Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-18 / 69. szám
Komáromi Lapuk “ 4. oldal. » 1920. szeptember 18. nd itott mozgalom is., melynek eredménye több száz aláírással ellátott kérvény volt a minisztériumhoz a magyar iskola meghagyása tárgyában. i. Az idén ismét az a hir van elterjedve a j községben, hogy a tanfelügyelőség az iskolát j él akarja szlovákositani és ez nagy nyugtalan- j Ságot keltett a községben. Nem akarjuk ezt feltételezni az adott kü- j riilmények közt, hiszen a lakosság egy ötöd- j része szlovák ebben a faluban és az is a ki- ! próbált jeles magyar iskola mellett foglalt állást, j Ezt a meggyőződését ma is éppen úgy állja, j mint tavaly. Nem akarjuk hinni, hogy a kultur- i harc csóváját be akarják felelős elemek dobni j a vármegye közbékéjébe és azt megzavarni j akarnák. A szülők elvitathatlan joga eldönteni ; azt, hogy hova és milyen nyelvű iskolába akarják íratni gyermekeiket. Ezt a szülők eldöntötték, itt tehát vitának helye nincs. A Stefanek-féle erőszak csak gyűlöletet j hint el a magyarság körében, melynek magvai kikelnek és dúsan fognak gyű ^cVcsözni. Lehet-e j az állam érdeke? Azt hisszük, hogy minden belátó és elfogulatlan ember nemmel felel erre a kérdésre. Fel kellett ezt vetnünk annyival is in- j árgyalta és ez az egyedüli oka, hogy előbb at megkeresést nem intézhettük el. Választmányunknak a vasúti menetrend dolgában az a véleménye, hogy elszakítva a magyar beszerzési forrásoktól és elhelyezési helyekről, Kómárom vasutallomása kitűnő pontjától, ideszorultunk zsákvasutvonalak csúcspontjára, Ujkomárom állomására; rendkívül nehéz jó menetrendet kérni, amely csak megközelilhetőleg jó összeköttetést, jó utazást biztosit, egyrészt a kereskedők, másrészt az idejövő fogyasztó közönség részére, igy órarendszerinti vonatbeállitások iránt előterjesztést tenni nem tudunk. Addig is, mig jobb vasútvonalak újra rendelkezésünkre nem állanak, általánosságban azt kéri a kereskedők Tesíülete, hogy úgy Ujkoinárom—Érsekújvár, mind Ujkomárom—Pozsony —Újváros vonalain naponként legalább is felmint lefelé 2—2 vonatpár oly módon állíttassák be, hogy azok közül az egyik kora reggeli órákban induljon Ujkomárom állomásról, mig Ujkomárom állorrfásra a késő esti órákban érkezzék be. Ezáltal azt kívánjuk elérni, hogy mig egyrészt az egész nap munkaidejét Pozsony —Érsekújvár városokban teljes mértékben kihasználhassuk, másrészt Slovenskó felső vidékéről úgy Pozsony mint Érsekújvár állomásaira kább, mert ez a kérdés nagyon közelről érint bennünket, ezt a területet lakó szinmagyarságot. A csehek és szlovákok, j ! A Narodni Lisly cikke. A Narodni Listy a csehek és szlovákok közti viszonyról ir egy érdekes cikket, amely- ! ben többek között a következőket mondja: — A szlovákok a cseheket eddig még nem tanulták meg szeretni. Mint idegenek aliuuk , velük szemben és amennyiben jobban mégis- ! mernek bennünket, a csehek továbbra is kevéssé ! szimpatikusak maradnak előttük. Ennek logikai j következménye az, hogyha a csehek konflik- j tusba keverednének a németekkel, magyarokkal vagy lengyelekkel, nem biztos, hogy a szlovákok ebben a harcban nem-e ellenségeink olda- . Ián vennének részt. A cikk ezután foglalkozik ennek az elszo- | moritó jelenségnek az okaival és mindenütt j megtalálja azokat, csak ott nem, ahol keresni j kell. Azt mondja a cikkíró, hogy a szlovákok j szeretethiányának elsősorban a magyarok az i okai. A szlovákok alacsony kulturfokon állanak. Bizonyság erre vallásosságuk módja, amely a cikkíró szerint nem különbözik a négerek primitiv fetisizmusától. A szlovákok érzésének az j előidézői közt felemlíti a cikk a svarcgelb cseh beamtereket is, akiket nemrég még mint áldozatkész hazafiakat ünnepelt, akik a cseh kultúra terjesztésére indultak Szlovenszkóba. HU iisttti Mini ; u. Komárom város vezetősége nem zárkóz- j van el a jogos panaszok elől, amelyek a Komáromra hátrányos vasúti menetrend ellen támadtak, kérdést intézett több tényezőhöz, hogy milyen menetrendet javasolnak. E kérdésre a komáromi kereskedők testületé igy válaszolt: Komáromi kereskedők'testülete. — Komárom város tekintetes polgármesteri Hivatalának Komárom. — Augusztus 14 iki 6242 sz. sürgetésre van szerencsénk közölni, hogy julius 12-iki 7598 sz. megkeresésüket testületünk választmánya augusztus 14-én, szombaton este a késő délutáni órákban bí érkező vonatokról még hazameno összeköttetést találjunk. Komárom —Guta vonalán ép úgy szükséges, hogy a kora reggeli órákban kiutazhatni és késő délutáni órákban onnan vissza lehessen jönni. Ezen szakaszon is azonban legalább 2—2 pár vonat volna beállítandó. Minthogy az őszi illetőleg téli menetrend változás legközelebbi időben megállapítást nyer, az volna a legcélszerűbb, ha a vasúti hatóság iiletékes osztálya a menetrend megállapításkor Komárom városát, mint erősen érdekeltet meghívná és azután meghallgatásunk alapján állapítaná meg az őszi, illetőleg téli menetrend idevonatkozó vonaljait. A tekintetes Polgármesteri Hivatalnak maradunk, Komárom, 1920 augusztus 27-én — kiváló tisztelettel Fried Jenő sk. elnök. I hinni ipri izliíimii. Mielőtt végleg lezárnók a napokban befejeződött komáromi sziniszezont, egy összefoglaló ismertetést írunk” még arról, hogyha valamikor valaki megakarja írni a komáromi színészet történetét, megfelelő adatokra bukkanjon. A legutóbbi szezon 1920. év julius hó 29-én kezdődőit. Ekkor kezdte meg előadásait Polgár Károly igazgató elsőrangú színtársulata. Polgár Károly igazgató és színtársulata neve jóhangzásu a magyar színészet történőiében. A vidéki magyar színházak egyik legnagyobbikát, a pozsonyit birta agy évfizoden keresztül. A pozsonyi igények úgy a társulati erők, mint díszletek és jelmezek tskintetében a budapestivel azonesok, igy Polgár társulata egyenlő nívón állt bármelyik budapesti társulatéval. Ugyanezt mondhatjuk diszlettárára. A pozsonyi színház olyan nagy és olyan modern, hogy ott csak elsőrangú és hatalmas méretű diszlelek érvényesülhetnek. így aztán kevés vidéki direktornak van olyan értékes és gazdag diszlet és ruhatára. Szakértőktől halottuk, hogy ruhatára elsőrangú volt egész Magyarországon. A csehszlovák kormány másfélmillió koronát Ígért Polgár ruhatáráért. Annál inkább fájdalmasabb és sérelmesebb a magyar kultúra szempontjából hogy ilyen régi magyar és gazdag színtársulatot a magyarellenes irányzat a játszási engedélyek megvonásával egyenesen a romlásba, a pusztulásba kerget. A kisebbségeket megillető jogok dacára Szlovenszkó területén esak egy magyar szíri;1 társulatot engedélyeztek, amely 4 hónapig Pozsonyban és 4 hónapig Kassán játszhatik. Ezt a két várost Faragó kassai igazgató kapta meg. Szerzett jogon ez Polgárt illette volna meg, de alattomos kezek Polgárt ettél elütötték. Polgár tehát itt állóit nagy társula'ávai színi kerület nélkül, holott Pozsonyon és Kassán kívül Szlovenszkó területén még igen sok magyar város van, amely kitűnő állomása a magyar színészetnek. Ezen a területen cpperí 12 magyar színtársulat működőit eddig fényéit erkölcsi és anyagi sikerrel és most c;ak egy magyar társulatnak adnak játszási engedélyt Pozsony és Kassa állomással. Ehhez a magyar kultúra ellenes irányzathoz felesleges több kommentárt fűznünk. A 60 tagból álló Polgár társulatnak nagy könyörgésre megengedték azt a kegyet, hogy október végéig Szlovenszkó területén maradhat és Komáromban, Érsekújváron és pár kisebb városban játszhatik. De már Nyitra városát nem adták oda. A referens ur azt mondotta, hogy Nyitra teljesen szláv város és nem ajánlj a a magyar társulatnak odamenni. Közismert tény, hogy Nyitra a leglelkesebb magyar színészet pártoló város. I Polgár igazgató természetesen az citávo■ zott erőket addig, amíg egy évre legalább nincs ! biztesitva az itt maradása, nem pótolhatja uj I erőkkel, hiszen színészek legalább is egy éves szerződéseket kötnek. Mindé« irányban megindult különben az akció, h®oy a magyar kultúra ellenes irányzat ne győzedelmeskedjék. Ilyen körülmények között jött ide Polgár teljes társulatával. Csak az utolsó héten távozott el tőle pár kitűnő erő, különösen az operett személyzet közül, akik” már előzőleg máshová szerződtek. Az előadásokat a komáromi kath. Legényegylet Eötvös-utcai színház termében tartották. A pici kis színpad hátrányait elsősorban a : színészek érezték. A mozgalmas, tömeg, vagy i táncjeleneteket bizony nagy nehézséggel tudták bemutatni. Az igazgató gazdag diszlettárából esak i kevés diszletet lehetett használni a szűk hely 1 miatt. Dehát nem volt alkalmasabb hely. A I sétatéri aréna könnyelmű lebontása óta a magyar színészet csak szűk helyiségekben ütheti ■ fel tanyáját. Folytak ugyan tárgyalások mozi tulajdonossal a mozi átengedése érdekében, de $red- I igénytelenül. A lejtős nézőtér, a villanyvilágítás I és a szellőztetik tekintetében a mozi helyisége ! minden tekintetben jobb lett volna a Legényegyletnél. A katonai lovarda megszerzést iránt is 1 folytak tárgyalások és itt a francia pstancirtok melegen pártolta a magyar színészetet, de a ’ tárgyalások nem vezettek sikerre. A szezon kezdetben lanyha érdeklődés j mellett ment, akkor szó volt arról, hogy az erősen konkuráló mozit szüneteltetni kellene a szezon alatt. Később e nélkül is megváltozott a közönség viselkedése és telt házak hosszú sora következett. Szinpértolásban városunk kereskedő világa vezetett. Örvendetes tényként enalithetjiik fel, hogy az idegen ajkú katonaság is sűrűén látogatta a magyar előadásokat Az itt államásozó francia tisztikar az operett "előadásoknak állandó látogatója volt. Természetesen túlnyomóan operettek voltak a műsoron. Bár a társulat nemcsak elsőrangú operett, de drámai erőkkel is bírt, a komáromiak operett szeretete hetenkint csak két drámai előadást engedett meg, azt is igen * gyér látogatottsággal. Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (|z {jttllü kíVS^ZHl Slüliíi.) Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrbőí saját műhelyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
