Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-04 / 65. szám
I®20. szeptc-Vib^r 4. 3 oldaL lamépitészeti hivatal élére, melyet Kuppis József műszaki tanácsostól vett át. Hivatali működésében lelkiismeretes pontosság jellemezte, a vármegyei ulai és úthálózata kibővítésével, kiépítésével nagy érdemeket szerzett. Ő építtette az állami utak hidait meg vasbetonból és a bajcsi állandó Zsítvahidat. A községek számos középületét, iskoláját tervezte és felügyelt építésükre. szóval eredményes működése nyomai sünin láthatók a régi Komárommegyében, mert az aj megye területén nem állott rendelkezésére annyi hitel, hogy eredményeket mutathatott volna fel. Ez is elvette kedvét az itteni sztlgálaltó! többek között. , Társadalmi működése egész külön fejezet és a nagyobb nyilvánosság érdeklődésére is tarthat joggal számot. Berzsenyi-Janosits izigvérig való muzsikus. Szombathelyen, korábbi állomásán filharmonikus zenekar élén állott, mint dirigens. Komárom zenei élete évi egykéi, hangversenyben merült ki idejöveteléig. Bátortalanul és Télénken kezdett bele népszerűsítő hangversenyei tartásába, mely azonban csakhamar érdeklődést keltett a közönség körében és utóbb zenei eseményekké nőtték ki magokat. Az eredménye pedig az tett, hogy Komáromban szinte észrevétlenül kialakult a zenei élet. Kilenc éven át gyönyörködött a komáromi közönség mesteri játékában, mert a zongorának ő, a Liszí-taniívány, igazi mestere volt. Zenei megbeszélésein a nagy zeneszerzők egész sorozatai vonultak fel előttünk. A kultúrpalota — a háború alatt a vármegyeháza, — utána ismét a kultúrpalota terme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, ha Berzsenyi-Janosits ült a zongora mellett. Chopin, Liszt Ferenc, Beethoven, Mozart, Schumann, Wagner, Mayerbeer, Verdi e halhatatlan zenei nagyságok ragyogó szépségű darabjaival ismerteteti meg bennünket vonzó, kedves, világos előadásában kiemelve és bemutatva a lényeget. Felejthetlen marad az idei ciklusa a magyar zene történeti fejlődéséről, amely művészi összefoglalása volt a magyar zene változatos és szép múltjának és felemelő hatással volt a magyar lélekre. Előadásai során ezernél több darabot ! játszott el az őt jellemző forma és technika tökéllyel, kotta nélkül, fejből. Minden' darabját kívülről tudta, ide jött művészeket kotta nélkül is kisért, mikor ráadást énekeltek vagy játszottak. A kiséret: ebben uiolérhetlen volt az ő rutinja, nyugodtsága, kezeinek biztos mozdulataival sokszor nem kisért, hanem vezetett és segített nehézségeket áthidalni és megoldani. Szerénységére jellemző, hogy egyetlen önáiió hangversenyt adott kilenc év alatt: ez idén januárban. Mint amateur, ez elöl kitért. Ez alkalomra a Jókai Egyesület Komáromi Kacz Endre művészi ecsetévei megleshette arcképét, mely a Kultúrpalota tanácstermét díszíti és fényes sikerek emlékét őrzi. Elnöke volt- a Jókai Egyesület művészi osztályának és mint ilyen dr. Alapi főtitkárral évek során át rendezte az egyesület magas színvonalú hangversenyeit, kulturális életet teremtve az egyhangú 'kisváros társadalmában. Ezen a téren fogjuk hiányát érezni az eltávozottnak most, mikor a veszteség tudatára ocsúdunk, amely bennünket ért, mert pótolni, nélkülözni nehezen tudjuk. Búcsúszavunkba foglaljuk és utána küldjük a távozónak Komárom üdvözletét, háláját, mely elkíséri uj otthonába, vágyai célpontjához Budapestre, hol nevével bizonyára gyakran fogunk találkozni. Iseb-sH nipiili iiioÉii. Szeptember 6-án nyílik meg. — A magyar lakosságot is felhívják látogatására. — Ezt az államnyelv elsajátításával indokolják. Szeptember elsején reggel falragasz jelent meg az utcasarkokon és jelentette a komáromi cseh-szlovák állami elemi iskola megnyitását. Az iskola szeptember 6 án nyílik meg a tiszti pavilion épületében. Az erről szóló értesítés magyar szövege szóról-szóra ezeket tartalmazza: „ Koitáicmi Lápot* „Amidőn ezfen körülményt a magyar nyelvű közönségnek is tudomására hozzuk, távol áll tőlünk, mintha iskolánk részére minél több növendéket óhajtanánk szerezni; egyedüli célunk felhívni azon szülök figyelmét, akik gyermekeik jövőjét áramunkban kívánják biztosítani, ! föltétien szükséges, hogy az állam nyelvét is megismerjék és azon is művelődjenek.“ A plakát stílusa nem egész világos, megkíséreljük tehát azt értelmezni. Előrebocsátjuk, hogy semmi észrevételünk az ellen, hogy szlovák vagy cseh gyermekeket szlovák vagy cseh iskolában tanítanak. Ez feltétlen joga az államnak és a szülőknek is. Mi is éppen ezért küzdünk megfordítva, t. i. a magyar iskoláért, azért a magyar iskoláért, amelyet száz és száz helyen megszüntettek és helyébe szlovákot és csehet állítottak. Komáromban, ahol bizonyára lesz húsz: harminc növendéke a cseh-szlovák elemi iskonak, iskolát állítanak. Mi sem kívánunk mást, állítsanak magyar iskolát is mindazokon a helyeken, ahol a lakosság húsz százaléka magyar és kívánja a magyar iskoláztatást gyermekei részére. íme láthatja ebbői a magyar kultúrát elnyomó és megsemmisíteni kivánó kormány és államhatalom, hogy az esetek teljesen azonosak. Itt, ahol csekély százalék csak a 6zláv lakosság száma, az iskolát nyomban felállítják, ott ahol a magyarság száma hetven-nyolcvan százalék, megszüntetik. így készül a magyar irredenta, ez annak a szülőoka, semmi propaganda se szükséges hozzá. Adják meg a magyar kisebbségnek is azokat a kulturális jogokat, amelyekhez a békeszerződés szerint joga van és megszűnik minden ellentét és nyugtalanság. Az iskola-plakátra csak egy észrevételünk van. Az, hogy aggodalmat kelt bennünk magyarokban jövő boldogulásunkat illetőleg, főleg pedig szegény gyermekeink sorsa irányában. Hogyan ? Csak azoknak lehet ifjú államunkban jövője, akik az állam nyelvét megismerik ? Csak azoknak nyílik pálya és kereseti lehetőség, akik a csehszlovák nyelven is művelődnek ? Lehetetlen ! Mit szól ehhez a másfélmillió magyar, aki itt jövőjét biztosítani kívánja, aki a magyar földet túrja, az ipart és kereskedelmet folytatja. Mit szól a négymillió német, amelynek szintén van némelyes kultúrája, úgy hogy nem muszáj kölcsönkérni a szomszédból hozzá J Tévedés a plakátnak ez a figyelmeztetése. Az állama, elv elsajátítása praktikus érdek és semmi több. Kultúrát minden nyelven szerezhetek gyermekem részére, magyarul, németül és bármely* európai nyelven. Az állam nyelvét megtanulni nem föltétlenül szükséges, csak akkor, ha olyan a hivatásom, amely azt megköveteli. A cseh-szlovák irodalom még egész uj, talán nincs is. Van cseh irodalom, önálló és eredeti íróik kevesen vannak. Világhírű egy sincs. Inkább recipiáló természetű ez az irodalom. Van szlovák irodalom is, vannak nemzeti költőik, tudományos irodalmuk azonban sekélyes, az még csak ki fog alakulni. Ez az objektiv megállapítás, ha a kérdést elfogulatlan vizsgáljuk, amint például meg kell állapítanunk azt, hogy az orosz irodalom óriási lángelméket tud felmutatni és a lengyel, ukrán irodalom (a te nagyobb politikai elnyomás ellenére is, amelyben orosz fajtestvéreik részéről éltek) utat tört magának a világirodalom tágas mezejére. A komáromi cseh-szlovák iskola uj tipusu, mert cseh és szlovák nyelven, amely lényeges eltéréseket mutat, fog működni. Cseh-szlovák nyelv eddig csak a hivatalos stilus terén kezdett kialakulni, hogy az iskola ezt mily sikerrel fogja tovább fejleszteni, azt a jövő mutatja meg. Léi lelni a iasiieSei. Az 1920 augusztus 3-án kelt 471. számú kormányrendelet szerint a mezőgazdasági birtokok vagy birtokrészek bérbeadói, ha a bérlet 1918 január 2 előtt legalább 3 évi időtartamra lett megkötve a szerződésszerű bérösszeget, mely a hasonló kvalitású, fajtájú és fekvésű birtokok átlagos tiszta jövedelméhez képest aránytalanul alacsony az 1920. bérleti esztendőre és a szerződésben foglalt további bérleti eszfendőkre, az ezen átlagnak megfelelően felemelhetik, de viszont kötelesek is arra, hogy ugyanily körülmények között leszállítsák a bérleti összeget, hogy ha az szokatlanul magas. Az a fél ki a bérleti összegnek ezt a szabályozását igényli, négy hét alatt a rendelet életbeléptétől kezdődőleg (mely a rendelet kihirdetése után 14 nap múlva következik be) köteles a másik felet ajánlott vagy elismervény ellenében átadandó levélben arról értesíteni, hogy mily bérösszeg emelésre vagy leszállításra tart igényt, mert különben megszűnik az igénye. Ha ezen közlésre 14 napon belül a másik fél választ nem ad, akkor a hallgatás beleegyezésnek tekintetik, ha erre a felhívásban a másik fél kifejezetten figyelmeztetve volt. Ha nem létesült a két fél között megegyezés, akkor a rendelet életbeléptétől számított két hónap alatt a rendezésre igényt tartó fél igényének bírósági elismerését kérheti azon járásbíróságnál, melynek körzetében a kérdéses birtok vagy annak nagyobb része van. A döntés egy döntőbíróság hatáskörébe tartozik, mely áll egy bíróból s két a felek által választott elnökből. Az a bérlő, kinek a bérösszeg több mint 50 százalékkal emeltetik fel, azon időponttól kezdve, mikor a döntőbíróság döntése jogerőre emelkedik, számított 14 napon belül a szerződést az 1921. bérleti év vegére felmondhatja. Ha önkényesen beleegyezik a felemelésbe, akkor a felmondási joga csak ennek előzetes fenntartása mellett érvényesíthető. Ez a rendelet nem érvényes az 1919 október hó 30-án kelt 593. számú törvény értelmében meghosszabbított bérletekre. _________________________________i_______ Gábor Andor: Czt izenem ... A magyarság szomorú korszakaiban remegő szívvel és meleg szeretettel nézett mindig ama hazafiak felé, akik meggyőződésük áldozataiként a külföldre menekülni voltak kénytelenek. Hálás szeretettel melengetjük emlékezetünkben Rákóczi Ferencz és Kossuth Lajos emigrátióját, ahonnan égő honfiúi bánatukat küldték haza az őket visszaváró magyaroknak. Az emigratió e hagyományos szerepét akarják játszani manapság azok is, kik Bécsben az úgynevezett Rodostó kávéházban és Prágában sírják el keservüket, nem a haza sorsa, hanem a maguk gyászos szerepe felett. Nem honfiúi bánat szól hangjukból, nem a vágyódás e sokat szenvedett föld után sir ki szavukból, hanem üzeneteikben a tajtékozó düh és gyűlölet hangján beszélnek azokról, kiket saját legádázabb ellenségeiknek képzelnek, de akik rájuk nem is hederitenek, róluk tudomást sem vesznek. Mi nem tartjuk őket emigránsoknak, csak szökevényeknek, kiket bűnös lelkiismeretük üldözött ki az országból s kiket ez a bűnös lelkiismeret még mindig nem tudott önbeismerésre, megbánásra szorítani. A modern nagyváros felületes érzelmei, anyagiasán önző gondolatvilága az eszménye annak a társaságnak, amely lelkiismeretlenül megcsinálta az 1918. évi októberi komédiát, amelyet arcátlan nagyképűséggel forradalomnak nevezlek és amely 1919. évi márciusában, esküjét, fogadalmát magához lerántva a sárba, ahol eddig életük folyt, elárulták a gyanútlan polgárságot. Gábor Andor most politikai röpiratot terjeszt, melynek 160 oldalán nincs öt sornyi tartalom, de tele van képtelen szójátékokkal, nyakatekert szellemröppentyükkel, amelyek undort keltenek még a jóakarafu olvasóban is. Ha az emigráns igazát ilyen erőszakos stilusban irt csipkedéssel akarja bizonyítani, akkor biztos, hogy nincsen igaza. Csehszlovákia magyarajku lakói, akik nem ismerik az „emigránsok“ dicső tetteit, szomorúan fogják olvasni, Gábor Andor üzeneteit: Hát idáig sülyedhetett a magyar izlés, ezzé vált a magyar erkölcs? De mi, akik ismerjük e „gyász magyarok“ forradalmi tetteit, akik tudjuk, hogy Gábor Andor maga is mily sok sebet vágott a ma* gyár irodalom, a magyar géniusz vergődő tes-Női kalapok átalakítását, festését velour és filc anyagból, továbbá mindennemű férfi- és fiukalapok tisztítását, legújabb divat szerint jutányos árak mellett vállalja « »SHS Czibor Géza kalapos m. KOMÁROM, Jókai Mór-utca 2. szám.
