mehet, látszott az «leadásokon a lehangoltság, elkedvfelenedés.

Polgár társulata különben tavaly nyáron is vendégszerepeit nálunk teljes társulatával. Tavaly ősszel pedig a drámai személyzet tartott nálunk egy hetes szezont.

Áz idei szezont szept. 5-én fejezték be. -Ez idő alatt 35 előadást tartottak. Ebből egy rrSvészesIre (kabaréra), három pedig megismétlésre esett (Sulamit, Náai, Lili báróné)

Délutáni előadásokat az idén nem tartónak.

A változott viszonyok bizonyos nyomott hagyott az előadásokon. Pl. a Cigánybáró 11. felvonásában a toborzó jelenetnél nem volt szabad a magyar zászlót alkalmazni. Szentpéteri Tündérlak a Magyarhonban c. vígjátékét Rokkant huszár c. alatt volt szabad színre hozni.

Lapunk zártakor arról értesülünk, hogy Polgár a II. szinikerületet megkapta egy esztendőre. Innét Érsekújvárra, majd Nyitrára mennek. Az uj tagok egy jórésze már megérkezett Polgár társulatához.

Örülünk, hagy a minisztériumban a jobb belátás győzött.

Itt adjuk különben az előadott darabok teljes jegyzékét;

1920. julius.

29- én (cs.) mígnyitó előadás: Cigányszen-lem Leiál operettje.

30- án (p) A szerelem vására Sidney Ghrriach drámája.

31. (sz.) Éva Lehár operett.

1920. augusztus.

J. (v.) A vig özvegy. Lehár operett.

2. (h) Az aranyember, Jókai drámája.

3. (k.) Médj, Schubert operett.

i. (sz) Nebántsvirág. Ilervé operett.

5. (cs.) Legénybucsu, Strausz operett.

6. (p ) -ároson és Delila, Sven Lángé tragikemédiája ;itt először).

7. (sz.) Sulamith, Goldfaden operája.

■8. (v.) Csátdáskirályné, Kálmán operettje.

9. (h.) Császár és komédiás, Hevesi d ámája (itt ■ elc-íöA

10. (k) Cigány bá ó, Strausz operettje.

11. (sz) Lotfci ezredesei Rudyart Stone ének»*

bobizata.

12. (es.) Sulamith, másodszor. Müsorráltezás, a szir.’apon Lengye’rér volt hirdetve.

13. (p.) Ránt, Folltnusz népszinmave R. M»lly Margit »képiével.

Ji— Í5. (sz. v.) Lili báróné, tiuszka operettje.

lé, (h ) Vasgyáros, Ohnet drámája.

17. (k ) Lengyelvér, N.edbal opereitje.

18. (sz.) A kiskirály, Kálmán operettje.

19. (cs ) Drótostól, Lehár operettje.

20. tip.) A bbrtÖH lilioma, toljár dránsája (itt először'.

21. (sz.), L*4nyvásár operett (Műsorváltozás, a szirdsyon Denevér van hirdetve).

22. (v ) Falu rossza népszínmű (Műsorváltozás a Sikáetett Veres hajú helyett).

23. (h.) Kaméliás hölgy, Dumas drámája.

24. (k ) Müvészest (Kabaré). Töh» magáaszátnon ÜVfci színre került Szerződés Egyed vigjátéka és Tordai baeaétk Békefi vigjátéka.

25. (sz.) Varázskeringő operett fi. Molly Margittal.

26. (cs.) Deaevér Strausz operettje.

27. (p.) Marcsa katonája, Ascher operettje.

28. (sz.) A bűnös Voss drámája.

29. (v.) Náni, másodszor Molly Margittal.

3Q—31. (h. k.) Szünet.

1920. szeptember.

1. (sz ) Lili Hervé operettje Molly Margittal.

2. (cs.) Trylbi dráma.

3 (p.) Lyon Lea Bródy drámája.

i. (sz) Éjjeli menedékfeety Gorkij drámája.

ő. (v.) A rokkant huszár, Szentpétery énekes vígját'ka, Molly Margittal.

6 — 9 h.—cs ) szünet.

Í0. (p.) Remény, Heyermanz Herman halászirámája.

11. (sz.) Tanítónő, Bródy színműve.

12. (v.) Búcsú előadás. A sárga csikó, Caeprsghy

'aépszinmíive.

1920. szeptember 18._______________

«Komáromi Lapok«

Közélelmezési hírek.

Lisztadag szeptember hó, 15 -33-ig szémályenkint finom és főzőliszt szelvényre 50 dkg. finom liszt és 75 dkg. főzőliszt, a kenyérliszt szelvényre 25 dkg. buzakenyériiszt és 35 dkg. rozskenyértiszt, vagy kenyér. A csekélyebb mennyiség — kenyér — lisztadag oka, mert a buzakenyérlisitet szénhiány miatt malom leszállítani nem tudta: rozskenyérlisztet pedig, annak esetleges használhatatlansága miatt felmerülhető panaszok megelőzésejcéljából kiosztásra adni nem lehetett nagyobb mennyiségben. Ez az oka a fejadag felemelése elmaradásának ie, melyet azonban, ha újabb akadály közbe nem jön, lolyó hó 23 -30 hétre már érvénybe léptetni lehet.

Cukor. A jegyfüzet »B'-je1 lebélyegzett szelvényre szeméiyenkint 91 dkg. cukor kapható az összes fűszerüzletben. Egy adag áia papírzacskóval együtt 310 K Kiosztást a kereskedők folyó hó 17-én reggel 8 órakor kötelesek megkezdeni.

Petróleum. A jegyfüzet I. háztartási petroleum szelvényére háztartásonkint (*'gy jegyfüzetre, tekintet nélkül a személyek számára) egy és fél liter petróleum kapható. *

Ipari petroleum. Az 1. ipari petróleum szelvényre 1 liter petróleum kapható.

Petróleumot árusító kereskedők nevei: Vértesty Kálmán, Vértessy Ferenc, Weisner Adolf, Baranyai Istvánná, Blum Simon, Búkor Lajos, Csorna Béla, Farkas Jánosné, Freund Lajos, Feichtinger Józsefné, Goldschmied Vilmos, Holczer Vilmos, Heimler Márton, Honigschnabl M.-né, Kecskés Béla, Klein Józsefné, Kovacsies Vilma, Marisa József, Marisa Dániel, Woifner Zsigmond, Neuhauser Dezső, Pollák Béla, Present Bernit, Schnell Béla, Grünfeld Izidor, Gold Benő, Gold József, Haar Miksa, Hermann Miksa, Zanka Ede, Kóhn Arnold, Szandra Ödön, Weisz Salamon, Weisz József, Rokkantak. Mezőgazdák Szövetkezete, Welltner Vilmos, Waldbauser Sándorné, Scheiner .József, Földes Mórné, Heimler József, Makkos Mihály. Lőwinger Samu.

Petroleum kiosztását a kereskedők jalyö hó 20-án reggel 8 órakor kötelesek megkezdeni.

Ipar és gazdasági petróleum szelvényeket a Rokkant egylet üzlethelyiségében váltják be.

A téli hónapokra rendelt száraz bab megérkezett. Viszont elárusító kereskedők utalványért jelentkezhetnek foiyó hó 23-tól kezdődőleg a közélelmezési hivatalban.

Árpakiutalás. A sertések folytatólagos ellátására az első részlet (sertésenkint volt 25 kg. árpa) kifizetését igazoló Raktárszövetkezeti nyugta felmutatására és a Jegyfüzet »11. szelvénye« ellenében (Jegyfüzet utolsó lapján) sertésenkint 50 kg árpa és 50 kg. zab vásárolható a Rsktárszövetkezetnél.

I komáromi ííwé ®ü?ie. .

Irta: Bandi Tóth Pál. 3

A japánoknak van egy régi időből származó és akkor bizonyára komolyan vett meséjük, mely szerint a Japánba* olyan gyakori .földrengéseket egy nagy hal okozza, mely az ország alatt fekszik. Ezt még ma is mesélik a gyermekeknek, de mint ősi hagyomány feltűnik a japán irodalomban és képzőművészetben is.

A görög cs római mithologia is rengeteg sok h talmas alakkal népesítette be az alvilágot, akik haragjukat, oosszujukat minduntalan éreztették földrengés és tűzhányó képében a szegény íelvtiági lakókkal. A görög mithologia szerint 45 hatalmas erejű titán lakott a föld gyomrában. Az Etna lángját Enceladus lehelletébőí származtatták; ha megmozdult, akkor pedig megrázkódott belé egész Szicília. Hefaistos, Vu kán, Hades és Oluto a görög és római mithologia ismert alakjai szintén eszközül szolgáltak a földrengések megmagyarázásához.

Az ókori bölcselkedők, mint Plato, Aristoteles, Plinius stb. mind a tűz és viz érintkezéséből magyarázzák a földrengést, sőt a vulkáni kitörést is. Aristoteles igen helyesen a tengerzengésaket is földrengéseknek tulajdonította. Ez a feltevés fejlettebb alakban ma is használatos, mint később látni fogjuk.

A középkori vallásos rajongás a gondviselés jelének, Isten haragjának tekintette a földrengést és igyekezett ezt a haragot bizonyos élvezetek, szórakozások (színház, zene, tánc, elvonásával és imádkozással kieigesztelni, min, ezt előbb láttuk is. Az első magyarázatok tehát mélyeket az ember a földrengésekhez fűzött t«rr,iészeiszerül*g naivak, gyermekesek, mesébe iiiőek voltak; de másfélék nem is lehettek, hiszen a természettudományi ismerétek is ilyenek voltak.

Komolyabb, tudományos alapokon nyugvó elméletek akkor keletkeztek, mikor a Naprendszerről, Földünk alakjáról és belsejéről alkotott felfogás Kopernikusz, majd a Kant-Laplace féle elmélet következtében tisztulni kezdett.

A Kant-Laplace elmélet alapján földünknek aránylag vékony, mintegy 60 km. vastag szilárd kérge lehet csupán. A hőmérséklet u. i. lefelé haladván a föld mélyébe, nem egyforma mértékben ugyan, de állandóan emelkedik. így tapasztalták, hogy egyes helyeken 27. 32, 434

5 oldali.

4§, 50. 55, 60 méterenként emelkedik a hőmérséklet 19 C -al.: Középmértékül 33 métest vesznek áltálában, bár Grew 55 m-t állapított meg újabban, melynél 1 — 1 C. fokkal emelkedik. Már most akármelyiket vesszük is, csak* hamar olyan hőmérsékletbe jutunk, amelynél « föld anyaga, a fémek, csakis folyékony állapotban lehetnek, sőt aránylag még mindig nett* nagy mélységbe akkora hőmérsékletre bukkannánk, melyben földünk összes alkotó elemét csakis gázállapotban fordulhatnának elő.

Hiszen az előbb említetlek alapján 55 km. mélységben már 1000' C. meleg van, 80 km. mélységben pedig 1500° C.y melyen íz összes fémek legalább is folyékony állapotban vannak, 160 km. mélységben 2732* C. melegnek kellene lenni, melynél az acél is gáznemű volna már. 320 km. mélységben pedig már nagyobb volna a hőmérséklet, mint a nap felszínén, ahol is W E. Wilson (ir) szerint 550Ö9 C. meleg van és hol vagyunk még mindig a középponttól! (Földünk sugara 6160 km.) Ezen elmélet alapján, feltéve hogy a földnek aránylag vékony szilárd kérge van, melyen aluf izzónfolyós anyag, sőt lejebb gázállományu forró anyag van, könnyen megmagyarázható a vulkáni kitörések és földrengések. Az izzónfo'yós és gázállapotu tömeg ugyanis hatalmas feszítőerőt képvisel, ahol ez küiönöien felgyülemlik, ott megrázza a föld gyenge kérgét, sőt át is töri s az izzófolyós iává, meg rengeteg gázanyag a felszínre kerül.

Ez az elmélet tehát, mivel vele az összes vulkáni tüneményeket jól lehetett magyarázni, igen jó volt, hiszen épen ez a jó hipotheris kritériuma. Ez az elmélet szolgált alapul az újabbaknak, sőt azt mondhatjuk, hogy ez az elmélet fejlődött tovább.

G. H. Darwin angol fizikus a múlt század 80-as éveiben kimutatta, hogy a dagály-apály jelensége az előbbi elmélettel nem magyarázható meg, mert az aránylag vékony szilárd kéreg a Hold hatalmas vonzóereje következtében a vízzel egyült emelkednék és sülyedne, tehát a dagály-apály jelensége viszonylagosan észrevehető nem volna. Ezzel a'aposan megingatta a vékony szilárd kéreg elméletét.

Tekintetbe vette azután az eddig elhanyagolt hatalmas tényezőt, azt az óriási nyomást, mely alatt a mélyebben fekvő rétegek a felsőit súlya miatt vannak. Matematikailag is bebizonyította, mások pedig kísérletekkel igazolták, bogy a magas hőmérsékleten levő kőzetanyag nagy nyoma* alatt szilárd állapotban marad. Így G. H. Darwin szerint fö'dünk belseje mindenütt szilárd és merev rétegekből áll, amely rétegek sűrűsége a középpont felé mindig növekszik. A föld sarkainak lapultságát elmélete- alapján úgy magyarázta, hogy a merev anyag is nagy erő hatására bizonyos fokig plasztikus; ezt Tresca kísérlettel igazolta is. Elmélete szerint a földrengések oka az, hogy a hülő föld rétegei zsugorodások következtében nyugalmi helyzetükbe zökkennek.

(Folyt, köv.)

FtM 1 izlimiziii isiri tisMfttii

Az Ipari Tisztviselők Szlovenszkói Szövetsége, tnely eredetileg mint az 1KTOSZ pozsonyi csoportja alakult meg s amely kesébb mint az Ipari Tisztviselők Szlovenszkói Szövetsége nyert újjászervezést, alapszabályai értelmében egész Szlovenszkóra kiterjedő működést fejt ki. — A Szövetség, mely Pozsony ipari tisztviselőinek tetemes részét egyesíti magában s a vidék tisztviselő karának egy részét is felöleli tagjai sorában, már eddig is jelentős eredményeket vívott ki. — A Szövetség keretén belül az alkalmazott mérnökök és műszaki tisztviselők érdekeit a Szövetség műszaki osztálya, mig a kommerciális tisztviselők ügyeit a Szövetség kereskedelmi osztálya intézi. Az Ipari Tisztviselők Szlovenszkói Szövetsége szakszervezeti alapra fektetett egyesülés, mely tagjainak osztályöntudatát istápolva az ipari tisztviselők gazdasági és társadalmi érdekeit védi.

Szlovenszko különleges gazdasági helyzete szükségessé teszi, hogy a szlovenszkói ipari tisztviselők érdekeit oly Szövetség képviselje, mely Szlovenszkó gazdasági és szociális helyzetét közelről ismeri.

Az Ipari Tisztviselők Szlovenszkói Szövetsége a rendkívüli viszonyok folytán csak most