Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-01 / 89. szám
évfolyam. 89. szám. Szerda; 1920. desemhsi» I. LÁPOK KOMÁROMMEGVEl KÖZLÖNY ‘5 ' Í^íííptési ár boiyfeeii Csrfc-fcslevák Pitéi,hon : Fjr<W évre 56 K, félé»rc £8 K, »egyedévre 14 K. EJ&fíietési ér vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 60 K, félévre 36 K, negyedévié 15 Egyes szám ára; 60 fillér. K. felé fordul tekintetünk és könnyektől fátyolos szemünk, mikor emlékiratukat olvassuk. Éhben a gyönyörű Írásban megtaláljuk fajunk közös kapcsolatát, a ma •gyársághoz való törhet ien ragaszkodás elemi érzését, amelyet ott még nem sikerült elhomályosítani g'em a nemzetim ziség jelszavaival, sem a kommunizmus vérvörös álmaival. A nagyszerű irat odakiáltja a világnak, hogy .Erdély szabad földjén nincs helye a zsarnokságnak és ha item az a terv, hogy ezeréves szép hazánk ezen része a világbéke örök mégbőlygalója és egy soha el nem hamvadó tűzfészek legyen, akkor az igazság szent nevében határozzanak Erdély sorsa felelt sürgősen . . .« Micsoda szép szavak, melyekből a szabadság iránti vágy sugárzanak ki oly -fényességgel, hogy azt hitünk szerint semmiféle diplomáciai hazugságnak eiho* uftáfyositam nem lehet. Az erdélyi magyar munkások emberek akarnak lenni és szabad magyarok, nem akarják törni a bojár szuronyok koriáttán hatalmát és áz oláh bocskor kegyetlen rágásait, a kizsákmányolást cs a román kényszermunkát, amelyet a magyar világban sohasem ismertek Hogy erre minden okuk megvan, azt kinyilvánítják ezekben a sorokban: „Mi, Erdély dolgozó népe magyarok voltunk a mudban ás azok leszünk a jövőben is.« Minden részvétünk, mely balsorsunkban is' felfakad irántunk sziveinkben az övéké, az elnyomott és eltiport magyar testvéreinké, az erdélyi magyar munkásoké és általában az erdélyi magyarságé. Lesz még majd idő, amikor a határzárak megszűnnek és az érintkezés a testvéreinkkel lehetővé- válik. Testvéri ölelkezésünkben könnyeink össze fognak folyni a Királyhágón túli véreinkével és elmondjuk egy-, másnak átélt szenvedéseinket, amelyek keménnyé edzettek lelkeinket. Ma még csak a rokonszenv nyilvánítása az, amit nyújthatunk, ezt‘senki el nem tilthatja nekünk. Rokonszenvünk, leikeink testvéri érzései, mindennapi ^imádságunk szád feléjük Erdély bércei felé naponta, melyekkel balsorsuk osztályosainak tekintjük magunkat, akik fájdalmukat, könnyeiket megosztjuk, bánatukat megértjük és telkeinkben olvasunk. Ezt diktálja nekünk a magyar becsület. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYOLA dr. Szerkesztő: OáRANYAY JÓZSEF íir. ■ ■ttáSyw [iiBiiiiiíiíi'iwrrii Nem akarunk polémiába bocsátkozni a Munkistappal, mely most nagyszerű felfedezésre jutott: arra t. i., hogy a.Komáromi Lapok burzsoá lap. Tehát a Komáromi Lapok csak a tőke szolgálatában áll. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt az örömöt es gyönyörűséget a Munkáslap nemzetköziségének megszerezhessük. Mi negyvennegyedik ‘ éve Komárom polgárságának a lapja vagyunk, mely ennek egyetemes érdekeit szolgálja és mivel mi polgárságon mindig a lakosságot értjük, ebben pedig benne van a munkásosztály is, a Komáromi Lapok a Munkáslap utólagos jóváhagyása reményében ennek érdekeit is szolgálni fogja ezentúl is, amint eddig szolgálta. Különösen hangzik, de érdemes rajía gondolkozni, vájjon a Munkáslap szolgálja-e hi. vebhen a munkásosztály érdekeit, vagy a hurz'soá lapnak minősíteti.újság. Akár tetszik, akár nem a Munkásiapnak mi ezentúl is a magunk utján haladunk, sein jobbra, sem balra nem tekintünk, csak előre nézünk, arra az ütni, mely a haladás felé vi/-z. Mi nem igérheiünk a munkásosztálynak aranyhegyeket, egyszerűen azért, mert ezen Ígéretünket íiern tudnék beváltani. Mi nem kecsegtethetjük azzal, hogy a forradalmasított proletáiiátús más államot és más társadalmat fog teremteni, meri íudjuk azf, hogy ez ma még csak a tömegek álmodasa. Mi nem tudunk szajkó módra be'anulí /Marx teóriákat automata módra a belénk dobott huszfiliéres ellenében ledarálni, mert ezt komolynak nem tartjuk. Ha a munkásság egy részét, ha annak nagyobb részét is ezek a jelszavak igézték meg, biztosra vesszük, hogy a kijózanodás ideje el fog következni. Úgy mint Ausztriában, Német-' országban, Franciaországban és más államokban, ahol a harmadik internacionáléra már nem'1 esküsznek a szociálisták. Mi a tulajdon elvének iörhetlen ,hívei vagyunk, ezt mindenki tudja rólunk és minden dolgozó osztály! feltétlen megbecsülünk. Mivel pedig a munkásosztályon kívül más társadalmi osztályok is a dolgozók rendjébe tartóznak, a munkát kisajátítani nem engedhetjük. Abban nekünk is,'akik nem vagyunk sem Lenin, sem Kun Béla hivei, részünk van. A kommunizmust ezért semmi szín alatt hallgatásunkkal sem támogatjuk. mert magunk mögött érezzük azok hatalmas táborát, akik ebben velünk vannak egy véleményen. A Komáromi Lapok azt az álláspontot képviseli, hogy közterheket a polgárságra csakis a polgárság minden rétegének képviselete van jogosítva kiróni. Minden más működés forradalmi vagy diktatúra. Ha feliát akaratunk é3 megkérdezésünk nélkül rendelkeznek vagyonúnkkal és kereselünkkel, akkor ez sem nem alkotmányos, sem nem törvényes, szabadságjogainkba ütközik és megcsufolása a demokráciának, amelynek’ alapelve az egyenlőség gondolata. Egyenlőség a törvény előtt, egyenlőség a szabadságjogokban. Ezek megcáfolhatatlan tények. ■ Kár a szóért és a papirosért, mert a vij SzerfcesztSség és kiadóhivatal: íiáiler-n, 20* hová úgy a lap szellemi részéi illető fcüzjfepiáíjyék, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak'a U*CkÜítJéfidPi. Kéziratokat nem atlünk vissza. IfogjetaMk minden szerdán és szsmtetsn. lágnézeíek ezen áthidalhat lan szakadékét kiegyenlíteni amúgy sem lehet. Mi nem osztályoknak, hanem az egész társadalomnak írunk. Szubvenciót sem a burzscátől, sem a kormánytól nem kapunk, ezekről laptársunk javára lemondunk. v iiiiii iaiis üiáiilii A jótékony és emberbaráti egyesületek közös akciója. A nyomor megszüntetése intézményes eszközökkel. Népjóléti városi központ létesül. Megemlékeztünk Nagy Jenő rendőrfőkapitány társadalmi akciójáról, mely szombaton délután testet.is öltött, és megalakult a ,városi népjóléti tanács Komáromban. A főkapitány meghívása folytán Kovács Lajos dr. Pozsony város népjóiéli tanácsosa Komáromba érkezett, itt ^mértékadó körökkel folytatóit tárgyalások után a város szociális intézményeit tekintette meg a főkapitány kisé! relében.. Meglátogatta a nyomorúság tanyáit is, a tömeglakásokat és a cigány negyedet, ahol, i tálén át ugyan mindig ínség szokott lenni, de { az idén a rendesnél is nagyobb. A város polgármestere értekezletre hívta össze a jótékony egyletek vezeiőif, az orvosokat, és a szocialista .párt vezetőségét is. Ezen dr. Kovács tartott nagyérdekü előadást, előzetesed pedig Nagy Jenő főkapitány foglalta össze az akció eddigi eredményeit és bizonyos működési programmot is terjesztett elő, amelynek az a lényegé, hogy a jótékonyságba bizonyos rendszeri kell bevinni és meg kell alkotni a pontos nyilvántartást a társadalmi segélyezésekről. Dr. Kovács Lajos előadása kiterjedt a részletekre is és^ az egész népjóléti kérdés anyagát felölelte, amelyet nagy tudással és ap- 1 parátussal tétt nyilvánvalóvá az előadó tanácsos. A jelenlevők egyértelműen a népjólét tanács megalakítása melleit foglaltak állást. Dr Szíj] Ferenc polgármester, dr. Fäidessy József nemzetgyűlési képviselő, dr. Alapi Qyuia, a Jókai Egyesület főtitkára egyaránt ennek szükséges - voltát fejtegették, Ä vitába egyetlen disszonáns hang gyanánt Dénes Emilnek, a szocialista párt titkárának felszólalása vegyült, aki a jótékony egyesületek működését és a társadalom eddigi magatartását élesen bírálta. Ezt Kiss Eridréné, a jótékony Nőegylet elnöke kemény és határozott visszautasításban részesítette, felsorolva a Nőegylet munkáját a társadalom terén és felemlítve tavalyi akcióját az internált szocialista munkások érdekében, akikért mindent elkövetett, hogy kiszabadulja- és helyzetük a hosszú internálás alatt elviselhető legyen. A népjóléti tanács megalakulván, annak intéző bizottságába' Nagy Jenő főkapitány, dr, Alapi Gyula, Árendás József, ár. Fölclessy József, Fried Miksa, Kiss Endréné, dr. Weisz Samu megválasztattak. Ebbe a bizottságba Dénes Emilt, a szocialista párt titkárát is beválasztottak, aki azonban a megválasztást elfő- • gadni hajlandó nem volt. A tanácskozó testület ezen csodálkozott, gi Steiner Koraél és lársa Komárom M- íg| . - ; fj < - t ' V ' ” p cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (Az iávsilánsl SZÍfflÖg#.) ** — Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrbőí saját műbelyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit. Wz 279 il Éi i|I Ilii
