Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-09-04 / 65. szám

I®20. szeptc-Vib^r 4. 3 oldaL lamépitészeti hivatal élére, melyet Kuppis Jó­zsef műszaki tanácsostól vett át. Hivatali mű­ködésében lelkiismeretes pontosság jellemezte, a vármegyei ulai és úthálózata kibővítésével, kiépítésével nagy érdemeket szerzett. Ő építtette az állami utak hidait meg vasbetonból és a bajcsi állandó Zsítvahidat. A községek számos középületét, iskoláját tervezte és felügyelt épí­tésükre. szóval eredményes működése nyomai sünin láthatók a régi Komárommegyében, mert az aj megye területén nem állott rendelkezé­sére annyi hitel, hogy eredményeket mutatha­tott volna fel. Ez is elvette kedvét az itteni sztlgálaltó! többek között. , Társadalmi működése egész külön fejezet és a nagyobb nyilvánosság érdeklődésére is tarthat joggal számot. Berzsenyi-Janosits izig­­vérig való muzsikus. Szombathelyen, korábbi állomásán filharmonikus zenekar élén állott, mint dirigens. Komárom zenei élete évi egy­kéi, hangversenyben merült ki idejöveteléig. Bátortalanul és Télénken kezdett bele népsze­rűsítő hangversenyei tartásába, mely azonban csakhamar érdeklődést keltett a közönség kö­rében és utóbb zenei eseményekké nőtték ki magokat. Az eredménye pedig az tett, hogy Ko­máromban szinte észrevétlenül kialakult a zenei élet. Kilenc éven át gyönyörködött a komá­romi közönség mesteri játékában, mert a zon­gorának ő, a Liszí-taniívány, igazi mestere volt. Zenei megbeszélésein a nagy zeneszerzők egész sorozatai vonultak fel előttünk. A kultúrpalota — a háború alatt a vármegyeháza, — utána ismét a kultúrpalota terme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, ha Berzsenyi-Janosits ült a zongora mellett. Chopin, Liszt Ferenc, Beet­hoven, Mozart, Schumann, Wagner, Mayerbeer, Verdi e halhatatlan zenei nagyságok ragyogó szépségű darabjaival ismerteteti meg bennün­ket vonzó, kedves, világos előadásában kiemelve és bemutatva a lényeget. Felejthetlen marad az idei ciklusa a magyar zene történeti fejlő­déséről, amely művészi összefoglalása volt a magyar zene változatos és szép múltjának és felemelő hatással volt a magyar lélekre. Előadásai során ezernél több darabot ! játszott el az őt jellemző forma és technika tökéllyel, kotta nélkül, fejből. Minden' darabját kívülről tudta, ide jött művészeket kotta nélkül is kisért, mikor ráadást énekeltek vagy ját­szottak. A kiséret: ebben uiolérhetlen volt az ő rutinja, nyugodtsága, kezeinek biztos moz­dulataival sokszor nem kisért, hanem vezetett és segített nehézségeket áthidalni és meg­oldani. Szerénységére jellemző, hogy egyetlen önáiió hangversenyt adott kilenc év alatt: ez idén januárban. Mint amateur, ez elöl kitért. Ez alkalomra a Jókai Egyesület Komáromi Kacz Endre művészi ecsetévei megleshette arc­képét, mely a Kultúrpalota tanácstermét dí­szíti és fényes sikerek emlékét őrzi. Elnöke volt- a Jókai Egyesület művészi osztályának és mint ilyen dr. Alapi főtitkárral évek során át rendezte az egyesület magas színvonalú hangversenyeit, kulturális életet te­remtve az egyhangú 'kisváros társadalmában. Ezen a téren fogjuk hiányát érezni az eltávo­zottnak most, mikor a veszteség tudatára ocsúdunk, amely bennünket ért, mert pótolni, nélkülözni nehezen tudjuk. Búcsúszavunkba foglaljuk és utána küld­jük a távozónak Komárom üdvözletét, háláját, mely elkíséri uj otthonába, vágyai célpontjához Budapestre, hol nevével bizonyára gyakran fogunk találkozni. Iseb-sH nipiili iiioÉii. Szeptember 6-án nyílik meg. — A magyar lakosságot is felhívják látogatására. — Ezt az államnyelv elsajátításával indokolják. Szeptember elsején reggel falragasz jelent meg az utcasarkokon és jelentette a komáromi cseh-szlovák állami elemi iskola megnyitását. Az iskola szeptember 6 án nyílik meg a tiszti pavilion épületében. Az erről szóló értesítés magyar szövege szóról-szóra ezeket tartalmazza: „ Koitáicmi Lápot* „Amidőn ezfen körülményt a magyar nyelvű közönségnek is tudomására hozzuk, távol áll tőlünk, mintha iskolánk részére minél több növendéket óhajtanánk szerezni; egyedüli célunk felhívni azon szülök figyelmét, akik gyermekeik jövőjét áramunkban kívánják biz­tosítani, ! föltétien szükséges, hogy az állam nyelvét is megismerjék és azon is művelődjenek.“ A plakát stílusa nem egész világos, meg­kíséreljük tehát azt értelmezni. Előrebocsátjuk, hogy semmi észrevételünk az ellen, hogy szlovák vagy cseh gyermekeket szlovák vagy cseh iskolában tanítanak. Ez feltétlen joga az államnak és a szülőknek is. Mi is éppen ezért küzdünk megfordítva, t. i. a magyar iskoláért, azért a magyar iskoláért, amelyet száz és száz helyen megszüntettek és helyébe szlovákot és csehet állítottak. Komáromban, ahol bizonyára lesz húsz: harminc növendéke a cseh-szlovák elemi isko­­nak, iskolát állítanak. Mi sem kívánunk mást, állítsanak magyar iskolát is mindazokon a he­lyeken, ahol a lakosság húsz százaléka magyar és kívánja a magyar iskoláztatást gyermekei ré­szére. íme láthatja ebbői a magyar kultúrát el­nyomó és megsemmisíteni kivánó kormány és államhatalom, hogy az esetek teljesen azonosak. Itt, ahol csekély százalék csak a 6zláv lakos­ság száma, az iskolát nyomban felállítják, ott ahol a magyarság száma hetven-nyolcvan szá­zalék, megszüntetik. így készül a magyar irre­denta, ez annak a szülőoka, semmi propaganda se szükséges hozzá. Adják meg a magyar kisebbségnek is azokat a kulturális jogokat, amelyekhez a béke­­szerződés szerint joga van és megszűnik min­den ellentét és nyugtalanság. Az iskola-plakátra csak egy észrevételünk van. Az, hogy aggodalmat kelt bennünk ma­gyarokban jövő boldogulásunkat illetőleg, főleg pedig szegény gyermekeink sorsa irányában. Hogyan ? Csak azoknak lehet ifjú államunkban jövője, akik az állam nyelvét megismerik ? Csak azoknak nyílik pálya és kereseti lehető­ség, akik a csehszlovák nyelven is művelőd­nek ? Lehetetlen ! Mit szól ehhez a másfélmillió magyar, aki itt jövőjét biztosítani kívánja, aki a magyar földet túrja, az ipart és kereske­delmet folytatja. Mit szól a négymillió német, amelynek szintén van némelyes kultúrája, úgy hogy nem muszáj kölcsönkérni a szomszédból hozzá J Tévedés a plakátnak ez a figyelmeztetése. Az állama, elv elsajátítása praktikus érdek és semmi több. Kultúrát minden nyelven szerez­hetek gyermekem részére, magyarul, németül és bármely* európai nyelven. Az állam nyelvét megtanulni nem föltétlenül szükséges, csak akkor, ha olyan a hivatásom, amely azt meg­követeli. A cseh-szlovák irodalom még egész uj, talán nincs is. Van cseh irodalom, önálló és eredeti íróik kevesen vannak. Világhírű egy sincs. Inkább recipiáló természetű ez az iro­dalom. Van szlovák irodalom is, vannak nem­zeti költőik, tudományos irodalmuk azonban sekélyes, az még csak ki fog alakulni. Ez az objektiv megállapítás, ha a kérdést elfogulatlan vizsgáljuk, amint például meg kell állapítanunk azt, hogy az orosz irodalom óriási lángelméket tud felmutatni és a lengyel, ukrán irodalom (a te nagyobb politikai elnyomás ellenére is, amely­ben orosz fajtestvéreik részéről éltek) utat tört magának a világirodalom tágas mezejére. A komáromi cseh-szlovák iskola uj tipusu, mert cseh és szlovák nyelven, amely lényeges eltéréseket mutat, fog működni. Cseh-szlovák nyelv eddig csak a hivatalos stilus terén kez­dett kialakulni, hogy az iskola ezt mily sikerrel fogja tovább fejleszteni, azt a jövő mutatja meg. Léi lelni a iasiieSei. Az 1920 augusztus 3-án kelt 471. számú kormányrendelet szerint a mezőgazdasági bir­tokok vagy birtokrészek bérbeadói, ha a bérlet 1918 január 2 előtt legalább 3 évi időtartamra lett megkötve a szerződésszerű bérösszeget, mely a hasonló kvalitású, fajtájú és fekvésű birtokok átlagos tiszta jövedelméhez képest aránytalanul alacsony az 1920. bérleti eszten­dőre és a szerződésben foglalt további bérleti eszfendőkre, az ezen átlagnak megfelelően fel­emelhetik, de viszont kötelesek is arra, hogy ugyanily körülmények között leszállítsák a bérleti összeget, hogy ha az szokatlanul magas. Az a fél ki a bérleti összegnek ezt a szabályozását igényli, négy hét alatt a rendelet életbeléptétől kezdődőleg (mely a rendelet ki­hirdetése után 14 nap múlva következik be) köteles a másik felet ajánlott vagy elismervény ellenében átadandó levélben arról értesíteni, hogy mily bérösszeg emelésre vagy leszállításra tart igényt, mert különben megszűnik az igénye. Ha ezen közlésre 14 napon belül a másik fél választ nem ad, akkor a hallgatás beleegyezésnek tekintetik, ha erre a felhívásban a másik fél kifejezetten figyelmeztetve volt. Ha nem létesült a két fél között megegyezés, ak­kor a rendelet életbeléptétől számított két hó­nap alatt a rendezésre igényt tartó fél igényé­nek bírósági elismerését kérheti azon járásbí­róságnál, melynek körzetében a kérdéses birtok vagy annak nagyobb része van. A döntés egy döntőbíróság hatáskörébe tartozik, mely áll egy bíróból s két a felek által választott el­nökből. Az a bérlő, kinek a bérösszeg több mint 50 százalékkal emeltetik fel, azon időpont­tól kezdve, mikor a döntőbíróság döntése jog­erőre emelkedik, számított 14 napon belül a szerződést az 1921. bérleti év vegére felmond­hatja. Ha önkényesen beleegyezik a felemelésbe, akkor a felmondási joga csak ennek előzetes fenntartása mellett érvényesíthető. Ez a rendelet nem érvényes az 1919 október hó 30-án kelt 593. számú törvény ér­telmében meghosszabbított bérletekre. _________________________________i_______ Gábor Andor: Czt izenem ... A magyarság szomorú korszakaiban re­megő szívvel és meleg szeretettel nézett min­dig ama hazafiak felé, akik meggyőződésük áldozataiként a külföldre menekülni voltak kénytelenek. Hálás szeretettel melengetjük em­lékezetünkben Rákóczi Ferencz és Kossuth Lajos emigrátióját, ahonnan égő honfiúi bána­tukat küldték haza az őket visszaváró magya­roknak. Az emigratió e hagyományos szerepét akarják játszani manapság azok is, kik Bécs­­ben az úgynevezett Rodostó kávéházban és Prágában sírják el keservüket, nem a haza sorsa, hanem a maguk gyászos szerepe felett. Nem honfiúi bánat szól hangjukból, nem a vágyódás e sokat szenvedett föld után sir ki szavukból, hanem üzeneteikben a tajtékozó düh és gyűlölet hangján beszélnek azokról, kiket saját legádázabb ellenségeiknek képzelnek, de akik rájuk nem is hederitenek, róluk tudomást sem vesznek. Mi nem tartjuk őket emigránsok­nak, csak szökevényeknek, kiket bűnös lelki­ismeretük üldözött ki az országból s kiket ez a bűnös lelkiismeret még mindig nem tudott önbeismerésre, megbánásra szorítani. A modern nagyváros felületes érzelmei, anyagiasán önző gondolatvilága az eszménye annak a társaság­nak, amely lelkiismeretlenül megcsinálta az 1918. évi októberi komédiát, amelyet arcátlan nagyképűséggel forradalomnak nevezlek és amely 1919. évi márciusában, esküjét, foga­dalmát magához lerántva a sárba, ahol eddig életük folyt, elárulták a gyanútlan polgárságot. Gábor Andor most politikai röpiratot terjeszt, melynek 160 oldalán nincs öt sornyi tartalom, de tele van képtelen szójátékokkal, nyakatekert szellemröppentyükkel, amelyek un­dort keltenek még a jóakarafu olvasóban is. Ha az emigráns igazát ilyen erőszakos stilus­­ban irt csipkedéssel akarja bizonyítani, akkor biztos, hogy nincsen igaza. Csehszlovákia ma­­gyarajku lakói, akik nem ismerik az „emigrán­sok“ dicső tetteit, szomorúan fogják olvasni, Gábor Andor üzeneteit: Hát idáig sülyedhetett a magyar izlés, ezzé vált a magyar erkölcs? De mi, akik ismerjük e „gyász magyarok“ forradalmi tetteit, akik tudjuk, hogy Gábor Andor maga is mily sok sebet vágott a ma­­* gyár irodalom, a magyar géniusz vergődő tes-Női kalapok átalakítását, festését velour és filc anyagból, továbbá mindennemű férfi- és fiukalapok tisztítását, legújabb divat szerint jutányos árak mellett vállalja « »SHS Czibor Géza kalapos m. KOMÁROM, Jókai Mór-utca 2. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom