Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-15 / 93. szám
2. óid*]. „Komáromi Lapok“ 1920. december 15 torzatu nagyságák, akiknek nincs kenyérkeresőjük, nincs foglalkozásuk, akik napszámba nem melleinek, akik csak máról holnapra tengődnek diáktartással, kézi munkával, fo'tozással, sioppolással slb. A jótékonyság vezetőinek házankéníi gyűjtések alkalmával a gyüjtőiv kiterítése előtt azt kellene pír meleg szóval kinyomozni, hogy az illető jótékonysági adóalanynak van-e jövedelemforrása, biztos megélhetése ? Hány olyan úri házaspár, özvegy vagy idősebb hajadon lehet most, akiknek nyugdijuk, segítségük a „túlsó félen“ szorult elértéktelenedett, pénzben vagy tönkre ment minden számításuk itadikölcsönbe fektetett kis vagyonuk pusztulásával. Ha ilyen helyekre akadnak a házanként gyűjtök, akkor ne a gyűjtőivel vegyék elő, hanem jegyzék naplójukat, ismét égi példányképünk szívóra hivatkozva: „jobb adni, mint venni!“ Hát még ahhoz mit szóljak, mikor azokat a boldogabb időkben jobb körülményekhez szokott elszegényedett müveiteket arra kényszerítik, hogy nevüket írják a gyüjtőivre No már kérem ez a megalázó büntetésnek a netovábbja. Az a pár korona adomány űrt hagy az illető zsebében, könyet csal szemébe, sóhajt fakaszt szivéből és a szégyen pir égeti vét télén arcát. Kérem ezen soraimnak szives figyelemre méltatását, Üdvözítőnk ezen soraival végezvén felszólalásomat: „Valamit cselekes2tek eggye! az én kicsinyeim (szegényeim) közül, mintha én velem magammal cselekednétek azt.“ B K. Baidli Mii David Iliin«. Gosztonyi Nándor, a kitűnő előadó, ezen kis irodalmi essaz jében oly sikerült és találó összefoglalást nyuj ott, mely csak azoknak sikerül, akik a tárgy és annak irodalma feltétlen ismeretével rendelkeznek és a?t kritikával tudják felhasználni. A választékos irodalmi formába öltöztetett előadást lelkesen és érdeme szerint megtapsolták. Utána az ünnepelt költő verseiből olvasott fel néhány szatírát, A ledőlt diófához cimü ismert allegói iáját és a Komáromi nagy föld - ! indulásról Írott kis éposza helyi vonatkozásait. Utánna ismét az ifjú Rauscher ült a zongorához és Lavoita szerelme (1786) gyönyörű melodrámáját játszotta igen nagy íratással, végül Hadik óbester nótáját (1780 körül), mint a korhoz illő zeneszámokat, A fiatal és tehetj séges zongorista nagy sikert aratott játékával. Végezetül dr. Alapi főlitkár néhá' y sikerült í ódát olvasott fel, melyet a főgimnáziám három | tanulója irt a Baróti emlékünnepre, amelyek lelkes hangja és magyar érzése, egyiknél pedig ügyes verstechnikája méltánylást érdemelnek. A közönség a versek szerzőit lelkesen megtapsolta. A szép irodalmi ünnep a közönségből általános tetszést váltott ki és ez arra indítja a ; Jókai Egyesületet, hogy a jövőben ezekkel élénkítse a szabadoktatási előadásokat. Slióa-Sbampoon hajmosó levelekben Területi változások bizonyságai. Ma mindenki csak jól akar élni, mintha minden közszükségleti cikk csak úgy magától teremne; ellenben dolgozni minél kevesebben akarnak. A falu népe nem mondta ugyan ki a sztrájkot, de mindenfelé észrevehető ez a csendes sztrájk, amely nem engedi a föld termő erejének megfelelő kihasználását és a termények rendszeres továbbítását. S ebben a nincstelenségben többet kívánunk, mint máskor, bárha jól tudjuk, hogy a lehetetlenséggel harcolni lehetetlenség. A helyzetnek meg nem értéséből támadó bérharcok csak a drágaságot növelik és megakadályozzák a gazdasági viszonyok javulását. Nem furcsa-e például az, hogy amikor bőviben volt a hús, megelégedtünk ' azzal, hogy hetenként háromszor került aszta- i lunkra huseledel, mig ma, amikor kevesebb I van s ami van, az is méregdrága, naponként | legalább hátoms-or akarunk húsfélét enni? i Vagy: nem akkor kezdett e divattá válni a bő ! női ruha, a magasszárá cipő, amikor épen a i szövetből és bőrből volt a legkevesebb? Mind a viszonyok meg nem értésének következménye, ! amiből a drágaság fejlődött. Ha hallgatunk arra | a bölcs intelemre: mérsékeljük igényeinket, ma í gazdasági tekintetben sokkal’ jobban állanánk ; s közelebb volnánk a teljes konszolidác óhaz. Hogy tehát a világnak megbomlott egyensúlya helyreálljon, hogy a gazdasági élet föllendüljön, bölcs mérsékletességre s a viszonyok alakosabb tanulmányozására van szükség. Segítsék a hatalmasok a gyengéket, az összem| beriség pedig karöltve dolgozzék a viszonyok | megjavításán, mert, ha ez nem történik meg, j még nagyobb összeomlás fenyeget bennünket í s a teljes rend megteremtésére kevésnek bizo- i nyúl egy emberöltő. — Halálának századik évfordulója. — A Jókai Egyesület kegyeletes ünneppel áldozott a j.eles klasszikái költő. Baróti Szabó Dávid emlékezetének, aki ezelőtt száz évvel hunyta le Virten ölök álomra szemeit. A magyar költészet egyik úttörője volt, aki a magyar nyelv fejlesztésén is derekasan dolgozott. Élete utolsó húsz évét itt élte át Komárommegyében és irodalmunk egyik jelentős alakjává lett. Müveinek egy része Komáromban jelent meg, ahol 1773—1777 közt tanárkodoít az itteni gimnáziumban. A szép ünnepséget, melyen a helyi főgimnázium Czuczor Önképző köre is résztvett, Végh Géza prólogusa nyitotta meg, melynek lendületes és szép kö tői nyelvezete szépen átgondolt és átérzett előadásban hangzott el Ruzicska J. részéről, aki figyelemreméltó munkát végzett és szép hatást ért el. A költemény szerzőjét lelkesen kitapsolta az ifjúság. Dr. Alapi Gyula, a Jókai Egyesület főtitkára ült ezután az előadó asztalhoz és Baróti Szabó Dávid életét ismertette, a jezsuita rendbe való belépésétől fogva, bosszú kiképzését az akkori tudomány ágaiba, tanárkodását, költői és irói működését és munkáit, melyek javarésze Kassán látót napvilágot, a Kassai irói körrel, Kazinczyval és korának íróival való viszonyát, majd a virti nyugalom éveit, csendes és derűit öregségét vázolva a kort, amelyben élt és életét befejezte. A tömör és kerekded előadásért lelkes tapsok köszöntötték az előadót. Nagy sikert aratott Rauscher László, aki először Czinka Panna nótáját (1735) játszotta, majd az eredeti Rákóczi nótát, amely alakjában a XVIII. század folyamán élt a nép ajkán Az eredeti felfogásban való játék általános tetszésre talált a közönségnél. Gosztonyi Nándor főgimn. tanár, a Jókai Egyesület titkára, előadásában Baróti Szabó költői működésének méltatását nyújtotta. Avatott tollal rajzóba meg a XVIII. utolsó évtizedeinek irodalmi életét és a klasszikái iskola íróinak küzdelmét, az iskola kiváló egyéniségeit és fejlődését Berzsenyi és Kazinczyig. Meghatározta Baróti Szabó helyét irodalmunkban, mely nemes törekvéseiért a pálmát nyújtja neki. a legkisebb eredményei a világháborúnak és azért általánosságban véve a dolgot, nem is föüünőek. Elvégre ahhoz már hozzászokótt hosszú • évezredeken át az embiriság, hogy a győző a legyőződnek birtokát egészben, vagy részben elvegye s 'gy minden valamirevaló háború ufán meg kell korrigálni a térképet. A most lezajlott világháború azonban már jelzője miatt is több eredménnyel dicsekedhetik, mint holmi területváltozással. Világhistóriai szempontból vesszük bírálat alá a kérdést s nem az egyes nemzetek szempontját illetően. Ha nem is változott meg a világ térképe, ha a területi változások csak Közép- és Keleteurópát illetik is, mégis az egész világra óriási kihatása volt a háborúnak, már csak kereskedelmi szempontból is. A világkereskedelem színpadjáról letűnt egy hatalmas tényező: Németország, amelynek elmaradása észrevehető. Németországnak, a volt monarchiából alakúit államoknak, a balkáni országoknak ma még semmiféle részvételük nincs sem a világpolitikában, sem a világkereskedelemben, mert gazdasági viszonyaik ezt nem engedik meg. Már pedtg addig egyetlen állam sem lehet politikai tényező, amig gazdasági élete pang, amig nem képes belekapcsolódni a kereskedelmi életbe. Addig az illető államok kegyelemkenyéren tengődnek, addig kunyorálniok kell, hogy a betevő falatot megszerezzék maguknak A világpolitikát és világkereskedelmet irányító és föntartó államokat érzékenyen érinti ugyan a sok kis áll*mnak kikapcsolódása és passzivitása, de azért sem a kereskedelmi élet nem pang, sem világpolitikát irányitó hatásuk el nem marad. A ma még kegyelemkenyéren tengődő államoknak első feladata tehát: megerősödni gazdaságilag, hogy politikai téren is elfoglalhassák az őket megillető pozíciót s ha politikai tényezőkké emelkedtek, akkor már gazdasági életük is biztosítva van. A munka és tőke harca is rettenetesen kiélesedett a hatása alatt. Dacára, hogy a termelés minden tárén óriási csökkenést mutat, a munka emberei sokkal több igényt támasztanak ellátásuk tekintetében, mint annakelőtte, amikor a termelés rendjében fönnakadás nem volt. A nap nap mellett megújuló bérharcok ennek a Imim ééé a iiiialsiai. A Komáromi Kerületi Munkásbizlositó Pénztár ugy tagjainak, mint a város egész közönségének különbö/ő betegségek nemeiről szakelőadó orvosok előadásává ismeretterjesztő sorozatos előadásokat fog tartani Célja ezen előadásoknak az, hogy minden polgára a társadalomnak kilegyen oktatva a betegségek elleni védekezésről. E hasznos, mindenkit egyformán érintő díjmentes előadásokra felhívjuk a közönség figyelmét, ugyanekkor közreadjuk a Munkásbiztositó Pénztár idevonatkozó hirdetményét : Komáromi Kerületi Munkásbizlositó Pénztár. 6144/1920 mbp. sz. HIRDETMÉNY. A Komáromi Kerületi Munkásbizlositó Pénztár igazgatósága a rnunkásbiztositás ügyeit nemcsak oly módon kívánja szolgálni, hogy a megbetegedett tagok és azok családtagjait orvosi és egyéb kezeléssel látíatj i el, hanem az a fő törekvése, hogy lehetőleg minden vonalon a megbetegedéseknek elejét vegye, keletkezésüket megakadályozza. Ezt a feladatát az orvosokkal egyetemben oly módon tudja jobban megvalósítani, ha gondoskodik olyan egészségügyi előadásokról, amelynek keletében az érdekeltek kellő felvilágosítást nyernek arról, hogy miképen lehet és kell védekezni minden fajta fertőző betegségek ellen. Wi UUtLiJ 1 L/Ci ilUlIdp'.UI kezdődően két hetenként sorozatos előadásokat szándékozik tartani a közegészség köréből. Az első előadás 1920 december hó 19-én, vasárnap este 7 órakor kezdődik a Kullurpalota nagytermében, előadója dr. Weisz Samu pénztári főorvos, tárgya: „Tuberkulózis és az ellene való védekezés“ szemléltető képekkel. Tekintve azt a fontos célt, melyet szolgálni kíván az igazgatóság az ilyen egészségügyi előadások tartásával, elhatározta, hogy azt teljesen díjmentesen teszi. A következő előadások megtartásának idejéről és tárgyáról esetről esetre értesítjük a vá- . ros közönségét. Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (Iz gttilöll káVébdZZai SZetóS.) M Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját műhe- Hlyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit. hu háti tnüwr fánrinr bünyiiirnrflflrniinrnliflii tfnnrárnm
