Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-07-21 / 52. szám

1íí20 juLus 2<

2. o dal.

Maguk a bizottsági tagok sietnek visszautasítani a bizottsági tagságot.

Eddig a keresztény szocialista párt és az egyesült zsidópárt kinevezett bizottsági tagjai utasították vissza a kinevezést.

A keresztény szociális párt jelölése alapján kinevezett városi bizottsági tagok a következő nyilatkozat és tiltakozás benyújtása niellett mondottak le megbízatásukról:

Komárom thjf. város polgármesteréhez

Komárom.

Alulírottak, akiket Komárom város és vármegye zsupáu-Kormánybiztosa 75931920. szám alatt Komárom város törvényhatósági bizottságába tagokká nevezett ki, a kinevezettek összehívandó gyűlésén leendő előterjesztés és a zsupán-kormánybiztos úrral közlés céljából bejelentjük a következőket:

1. Politikai tekintetben mindenben azonosítjuk magunkat azokkal a nyilatkozatokkal, amiket prágai nemzetgyűlésen a békeszerződés által a cseh-szlovák köztársaság keretébe utalt magyarság nevében Kőrmendy Ekés Lajos előterjesztett.

2. Komárom város törvényhatósági bizottságának összeáilitásánál a lakosság által leendő megválasztásnak újból való mellőzését és a bizottsági tagoknak a demokratikus állam jellegével össze nem férő kinevezését, az e várost másfél év század óta megillető, s a demokratikus állam egyik fő követelményeként is jelentkező, önkormányzati joggal, úgyszintén a város gazdasági érdekeivel összeegyezteíhetőnek nem tartjuk.

A város ügyeit jogszerűen és közmegnyugvással a törvényhatósági bizottságban csak oly egyének intézhetik, kiket ezzel maga a város állandó összlakossága bízott meg, s akik e megbízatásból folyó anyagi és erkölcsi felelősség teljes súlyát átérezni képesek.

Annál sérelmesebb az említett rendelkezés, mert Cseh és Morvaországban, valamint Sziléziában már régen törvényesen megválasztott képviselő testületek működnek és igy a köztársaság állal az entente hatalmakkal kötött szerződésben biztosított egyenlő elbánás ez irányban is csorbát szenved, s az itteni magyar lakosság e jogának gyakorlásától másfél év óta jelenleg is megvan fosztva.

3. A városi törvényhatósági bizottság megalakításánál az országos politikai pártok kereteinek alapul vételét, s ennek folyamányaként a város összlakossága egyetemes érdekeinek pártatlan szolgálatára hivatott testületbe a pártszempontoknak, s következésképen a pártharcoknak bevitelét a város érdekei szempontjából károsnak és elítélendőnek jelentjük ki.

Ez az eljárás a törvényhatósági bizottság tagjai között az országos politikai küzdelmekből folyólag felmerülő ellentétek felszínen tartásával a kívánatos együtt működésre bénitólag hatna.

4. A városi törvényhatósági bizottság öszszeáliitásánál a nemzetgyűlési választás, eredményének alapul vétele, s e címen a szinmagyar lakosságú Komárom varos törvényhatósági bizoi. agába 11 szlovák és cseh anyanyelvű egyénneit kinevezése nem egyéb, mint a váios állandó összlakosságát megillető önkormányzati jognak, s az ügyviteli szabályok által megkövetelt magyar tárgyalási nyelvnek törvényellenes félretétele.

Áll ez annyival inkább, mert a nemzetgyűlési választások alkalmával Komárom szinmagyar lakosságú városban a cseh-sziovák pártokra esett szavazatokat az itt állomásozó nagyszámú cseh-szlovák anyanyelvű tényleges katonaság ezrei adták le, minek következtében az e városban leadott szavazatok aránya az itteni állandó összlakosság poiitikai pártok szerinti tagozódásának meg nem felel.

A szociáldemokrata párti magyar bizottsági tagokkal kölcsönös jóakarattal még megtudnék találni az eredményes munkához szükséges békés együttműködés feltételeit, különösen sérelmesnek tartjuk azonban a város szinmagyar lakosságára, hogy az átmeneteiileg itt tartózkodó tényleges katonaság szavazatai alapján a bizottsági tagok egyharmada cseh és szlovák anyanyelvű, ez érdekek szolgálatára lekötött állású, a városban rövid idő óta tartózkodó, a város helyzetét, a lakosság érdekeit nem ismerő, nyelvét nem értő, nagyobb részt a kormánytól függő, s annak szolgálatában álló egyének sorából neveztetett ki, akikkel a közvetlen tárgyalás lehetősége sem forog fennt.

Mindezeknek folyományaként, minthogy j az igy kinevezett tagokból álló testületet Komárom város ügyeinek intézésére hivatottnak és képesnek, az összlakosság bizalmát élvező törvényes hatóságnak nem tekintjük, annak működéséért a felelősséget nem vállaljuk, hogy magunktól az ellenkező álláspontnak még a látszatát is távol tartsuk, ezennel bejelentjük, hogy törvényhatósági bizottsági tagokká való kinevezésünket el nem fogadjuk, s tiltakozunk az ekként megalakított bizottság működése és főként oly határozatai ellen, melyek a magyarságnak nemzeti kisebbségi jogait sértik, vagy amelyek a vá'os újabb megterhelésével, avagy törzsvagyonának elidegenítésével, vagy állaga megváltoztatásával járnak.

Komárom, 1920. évi július hó 19 napján.

Tisztelettel: Tuba János, dr. Bardócz József, Klug Lajos, Lenhardt Mihály, Kenessey Béta, Kocsis Lajos, Juhász József, Tóth Géza.

Az egyesült zsidópárt részéről kinevezett Székely Antal szövetkezeti igazgató az alábbi levélben mondott le:

Méltóságos Kormánybiztos Gr!

Komárom város törvényhatósági bizottságába történt kinevezésemről az alanti indokoknál fogva ezennel lemondok.

A törvényhatósági bizottságba mint az egyesük zsidópárt tagja lettem kinevezve. Bár Komárom városának választói közül több, mint hatszázan adták le szavazatukat az egyesült zsidópárt listájára, mint szervezett párt ez városunkban nem létezett, s a pártnak sem szervező bizottsága, sem elnöksége, vagy bármely néven nevezhető vezetősége városunkban nem volt, s igy senkisem érezhelte magát jogosítva arra, hogy a párt nevében a törvényhatósági bizottsági tagságra való kinevezésre Méltóságodnak előterjesztést tehessen. Az előterjesztésnek tehát illetéktelen helyről kellett eszközölve lennie, s igy az egyesült zsidópárt képviseletében, vagy megbízásából történtnek nem tekinthető.

Komárom városának zsidósága minden időben hű osztályosa volt a magyarság sorsának. Bár az rilóbbi idők eseményei, illetve politikai mozgalmai a magyar politikai pártok magatartása lehetetlenné tette azt, hogy a zsidóság ezen pártokhoz csatlakozzék, s úgyszólván kényszeritette a zsidóságot, illetve annak egy részét a politikai külön pártállásra, ez mégsem jelenti azt, hogy a zsidóság feladta volna a magyar nemzet testéhez való tartozandóságáí, s ma a megpróbáltatások nehéz napjaiban ép oly tánloriiiiatatianul ragaszkodunk magyarságunkhoz, mint az elmúlt időben, midőn a békés fejlődés áldásait élvezhettük. Az anyanyelv, a közös kultúra, a történeti inul1, mind oly szorossá fűzték a magyar zsidóság és a magyar nemzet közötti köteléket, hogy azt még az oly jelenségek sem képesek tágítani, melyek az utóbbi időkben felmerültek. Ép ez okból, most midőn törvényhatósági bizottságba kineveztetlek és városunk ügyeinek intézésébe befolyást nyertek oly egyének, a kineveztetést még akkor sem fogadhatnám el, ha illetékes helyről lettem volna arra ajánlva.

Maga a kinevezés nem egyéb hatalmi ténynél, s igy az erőszak, mely szivünkbe nyilaió sebet üt városunk önkormányzatán. Már az első kinevezés is felháborította a kedélyeket, pedig az iparkodott a közmegnyugvásra is tekintettel lenni. Méltóságod jelen fénye, tekintet nélkül hogy törvényen, vagy törvényben gyökerező rer.deietenj alapul-e, mely figyelemre sem méltatja városunk érdekeit és a közmegnyugvást. Érthető «ellát, hogy az ily módon elővezényelt törvényhatósági bizottság munkájáért a felelősséget osztani nem óhajtom.

Elhatározásomat nyíltan, szókimondóan indokoltam Méltóságodnak. Ezen őszinteségre kötelezve éreztem magamat. azon bizalomnál fogva, mely a kinevezés tényében rejlik. Azon reményben, hogy Méltóságod többre becsüli az őszinte nviltlelktiséget a hizelgés fülbemászó hazugságainál, vagyok Méltóságod alázatos szolgája: Székely Antal.

Bfkomároad Lapoü*

M 1 1 * egy ebédlő cbiIEladoMS

Megtekinthető Hádor-n. 49. *z. a.

Rendelet a statáriumról!

Minthogy Slovensko egyes vidékein ismétlődnek olyan esetek, amelyek az idei termést veszélyeztetik és államellenes agitáció jellegével bírnak, a közrend és az összes lakossá.} élet- és vagyonbiztonsága érdekében a jelen rendelet kihirdetése napjától egészen a visszavonásig érvényes rögtömtélő bíróság (statárium) kihirdetését rendelem el és pedig:

1. Komárom-rnegye és Győr, valamint Esztergom-m. hozzácsatolt részeinek egész területére és Komárom városára 2. Lévai kerületre Léva városával; 3. ipolvsági kerületre;

4. Nógrádmegye egész területére; 5. feledi kerületre: 6. tornaaljai kerületre.; 7. Abauj-tornamegye egész területére és 8. Zemplénmegyére, valamint Ungmegyének hozzácsatolt részeire.

Ennek alapján a rögtönifélő biróság áltat halállal fognak bűntettein! a következő büntettek : liiilienség, lázadás, gyilkosság, szándékos emberölés, a közegészség ellen elkövetett és halált okozott bűntény, rablás, gyújtogatás, árvizet okozó bűntény, vasutakon, távírdákon, távbeszélőkön és hajókon a közrend elten elkövetett bűncselekmények. Az összes itt felsorolt bűncselekményekre vonatkozólag az esküdtszék! eljárás beszüníettelik és az 1—4. alatt megjelölt területre nézve rögiönitélő bíróságul a trencséni törvényszék, az 5—8 alatt megjelölt területre nézve pedig a lőcsei törvényszék jelöltetik ki Ugyanezen területeken megtiltom az összes nyilvános összejöveteleket, utcai csoportosulásokat és polgári személyeknek a fegyverviselést A zsupánokat utasítom, hogy a magánházak, vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvános helyiségek záróráját a helyi szükséglet szerint állapítsák meg. • Ezen záróra után az utcán csakis felnőtt személyek tartózkodhatnak, akik magukat kellőképen igazolni tudják.

Aki ezen rendelkezések ellen vét, a .politikai hatóság által három havi fogházzal és 5000 korona pénzbüntetéssel büntetendő.

Utasítom egyúttal az összes biróságoka*, valamint a közigazgatási és katonai hivatalokat, hogy ezen rendeleiemeí azonnal hajtsák végre. A lakósságot pedig felhívom, hogy békésen viselkedjék, munkája, különösen földmunkája után járjon, az aratás rendes végrehajtásáról, nemkülönben a termés behozataláról és biztosításáról lehetőleg legjobb m gondoskodjék és a hatóságok parancsait mindenkor kövesse, megjegyezvén, hogy a közrend akármilyen megbontása katonai erővel kímélet nélkül el fog nyomatni.

Bratislava, 1920. évi julius hó 16-án.

Dr. Dérer Iván s. k.

a Slovensko korm. megbízott teljhatalmú miniszter.

Meghozza-e a statárium elrendelése az óhajtott eredményt cs hogy az aratási és beíakarodási munkálatok zavartalan lefolyását biztositja-e ez: a jövő fogja megmutatni.

Reméljük és bíznunk kell népünk józan belátásában, hogy úgy a saját, mint a köznek érdekében tartózkodni fog minden reniíenciátó! és minden belső zavar támasztásától.

Feltűnő a rendeletben, hogy bár a jelzett jelenségek, legalább a lapok híradása szerint, Szlovenskó más területein is mutatkoztak és kezdtek már-már itt-ott fenyegető jelleget is ölteni, igy pld. Nyitramegyében; mégis a statárium csakis a határszéli magyar vidékekre rendelteiéit el ?

HÍREK.

— Berírand ezredes a kullurpalotáhan. Bertrand ezredes városparancsnok hétfőn délután látogatást tett a kultúrpalotában. A vendéget a gyűjtemények őrei élén dr. Alapi Gyula muzeum és könyvtárigazgató fogadta és üdvözölte, azután az egyes tárak megtekintésére indultak. A régiségtár őskori gyűjteményében Karle Sándor őr, a római közép- es újkori termekben dr. Alapi igazgató adták meg a szükséges föiviiágositásokat. Megtekintette a régi és modern képtárat, a nyilvános olvasótermei, a hangversenytermet, majd Boítay Kálmán természetrajzi osztályőr, nagyszerű madár gyűjteményét. Végül az Egyesület tartalmas könyvtárában dr. Baranyay József őr kalauzolta az ezredest, akit a modern telszerelés igen meglepett, úgyszintén a köuyvíár hatalmas tömege. Az illusztris látogató a másfél óráig tartó látogatás után a tegnagyobb efi's-