Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-11-03 / 81. szám

Ignyvcaeqyedik évfsljfam. Szerda} 1920. november 3. KOMA ROMMEGYEI t eüiettti ar helyben Cstüa-sziovák éltekben : fgrta évre 50 K, félévre 28 K, negyedévre 14 K. Elefuetéíi rr vidékre postai szétküldéssel: ít-ese ovié 00 X, félévre 30 K, negyedévié Í5 K. Egyes szám áré: 60 filler. KÖZLÖNY Politikái lap. Fcfsaerkesatő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. kivárniuk giosszákat irni, amely nemrégen hangzott el a zsupán ajkairól. A zsupán ur íársada-mi együttműködésre szóiitja fel a magyar társadalmat az itt élei cse­hekkel és szlovákokkal. Szükségesnek lát­juk megvizsgálni ennek lehetőségeit és esetleges akadályait. Mindenekelőtt kijelentjük a magunk részéről, hogy mi a szlovákságot nem tekintjük ellenségeinknek, hisz ezer éven át éltünk velük testvéri viszonyban. Ez a viszony a mi részünkről ma sem válto­zott meg, mert azt, hogy a szlovákoktól lakott területeken nyilvánosan az utcákon és kávéházakban nem szabad magyarul beszélni és ezt falragaszokon is kihirdet­ték a hatóságok, csak a sovén vezetők számlájára írhatjuk. Majd idővel ezek az emberek is rájönnek arra a gondolatra, hegy mindenki beszéljen anyanyelvén, vagy amilyen nyelven szokott beszélni. Hangsúlyozzuk, hogy a szlovák nép­pel a megértés nem ütközik akadályba részünkről, más kérdés az, hogy azokkal Jebetséges-e a megértés utján haladni, akik a szlovák kérdést csinálják, akik pereaí-ot kiáltanak ma is mindenre, ami magyar. Békelürésünk és önmérsékletünk semmi esetre sem tekintendő meghunyász­­kodásnak, vagy jogfeladásnak. A megértés lehetősége tehát olt kezdődik, hogy a magyar nemzeti kisebbség jogait feltétlen tiszteletben tartsák. E nélkül a megértés útjára mi nem léphetünk, mert ez az ut el van előttünk zárva. A zsupán ur láthatja, hogyan kezel­nek .bennünket itt ebben a szín magyar városban. Ha nem látta volna, elmondjuk újra és ismét. Összes hivatalainkat nyel­vünket nem értő emberek foglalják el lassankint. Ezekhez teljesen hiába me­gyünk ügyes bajainkkal. Barátainkat, atyánkfiáit és rokonainkat kitiltják innét, akik évtizedek óta itt laktak és birtokol­tak közöttünk. Aki csak egyszer elutazott Komáromból, az tanúságot tehet arról, bogy bennünket őslakókat ellenségek gya­nánt kezelnek a vámoknál és réveknél. Ä katonaság ellenünk viselt dolgairól kö­teteket Írhatnánk, az önkényes rekvirálá­­sokról, gazdaságaink szenvedéseiről. A zsupán ur azt kívánja, hogy eze­ket mind felejtsük el tegnapról mára. A magyarság kívánságait, panaszait elné­mítja a cenzúra, egyesületeinket betiltják, a magyarság kulturális szervezkedését tehetetlenné teszik és e felett napirendre térjünk siketen és némán? Itt Komárom­ban, ahol intellektuális társadalom van, a zsupán ur az autonómiát felfüggeszti él rásHMdií ä városra politikái pir­tot, mely a polgárságot koldussá akarja tenni és azután kiirtani, olyan hallatlan közterheket zúdítván az adózók nyakába, hogy vándor, vagy koldusbotot vehetnek a kezükbe, de ezek közt szabadon választ­hatnak, ebben talán nem korlátoznak ben­nünket. íme, itt vannak az akadályok, ame­lyek ma még a megértés elé meredeznek. Ezeket kell eltávolítani. Ezeket az akadá­lyokat nem mi raktuk a megértés útjába, ezeket a tilalomfákat csak az távolíthatja el, aki odarakta. Azután ha szabad az uf, mi hátsó gondolatok nélkül nyílt hom­lokkal lépünk reá. lsilo«siiii?ifiit8iiiiiiie. Szent-Ivány képviselő akciója. A szlovenszkói magyar politika szempont­jából nagy jelentőségűnek tekinthető az a párt­­vezetőségi gyűlés, mely Pöstyénben a Royai­­szállodáben lefolyt. A gyűlést az Országos Magyar Kisgazda, Föklmives és Kisiparos Párt ideiglenes vezetősége tartotia s a gyűlésen -Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a párt: népszerű elnöke elnökölt. A gyűlésen a pártvezetőség tagjai Szlovenszko különböző vidékeiről szép számban jelenlek meg-. A nóg­rádi pártszervezetet Síilassy Béla pártelnök képviselte. A gyűlés megnyitása után Szent-Ivány József mondott beszédet. Meggyőződése szerint legfőbb ideje volna szakítani az eddigi gondol­kodással és létrehozni a szlovenszkói magyar politikában egy reális alapot. A magyarság minden tagja eddig ábrándokat szőtt, ahelyett, hogy munkát végzett volna. Ha nem akarjuk, hogy elvesszünk, ki kell fejleszteni az önvédelmet. A köztudatba kell vinnünk, hogy sem­mire sem szárnithatunk másra, mint a saját erőnkre. Mozgalmat kellene indítani és felhí­vást kiadni, hogy a szlovenszkói magyar pártok egységes munkát végezzenek. A kisgazdapártnál kell ezt a mozgalmat megindítani, mert ez a párt a mai pártviszonyok között középső helyet foglal el. Indítványozza, hogy hívja fel a párt a lobbi szlovenszkoi magyar pártot, hogy létesilsenek közös végrehajtó bizottságot, mely hivatva lesz az egységes politikai mun­kát megteremteni s külömbözö pártok között esetenként keletkező ellentéteket megszüntetni. A pártvezetőség egyhangulsg magáévá tette ezt az inditványt és az erre vonatkozó felhívást közölni fogja az összes szlovenszkói magyar lapokkal. Ezután a pártvezetőség megállapította a pártprogram végleges szövegét és szervezeti szabályait. Foglalkozott a pártvezetőség az aktuális politikai kérdésekkel s a fenforgó mélységes sérelmekkel, melyeket felirati utón hoz a nem­zetgyűlés és a köztársasági elnök elé. Az értekezlet az alábbi felhívást bocsá­totta ki: A szlovenszkoi magyar pártok egyűttmü­kőaésel Szerkesztőség és kiadóhivatal: ftátícr-u. 29,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldőnél: fc. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és swpihstan. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt vezetősége 1920. évi október hó 23-án Pöstyénben tartott értekezleten Szent­­ivány József pártelnök javaslata alapján egyhan­gúlag elhatározta, hogy legfőbb idejét látja annak, hogy a szlovenszkói és ruszinkói ma­gyar politika szakítson az eddigi gondolkozás­sal s helyezkedjék reális alapra. Legfőbb ide­jét látja annak, hogy az ábrándok szövése helyett a komoly munka vegye kezdetét és a magyarság létérdekében kifejlesszük az önvé­delmet. A párt minden erejével és a pártagi­­táció összes eszközeivel igyekezni fog a köz­­tudatba belevinni az önvédelem szükségessé­gének gondolatát s ennek érdekében szüksé­gesnek tartja az összes szlovenszkói és ru­­szinszkói magyar polgári pártok egységes munkáját. Mint a szélső keresztény és a libe­rális — radikális irányzatok között álló közép­párt feladatának tekinti, hogy az eddig szét­tagolt és külön akciókat végző magyar polgári pártok között igyekezzék megteremteni az együttműködést s ennek alaki feltételeként egy pártközi végrehajtó-bizottság létesítését szeretné megvalósítani. Ezen politikai cél érde­kében jelen határozatnak megküldése kapcsán a pártközi végrehajtó-bizottság megalakítására kéri fel testvéri szeretettel a párt szlovenszkói és ruszinszkói magyar polgári pártokat s a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban megjelenő magyar politikai lapok utján pedig a felvetett eszmének meleg és'létérdekünk által parancsolt támogatására kéri Szlovenszko és Ruszinszkó magyarságát. Pöstyén, 1920 október 23-án. Szent-Ivány József sk. elnök. Dr. Törköly Jó­zsef sk. jegyzőkönyvvezető. Kégl Elemér letartóztatása. — Másodszor is letartóztatták. — De ismét el­bocsátották. — A házkutatásnál elvitték érték­papírjait, pénzét, ruháit és kitüntetéseit. — A Komáromi Lapok megírta Kégl Elemér nagycsalomjai lakos letartóztatását. Mivel az ügyet csak elbeszélés nyomán adhattuk csak közzé, bár lényegében híven adtuk azt vissza, egyes részletei a tényállástól eltértek. Ho^y a tárgyilagos igazsághoz hívek maradjunk, amelyet kütelességszerüen szolgálni igyekszünk minden­kor, közreadjuk magának Kégi-nek elbeszélését, aki felkérésünkre leírta letartóztatása, sőt leg­újabb letartóztatása történetét is. De hadd mondja el esetét Kégl Elemér a következőkben: Szeptember 25 ikén a kővári csendőrség tartóztatott le előttem ismeretlen feljelentés alap­ján s átadott a leszenyei kát. parancsnokságnak, mely saját kocsimon Ipolynyékre küldött 2 szu­­ronyos katonával. Ott a készültségnél szalma­zsákon éjjelezve másnap reggel kocsin Ipoly­ságra vittek s onnét vasúton Besztercebányára, hova este 7*5 óra tájban érhettüuk, s az alsó állomásról az egész vasárnap esti korzózó kö­zönség képzelhető szörnyüködése mellett szuro­nyok közölt kisértek a katonai fogházba. Szept. 27 ikén, hétfő reggel a hadosztáiy­­pararcsnokság elé vittek, ahol egy tiszt minden kihallgatás nélkül kijelentette, hogy miután nem találnak a tényállásban a katonaság elleni vét­séget s mert civil vagyok, a komáromi ügyész­séghez kísérnek át. Mindamellett szerda estig a katonai fogház 9. számú szobájában voltam 7-ed magammal, nagyon derék és jól viselkedő társakkal, akik tőlük telhetőleg mind csak jóindulattal iparkod.

Next

/
Oldalképek
Tartalom