Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-27 / 88. szám
Ár. Omul. Lapuk ft 28. jfavM&üe- 125LAz ifjúságért, yilygakció az ifjuság nevelése érdekéken. — áfttfetöiek Komáromban. — Megtekintették az Ifjúsági egyesntdeket. Ernest Sartorius, a keresztény ifjúsági egyesületek vifágszövélségéuek főtitkára (Gént) üsíilörlökön délelőtt Komáromba érkezett Pozsonyból L. G. Hayez. H. C Barden amerikai missziósok kíséretében. Az itteni helyőrség Y. M. C. A. szervezete részéről A. N. Nyclterley csatlakozott hozzájuk. A főtitkár és kísérői a kultúrpalotában ültek össze dr. Szijj Ferenc polgármester elnöklete alatt és a tanácskozáson resztvettek Vargha Sándor, Csekes Béla (Dunaradvány) Vágó Ede lelkészek, dr. Alapi Gyula és IváiU'y Gáza, dr. Bsranyay József a helyi ifjúsági egyesületek képviseletében. Sartorius főtitkár ismertette a világszövetség céljait, amely karakterek képzésére törekedik, hogy acélozva áliják meg a helyüket az étet küzdelmes utain. Délután az YMCA. működését tekintette meg, este pedig a református ifjúsági egyesületben tartott előadást. A kaiholikus legényegyletben ezt nem sikerült magi irtania, mert az egyesület be van zárva és a tagok nem látogathatják. A helyi ifjúsági egyesületek be fognak lépni a világszövelségbe, melynek lesz egy magyar titkársága, ez intézi a magyar ifjúsági szervezetek ügyét. Ennek középpontja Genfben lesz. A magyar ifjúsági egyesületek a genfi középponthoz kiváltnak csatlakozni. A magyarországi szervezetek Hollandiához tartoznak. Az uj haszonbér rendelet. (Folyt, és végét) 15. §. Ha a bérbeadó véleménye szerint, a bérlőnek nincs joga a bérlet megújulására, vagy pedig a bérleti összegnek a leszállítása nem látszik előtte megindokoltnak, akkor 14 napon belül kifogásai’ köteles a bérlővel közölni és ha nem jön létre egyezség legkésőbb 1920 december 31-éig az illetékes járásbíróságnak köteles bejelenteni, különben elveszti a megújításra illetve a köveiéit mérséklésre vonatkozó kifogásolási jogát. Ugyanezen időpontig a bérlő is bejelentheti a kifogásait a bíróságnál <14 §) E célból a bérbeadó köteles közölni a bérlőnek a megújításra vonatkozó javaslatát a bejelentéstől számított 7 nap alatt, ha ezt elmulasztja, akkor felel a káréit, amit a bérlő ebből a mulasztásból szenvedhet. 16. §. Ha a követelt ingatlant már más bérlőnek adták bérbe, akkor ez a bérleti szerződés a 8. §. értelmében a megújítás folytán semmissé válik az 1920. évre vonatkozólag mindkét félre nézve. A bérlőnek azonban jogában áll 1920. év végéig a szerződéstől egyáltalán eláüani. 17. §. A bérlő, aki a bérletmegujitásra igényt tart (8. §), köteles a bérbeadónak, illetve az uj bérlőnek megtéríteni azokat a befektetéseket, amelyeket a hozadék emelése céljából a földbirtokra fordított. A megtérítés magasságára irányadó az a haszon, mely az elvégzett munkálatokból az uj bérlőre háramlik. Ez természetben is teljesíthető munka és vetőmagvisszatérités stb„ ha rá nézve a pénzbeli megtérítés nehézséggel járna és ha a jogosult nem igazolja, hogy ezeket a munkákat vagy dolgokat nem használhatja. Ha a felek nem tudnak megegyezni akkor a bérbeadó (uj bérlő) javaslatára a bíróság határozza meg a 6. §. szerinti eljárás utján a megtérítés magasságát és módját. 18. %. A komváay felhatalmazási nyer arra, hogy az e rencieléfben fiiegáílapifótt Mtárídőltet szükség eáetén Szlovecszkóra és Rusziaszkóra nézve meghosszabbítsa. Ez a rendelkezés a kihirdetés napján tép életbe kivéve az § 1. bekezdését. Érintetlenül maradnak az 1919 Julius 24-iki 462. sz. törvény, az 1919 évi november 18-iki 617. törvény 2. § 3. bekezdésének, valamint az állandó választmány 1920' augusztus 25 iki 494. sz. határozatának rendelkezései. 20 § A rendeletét az igazságügyminiszter hajija végre a földinivetésögyi- és pénzügyminiszterrel egyetértésben. A) táblázat. Szlovákországra és Kárpátoroszországra vonatkozólag a haszonbért fel lehet emelni ka tasztrális holdankint, azaz 1600 négyzetölenkint: i kát. tio'd ka<ugtttUi s tiszta jövedelemnél koronában Répatermelő vidéken í. 0. plhörnt termelő vidéken 11. o gabona tarmclő vidéken burgonyatermelő vidékeu takar- ; Hiány termelő, vidéke ír K K K K K , 1 10 10 8 5 3 1—3 22 21 17 13 8 3—5 30 29 21 19 13 ’ 5-8 37 36 28 26 19 8—12 46 45 36 31 24 12-16 55 52 43 36 29 16-20 64 60 48 41 32 20 84 — — — — B) táblázat. Szlovákországban és Kárpátoroszországban felemelt haszonbér már beleszámítva az uj felemelést és minden pótlékot katasztrális holdankint (1600 négyzetölenkint legfeljebb kitehet : 1 kát. hold kát, tiszta jövedelemmel ‘ répatermelő vidéken 1. o. ga- II. o. gabona | boná termelő termelő vidéken; vidéken burgonyatermelő v időkén takarmánytól-melß vidéken K K K i K K K 1 24 24 19 13 7 1-3 51 50 40 29 22 3-5 70 67 t 48 44 30 5-8 87 83 65 60 44 8-12 108 105 1 84 73 57 12-16 129 121 : íoi 84 67 16-20 149 140 : 111 95 76 20 196 — i —--• — Két katona követte cl. — Kiraboltak egy földbirtokost az izsai országúton. — A tettesek elmenekültek. Galántai Faikas Ferenc vértpusztai földbirtokos hétfőn estefelé Pyber Dénes nyugalmazott tisztviselő társaságában ment kocsin hazafelé, Vérire. Alig hagylak el a Becsali csárdát az lzsa felé vezető országúton két katona megállította kocsiját és az alatt az ürügy alatt, hogy nekik utasításuk van a kocsit átkutatni, mert engedély nélkül revolvert vásároltak Komáromban, a két úriember zsebeit is átkutatták. Mikor meggyőződést szereztek arról, hogy az utasoknál védelmi eszköz nincsen, az egyik katona revolvert szegzett Farkas mellének, a másik pedig kikapta zsebéből az előzetesen visszaadott és átvizsgált pénztárcát. Szerencsére léptek közeledtek és a földbirtokos lármái ütött, erre a katonák futásnak eredtek. Négy izsai munkás, névszerint Barát József, Jakubek Gyula, Tárnok Ferenc és Takács László tanúi ennek a jelenetnek, illetve a katonák elfutásának. Az elrabolt pénztárcában, amely rpárafevészi munka, szerencsére csak, egy darab uj százkor«>ij<is volt, amelyet nyilván ezefftöroéisuak nézhettek, néhány égy torotós es kisM*, alig ‘száz- koronát tevő magyar bankjegy vóEf ezenkívül llidigazelvány, rtevjägy és egy orvosi bizonyítvány. A tárcát valószínűleg eldobták' a tettesek, ez esetben kéri a károsult a becsületes megtalálót, hogy azt jutalom ellenében Lelkije el hozzá, Vértre. A katonák csehül beszéltek és egy lett német szót kevertek bele, mért atm örfcrfíék meg őket. Lelógó tengerész sapkát (barét) visélteft. A károsult Izsóról telefonon ftwdufe -l komám mi rendőrséghez, hogy a' tódőrségeí &! tesítse a rablásról, de ez valószínűleg effcísáft és’a rablók már ezalüU átsurrantak a Vághkíftn. A katonái rendőtség feladata a büuügyet erélyesen kinyomozni és a tetteseket kézreíttíriteni. Szomorúan nézünk a tél elébe, ha a rabiások már most elkezdődnek. „Az igazság »zent nevében határozzanak Erdély sorsa felett,41 Az erdélyi magyar munkásság umuorandimü ’a békekonferencia elnökéhez. Erdély magyar munkássága emléfdi-aíot küldött a békekonferencia elnökéhez, amelyet a Budapesten székelő entente missziókhoz, továbbá a francit, angol, amerikai és olasz rmrá* kássághoz is eljuttatlak. A memorandum indokolása tizenkét főpontban van csoportosítva, huszonöt ívre terjed és százhetvenkét szervezet irta alá. Az emlékirat bevezetője a következőképpen hangzik: Elnök Ur! A román kormány közei másfél esztendős uralmát a történelemben eddig páratlanul álló gazságokra használta fci. Pártvezéreinket letartóztatta, szervezeteinket cselekvésre képteleniíette, becsületes ügyünk harcosait börtönbe vetette. At erdélyi szervezeti munkásság karöltve a dolgozók százezreivel erre meg fogja adni a méltó választ. Mielőtt azonban az utolsó elszánt lépést megcselekedni,’ J kötelességének tartja elnök úrhoz, e nagy pör [ bírójához és általa a békekonferenciához folyamodni, még egyszer és utoljára kérve, hallgassa még az erdélyi kérdésben nemcsak a magánérdekeket hajhászó román politikusokat, hanem az elszakitásra ítélt Erdély sanyargatott I népének jajszavát is, nehogy a szervezel} munkásság legyen kénytelen saját hatáskörében megoldani a hovaíartozandóság kérdését agy és olyan fegyverekkel, amilyenek az adott helyzetben rendelkezésére állanak. Szükséges ez annál is inkább, mert minden botütés, mely véreinkre hull, egy-egy újabb felhördülését vallja ki a. munkásságnak es egy-egy újabb meggyalázás| a jognál;, az emberiségnek, amelyet tovább tétlenül nem vagyunk hajlandók tűrni. Erdély földjén nincs helye a zsarnokságnak és ha nem az a terv, hogy ezeréves szép hazánk ezen része a világbéke örök megbclygatója és egy soha el nem hamvadó tűzfészek legyen, akkor az igazság szent nevében határozzanak sürgősen Erdély sorsa felett, hallgassák meg a mi szavunkat is, mert népünknek nincs szándékában a magyar uralma! egy reakciós bojár hatalmaskodás szuronyokra támaszkodó és minden köteles hazafias mozgalmunkat vérbefojíó zsarnokságával felcserélni. Ma: gyarország minden polgárának emberhez m-étUÍ jogát elismeri. Ennek a jognak a gyakorlat» érvényesülése gazdasági, tájvédelmi és kulturális szempontból csak úgy lehetséges, ha az; államterület régi épsége megmarad. Mi, Erdély dolgozó népe magyarok voltunk a unitiban,, Olvassa cl a nevét: „ELÍD A”-pipereszappan! Rögtön megérzi az illáinak, a habnak, tisztaságnak és az üdeségnek képzetét. Tehát - - - !
