Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-23 / 78. szám
4. oldal. „ Komárom 1 Lapu í * II. A közönség figyelmeztetést : 1. ponthoz, üitevél kiállítása iránti kérvények az illetékes 1. politikai vagy rendőri hivatalhoz nyújtandók te az utazás céljának pontos megjelölésével a kérvény szabályszerű felbélyegzésével, és mint az u'azás szükségességét bizonyító pótlékok melléklendők a kérvényben a határ átlépésének, szükségességére felhozott indokot megerősítő okmányok, valuta nyilatkozatok, komárnoi pénzügyigazgatóság által kiállított certifikát, illetőségi bizonyítvány és a kérvényező pontos eime. 2. ponthoz. A beutazási engedélyek iránti kérvényekben megjelölendő a határ átlépésének célja, azon személy születésének helye, éve, hónapja és napja, il etöségének helye és állandó tartózkodásának helye, amely számára a beutazási engedély kéretik, valamint kérvényezőnek pontos eime. A beutazási engedélyek dija 20 korona, amely összeg az I. fokú politikai vagy rendőri hivatalnál a kérvény benyújtásával egyidejűleg letétbe helyezendő. 8. ponthoz Az útlevelek csakis nagyon szükséges esetekben hosszabbittalnak meg, ha a meghosszabbítás szükségessége okmányokkal indokoltatik. A meghosszabbítás iránti kérvény az útlevélben meghatározott idő lejárta előtt (> nappal nyújtandó be. A meghosszabbítás dija 20 korona, amely összeg a kérvény benyújtásával egyidojü'eg az illetékes politikai vagy rendőri hivatalnál letétbe helyezendő. 4. ponthoz. Külföldi útlevelek vízumáért 2 korona egységes dij állapittatik meg. 5. ponthoz. Komárno városának 15 km. körzetében való szoros határontuli érintkezésre szóló 1 napos igazolványok vagy a komárnoi rendőri'őkapitányi hivatal által kiállított személyi igazolvány alapján, vagy Komárommegye azon lakosai számára, akik a föntemli^ tett körzet valamely községében bírnak lakbelylyel az illetékes politikai hivatalok (szóig, liiv.) valamelyikével kiállított személyi igazolvány alapján adatnak ki. Ezen igazolványok csakis szükséges és megindokolt esetekben adatnak ki, egy ily igazolvány kiállítási dija 20 korona. Az esetben, hogy kérvényező hivatalosan megerősített bizonyítvánnyal vagyontalanságát vagy teljes szegénységét igazolja, az eredeti díjnak ö-szege 10 koronára szállítható le. 6. ponthoz. A dunai hid határára szóló beszélgetési engedélyek a beszélgetésekre meghatározott időre adatnak ki, dijuk 10 korona. 7. ponthoz. A dunai hidon egy vagy kétfogatu luxus kocsival való átkelésre szóló engedélyek csakis kivételes esetekben (nehéz betegeknél stb.) adatnak, dijuk 20 korona. 8-9. ponthoz. Heti 6-szori átkelésre följogosító A) osztályú permanens igazolványok, heti 3-szori átkelésre szóló B) osztályú permanens igazolványok, 3 hónapi időtartamra állíttatnak ki a magyar hatósággal kölcsönösen megállapított föltételek alapján. Permanens igazolványok kiállítása iránt benyújtott az illetékes okmányokkal ellátott kérvények csak azon esetben lesznek elintézve, ba rendes utón az illetékes politikai vagy rendőri hivatalok utján lesznek beadva. Az A) osztályú permanens igazolványok 40 korona diját, a B) osztályú permanens • igazolványok 30 korona diját a felek az igazolvány átvétele alkalmával kész pénzbnn kötelesek befizetni. Tisztességes fizetést és emberi ellátást követelnek. Ha követeléseiket nem teljesítik, leteszik a tollat. F. évi október hó 2 án Liptószentmiklóson tartotta rendes őszi közgyűlését a Liptómegyei Jegyzők Egyesülete, amely gyűlésen kettő kivételével minden jegyző megjelent. Már a gyűlés megkezdése előtt nagy elkeseredést lehetett észlelni a mai .tarthatatlan viszonyok miatt, ami érthető is, hiszen csaknem az Összes tisztviselőknek emelték fizetésüket, csak a jegyzőknek nem. Casra János egyesületi elnök megnyitotta a gyűlést s ecsetelte a jegyzők tarthatatlan helyzetét. Megalakították a járási és megyei bizottságokat s csatlakozásukat jelentették be az országos jegyzői szövetséghez. A jegyzők örömrepesve hallgatták megszeretett, volt egyleti elnökük, id. Szokol Gyulának szavait, majd Marschal Péter községi jegyző javasolja, hogy a jegyzők követeljék a kormánytól a jegyzői fizetések azonnali rendezését, úgy, hogy azok 1918. november 2 tői visszamenőleg legyenek kiutalva. Indokolja ezt azzal, hogy a legválságosabb napokban,-amikor mindenki szaladt a falvakból, a jegyző helyén maradt, védte az állami érdekeket s igy megérdemli, hogy fizetésük ezen időtől legyen rendezve. Továbbá előterjesztette azon javaslatát, hogy a jegyzők ügyében elsősorban a jegyzők határozzanak, illetve határozatuk exponens helyen respektáltassék, végül hogy a jegyzők exponens helyeken részesüljenek az állam részéről kellő vagyon- és életbiztoságban, hogy az állam saját költségére biztosiitassa be úgy a jegyzők életét, mint magán vagyonát s hogy a jegyzők és családtagjaik megbetegedés vagy baleset esetén részesüljenek ingyenes állami gyógykezelésben. Javasolta, hogy a jegyzők ne a községben, hanem a járás székhelyén legyenek hatósági élelmi cikkekkel ellátva, olyan mennyiségben, mint ahogyan gyári munkások vannak ellátva, mert havi fél kiló lisztből megélni nem lehet. Kivánja továbbá, hogy az állam adja meg úgy a jegyzőknek, mint családtagjaiknak a féláru vasúti kedvezményt, tehát nemcsak mérsékelt kedvezményt. Tiltakozik az önkényes áthelyezések ellen. Kivánja a magánmunkálatok elvonását s kárpótlásul a fizetésnek 100%*oS emelését. Javasolja továbbá, hogy abban az esetben, ha a kormány a jegyzők ügyét f. évi október 15-ig nem rendezi, minden jegyzőnek kötelessége a tollat letenni. Ezen javaslatát az összes jegyzők nagy lelkesedéssel elfogadták s kijelentették, hogy „Egy az összesért s összes egyért“, tehát ez szól az összes Szlovenszkón működő becsületes jegyzőknek. Id. Szokol Gyula és Cusra János indítványára úgy határozott a közgyűlés, hogy ezen határidőt f. évi november 15-éig halasszák el, tehát ha kívánságainkat f. éyi november 15-én nem teljesitik, november 16-án egyetlen jegyzőnek sem szabad a tollat kezébe venni s azt megengedni, hogy helyét exponens egyén töltse be, mert ez a községekben nagy elégedetlenséget okozna, amiért a jegyzők a felelősséget magukra nem vállalhatják. Végül üdvözlő táviratot küldtek Micsura miniszternek s a gyűlés véget ért. Pénzintézetek beszámolója. /. Komáromi Első Takarékpénztár. Az a súlyos helyzet, melybe a szlovenszkói magyar bankok az uj állam közgazdasági berendezkedése folyt in kei ültek, az ezen intézetek alapjait érzékenyen érintő rendeletek és intézkedések egész tömkelegé között még az alapszabályok megszabta rendelkezések végrehajtását is megnehezíti és ennek tulajdoniiható, hogy az üzleti év lezárásában is késedelem állott be Szlovenszkó legtekintélyesebb takarékpénztárainál is. Komárom pénzintézetei sem kerülhették el ezt a sorsot s a megpróbáltatások ezen idejében nem az év elején, hanem csak az év végen képesek részvényeseiknek az 1919 ik gazdasági évről beszámolni. A Komáromi Első Takarékpénztár, mely október hó 31-én, d. e. 9 órakor tartja 74 ik évi rendes közgyűlését, a közgyűlési meghívó kapcsán közrebocsátotta alapszabályszerü évi jelentését és mérlegszámláját. A jelentés tömör vonásokban mutat rá azokra az okokra, melyek a közgyűlés megtartásának idejét eltolták s az akadályok között természetesen az 1919 ik évi átmeneti idő alatt foganatosított kormányintézkedéseket említi föl. Az 50°/o'0s kényszerkölcsönnel kapcsolatos bankjegy lebélyegzés, az uj valuta életbeléptetése, a bélyeges bankjegyeknek államjegyekké való kicserélése és egyéb intézkedések az egyes vagyonértékek értékelését erősen befolyásolták. ' Súlyosan érintette a tekintélyes pénzintézetet a magyar hadiköicsön kötvényeknek, de a féléves íelmondásu állami pénztárjegyeknek, mint háboius államkötvényeknek 75%-l)aii vaió értékelése. A háború folyamán a nagy pénzbőségben levő bankok nagymennyiségű állami pénztárjegyekben helyezték el fölös tőkéjüket, s mivel azok minden félévben felmondhatok voltak, emberi számítás szerint az intézetek fizetési képességét nem érintették volna, ha a jelenlegi szomorú helyzet be nem következik. Ez értékeléssel a komáromi első takarékpénztárt 1.841.320.50 korona veszteség érte, melyből 855,000 koronát máraz 1919. évi mérlegben leirt. A hátralevő veszteség leírásához pedig az 1.158,000 koronát kitevő tartalékalapot javasolja az igazgatóság lekötni. Ezzel függ össze az intézetnek azon művelete is, hogy a tartaléktőkék megtartása céljából az intézet házainak értékét — reálisan ugyan — de fölemelték. A magyar közigazgatás alatt lakó betevők követelése 5.201,720 koronát tesz ki, melyet magyar valutában kell visszafizetni. Ez lehetővé teszi, hogy az intézetnek a túlsó oldallal szemben fenálió követelései és magyar koronáról szóló záloglevelei e célra veszteség nélkül felhasználhatók legyenek. Az 1919-ik év tiszta nyeresége 16080 68 korona, melyet az igazgatóság a tartalékalaphoz javasol csatollalni. Az intézet vagyona a múlt évben 25.912,180 K-t tett ki, ebből kamatozó jelzálogkölcsön 1.902,583 korona, törlesztéses jelzálogkölcsön 780,546 K, váltótárca 938,767 K, értékpapírállomány 8318.511 K, folyószámla adósok 1920v.ok láb-er 2-3 2.856,175 K, más pénzintézeteknél elhelyezett tőkék 7.618,282 K, l’/’-os csehszlovák kény-’ szet kölcsön 472.880 K, .házak 1.150,000 K. Ezzel szemben a részvénytőke 1.000,000 K. különböző tartalékok és alap.»k 1392,159 fabetétek 22.763,297 koronát lesznek ki A közgyűlésre három igazgatósági tag, Öt felügyelő biz. tag* és húsz választmányi Mg' megválasztása van kitűzve. //. Révkomáromi Önsegélyző Egylet m. szövette. Ötvenedik évi rendes közgyűlését tartja ezidén a Révkomáromi Önsegélyző Egylet m. sz. (Népbank), városunknak e népszerű pénzintézete. Mas körülmények között üneppé avatta volna a Népbank ezt az intézet tisztes történetében fontos évfordulót, de a jelen iulyzet egyéb kötelességeket ró a bank igazgatóságára, melynek tagjai mindenkor nagy ügybuzgälommal és lelkes odaadással képviseltek a szövetkezet tagjainak érdekeit. Nekünk, az idők krónikásának, akik évrőlévre figyelemmel kísérhettük ez intézetnek a kisemberek existeuciális érdekeit szolgáló á.dásos működését, kötelességünk egy pillanatra e fontos évfordulónál megáilani, hogy a derek: intézetet hasznos és eredményes niunKasságának e félszázados határoszlopánál üdvözöljük es neki elismeréssel adózzunk. A munka, melyet e város és vármegye közönsége édekében ez intézet öíven esztendőn át teljesiteít, nemcsak fejlődésében erösiiette meg, hanem mindazoknak elismerését szerezte meg számára, akik összeköttetésben állottak e takarékegyletsel. Legfényesebben mutatja ezt azaz eredmény, melyet ötven év alatt elért s mely jövő fejlődéséhez a legerősebb biztosítékot nyújtja. További működéséhez legjobb sikert kívánunk! . . . A közgyűlési meghívóhoz csatolt évi jelentésből, mely rövid visszapillantást vet a múltra, kiemeljük a következőket. Az önsegélyző egylet 1869 október 31-én kezdte meg működését a Klapka-téri Weisz házban. Az összehozott forgótőke akkor 26000 forintra rúgott; ebbői 1894. év végén 315034 forint leit és az ötvenedik év végéig 2547416 koronára erielkedett. Ezenközben megszerezte intézeti házát, melyben 1393- óta működik. Fejlődése folyamán mindinkább képessé vált a hiteit keresők igényeit kielégíteni anélkül, hogy a törzsbetevők igényeit érintette volna, sőt mindig tekintettel voit arra, hogy a betevők teljes megelégedésére munkálkodjék. Hálával emlékezik meg^a jelentés az alapítókról, köztük az intézet első Két tisztviselőjéről Luka Lajos pénztárosról és Wimmer Rudolf könyvelőről, kik a kezdet legelején vállalkoztak arra, hogy ingyen látják el az ügyeket az egylet megszilárdulásáig. Elismerő meleg szavakkal áldoz a jelentés Vetez Zsigmond igazgató munkásságának is, ki 43 even at kitartó buzgalommal, ügyszeretettel és szakértelemmel dolgozott az intézet megerősítésén és föiviragoztatásán. Az intézet mai tekintélyének megszerzésében nagy része voit és elévülhetetlen érdemeket szerzett az egylet fejlődése körűi. As érdemes igazgató még junius hóban magánviszonyainak megváltozására való hivatkozással lemondott állásáról és nyugdíjazását kérte; a felhozott indokok előtt az igazgató-váiasztmany kénytelen volt meghajolni s igy az október 31-én tartandó közgyűlésen uj igazgató válasz- - tás lesz. » . A mi az intézet vagyoni állását illeti, volt az egyletnek 1919 dec. 31-én 2865 tagja, 34312 törzsbetéttel. Az 1919. évi nyers jövedelemből levonatván a tiszti fizetések, adók, • könyvek, nyomtatványok és egyéb rendes kiadások, rendeikezésre fennmaradt 96648 K 56 t., melyből a tartaiék és nyugdij-alapra, valamint a bizotlságok résziiletékere levont összegek után a törzsfizetések osztalékaira 59537 K 35 t.-í, a hadikölcsönkötvényekből leírásra 23081 K ; 25í.-t javasol az igazgatóság fordítani. Az 1919-ik ev vegével a negyvenhatodik évtái sulat az egylet kötelékéből alapszabály* | szerűen kilép és leszámol; a leszámolási • | tervezet szerint 4427 törzsbetéttel 303 tag lép j ki 408365 K 33 f. törzsbetéti töke és kamatí követeléssel, melyet az érdekelt tagok 64404 K i 11 f.-rel terheltek. A leszámolásra vonatkozólag ; az igazgatóság javasolja, hogy tekintettel a mai I nehéz viszonyokra, a közgyűlés a betéteknek j leszámolását a mindenkori pénztári álláshoz mérj ten rendelje el.- Az intézet igazgató-bizottságának egyik Janói tiiisió Milli.
