Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-18 / 69. szám
Kegy ve negyedik évfolyam. 69. szám. Szombat) 1920. szeptembei* 18. KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Esőfizetési ar helyben és vidékre: Cseli-tzlcvák ('ttékfif n : t gés/'-évre 56 K, félévre 28 1, uegj «levre 14 K. Egyes szám ár a: 60 fillér. Nem értjük, hogy miért félnek annyira a községi választásoktól amelyeket nagyhanga fogadkozásokkal legkésőbb ez év őszére ígértek be? A nemzetgyűlési választások lezajlása után lázas sietséggel állították össze az e célra szolgáló jegyzékeket s most egyszerűen kijelentik, hogy a választások eltolódnak a jövő évre. Az [őszi terminust annak idején azért áliapitották meg, mert azt mondták, hogy a mezei munkák mialt közelebbi időre nem tehetik s ezzel azt a szándékukat sejtették a jó néppel, hogy tényleg minél gyorsabban kívánják a kérdést megoldani. Ám most kitudódott, hogy a szándék nem volt komoly, hogy tulajdonképen eszük ágában sem volt ez idén községi választásokat Csinálni. Maradnak tehát még legalább is egy évig a kinevezett adminislrativny vyborok, a községi elöljáróságokat továbbra is kénye kedve szerint cseréli ki a kormány s amikor már minden valamirevaló állásból kituszkolják a magyarokat, akkor jöhetnek a választások. Még mindig sokan vannak azok a bizonyos »nem kívánatos elemek«, ezeket előbb egytől-egvig el kell távolítani, vagy soraikat legalább is annyira megritkilani, hogy szóhoz se juthassanak'. Ilyen előkészületek azuíán meghozhatják azt az eredményt, amit a választásoktól várnak. A vyborokban mindenütt nagy számmal ülnek már olyanok, akik az illető megyének vagy városnak viszonyaival teljesen ismeretlenek, akik a községeknek es városoknak vagy városnak viszonyaival teljesen ismeretlenek, akik a községeknek és városoknak vagyonával rendelkeznek anélkül, hogy azoknak gyűjtésében resztvettek volna: mitői félnek hát még, miért késleltetik minden alapos ok nélkül a municipiális élet rendes megindulását, amely nélkül pedig rendes közigazgatás el sem képzelhető? Hogy a rendkívüli állapotoknak föntartása — egyelőre — megfelelőnek látszik, ez ne tévesszen meg senkit sem, mert nézni kell az éremnek másik oldalát is, ahol ennek veszedelmes hátrányai mutatkoznak. Belőlünk ugyan semmiféle statáriummal ki nem ölik magyarságunkat, igazán fölösleges dolog tehát arra számítani, hogy a rendkívüli intézkedések súlya .alatt majd annyira megtörünk, hogy azután a később megejtendő választásoknál még moccanni sem merünk. Hiú ábrándok! Mennél jobban nyomják a rugót, annál nagyobb erővel üt az vissza! Mi nem vagyunk okai annak, hogy a csehek népszerűtlenné tették magukat a szlovákság előtt is, de követeljük, hogy Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARAíWAY JÓZSEF dr. ne akadályozzanak- bennünket rendes nemzeti és polgári szabadságunkban, mert ez az akadályozás - jól tudjuk — azért is történik, hogy tovább üljenek nyakunkon a csehek által iderendelt egyének, akik minden hivatoltság nélkül magas pozíciókat töltenek be. A municipiális élet megindultával ezeknek javarésze elvesztené pozícióját és szlovákok, sőt magyarok kerülhetnének helyükre: ezért kellett elhalasztani a községi választásokat s ezért emelünk szót az elhalasztás ellen. Meg van tehát magyarázva a félelem. Azt tartják, elégedjék meg a nép azzal, hogy elküldhetle képviselőit a parlamentbe, ott a szlovenszkói, vagy pláne magyar képviselőket a többségben levő csehek úgyis mindig elhaiigattatják, interpellációjukra is csak hónapok múlva válaszol a kormány, mig ha a községi képviselőtestületek annak rendje és módja szerint megalakulhatnak, ott szóhoz juthat magyar is, szlovák is és esetleg el is tehetnek az útból egy-egy nem odavaló embert, aki iegfölebb csak uraskodni, csak idegeskedni tud, de a közönségtől hermetice elzárkózik, a közigazgatáshoz pedig annyit él t, mint hajdú a harangöntéshez. A nép azonban nem elégszik meg enynyivel. Követeli a községi választások haladéktalan elrendelését, a közigazgatás rendes menetelének biztosítását, ami pe^ dig csak úgy érhető el, ha maga a nép is résztvesz abban, ha a nép által választolt bizottságok és tisztviselők intézik azokat az ügyeket, amelyek a népet a legközelebbről s legközvetlenebbül érdeklik. A rend, a nyugalom, a sokat emlegetett konszolidáció elérhetése céljából tehát múlhatatlanul szükség van a községi választásokra, mert a rendkívüli állapotoknak további föntartása csak növeli a zavarokat, amelyekért nem a jogaitól megfosztott nép, hanem azqk a felelősek, akik komoly indokok nélkür- továbbra is csak szuronyokkal akarnak kormányozni. Demokratikus respublikában élünk, ne játszanak hát továbbra is a népszabadsággal ! fi fÜyíÉii ÉáSÉiiS -egyre folyik Komáromban, sőt ma teljesen uj csapáson halad előre, mert katonai erővel a polgári hatóságok félretélelével folyik. Komáromban teljesen tűrhetetlenné kezd válni a helyzet. A nyáron kezdődött meg a közélelmezési tanfolyammal, amelyet pénzügyőri tanfolyam kövefett, majd csendőraltiszti tanfolyam következett. Mindezek a polgári lakosokat nagy mértékben vették igénybe. Komáromban amúgy is óriási a lakáshiány. Óriási helyőrségét most jelentékenyen felemelték, tehát a csapattisztek is nagyobb számmal jöttek ide. Ez nem elég, most újabb tiszti tanfolyamokat rendeznek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldené- k. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Komáromban, ezeket 180—200 tiszt látogatja. Ezek mind polgári lakásokban kívánkoznak elhelyezkedni. Az ide érkező tisztek részére vegyes, polgári és katonai tagokból álló lakásbizottság igyekezett lakásokat biztosítani és nagy fáradozások árán sikerült is naponta 8—10 szobát az ide érkező tisztek részére felkutatni. így elhelyezkedett összesen 60 tiszt. Meg kell jegyeznünk, hogy a legnagyobb nehézségekbe ütközik újabb lakások szerzése, mert a kiadó, felesleges és nélkülözhető bútorozott szobákban vagy a helyőrség tisztjei laknak, akik hosszabb idő óta itt állomásoznak, vagy cseh beamterek. Most száznál több tiszt érkezik ide a tanfolyamra, ezeket már a legnagyobb nehézségek között és a polgárság legnagyobbfoku zaklatásával lehet csak elhelyezni. Erre a polgári hatóságok nem is vállalkoztak. A városi hatóság bizonyára óvást fog emelni az ellenr ami a mai naptól kezdve a város területén folyik, ami nem egyéb, mint újabb törvénytelenség és jogsértés, katonai erőszak. A katonai hatóság katonai rendőrök segédletével foglalja el a polgári lakásokat és helyezi el. a tanfolyamra kivezényelt tiszteket. Ezek a tisztek sok helyen a legnagyobb követelésekkel lépnek feli Udvari szobát nem akarnak elfogadni és utcai lakásokat követelnek. Természetesen a megállapított napi 70 fillér ellenében. Egyes Esztek késő éjszaka járnak haza és zavarják a háziak éjszakai nyugalmát. A polgári elemek este tizenegy órán túl nem tartózkodhatnak künn az utcán, de a katonák reggelig is kimaradhatnak. Sok a panasz az idegen tiszti szolgákra, melyek a rendőrséget is ^foglalkoztatják. Nem tudjuk, a zsupánt hivatal tud-e ezekről a visszaélésekről és szándékozik-e valamit tenni az agyonzaklatott lakosság védelmére ? A polgárságtól ne várják azt, hogy jó szívvel engedje át lakását a katonaság részére, mely bennünket ellenségeinek tekint és legyőzőitekként kezel. Próbálja meg valaki egyszer a Komáromból való elutazást, majd erről szerezhet közvetlen tapasztalatokat. A katonaság jogtalan rekvirálásai még élénk emlékezetünkben van. Az elvitt katonai felszerelések, nyergek, vadászfegyverek stb. ára még mindig megtérittetlen. A lovak, kocsik, autók rekvirálásai ma sincsenek rendben. A lakosság mindig és mindig csak fizessen és nyögjön a katonai terhek súlya alatt. ' Nem elég a vagyonadó, a luxusadó, a fogyasztási adók állandó emelése, az útlevéllel járó szekatúrák, most a katonai beszállásolás kényszere is sújtja a lakosságot, melynek békés éleiét, megszokott kényelmét semmibe sem veszik. De adóját könyörtelenül behajtják. Ahol ez megtörtén k, az nem lehet jogállam. Mert jogállamban az én házam az én váram, ahova csak az lép be, akit beeresztek. Tisztán rendőfállam felé sodornak az események, köztársaság rendőri alapon és katonai diktatúra mellett egyike a legszebb és legújabb tipusu demokratikus államformáknak. Tegyük hozzá: szociális államformának. A lakosság azt szeretné tudni, hogyan jut ezekhez az áldozatokhoz: mivel érdemli meg ezeket a büntető expedíció számba menő katonai kurzusokat és miért rendezik ezeket éppen Komáromban, amely mindenféle invázió folytán amúgy is túlontúl van zsúfolva. De egyben a választ is megadja a beszállásolás kérdésének megoldására. Ott van a teljesen lakatlan tiszti pavilion épület, amelynek
