Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-11-06 / 82. szám

1920. november 6.

«Komáromi Lapok«

3. oldal.

A halálraítéltek utolsó kívánságáról megjegyzi az emlékirat, Hogy ezek többnyire a gyomor kívánságai: a halálraítéltek ételt, italt s dohánynemüt kérnek. Van aztán az elítélteknek egy szinte rendszeresen visszatérő kívánságuk, amelyet egyáltalán nem lehet teljesíteni: a legtöbbje nő után vágyakozik elrontott életének legutolsó óráiban.

Lang egyébként hive a halálbüntetésnek. Sohasem volt lelkifurdalása, amikor egy gyilkoson végrehajtotta a jogos Ítéletet. A halálbüntetések közül a leghuirtánusabbnak a kötéláltali halált tartja, azonban szakembernek s nem kontárnak kell végrehajtania a kivégzést. Lángnak az a véleménye, hogy a strangulálás nem okoz fájdalmat,' sőt kéjes, kellemes érzéseket kelt a halál jelöltjében. Hogy megismerje ezeket az érzéseket, Lang egyszer önmagán végeztetett cl segédeivel egy akasztási kísérletet a kivégzéseknél használatos kötéllel. A kötél meghúzása után légzési zavarok léptek fel, ezek azonban nyomban megszűntek; orgonaszót, énekhangokat hallott. Amikor egyszer megmentett egy öngyilkost s elvágta a kötelet, amellyel az felakasztotta magát, öntudatra ébredve ieszidta és megátkozta őt az. öngyilkosjelöit: minek vágta le, amikor már oly kellemes illúziók ébredeztek benne.

A nők mindig különös figyelemmel tüntették ki a hóhért, — mondja az emlékirat. Asszonyok és lányok lépten-nyomon megszóllitotiák; a korzó gazdag szépasszonyai forró pillantásokkal, titokban átnyújtott virágokkal és levelekkel tüntették ki. Egyébként, személy szerint már nagyrészt elfelejtette a hóhér ezeket az asszonyokat, akik imádták, mert embert ölt. Mind egyformák voltak. Nincs jó véleménnyel a nőkről.

fi teltei iiiíiisíiií Mils

Irta: Banai Tóth Púi. ~

(Folyt, és vége.)

Egyetlen okot, mely kizárólag okozta volna a városunkat ért földrengéseket, meg nem jelölhetünk, mert erre határozott támaszpontunk nincs, legfeljebb arra szorítkozhatunk, hogy a felsorolt okok közül kiselejtezzük a fent nem forgókat, a lehetségeseket pedig valószínűségűk szerint rendezzük.

• Az tiszta bizonyos, hogy Komárom és környéke nem vulkáni eredetű terület, vulkáni működés rncUékliatásaképen {■ hát nem keletkezhetik földrengés.

A tenger vizének bcszürentkedése által keletkező földrengések igen messze a kontinens belsejébe rém terjedhetnek; 'ezeknek .hatása a tenger fenekére vagy partja.ra szóin.Rozik (Liszaboni földrengés). Igaz, hogy hatalmas víztömegek a Duna és Vágdána kéifelő! is övezik Komáromot, de a víztömegek aránylag mégis kicsinyek ahhoz, hogy lesajíolódjanak a forró rétegekig. Mindamellett bizonyos valószínűség nem tagadható meg, ha elgondoljuk, hogy ezen víztömegek nyomásból eredő hálása gyakran tetemes távolságra terjed. A talajvíz felfakadása és felemelkedése bizonyítja a folyók oldalnyomását; ennél pedig tetemesebb a fenékre gyakorolt nyomásuk.

Hasonló valószínűség illeti meg azt a feltevést, hogy a Duna vagy a Vágüuna, vagy együtt mindakeltő hatalmas üreget, vagy üregeket mostak ki a mélyebben fekvő viz" állal oldható kőzetegből; ezen üreg, vagy üregek beonilása a felsőbb rétegek töréséi okozhatta és létrejöhetett a földrengés, a törés további zökkenései okozhatták a későbbi földrengéseket.

Ezzel el is jutottunk a talán iegva!ószintíbb okhoz, a rétegek töréséhez. Az alföldeken végbemenő földrengések okául tényleg leg inkább ezt tekintik a geológusok. A hely, Komárom fekvése, törés létrejöttére teljesen megfelelő. A Duna két ága és a Vág rengeteg mennyiségű anyagot hordtak le a nyugatra és északra fekvő hegységekből. Ezen anyag lassanként feltöhötte a Kis-Alföld helyén valamikor elterült mély síkságot, amely valószínűleg tó, vagy tengerfenék lehetett eredetileg. A hegyek ben az alsóbb rétegekre gyakorolt nyomás ki, sebbedett a lehordás következtében, mig a Kisalfö.dön folyton nagyobbodóit, végre felborult az egyensúly, a rétegek valahol a lehordott és feltöltött terület között törést szenvedtek. Hogy pontosan hol vonul ez a törés, azt nem tudhatjuk, mert sehol sem terjed a föld felszínéig. I Kaliforniában, amely szintén gyakori földrengé- j sek által látogatott terölet, a törés a felszínig terjed s az egész államon végigvonul 400 km. hosszúságban.

Hogy merre és meddig hjrzódik, ezt is csak találgathatjuk, de mégis valószínűnek állítható, hogy Komárom közvetlen közelében, vagy áltól délidé van. Ez utóbbi mellett bizonyítanak a tudományos kutatások, melyek szerint az 1763-i nagy földrengés centruma Moór környékén volt, ounan terjedtek a földhuilámok a főlökés irányában, amerre a legmeszszebb hatolnak a hullámok és legerőteljesebbek is, Komárom feié. Ezen feltevés alapján nevezik az 1763- i földrengést moóri földrengésnek is. A törés rétegei ezen idő óta mindig hajlandók a megmozdulásra.

Az 1763 i földrengést az egykori feljegyzések alapján részint lökéses, részint liullámzaíosnak tarthatjuk. Nagyságára nézve közepesnek mondható, bár hatása borzalmas vott ; ez azonban a hely tömeges beépítettségére és lakosság sűrűségére vezethető vissza.

Mi késő unokái a nagy földrengést átszenvedelt eiedükne-, akik ilyenben részt nem vettünk, ennek a napnak borzalmait csak képzeletünkben tudjuk átélni. Elképzelhetjük a földalatti robaj', a zúgást, mely csendes kis városunkat a nagy veszélyérzetévei eltöltőbe; halljuk a maguktól megszólaló harangok szavát; elképzelhetjük a rettentő lökések nyomán a hét torony és a lengeteg lakóház összedülését, az ezzel jáió hatalmas dörejekét, a porfelhőt, a haláíordilást, a sebesültek jajgatását, a hozzátartozóikat keresők szivettépő sírását.

A hatalmas Duna folyam óriási hullámokkal tódult a partra, veszélybe sodorván az oda í! enekiiltcket. A földhullámok nyomán felhasadt föld kénes fonóvizet, hamut, homokot ha; yt ki magából, még jobban megrendítvén a lakosságot, mely bizonyára azt hitte, hogy itt az utolsó ítélet napja.

A városunkat ért ezen katasztrófa emléke lassan az idők homályába merül. Hála Istennek már jó egy emberöhő óta nem volt bajt hozó földrengés. Az 1851-i földrengésre, mely utolsó számottevő volt, nagyon kevesen emlékezhetnek már, azok is igen örég emberek lehelnek. De adja Isten, hogy ne is érje sziilővarosunkaí soha ekkora csapás.

Ezzel be is fejeztem a komáromi földrengésekről irt eme szerény értekezésemet. Ha azon célomat, hogy a régmuilbeli ezen esemény felelevenítése és ismertetése által, hacsak egy szemernyivel is megnagyobbíthattam polgártársaim lelkében a szülőföldhöz való szere tetet és ragaszkodást, sikerült elérnem, megvagyok munkám eredményével elégedve.

A segítségül vett munkák: Gsew: Modern geológia. Orsz. Monogr. Társ.: Komáíom várns és megye monográfiája. Rakovszky I. Adalékok Pozsony történetéhez. Berget A ; A földgomb és a légkör fizikája. Katona M: üeog-. raphia a pliysica generális.

híre

u

A.

— Jánossy liűjos esperes ünneplése. Az őszinte szeretetnek és tiszteletnek lélekemelő ünnepe folyt le október 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a helybeli evang. templomban. A reformáció évfordulója alkalmából tartott ünnepi istentisztelet végeztével a komáromi í evang. egyház közönsége szereteíének és ra | gaszkodásának adott kifejezést. Jtinossy Lajos i esperes-lelkész iránt, abból az alkalomból, hogy | e napon iöltötte be lelkészkedésének húszonj ötödik évfordulóját. Az egybegyült hívek je\ lenlétében az egyház presbitériuma élén a betegsége miatt távollevő Fcjérvúry Géza főfelügyelő helyettese Vaskó István h. felügyelő üdvözölte közvetlen meleghangú szép beszédben az érdemes lelkipásztort, ki negyedszázadon át mint Krisztus igaz hü szolgája gondozta, erősítette és felvirágoztatta egyháza!, soha el nem lankadó nemes buzgalommal, állandó szeretettel. Az egyház hívei az ünnepeli espereslelkész nevére egy jótékony célt szolgáló alapítványt gyűjtött össze, mely eddig 2700 koronát tesz ki, s melynek célja megjelölését az ünnepekre bízza. A város közönsége nevében Szijj Ferenc dr. polgármester üdvözölte lelkes hangú beszédben Jánossyt, ki mint a város

törvényhatósági bizottságának közbecsülésben álló tagja, több mint két évtizeden át munkálkodott e város közönsége érdekében. Az ünnepelt lelkipászior mélyen meghatva köszöni meg híveinek s a város közönségének az évforduló alkalmából kifejezett szereletét és ragaszkodását. A jubileum alkalmából az ünneplők jókívánságaihoz mi is csatoljuk legöszintébb üdvözletünket.

— Kineuezés. Szvndi Púit, a komáromi 1 számú posta- és távírda-hivatal népszerű főnöké', posta és lávirda főfelügyelői, posta- és távírda igazgatóvá nevezték ki.

— tsküuő. Hecht Lajos nov. ?-óu tartja esküvőjét Taglicht Rózsival Pozsonyban a Szarvas Szállodában.

— l(Ö5ZÖnelnyili)ánltás. A Rokkant, gyesület vezetősége mindazoknak, akik mindszenti gyűjtésének .sikeréhez bármely utón módon hozzájárultak, ezúton fejezi ki Ughájásabb köszönetét.

A gyűjtés, összeredinénye 2487.40 K.

— üázEonyi Dilmos uisszatér Magyarországba. A legutóbbi bécsi hirek szerint Vázsonyi Vilmos állítólag visszatér Magyarországra, s visszatérését áiiitólag a magyarországi korindnyzósági körök is szívesen vennék, mert az emigránsok között Vázsomyi volt az egyetlen, ki hazája ellen hangos kirohanásokkal, Ízléstelen és valótlan támadásokkal nem dolgozott, hanem valóban az igazságos Magyarország érdekeit szolgálta. — Vázsonyi visszatéréséhez a magyarországi magyar zsidók sok reményt fűznek.

— Jegyzők gyűlése. Szombaton d úuLln tartotta'Zsolnán a városháza nagytermében a Szlovenszkói Jegyzők Szövetség« első közgyűlését Perónyi Antal elnök tele alatt. A gyűlésem kimondották:

1. Követeljük a memorandum értelmében való fi. etésrendezést, hogy anyagi gondjaink megszűrte után teljes kedvvel és erővel szolgálhassuk az államot.

2. Követeljük közjogi liolyz Ilink tételes törvénnyel va'ó olyan rendezését, hogy a köz ségi közigazgatás v; zetésében ré.-ziirtktv az első'

ég biztosiltassék.

3 Követelünk szükséges segéderőkéi,

4. Követeljük a nyugdijak olyan re á! .záséi, hogy abból a nyugdíjasok lisr lesz égé :eu m égé h -ssonek s egyúttal a régi nyugdíjasok illetményeinek fölemelését.

ö. Követeljük a szolgálati pragmatikát s a demokratikus fegyelmi törvéayt, végül

(». a magánmuukálalok után való megfelelő díjazási, valamint a kör , községi ét aljegyzők közti viszony rendezését s a kedvezményes vasúti jegy elismerését úgy magunk, mint családunk részére.

Majd vita indult meg akörül, hogy sztrájkba • dijának e a jegyzők, ha követeléseiket, záros határidő alatt nem tejesitik.

L''tevén.-lein Antal giitai főjegyző megjegyzi: Vessük el karlársas. a sztrájk gondola iái. Mi mindnyájan a munka emberei voltunk és vagyunk s bizzuk inkább az ügy meg izsgálását az elnökségre, küldjön ki kábeléből néhány tagot Pozsonyba és ha kell Prágába is, érdekeink védelmére.

Beszélt a gy ű ésen Kürthy Győző Kürth község főjegyzője is.

Végül az elnök : Indítványozom, hogy ameni yibeu a kormány november 15 ig ügyünkben érdemleges választ nem adna, további magatartásunk megbeszélése végeit hívjuk egybe a közgyűlést.

Az elnök indítványának elfogadása után a gyű cg véget érb

— dr. Kenessey Kálmán mefeorologus „A

höld élete“ cimen népszerű tudományos előadási sorozatot tart folyó évi november hó 3-án, 10-én, 17-én és 24-én szerdai napokon az ógyallai Csillagda könyvtár termében. I. előadás : A levegő élete. II. előadás: A szárazföld és vizek élete. III. előadás: A Föld belseje. ÍV. előadás: Az élet keletkezése és elterjedése a Földön. Az előadások kezdete pontosan 6 órakor. Belépődíj egy-egy előadásra 5 korona. (Egyszerre is fizethető mind a négy előadásra.)

— 2000 korona jutalmat fizetők annak, ki egy modern három szobás lakást szerez, fürdő szoba, cselédszoba és előszobával, cim a kiadóhivatalban.