Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-20 / 77. szám
legyvensyyedik évfolyam. 77. szám. Szerda, 1920. október 20. LM KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Eisfiieié&i ár helyben Cseá-szlcvák értekbe«: Egész évre 56 K, félévre £8 lí, negyedévre 14 K. Eietbetési ár vidékre postai szétküldéssel: Egész évié 60 K, félévre 30 K, negyedévié 15 K. Egyes szám ára: 60 íiícér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádur-u. 20«, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előíizetési és hirdetési dijak stb. küldend’k. Kéziratokat nem adunk vissza. Msqjeleßik minden szerdán és szombaton. I Ilim is 2 liP EftBfRlft Győr- Komárom- és Eszfergommegye és Komárom város zsupán kormánybiztosáló! a Magyar Népszövelség elnöksége a következő átiratot és teljhatalmú miniszteri rendeieíeí kapta : 295 Prés. duv. 1920. szám. ki. Tuba János ur, mint „Magyar Népszövetség Sziovenszkóban“ tervezett egyesülés igazgatója Komárom. Túl r Idáit fordításban és másolatban közölt 2923 20. Od. Adni. 1 i számú miniszteri rendelkezést azzal ho>om a Cim ludomására, hogy ennek következtében s tekintette! épen Szlovenrzkó meghatalmazott miniszlerének hivatkozott rendeletében foglalt tilalomra, azonnal szüntessen be minden néven nevezendő központi-, fiók- és egyéni működést, mely a szóban forgó egyesülés céljait szolgálja. Külön is hangsúlyoznom keli Címed elölt, a jelen rendelkesés be nem tartásának következményeiül a tu! oldalt foglalt büntető rendelkezéseket, amelyek alapján bűntetteim fognak mindazok, kik az ott minősített kihágásokat elkövetik. Komárom, 1920 október 16-án. Dr. FOLKMANN s. k. zsupán kormánybiztos. A magyar fordításban közölt rendelet a következő: A Csth-szlovák köztársaságnak Slovensko igazgatósával megbízóit teljhatalmú minisztere. Bratislava, 1920 október 13-án. 2923/20. Odd. Adni. 11. Azonnal! Zsupán Urnák! Komárom. A törv. és rend. tárának 63. sz. és 1918 évi dec. 10-én hozott törvényének 14-ik § ában nekem adott teljhatalomnál fogva ezennel megtagadom a „Magyar Népszövetség Sziovenszkóban“ cimü Komáromban székhellyel bitó egyesülés alapszabályainak kortnányhafósági jóváhagyását, megtiltva egyben az egyesülésnek bármily nemű tevékenységét. Jelen rendelkezésem be nem tartását az 1879 évi 40-ik te. 1. §. 2-ik bekezdésének alapján kihágásnak minősítem, mely az 1879. évi 40. te. 16 ik §-a értelmében 15 napig terjedhető elzárással és 200 K pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen rendeletemet az 1879. évi 40 ik fc. 9. § e értelmében közhírré téve megjegyzem, hogy annak hatályát illetőleg épen az idézett § irányadó. A fen hivatkozott kihágásokat a közigazgatási hatóságok illetékességébe utalom. Indokok: A jelzett alapszabályok kormányhatósági jóváhagyását meg kellett tagadnom, minthogy azok nem felelnek meg az 1508/1875 BM. számú belügyminiszteri körrendelet II. és IX. pontjának, de meg kellett tagadnom a kérdéses alapszabályok jóváhagyását azért is, mert ezen egyesülés folyó évi julius hó 4-cn megtartott alakuló gyűlése alkalmából, valamint az azt követő társas ebéd alatt az alapítók és egyesületi elöljárók részéről elhangzott beszédek, egyáltalán semmiféle biztosítékot nem nyújtanak aziránt, hogy az egyesület valóban be fogja tartani működésének az alapszabályokban körvonalazott korlátáit. Miniszter: v. dr. Eisenstein s. k. Magyar testvéreink! A kormányhatalom a „Magyar Népszövetség" alapszabályainak jóváhagyását megtagadta egy lendeletre utalással, amely nem kevesebb, mint 45 évvei ezelőtt adatott ki, mely még egyrészről a jelen esetre egyáltalán nem nyerhet alkalmazást (hogy miért? majd felelünk máskor arra is), addig másrészről nem az alapszabályok en bloc visszautasítására, hanem legfeljebb csakis arra szolgáltathatott volna alapot, hogy annak egy §-a módosíttass ik, egy uj § pedig abba utólag felvetessék. Mi, amidőn az alapszabályokat megalkottuk, ama jogelv alapján: Lex posterior derogat priori, a későbbi törvény a korábbit hatálytalanítja, nem mást, mint magát azt a nemzetközi szerződést vettük zsinórmértékül, amelyet a cseh-szlovák köztársaság a szövetséges hatalmakkal Saint Germainbati 1919. szeptember hó 10-én az uralma alá adott nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása céljából kötött, E szerződés (I. fejezet 7—8 cikk) oktatási, közművelődési, népjóléti, valamint szociális (gazdasági) tevékenység kifejtése terén a Cseh-szlovák köztársaság keretébe uíaii nemzeti kisebbségeknek, tehát a magyarságnak is, cselekvési szabadságát alaptörvényként biztosítja, amellyel sem törvény, sem rendelet, sem hivatalos cselekmény ellentétben nem állhat (!. fejezet 1. § ) Az említett szerződés (II. fejezet 14 §) a magyarság, mint nemzeti kisebbség e jogainak biztosítását a népek szövetségének védelme alá helyezi. Eljárásunk jogszerűségének teljes tudatában aira kérünk benneteket, magyar testvéreink, 4togy az államhatalom parancs szava előtt meghajolva a „Magyar Népszövetség“ érdekében eddig kifejtett ügybuzgó müködésteket egyelőre szüntessétek be, nehogy az államhatalomnak okot szolgáltassatok megtorló intézkedések tételére. Mi mint magán emberek és mint magyarok mindent el fogunk követni, hogy a magyarságon eseíí e sérelem a törvényes íelsőbbségek utján orvosoltassék. Sem fejünket, sem szivünket el nem veszítve bátran és elszántan megyünk — törvényes útjainkon — előre! Lépésünk eredményéről majdan híradással leszünk. Bizzunk ügyünk igazságában! A nem engedélyezett „ Magyar Népszövetség “ volt elnöksége. A villamos világítás. A komáromi villamos világítás e megoldás stádiumába igyekezik. A jelentkezések örvendetesen szaporodnak és úgy látszik, a város külső perifériája is komolyan fontolóra veszi, hogy lakásába a villamos világítást bevezesse. Dr. Szijj Ferenc polgármester elnöklete alatt szükebbkörü értekezlet volt ez ügyben, amelyen a villamos világítás előadói és szakreferensein kívül a sajtó munkásai is résztvettek és érdeklődéssel hallgatták a világításra vonatkozó tervek előadását. Az ügy komoly mérlegelés tárgyát képezi, mert a városi gázmű nem képes mai berendezésével — ez idő szerint csak egy kemence működik nyolc retorfával — a város köz- és magánvilágitását ellátni. Ehhez járul a nagy anyaghiány, úgy, hogy jelenleg is fa és szén vegyes feldolgozása utján jutunk gázhoz. A városi gázmüvet tehát mindenképpen tehermenjesiteni keli és erre szolgál a fakultativ világítás a villamossággal. A lakosság igen tekintélyes része örömmel üdvözli a villamos világítás gondolatát és az volna kívánatos, ha a volt tölténygyár g . ..... sával, illetve azzal a kormánybizottsággal, mely ebben az ügyben a legközelebbi napokban Komáromba érkezik, teljes megegyezés jöjjön létre az áramszolgáltatás mikéntjét és mennyiségét illetőleg. Természetesen a lakosságnak teljes állami garanciákat kell kapni abban az irányban, hogy a villamos világítás zavartalansága biztosíttassák, tehát elegendő árain álljon úgy világítási, mint ipari célokra rendelkezésére. Az állam tehát az áramfejlesztő lelep • szükséges kibővítése árán is — ami egészen rentábilis befektetés — gondoskodjék a város területének és környékének rnegvilágiiásáról, ami a lakosság közérdeke. Két szempontból is fontos volna ezt a célt szolgálni: egyik a köz- és magán világítás ügyének kedvező megoldása és a gázvilágitás nagy igénybevételétől való tehermentesítés, másik pedig állandó munkaalkalmak teremtése, mely a kábelek lefektetésével hónapokon át tartana és javulást idézne elő a munkanélküliség terén is. Mindenképpen oda kel! tehát tőrekedni, hogy a villamos világítás kedvező alkalmát megragadja a város közönsége, amely részére haszonhajtó vállalatot is jelent. De egyúttal jelenti a lépéseket a haladás és a civilizáció felé, melyekkel városunk még adósa a villamos világítás ügyének és a polgárság jól felfogott érdekeinek. A srfovákosiíás. (Folyt, és vége.) Igazságosan ítélve azt kell mondanunk tehát: mindkét eljárás az ember természetes jogát gátló mód, de a tótositás károsabb az emberi társadalom egyetemére. Azonkívül a magyarosítás nem is volt oiy nagymérvű. A magyar iskola-politika a viszonyoknál fogva sokka! is gyarlóbb volt, hogy megtette volna azt, amit a szlovák megtesz: 25—30 gyermek részére iskolát nyitni. Az eitótosiíás továbbá rontja a két nép régi jó viszonyát. Hunfalvy írja: „A gyér szlávok nem is tekintik vala szerencsétlenségnek, úgy látszik, a magyarok letelepedését, mert összetársulának velők, amint a német papok panasztevelében olvassuk: Ámde a szlávok bérbefogadtak egy csapat magyart s a magok embereit, kik csak álkeresztények, megnyirván, közéjök keverék, s azt a vegyes sereget azután a keresztényekre usziták. A két nép jó viszonyát a történelem is igazolja. Sehol a legkisebb támadását nem találjuk a szlávoknak a magyarok ellen: amit nem abbui lehet magyarázni, hogy az uj telepedők azokat kiirtották volna, mert számuk nőttön nőtt." A 48 as időkben is a tót földön talált az izgatás a legkevesebb hívőre s Hurbán ezredespap esaxhamar csalódottan hagyta ott tótjait, kik nem álltak kötélnek. Flogy mindezek ellenére belekaptak az elszlovákositásba, mely tiz év alatt Komárom 50 százalékát akarja elnyelni, az a kényszerítő körülményeknek tulajdonítható. Szinte bele vannak kényszerítve a tótositásba. A szlovák államférfiak két tűz közé kerültek. Tudják nagyon jól, hogy az erőszakos lépések erős visszahatásokat váltanak ki, de
