Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-07 / 48. szám
„Komárom! Lapok“ 1920. Julias 7 A főgimnázium udvarán. A zárt sorokban érkező sokaság a főgimnázium udvarán helyezkedett el és kevéssel 11 óra előtt Kürthy István elnök a következő beszéddel nyitotta meg az alakuló közgyűlést: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A megjelenteket, különösen a felvidéki vármegyék és városok magyarságának képviselőit tiszteletteljesen üdvözölve van szerencsém a Magyar Népszövetség alakuló gyűlését megnyitni. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Alapi Gyula urat, a Jókai Egyesület főtitkárát és dr. Gosztonyi Nándor tanár urat kérem fel, akik a felszólalni kívánókat jegyezni fogják. Tisztelt közgyűlés 1 Mihelyt rideg valóvá vált, hogy a világhatalmak az álialunk képviselt vidéket meghallgatásunk nélkül az anyaországtól elszakítják és egy hozzánk nyelvben, kultúrában és világfelfogásban idegen nép által dominált államalakulatba kényszerítik bele, nemcsak mi Komáromiak, de meg vagyok győződve, önök is valamennyien tudatában voltak annak, hogy reánk — ezer éven keresztül az államalkotó és fentartó összmagyarság integráns részére — a mostani szomorú kényszerhelyzetben, mint nemzeti kisebbségre, az a szent kötelesség hárul, hogy röviden fejezzem ki magamat: „Magyarnak maradni nyelvben, szívben, lélekben és a jövő generációt is ilyennek nevelni“. Ezt a jogunkat az említett hatalmak, nemcsak hogy nem konfiskálíák, de a csehszlovák köztársasággal kötött szerződésben biztosították is. Jogunk van tehát tömörüléssel, szervezkedéssél ezen szerződés végrehajtását ellenőrizni s a netalán ezzel ellenkező ténykedéseket jóvátétel végeit az illetékes fórumok, sőt a nemzetközi bíróság elé juttatni. Hogy ezen szervezkedés el >ő megnyilatkozása éppen innét indult ki, annak oka az, hogy más vidéki barátaink abban a nézetben voltak, hogy a szinmagyar Komárom a legalkalmasabb hely egy ilyen szervezet középpontjának. Ezek erőrebocsátása után legyen szabad mozgalmunk felébredését, annak folyamatát, tömörülésünk tervezett kereteit és működésünk szándékait röviden ismertetni. Kettős célt tűztünk magunk elé: elsőnek a magyarságnak a szó szoros értelmében az utolsó emberig való egységessé tételét, másodiknak erősítésünkre szövetséges társak megszerzését. Hogy az előbbit elérhessük, okulva a múltak tapasztalatain, kizárunk alakulásunkból minden politikái, munkánkban nem nézünk társadalmi, vallási vagy osztálykülönbségekre, csak arra, ami összeforraszthat bennünket: magyarságunkra. A fegyvertársak az állam többi nemzeti kisebbségei; melyeknek egy hatalmas szerve a Deutsche Völker Bund máris eredményesen működik. A mi Magyar Népszövetségünk tervezett működési körét és tartalmát az illető szakelő adó, Tuba János ügyvezető igazgató ur fogja ismertetni, itt röviden csak a szövetség céljaira akarunk reámutatni: Védeni erkölcsileg és anyagilag, gyámolitani kívánjuk a magyar kultúrát, annak minden már meglevő és ezentúl felállítandó intézményéi. Őrködni kívánunk, hogy a magyar ifjúság nevelése magyar és valláserkölcsi legyen, a népiskolától a legfelsőbb oktatásig. De legszigorúbban őrködni kívánunk a felett, hogy a magyarság ne kezeltessék se egyenként, se a maga összességében mint az állam alsóbb osztályú polgára. Minden erre vonatkozó jogos panaszt felveszünk és százezrekből álló szövetkezésünk egész súlyával fogjuk az illetékes helyeken a jóvátételt követelni. Ezeket a röviden és egyszerűen elmondott, de a gyakorlati életben óriási munkát jelentő feladatokat csak akkor végezhetjük eredményesen, ha oly példásan tartunk össze, mint aminő példa nélkül való a mi szerencsétlenségünk. Csak akkor végezhetjük eredményesen feladatainkat, ha nemcsak mi, de megnyerhető véreink is mind a magyarságnak hangos hitvallói, a magyarság bátor és tántoriíhatlan apostolai leszünk. (Lelkes éijenzés.) Az előttünk és mögöttünk álló tanintézetek falait a magyar impéríum virágzó korszakában raktuk le a magyar kultúra erősítésére, most hogy a kultúrát a magyar földön is veszedelem fenyegeti, induljon ki innen magyar mivoltunk megvédésének nagy munkája. A mikor ezen falak alapköveit rakfuk le. • az a mondás hangzóit el, hogy c küszöböt mindig és mindenki Istenbe és a magyarság jövőjébe vetett erős hittel és bizalommal lépje át, — most meghozandó határozataink után ugyanezzel az erős hittel induljon meg'a magyarság egyesítésének nagy munkája. (Zajos taps és éijenzés). Az elnök megnyitó szavai után dr. Szijj Ferenc polgármester köszöntötte Komárom városának díszes vendégeit a közeli és messze vidékek magyarságának színét-javát, akik eljöttek ide, hogy tanúi legyenek a magyarság egy lest és lélekbe való összeforrásának. Hangsúlyozza, hogy ebből a magyar városból kellett kiindulnia a magyarság szervezkedésének és összefogásának. (Éljenzés.) Majd dr. Alapi Gyula gyűlési jegyző olvasta fel az üdvözlő táviratokat és leveleket és utánuk emelkedett szólásra Tuba Janos, a Magyar Népszövetség lelkes úttörője, aki hajlott kora ellenére is fiatalokat megszégyenítő munkával és mozgékonysággal vezette a szervezés előmunkálatait. Ennek számszerű eredménye az alakulásig belépett 3000 tag, ameiy azóta már jóval átlépte a 4000 taglétszámot, de rövidesen még hatalmasabb eredményekre mutathat reá a szövetség. Ismertette a Szövetség szervezetét, melynek alsó alakulatai a községekben és városokban megalakítandó fiókok lesznek, ahol a helyi kulturális élet kifejtését mozdítják eíő, ezekbői alakulnak vidékenként az osztályok, melyek 5000-né! löbb tagot fogadnak magukba, végül a Szövetség központja az összes itt élő magyarság kulturális ügyei védelmét és kiépítését végzi el. A tagdíj 2 K a pártoló, 10 K-tól feljebb a rendes és 300 K-íó! kezdve van az alapítók részére megállapítva. A kiosztott alapszabály tervezetből mindez az előzetesen kivehető és azt a közönség átnézhette. Az elnök kérdésére az alapszabályokat Holló Géza (Ujbars) és Paíay Károly (Alsónesze) felszólalásai után elfogadta a közgyűlés és áttért a tisztikar megalakítására. Majd Tobler János nemzetgyűlési képviselő szólal fel. A programm csak programm marad, ha vezérek nincsenek. Azért, hogy az ismertetett alapszabályok életet kapjanak vezérkarra van szükség. Elnöknek ajánlja azt a férfit, aki a szövetség létrehozása körül és a magyarság érdekében eddig is oly sokat telt: i Kürthy Istvánt, aki megalkuvást nem ismerő j erős magyar egyéniségével erre igazán rátér- j méh. (Lelkes éljenzés.) Kürthy megválasztott elnök hálásan kő- ■ szőni a bizalmat. Kéri a tagok támogatását. Ő j szentül ígéri, hogy erejét teljesen a szent cé! j érdekében fejti ki. Az elnök ajánlatára társelnökké Bittó Dénes nyug. főispánt (Pozsony) és Körmendy Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselőt (Kassa) aleinökké Jánossy Lajos ág. h. ev. esperest (Komárom), ügyvezető igazgatóvá a Szövetség eddigi nagyíevékenységü szervezője Tuba János, főtitkárrá dr. Alapi Gyula, a Jókai Egyesület főtitkára, titkárrá Gosztonyi Nándor fűgimn. tanár, jogtanácsosokká: dr. Aranyossy László és dr. Wiíausek Károly, pínztárnokká: dr. Gaál Gyula ny. polgármester, ellenőrré Vaskő István ny. takarékpénztári igazgató, jegyzőkké: dr. Baranyay József és Ivánfy Géza szerkesztők, a számvizsgáló bizottság tagjaivá: Bartha János, Boross Gyula és Szalai Józsefet választotta meg a közgyűlés közfelkiáltással nagy lelkesedéssel. Elnöki tanács. Elnöki tanács: Bathó Lajos, Boldoghy Gyula, Bardócz József dr., Fried Jenő, Füssy Kálmán, Kamrás József dr., Mórocz Emílián, Mohácsy János dr., Paíhó Fióris, Szabó György, Szijj Ferenc dr., Boross Kálmán, Feszty Béla, Jankovics Arisztid, Jaross Vilmos, Luczenbacher Pál, Lukovics Ferenc, Nagy Nándor, Paikovich Viktor, Rédly Gyula, Szinnay Sándor Komáromból és Koniárommegyéből. Barsmegyéből Malcomes Béla, Majláth István, Patay Károly, Pozsonyból és Pozsonymegyéből Barial Ferenc, Jablonicky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Kánya Rikárd és Tóbler János nemzetgyűlési képviselő, Nyitramegyéböl Basilides Barna dr. Hangos István szenátor, Lelley Jenő dr. nemzelgyülési képviselő, Mezey Gyula, Trencsénmegyébőí Sipeky Sándor, Zólyommegyéből Petrogalli Oszkár* Radvánszky Antal, Turócmegyébö! Rakovszky 1 Iván, Liptómegyéből Thuránszkv Zoltán, Árvamegyéből Csillaghy István, Hontmegyéből Ivánka László, Rudnay Béla, Nógrádmegyéből Növelt Béla, Sörös Béla, Szilassy Béla, Kassáról és Abaujtornamegyéből Stuhlmann Patrik dr„ Grosz Sándor dr. és Toszt Barna dr., Gömörmegyéből Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, Szepesmegyéből Kéier Tibor dr., Telléry Gyula szerkesztő, Sárosmegyéből való tagokkal csak ezután egészíthetik ki az elnöki, tanácsot. A megválasztott tisztikar nevében Tuba János mond köszönetét a beléjük helyezett bizalomért. Nem riadva vissza semmitől, szívvel lélekkel és minden erővel a szövetség felvirágoztatásán fognak működni. Gyújtó szavait, melyeken az átérzés melegsége remegett át, zajos t3psok köszöntötték. Körmendi Ékes Lafos a kassaiak nevében szól. Sehol melegebb pártolásra nem talált a Népszövetség gondolata, mint Kassán, melynek: lakossága nyelvre nézve 90 százalékban, érzésre 100 százalékban magyar. Kulturális érdekeink megvédése szent kötelességünk. Kisebbségi jogainkat senkitől meg nem íélemlíihetően akarjuk és fogjuk védeni. Lelkesedésre buzdítja a megjelenteket, de erre szükség nincs ts, mert ezekért a célokért minden magyar embernek lelkesülnie kell. (Zajos, tetszés.) Radványi Titusz jogászelnök a pozsonyi és kassai szoc. diákszabadszervezet nevében jelenti be a csatlakozást. Agitációvai, fáradhatatlan munkával fognak küzdeni a népszövetségért. (Lelkes éljenzés.) A közönség hangos kívánságára, mely hallani kívánta, dr. Szunyogh Ferenc röviden fejtette ki azt, hogy ezután is a magyarságért küzd minden téren. (Zajos éljenzés.) Tobler János mint az Orsz, Kér. Srác. Párt kiküldötte 136000 szavazó nevében üdvözli a Szövetséget. Első teendő az, hooy isheíetlennétegye a Szövetség, hogy a magyarokat csak azért, mert magyarok, mint a vadakat üldözzék, bebörtönözzék. Ne kezeljenek bennünket másodrendű polgárokként. Második kötelesség a magyar iskolák megvédése. Harmadik: a régi magyar tisztviselők és tanszemélyzet gyalázatos anyagi helyzetén javítani. Egy táborba kell tömörükii, hogy úgy elérhessük azt az időt, amikor isméi büszkeség és boldogság lesz magyarnak lenni. (Lelkes tapsok). Weisz Kornélia a komáromi tanítóegyesület liíkára és küldötte ajánlja, hogy az elnöki tanácsba nőt is válasszanak. (Kiss Endrénél nevezi meg.) Kiss Endréné felszólalásában felemlítette, hogy Komárom vára bevehetetlenségérő! volt nevezetés. Meg van rajta örökítve egy gyenge szűz. Minden poklokon keresztül kell küzdeni a magyar nyelvért, a magyar kultúráért. Ebben a küzdelemben kitűnő segítőtársak lesznek a nők is, mert: „Amit asszony akar, azt az Isten is akarja“. Alapi Gyula dr. felolvassa a megjelent küldöttségek névsorát és a képviselt intézményeket és szervezeteket. Meghívja a vendégeket a múzeum megtekintésére. Kürthy István a jegyzőköny hitelesítésére Csepy Dani és Kállay Endrét felkérve, lelkes szavakkal bezárja a gyűlést és Isten áldását kéri a Magyar Népszövetség működésére. A kultúrpalota megtekintése. A közebéd. Az óriási tömeg példás rendben eioszolván, a vidéki közönség egy része a kultúrpalotába vonult, ahol dr. Alapi muzeum és könyvtárigazgató fogadta őket és kalauzolta a muzeum. gazdag gyűjteményein végig, rövid előadásban az érdekesebb és nevezetesebb tárgyakra felhiva a vendégek figyelmét. Majd a képtárt és a Jókai Egyesület gazdag és a legmodernebbmódon berendezett könyvtárát tekintették meg a látogatók, akik a legnagyobb csodálkozással nyilatkoztak a Kultúrpalota gyűjteményeiről. A Nemzeti Szállóban ezalatt mintegy háromszázan társasebédre gyűltek össze, hol a vonatok indulásáig lelkes hangulatban maradtak együtt. Az ebéd végén Tuba János, a Magyar Szövetség ügyvezető-igazgatója mondott gyújtó hatású felköszöntőt, melyben azt hangoztatta, hogy ne álljunk meg az alapkő letételénél, de építsük ki a Magyar Népszövetség hatalmas palotáját, mely az* időjárás minden viszontagsága ellen megvéd és oltalmat nyújt. A Magyar Szövetség felvirágzására üríti poharát. (Lelkes taps és éljenzés),
