Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-09-11 / 67. szám

1920. szeptember l!. ......................... ——»— ■ ■■■■• ......... ....................... Lisztadag 1920. szept. 8—15 ig egy sze­mélyre 75 dkg. fözőiiszt és 1 kg. 35 dkg; kenyér. A polgármester által kenyérvásárlásra vonatkozó hirdetmény közli a vonatkozó ren­­dei-eí intencióit. A város valamennyi lakosa már Sietek óta, a friss gabonából örlött lisztek szállítása óta panaszkodott a rozs lisztté, melyet a közönség nagy része még 60%: 40%-os rozs — buzaaiányban sem tudóit ehető kenyérré. készíteni. Tudomásunk szerint a közélelmezési ■ hivatal eddig circa 3600 kg lisztet volt kény­telen pótlásul kiadni azoknak, kik rosszul készült kenyeret sülteitek s mivel pótlásul is * csak ugyanazt a lisztfajtát adhatta ki, mert más nem volt, a panaszok, a pótkiulaiásért jelent­kezők száma igy még jobban szaporodott. A közélelmezési hivatal különböző arányú össze­állításba i próbasütéseket csináltatott a pékekkel, s megállapíthatta, hogy a pékek még 3 rész rozs, 1 rész búzalisztből is jó kenyeret tudnak sütni. Hogy a raktáron levő liszt ká ba ne menjen, mely helyeit minden sürgetés dacára sem tudott tiszta buzakenyerliszteí kapni, s hogy a közönség is megkiméitessék a hiába­való liszt és pénzpocsékolástól, tartotta aján­latosnak a polgármester a közélelmezési hivatal javaslatára a közönségnek kész kenyérrel való ellátását. Ma már haliunk panaszokat e rendel­kezés ellen is. és érthetetlen előttünk, miért zúgolódik a közönség cgy-egy csoportja, midőn a kenyér-rendelettel éppen javát kívánta szol­gálni a hatóság Ugyanazok a személyek, akik múltkor a rossz lisztre panaszkodtak, s őröltek annak, hogy jobb kenyeret kapnak a péktől, ugyanazok ma ismét lisztet kivannak, midőn előre tudhatni, hogy a lisztből a kedve­ződen keresési arány miatt ismét csak ehetetlen kenyeret volnának képesek készíteni. -Pozsonyban, ahol 150 ezer ember él, tízsze­rese a komáromi lélekszámnak, már hatodik esztendeje csak kenyeret kapott a közönség, nálunk pár hétről van csak szó, mig jobb buzakenyéi liszt szállítás lehetővé válik, s ime újabb zúgolódás! S az állam legtöbb városá­ban már évek óta csak kenyeret kaptak, mért hát a komáromi ik panasza! A kényszer hely­zet szülte rendelkezés csak átmeneti, s a köz­élelmezési hivatalban arról értesültünk, hogy — amennyiben a Gabonaliiva'a! malmai a lisztek leszállítását nem halogatják s illetve, h i a Gabonahivatal a malmokba egészséges, nem esirás búzát fog küldeni őrlésre, — legköze­lebbi hétre már ismét a régi rend lép éledne t. i. hogy a közönség tetszése szerint lisztet vagy kenyeret vásárolhat. Uj lisztfajtak. A kormány ismét életbe­lépteti a tava'yi őrlési rendeletet, mely steiint az ellátatlanok részére csakis főző és kenyér­­lisztet ad ki. E szerint finom liszt nem lesz, de a kiadásra kerülő főző liszt minőségben javul Az uj lisztárak előreláth atólag f hó 16-án lépnek életbe. A főzőliszt ára körülbelül K 2 10, a kenyérliszt ára pedig K T2ö lesz. A város részére rendelt petróleum már útban van. s remélhető, hogy jövő hét folya­mán már kiosztásra kerül. Ära literenkint kö­rülbelül K 8 90 lesz. Lovat tartó háztartások zab utalványért jelentkezhetnek naponta a délelőtti hivatalos időben a Közélelmezési hivatalban. Utolsó je­lentkezési határidő szeptember 20. Tej at ahányért (tejszelvény blokkért) na­ponta, őrlési tanúsítványát hétfőn, szerdán és -pénteken lehet jelentkezni a jegyirodában. E hónapban még bármily mennyiségben kapható tej, vaj, túró, író a hatósági tejüzemben iKipi­­tähy-utca) Ugyanott malac etetésre kiválóan alkalmas és táperős lefölözött tej kapható. Zsirellátás. Miheztartás végett felhívja a hatósági sertésüzem a közönséget, hogy az ellátás biztosítása végett, akik hatósági zsir­­ellátást igényelnek, zsirkönyvük lebélyegzése végett f. hó 13 tói kezdve 21-ig bezárólag cl e. 8—12 ig, d. u. 3— 5-ig a hatósági sertés­üzem irodahelyiségében (Városmajor) az élel­♦ Komáromi; Lapok « mezési jegyfüzet és zsirkönyvvel jelenjen meg. Közli továbbá a Sertésüzeni, hogy a városma­jorban elsőrendű füstölt sertéshús kapható kg-ként 28 kor. árban. Iskolaszéki határozat. A múlt számunkban már említettük, hogy La­katos Károly komáromi községi eiemi iskola igazgatójának kényszernyugdijazása ellen az iskolaszék állást foglalt Az elfogadott hatá­rozati javaslat igy hangzik: Határozati javaslat. A községi iskolaszék a legnagyobb meg­ütközéssel, sőt felháborodással értesül a tan­felügyelői átirattal közölt miniszteri rendeletből, hogy Lakatos Károiy községi iskolánknak im­már 20 év óta köz- és megelégedésre működő igazgatója és egyik legérdemesebb és legkivá­lóbb tanítója nyugdíjaztatásának kérelmezésére hivatott fel A sérelmes iendetet:az 1905. év 70000 sz. r. 94 -195 §-ára hivatkozással, Lakatos Károly áll ló agos munkaképtelenségét és to­vábbi tanítói szolgálatra vaió alkalmatlanságát hozza fel indokolásul; holott úgy a nevezett tanító és igazgató működését évtizedeken ke­resztül állandó és közvetlen figyelemmel kisérő iskolaszék, mint az ide beterjesztett nyilatkozat szerint tanitótársai, de maguk a szülők is egybehangzóan nemcsak testi és szellemi ké­pességeinek teljes birtokában levőnek és igy tanítói hivatásának — a legfokozottabb igénye­ket is kielégítő módon és' mértékben való be­töltésére képesnek ité ik *és tudják Lakatos Károlyt; hanem egyikét látják beríne úgy az itteni községi iskola, miniáltalában az egész tanítóság legkiválóbb, legképzettebb, legfárad­­hatlanabb, legmunkásabb és legliszte! ebb tag­jának, kinek munkabírását; szellemi erejét és hivatásának teljes betöltésére minden tekintet­ben képes voltát, sem előre haladt életkora, sem hosszú tanítói szolgálata nemcsak nem csökkentette, hanem tapasztalatokban gazda­­gultan, gyakor'ati és elméleti képzettségét folyton öregbítve és fejlesztve ma is egyik dísze és közbecsülésben álló iagja a tanítói karnak, akit az iskolaszék laniiói működésének továbbviselését mi is legteljesebb mértékben képesnek tart és további szolgálatához a leg­határozottabban rágás kodik és igy erőszakos indokolatlan nyugdíjba való kényszerítését nemcsak méltánytalannak és igazságtalannak, hanem iskolánk eminens érdekébe ütközőnek és a közvélemény méltó felháborodását is jog­gal előidézhefőnek tartja. A nyugdíjaztatásának megokolására fel­hozott érv tehát teljesen helytelen és minden alapot nélkülöz és az csakis a tanfelügyelő­­sfgnek, előttünk i meretlen egyének rosszaka­­ratu, esetleg személyes bosszúból eredő infor­málásából vagy pedig nevezett tanító működé­sének szakavatatlan, felületes és teljesen téves megítéléséből származhatik; miért is az iskola­szék az ellen egyhangúlag a leghatározottab­ban állást foglal, e miniszteri rendelkezésbe bele nem nyugodhalik és az el en ünnepélyesen óvást emel. Es a nennyiben a legjobb tudomásból és lelkiismeretes meggyőződésből eredő e tiltako­zását a döntésre hivatott felsőbb tanügyi ható­ság bármi okból figyele nbe még sem venné, kéri az iskolaszék, hogy L .katos Károly állítóla­gos szolgálatképtelensége, hivatott szakférfiak és. orvosok meghallgatásával állapíttassák meg és csak megtörténte után tétessék folyamatba, vagy sziintenessék he ellenében a nyugdíjazási eljárás. Annál nagyobb megdöbbenéssel fogadja az iskolaszék a kényszer nyugdíjazási szán­dékot, mert még egyfelől Lakatos Károly múltja, a tanitói hivatásnak valóban legméllóbb betöltése mellett a városi és vármegyei társa­dalmi és gazdasági élet javára folytatott köz- ! 5 oklaL-----...... .■ hasznú tevékenységnek általánosan elismert és többszörös kitüntetést kiváltó szakadatlan lán­colata volt, mellyel az egész közönség meleg rokonszenvét cs osztatlan becsüiését vívta ki és igy ez érdemekben gazdag múltnak sem­mibe vevését mintegy megtagadását is látná rajongásig szeretett hivatásos pályájától valŐ meg nem érdemelt leszorításában; addig más­részről a mai viszonyok között könnyen fel­merülhető egyéb lappangó okot, ürügyet sem. tételezhet föl az iskolaszék, mely a kényszer-, nyugdíjaztatás titkos rugójául szolgálhatna, mert Lakatos Károly az országos közviszonyok gyökere* változása óta is mindig és minden­ben, az állásából folyó követelményekkel szá­moló és a közhatalom jelenlegi exponenseinek sem kiitikáját annál kevésbé helytelenítését soha ki nem hivó, sőt bírálat avagy megrovás tárgyává nem is.tett korrekt magatartást tanú­sított és tanitói valamint igazgatói hivatásának lelkiismeretes betöltésén kivüi sem a köz, síin a politikai élet térén egyáltalán semmi tevé­kenységet ki nem fejtett. De végül mindezektől eltekintve emberies­ségi szempontokba is ütközőnek tartja az isko­laszék a panaszolt sérelmes intézkedést, mert figyelmen kivü! hagyva annak indokolatlan és igazságtalan voltát azt a köztiszteletben álló érdemes férfiút kívánja sújtani, akit a világ­háború nagy áldozatokkal fölnevelt, jeles, derék katonatiszti rangban hősiesen küzdött két fiától, telü' egyetlen reményeitől és támaszaitól fosztod meg és pedig épen akkor sújtaná a hivatalával való erőszakos eltávolítás csapása, midőn a gyermekei elvesztésével »a végzet által agy szólván mindenétől megfosztott, mély gyászba borult családapa, feledést, vigaszt és erőt az é et m héz küzdelmeihez csakis a munkában, a leikéhez nőtt tanitói hivatás minél buzgóbb további ellátásiban kereshet és találhat. Mindezek alapján elhatározza az iskola­szék, hogy e sérelmes intézkedés ellen a városi tanács és tanfelügyelőség utján felebbezésnek tekintendő felterjesztést intéz a szlovenszkói teljhatalmú miniszterhez, azzal a kéréssel, hogy a sérelmes rendelkezést változtassa meg és Lakatos Károly ig. tanítót ez állásban és tény­leges szolgálatában továbbra is hagyja meg. HÍREK. Szí. ladasii Sártiti Mi. 1850—1920 Egy kedves és mindenkitől szereled mat­róna hunyta ie örök álomra szemeit Fettenden: Nadasdi Sárközy Aurélné sz. Gencsy Ida, néhai Sárközy Aurél komárommegyei és városi főispán özvegye. Tizenkét évet töltött Komárom társadalma körében, amely nagyrabecsüite és szeretetével vette körül ezt a régi nagyasszonyt, aki a ineg­­testesült jóság és lelki nemesség volt. A társa­dalmi kör, melynek középpontjában állott Sár­közy Aurél családja — és ez az egész vár­megyére kiterjedt, — méltán adózott ez iránta régi magyar műveltségű és nyílt jellemű úr­asszony iránt a legnagyobb tisztelettel. Ott ál­lott minden jótékonysági mozgalom élén, min­den kulturális iigy támogatásában az első volt és felülmulhatlau a hamisítatlan magyar ven­dégszeretetben. Négy évvel ezelőtt vesztette el férjét, kinek hűséges és szerető élettársa és támasza volt. Haláláig híven gyászolta őt, akinek minden örömében és bánatában úgy osztozod mint a magyar feleség szokott. A gyászhir mély részvétet kelt város- ég vánnegyeszerte mindazok körében, akik a .meg­boldogultat ismerték, akik őszinte szívvel ejtenek egy könnyet az elköltözött nagyasszony áldott emlékezetére. Elhunytéról az alábbi gyász jelentéit véltük; Steiner Kornél és Társa Komárom t§a cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádar-uica 27. szám. (fa Oltill líVÉtlíilflli 110ÜU.) 1 I 1|| Ajánlja elsőrendű íehénbőrbol és boxbörből saját műhe- 279 lyében készült férfi-, női- és gysrmekcsizmáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom