Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-08 / 91. szám
rriO. december 8 2. „Komáromi Lapok" ahonnan a mozgató idegek kiindulnak. Az agyszövclek teljesen bomlásnak indultak. A betegnek hallucinációi vannak, majd pedig tunya érzéketlenségben és öntudatlan állapotban fekszik. Paralizis progressziva. A szervezet anyagcseréje teljesen rossz. A tápláló anyagok egyes helyeken túlságos mértékben felhalmozódnak, máshova el sem jutnak. Az eloszlás nem egyenletes, nem megfelelő. Páciensünk cukorbetegségben szenved. A vesék nem működnek. A mérges anyagokat nem választják ki, az egész test meg van mérgezve. Az erek széthordják a mérget mindenfelé. A tüdő, amely a friss, éltető levegő szívja fel, zihálva, hörögve kapkod a levegő után A baktériumok milliói fogyasztják, pusztítják a szabad ievegőre szomjas lüdőt, Van egy rettenetes, gyógyitlntatlan betegség, amellyel szemben tehetetlen minden orvosi tudomány. Előfordul, hogy azok a szövetek, amelyeknek, feladata, hogy az alattuk levő nemesebb szerveket a külső világ káros hatásaitól megvédjék, hirtelen elkezdenek burjánozni és a védelmükre szoruló szerveket elpusztítják, összeroncsolják. Az orvosi tudomány szerint ennek a betegségnek neve rák, a társadalom orvosai ezt a bajt militarizmusnak hívják. A haldokló beteg ágya körül fejcsóválva állanak az orvosok és a kuruzslók. Bognár Cecil. Miért fizetünk állami adót? Ezelőtt pár évvel abban a hitben éltünk, hogy az állami adót nein csak a katonaság fentartására az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésére és az állami intézmények dologi szükségleteinek fedezésére kell fizetnünk, hanem viszonzásul az adófizető polgárok személy és vagyonbiztonságának érdekében is. Az utóbbi években az állami adófizetésnek a személy és vagyonbiztonságra vonatkozó viszontszolgálata iilusoriussá lett. Alig van olyan nap, hogy ne hallanánk, vagy ne olvasnánk itt és amott nagyobb szabású betöréses rablásokról, sőt fényes nappal megtörtént gyilkosságokról, mely gonosztettnek lettesei nyom nélkül eltűnnek és a hatósági, vagy csendőrségi nyomozás eredménytelen marad. Egy olyan kisebb faluból, mint Kamocsa, mulíkorjában egy éjjel három helyen történt betöréses rablásról tettek jelentést; múlt héten Csóka Gábor hentesnél történt betörés, két feltisztitől^ hízott disznót raboljak el egy nagy nagyleknőt löpörtyüvel és 3 vindely zsírral. Pár nappal később Lukács Dávid első szobájába törtek be és elraboltak több ezer korona értékű alsó és felső ruhát, agyi huzatokat, ágyíeritőket, stb. A nagyobb szabású rablások tettesei rablóit tárgyaikat egyesek állítása szerint kocsival vitték Érsekújvár felé, védő fegyver hiányában senki sem bátorkodott ezen kocsik után menni. Egy helyen megtörtént az, hogy a gazda istállójában volt állatjait megtekinteni, akkor, midőn 4 betörő álkulcsokkal kamrájába akart bemenni. A gazda kutyájának ugatására vasvillával kijött az istállóból és bátor fellépésére a betörők az álkulcsok hátrahagyásával elmenekültek. Ha önvédelemre nemcsak a betörőknek, hanem az adó fizető polgároknak is szabadna fegyvert tartani, akkor bizonyára ritkábban fordulnának elő az ilyen szégyenletes esetek. A törvényt ismerni nem akarók és a hatósági, vagy csendőrségi megtorlástól nem főtök garázdálkodása már annyira ment, hogy még fényes nappal, a déli ólakban sem bátorságos utón egyedül menni. Múlt héten történt, hogy középiskolát végzett leányom Komáromban volt, beteg kis testvére meglátogatására. A Gutái vonatról déli 12—12 óra között jött haza Kamocsára gyalog. Mikor az útnak középén egy befagyott éren jött át, az ott csúszkáló 14—15 éves suhancok kórusban kiabálták felé: „büdös zsidó, büdös zsidó". Alikor ő bátran visszaszólt, hegy „tik vagytok a zsidók cn nem“ akkor harcokat kapkodlak és feléje dobálva még nagyobb dühve! kiabálták, hogy lurzsoü, burzsoá. Mikor a hantzápor körzetéből szerencsésen kiszabadult, akkor meg egy cigányasszony állta útját cs követelte, hogy emeljen kártyát, mikor ezt megtagadta, akkor azt követelte, hogy adja oda kezében levő csomagot Csak néhány darab sütemény átadása után tudta lerázni magáról ezen cigányasszonyt, 'Valószínűleg ugyanez a cigányasszony lehetett az, aki pár nappal előbb a kamccsai postamesternőt is feltartóztatta útjában, aki csak dulakodás után tudott szabadulni kellemetlen utiláisnőjétől. B. K. I iiiistfeiiiÉii iiitiii. A békeszerződés ratifikálásával Csonkamagyarország parlamentje a viszonyok kényszerítő h itása alatt magára nézve érvényeseknek ismeri el a győztes hatalmak által teremtett tényeket. A magyar törvényhozás ezeréves hatalmas archívumába bekerül a trianoni akta, az a politikai egység, melyet a természet kijelölte határok közöd az Árpádok politikai éleslátása megteremtett és a magyarság államalkotó ereje annyi balszerencse között íeniartott, megbomlott A területi integritással együtt veszendőbe ment a gazdasági integritás is. A modern nemzetgazdaságtan az államok elé mint elérendő ideált a zárt gazdasági területet, a gazdasági önkielégítést, az anarchiát tűzte ki. Az az ország, amely gazdasági tekintetben nem tudja megközelíteni ezt az ideált, amely a legfontosabb gazdasági produktumokat saját erejéből nem tudja előállítani, hanem idegen országokból kénytelen behozatni, az hamarosan a gazdasági függés viszonyába ke-ül, ami politikai önállóságának állandó veszélyeztetésével jár. Az az egységes gudasági terület, melyet a francia Rechts Európában páratlannak, egyedül diónak mondott, a politikai részekre való osztással megbomlott és most az a helyzet keletkezett, hogy egy zárt, önálló gazdasági terület helyébe kisebb egységek léptek, amelyek önállóan megáliani nem tudna*, inig azelőtt az egyes természeti vidékek produk unai tökéletesen kiegészítették egymást. A hegyvidékek erdői fát, legelőt szénát, bányái szenet, vasai, sót szállítottak az alföldekre, onnan viszont acélos búzával megrakott vonatok gördültek fel az elrejtett völgyzugokba. Két esztendővel ezelőtt történt ennek a gazdasági egységnek megbontása Gazdasági autarchia helyett gazdasági anarchia lépett fel és tette elviselhetetlenné az emberek túlnyomó többségének az életét. Az újjáépítést a háború rongyossága után az is megnehezítette, hogy a hermeíikus gazdasági elzárkózás, a szuronysövényből álló határok rendszere megakadályozta, hogy egyik vidék a másiknak segítségére menjen. Amerikai búzát kellett szállítani Szlovenszkó falvaiba, holott a magyar gabonaraktárak itt vannak a közelben és Magyarországon meg nem tudnak építkezni, fűteni a faanyag hiánya miatt. Az elzárt határok rendszerével Középeurópát talpraállítani és Európát megmenteni nem lehet. Ez a rendszer a legnagyobb erőszaktevés a természeten, mert azt tépi szét, ami szorosan egybekapcsolódik. Itt Középsurópában az egyes országok között olyan szoros nexus van, hogy az egyik ország pusztulása, romlása szükségképen kihat a szomszédokra is. A megzavart gazdasági egyensúly helyzetét vissza kell állítani és ebből a célból minél előbb létre kell hozni a kapcsolatokat főleg gazdasági téren. A ratifikálás után megindulhat a forgalom, az árucsere. Azok a vasútvonalak, melyek a magyar határig vezettek s eddig mint fájó idegek zsibongtak, most már egybekapcsolódhatnak déli folytatásukkal. Ha az egységes gazdasági területet a Kárpátok övében meg is bontották, nem szűnt meg a gazdasági egymásrautaltság szükségessége. A béke a hatalmi viszonyokon alapul s a hatalom jogán rendelkezik a népek sorsával. A magyar népre art a keserű sorsot tóttá, hogy népei egységében megbontva igyekezzék a változó:! viszonyokhoz alkalmazkodni. Nép és nemzet kél különböző fogalom. Nagy népeknek sem sikerült mindenütt a nemzeti egységet életrehozni. A háború előtti Németország csak elég erős hatalom volt, mégsem tudta a birodalma szomszédságában élő németség nagy tömegeit magához kapcsolni, még, kevésbbé a távol ,bbi diaspórák, az erdélyi, dobrudzsii, oroszországi németek politikai, társadalmi cs kultúrába fejlődésén k irányár megszabni. Volk über Nation, mondta már Goethe és igaza volt. Mégis a németség története azt mutatja, hogy bár a kilométerek százai választották el a német te epeket az anyaországtól, bár idegen szláv, magyar és román népáradat tengeréből éltek századokon ót elszigetelve, mégis megőrizték népi karakterüket. A németséget a kurtára egysége tartotta egybe. Ezt a tanulságot a népi egységében megbontott magyarságra alkalmazva megállapíthatjuk, hogy politikai és gazdasági területeket a hatalom szavával, szerződésekkel és fegyverrel széldarabolhat lak, egy eleven organizmus végtagjait lenyesegetheuK, leszaggathatnak élő liusdarabokat is az egy vérke ringésí ütötte szervezet tesiéből, de a n -pi összetartozás érzetét meg nem seinmisi'hetik Volk über Nition. Bármilyen impérium alá került tehát a magyarság, vezethetik politikai életét Bukarestből, Prágából, Becsből vagy Belgrádiról: m 'gyárin arad mert népi egységgé forrasztotta a magyar kultúra ereje. A magyar könyv, a magyar regény, a magyar vers, a magyar kép, a magyar muzsika, a magyar tudomány: ez az a kulturális integritás, amelyet szerződésekkel nem lehet darabokra szabdalni, nem lehet idegen kultúrákhoz ragasztani. A könyvek lapjaiból árad ez, a dalok melódiájából lángol, együtt tartés egységesít minden által, amiben a magyar gondolat, magyar érzés, magyar öilet alkotja az ő remekét. A magyarság különböző országokba tagolódon, inas és más politikai és társadalmi struktúrájú organizációknak lesz a részese. Fejlődése bizonyos idő elteltével ezen tényezők szerint más és más irányban alakul Egyik országban talán jobb helyzetben lesz, min; a másikban, több joga és több szabadsága nemzetiségi életének kifejlesztésére. Minden magyar embernek azonban egy kötelessége lesz, ragaszkodni a magyar kultúrához. Nem jelent ez agresszív politikái, nem jelent illojaíitást, ez csat a szerződésekben is biztosított legfőbb jogos önvédelmi eszköze. R igaszkodjunk a magyar kultúrához, maradjunk egyek kultúránkban, akkor egyek maradtunk magyarságunkban is. Rémület, Fekszem az ágyban. Most ébredtem fel. A S'zürke hajnal betekint az ablakon és elriasztja az álmokat. Én azonban még nem akarok megválni tőlük, belefutom arcomat vánkosomba és marasztalom az álomképeket. Ne hagyjatok még el, maradjatok még drága álmok ! Egyszerre hirtelen szivem vadul kezd kalapálni. Majd pedig eiáli szivem verése. Ügy érzem, mintha egy hideg, kemény, kegyetlen kéz megmarkolta volna és kivette volna mellemből. Nincsen szivem. Helyén mérhetetlen, nagy, fájó üresség. Nagy, nyomasztó rémület nehezedik rám. ügy érzem, mintha nem csak álmaimból áb-Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. {t fittllQa Ajánlja elsőrendű íehénbőrből és boxbőrből saját műhe** - e | 4 r «if; p 9 o • ^ y » r _ Ä lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
