Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-08-28 / 63. szám

2. o da!. Kooi&romi L-apoif* 15)20. augusztus 28 beígért 5 (öt!!!) kg. árpából legfeljebb a zöld asztal mellett lehet elképzelni a seríéshizialásí. Ha az országos gabona központ képtelen az ellátást biztosítani, tessék nyugodtan csak a városokra bizni ennek a munkának elvégzését addig, mig igaza nem lesz a pozsonyi szocialis­ták szónokának abban, hogyha „változás nem lesz, a munkásság önsegélyezéshez fog folya­modni. Nem szűnünk meg hangot adni a város minden egyes lakosának egyhangú kívánságá­ról és bizton bízunk abban, hogy a városi hatóság, s a közélelmezési hivatal kéréseire a kormány megengedi, .hogy a közvetlen gabona­bevásárlás akár belföldön, akár külföldön enge­délyeztessék. Úgy értesültünk, hogy a városi közélel­mezési hivatal már is lépéseket tett eselleges külföldi gabona beszerezhetése érdekében, és ha erre nagy remény a nehézkesen kezelt kül­kereskedelem forgalmi intézkedések miatt nem is lehet, utolsó mentőszálnak ezt is felfogjuk használni. Tudomásunk van arról, hogy a városi tanács a gabonaellátás ügyében Pozsony város kérelméhez hasonlóan felterjesztést intéz a kor­mányhoz és annak kedvező elintézésében re­mélhetjük csak, hogy lakosságunkat az idei gazdasági évben jóvátehetetlen károk ne érjék, hogy az egyetlené, amit követelhet: a betevő falatja a jövő termésig biztosítva legyen. Tanévnyitáshoz. A közoktatásügyi minisztérium rendelete megjelent és megérkezett a sziovenszkói iskolák igázgatóságaihoz : Az 1920/21. iskolai évet szep­tember elsején meg kell nyitni. Az iskolaigaz­gatók jó hivatalnokok, a helyi viszonyokkal ugyan nem nagyon ismerősek, mert azelőtt ki Csehországban, ki egyebütt szolgált, de rende­sen a mostani működésűktől nagyon távol eső. vidéken. Mindegy, azért jó hivatalnokok lehetnek, akiket politikai érdemeikért jutalmaztak díszes állásukkal. Ezek az iskolavezetők a kormány rendeletét pontosan teljesíteni is fogják. Már valamennyi iskola kiadia a behatásokra vonat­kozó hirdetményt, a behatásokat a múlt tanév végén részben le is bonyolították, a tanévet te­hát a miniszteri rendelet értelmében szeptember 1-én Szlovenszkó minden intézetében megnyitják. A magyar társadalom, amelynek a Veni Sancte mindig ünnepe volt, most elborult lé­lekkel néz az uj tanév elébe. A magyar'iskola­ügyet súlyos sérelmek érték a múlt tanév fo­lyamán. A magyarság évszázados intézményeit elvették, átalakították, vagy működését megbé­nították. A magyar gyerekek nagyrésze az uj viszonyok miatt kénytelen volt tanulmányait abbahagyni. Azok az iskolák, amelyek a ma­gyarság számára átalakított formában fenmarad­­tak, hivatásuknak nem feleltek meg. A múlt tanévben hangosak voltak a ma­gyar szülők kétségbeesett panaszaitól lapunk hasábjai. Majd erről, majd arról a sérelemről számoltunk be és követeltünk orvoslást. Cikkeink­ben a józan objektivitás vezérelt, mely a ma­gyarság érdekeit s az általános kulíurszenipon­­tokat tartotta szem előtt. Mi történt a kormáiiyhaíóság részéről megnyugtatásunkra, sérelmeink orvoslására? Kaptunk ígéreteket és maradt minden a régiben. Nem történt semmi intézkedés arra, hogy régi iskoláinkat visszakapjuk, hogy. az elbocsátott tanerőket reaktiválják, hogy valamennyi magyar gyereknek tanulmányai folytatását lehetővé te­gyék. Sőt az az iskolapolitika, melyet antide­mokratikus, kulturaellenes szelleme miatt per­­horreskálunk, a szünidőben sem szünetelt és újabb súlyos csapásokat mért a magyar iskola­ügyre. Munkácstól Pozsonyig a magyar társada­lom lelke keserűséggel telt meg, mert isko­láinkat elvették. A magyar lapok sérelmekről írnak nap-nap után. A magyarság felekezeti és osztálykülönbség nélkül érzi és tiltakozik a sovkhszta iskolapolitika ellen. Azok a politikai pártok, melyekben a magyarság tekintélyes tömegei képviselve vannak, újból és újból kö­vetelik nemzetiségi jogaink tiszteletben tartását, főleg az iskolaügy terén ~ : Hat háborús tanév után a hetedik eszten­dőnek iJyen körülmények között indul a tanuló ifjúság. Ez nem vezethet jóra. Ez a politika meg­egyezik az elnyomásnak azzal a rendszerével, melyet az imperialista Németország a pózeni lengyel tartományban inaugurált és amely nem nevelt a német államnak hasznos polgárokat, hanem a germán népet meggyülölő s Katío­­witzokban a gyülölség fegyverével fizető ellen­séget. Szeptember elsejétől pár nap választ el bennünket. Ha az iskolapolitika irányítóiban egy kis jóakarat és egy kis politikai bölcsesség van, úgy ezalatt a rövid idő alatt is kiadhatnak oly rendelkezést, mely a magyarságnak legalább elemi jogait biztosítja, a kedélyeket megnyug­tatja s a kuliura ügyének szolgálatot tesz. Ezek a szempontok a sovinizmus helyett kell, hogy irányítsák egy modern, demokratikus állam kor­mányzatát. I postamesterek slraimas anyagi helyzete. (Jajszó a postahivatalokból. — Fehér rabszol­gák. — Segíteni kell helyzetükön.) A Komárom- és Esztergom vármegyei postamesterek igen elkeseredett hangú értekez­letet tartottak f. hó 15-én Érsekújvárod. A köz javára végzett hosszas, becsületes munkában megőszült férfiak és nők gyűltek össze, hogy tarthatatlan helyzetük javítása érde­kében megbeszélést folytassanak. Helyzetük annyira sanyarú, hogy annak ecsetelésére sza­vakat találni lehetetlen; az már olyan termé­szetes, hogy bútordarabjaikat adogatják el azért, hogy életüket tengethessék. A hosszú 15—25 éves szolgálati év után, amely időt szorgalmas és lelkiismeretes munkában töltöttek el, java­dalmazásuk jóval kevesebb, mint az újonnan alkalmazott gyakornokoké, kik szakismerettel egyáltalán nem rendelkeznek, de még a levél­­hordók is jobban vannak díjazva. Ha a felettes hatóságok nem veszik figyelembe az óriási mérvű drágaságot s a fizetéseket nem rendezik, rövid időn belül Csszeroppan az egész posta­­mesteri kar. A végtelen keserűség és kétségbeesés hangja tör elő egyik-másik jelenlévőből, mikor kijelentette, hogy bármely pillanatban szívesen hagyná ott állasát, ha korára való tekintettel számíthatná arra, hogy kap más alkalmazást. A demokrácia állandó hangoztatása idején örök szégyen az, hogy 20—30 éves önzetlen mun­kában eltöltött munka után az emberek ily kijelentésekre legyenek kényszerülve. Ezideig néma szenvedéssel tűrték e hasz­nos munkások nyomorúságukat. Tűrték pedig azért, mert szép szóbeli ígéretekkel kecsegtették őket; mivel azonban az Ígéretekkel sem a gyomrot elnémítani, sem pedig a gyermekeket ruházni nem lehet, felemelik könyörgő szavukat s azonnali segítséget kérnek, azonban nem újabb ígéretet. Az értekezlet elhatározta, hogy a posta­vezérigazgatósághoz és a teljhatalmú minisz­terhez deputaciót fog küldeni, hogy a posta­mesterek helyzetének sürgős javítását kérje. Mi hisszük, hogy nem éri újabb ke­serves csalódás e derék munkásokat, kérelmük nem lesz eredménytelen. A közönség joggal elvárhatja, hogy azon magas terhekből, melye­ket a postakincstár a postatarifák felemelésével az ő vállaira rak, gondoskodni is fog a kö­zönséget szolgáló tisztviselők tisztességes meg­élhetéséről. Miy magyar Anita. Újabb sérelem. — A komáromi és nyitrai magyar színészet. — Hogyan is fest az az internacionalizmus ? — Kikkel szidatják a túlsó oldalt! — A Bécsi Magyar és más egyéb nem ma­gyar? — A komáromi szezon meghosszabbítása. Úgy látszik, azok,'akik a magyarság sor­sát intézik itt, a megkötözött magyarsággal mind merészebb és merészebb produkciót akar­nak végeztetni. Be nem vallott, sőt a deputációjr, felleb­bezések, újságcikkek nyomása, alatt egyenesen letagadott, de következetesen megvalósítani ter­vezett elv, hogy erről a- fö!dr/My jki kell irtani az- utolsó’ • emberig,. Ha lehet . egyesek . ki­utasításával, a magyar tisztviselők elbocsáj- ! tásával, csehek mesterséges betelepítésé vél, akar­ják ezt végrehajtani. így fest az egyenlő mérték, a megértés politikája valóságban. A magyar városok szándékolt sanyarga­tása, kiéheztetése ördögi tervét már a szocia­lista munkásvezérek is észrevették, akik bele­verték a magyar munkásság fejébe az édes anyját, a hazáját, a faját, a hitét megtagadó nemzetköziséget és keblükre ölelték a cseh munkástestvért és a szocialista magyar mun­kásság nem veszi észre, hogy csak egy vak eszköz a csehek kezében a magyarság letörésére, A nemzetközi magyar munkásság nern veszi észre, hogy a csehek a legnagyobb sovinisz­ták, akik gyűlölnek és el akarnak tiporni min­denkit, aki nem cseh és egész vonalon csehe­­sitenek. Annyirs túlteng a nemzeti önérzet a cseheknél, hogy mig a legszélsőségesebb bol­sevista irányzat felé hajló cseh szocialisták is, akik különben büszkén vallják magukat nem­zetközieknek, valósággal megcsontosodott so­­vénck. Minden tettük ellenkezik hangoztatott jelszavaikkal. Taktikai okokból (a tuisóoldal ellen való célzattal) ideig-óráig, arnig szüksé­gét látják, a magyar szocialistákkal ölelkeznek cseh szocialisták, de ép úgy gyűlölnek mindent, ami nem cseh, különösen ami magyar, mint a legnagyobb nacionalista. Amikor a magyar szocialistákra nem lesz szükségük, éppen olyan ellenségeik lesznek, mert még mindig magya­rul beszélnek. A cél az : a magyar munkássággal meg­­gyülöltetni a túlsó oldalt, az ezeréves édes anyát. Erre szolgálnak a túlsó oldalt befeketítő hirekeí terjesztő fizetett egyének és a Prágai Szemle, a Bécsi Magyar Újság és egypár pozsonyi magyarul megjelent lap. Ugyan ezt a célt szolgálják az itt élő zsidósággal va!ó kacérkodások. Közismert tény, hogy a világ leganüszemítább nemzete a cseh, amely nemcsak frázisokban, beszédekben, ha­nem teltekben antiszemita, a kereskedelem, ipar, pénzügy teréről teljesen kiszorítja a zsidóságot. A pozsonyi magyar sziniszezont megnyirbálták amint csak lehetett, most pedig a vidéki magyar nészet kapott egy mély sebet. Ki mondották, hogy Nyitrán és Eperjesen nem szabad ma­gyarul játszani. Mind a két hely nagyon jó állomása a magyar színészetnek, mert az ott élő magyarság kétszeresen érzi nyelvének, kul­túrájának a fontosságát. Szegény magyar színészet! Hát a meg­szokott állomásaidról is száműzve vagy. A magyar színészettől megfosztott városok magyarsága azonban nem fogja ezt összetett kezekkel nézni és minden eszközt megragad, hogy a régi jogait visszakapja. A Komáromban működő Polgár színtár­sulata a jövő héten már Nyitrára akart menni és a komáromi szezont vasárnap akarták be­fejezni. Ez az u'jabb rendelkezés azonban föl­forgatta az egész tervet. Így valószinüleg a komáromi szezont megfogják hosszabbítani. A Mm fiwtt Musts. Irta: Banai Tóth Pál. 2 III. Komárom és környékének geológiai kifejlődése Komárom az u. n. Kisalföld, vagyis, ami majdnem ugyanazt jelenti, a Csallóközi sziget délkeleti szélén fekszik. Bent van még a Csalló­közben, tehát talajviszonyai is ugyanazok, mint Csallóköz egyéb részeié, meri a Cs. mindenütt teljesen egyöntetű képződményeket mutat. A Kisalfö'd termékeny talaját legfőképen a Duna folyam hordta le a különféle középeurópai hegy­ségekből, (Alpok, Óriás, Érchegység, Fekete­erdő, Kárpátok, stb) ahonnan ő maga és mellékfolyói erednek. Szerepet játszottak még a rétegek képzésében a Morva és a Vág folyók. A Duna völgye tisztára allaviális képződmény, vagy áradmány; azóta jött léire, mióta az ember figyelemmel kisérheti Földünk kérgének válto­zásait. A Vág völgye pedig tulnyomólag diiu­­viális képződmény, tehát történelemelőtti, jég­korszakbeli hordalék. De mivel a Vág völgye Érsekújvárnál végződik és mivel a Duna és mellékágai az egész Kisalföldet mindenütt össze­vissza ágaztak, maga a főág is hol itt, hol oft volt, hiszen még 1805-ban is azt írják, hogy az Érsekújvárt Duna alkalmas nagyobb hajók vontatására, tehát ez volt a főág, természetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom