Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-03-27 / 19. szám
1920. március 27. Komáromi Lapos 3. oidal.-tiszta, világos, éles pillantással, vergődő eleven problémáink között, s boncolóasztalára került sorjában minden ami igaz volt, ami fájt, amin segíteni kellett. S/erintem a pletyka olyan lámpás, mely első sorban azt világitja meg, akitől kiindul. Fájdalom, nemcsak önmagában immorális, hanem jellemrontó is, mert kevésbbé erős emberek könnyen áldozatai lehetnek egy-egy mesének, amibe belekeverődnek. A gyönge ember tpuha okoskodása hamar kész megalkudásra: hiszen úgyis rámfogták, legyen hát igazuk. Pedig ez hibás okoskodás, mert nincs olyan rágalom, amely idővel le ne foszlana arról, aki nem érdemelte meg. Én azt hiszem, mi den finomabb lelkű ember megérzi maga körűi a nem megbízható levegőt. Minthogy azt is nyomban észreveszi, ha olyannal áll szemben, aki vétett ellene. Ebben a szerencsés hatodik érzékben van meg a gyakorlati védekezés legegyszerűbb eszköze. Kerüljük a nem becsületes lelket. Kerüljük a •magunknál alacsonyabb nívójú jellemeket. Es bizzunk b nne, hogy el fog jönni végül is a tudós, aki minden emberi gonoszságra tud egy gyógypilulát. Sulyok Juliánná. — Uj miniszteri tanácsos. Magyarország kormányzója a miniszterelnök előterjesztésére dr Német Alfréd miniszterelnökségi miniszteri tanácsos földinknek a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta, dr. Német Alfréd a magyar sajtóirodánál működött és ritka közjogi tudásával értékes szolgálatokat tett Mint jogi szakíróink is nagy sikerei voltak. Őszinte ö ömmd regisztráljuk e hirt Komárom egyik jeles fiának előmeneteléről. — Diréguasárníip A Husvét hírnöke, a szabadulás, a megvál ás nagy gondolatának előfutár] í holnap megérkezik és jelenti a Feltámadás, a világszabaditás művének elkövetkezését. A templomokba virágzó fü/.,ágakkal vonul a nép, a bárkát megszentelik az oltárok előtt, amelyekből szent zsolozsmák hangjai törnek fel az ég felé. A szomorufüzek ágainak halványzöld uszályát lágy tavaszi szellő lengeti és a tiszta levegő égben madárhangok úsznak. A vadász felfigyel rajuk és eszébe jut a német vadászmondás: Pdlmarum-tratlarum! Előkerülnek a puskák (már akié előkerült az öreg várból), kitiszíogatják, elindulnak velük a füzesekbe, tocsogó, mocsaras vizek szélei felé, itt húz hajnali szürkületben és liiaszinü alkonyon a szalonka lebegő, bizonytalan röpüléssei. A vadász ül hosszú, méla lesben és nem süti ki a puskáját, mert a sneffek nem érkeztek meg. Nem láttamozták útleveleiket. Komárom egyik ismert és szeretett polgára, dr. Csukás István Kórházi főorvos költözött el az élők sorából teljesen váratlanul ma, pénteken reggel, amikor szélhüdés érié. Dr. Csukás István Komárom városának régi érdemes tisztviselője volt. A régi kezdetleges városi kórháznál kezdte meg szolgálatát, ahova mint Imeiyi körorvost meghívták. A vármegye-utcai szegényes házakban meghúzódó férfi és női betegei körül telt el fiatalsága, melyet e hivatásának áldozott annak teljes áférzésével. Majd az uj városi közkórház kiépítésével annak belgyógyászati osztályát vezetne. Humánus, jószívű és hivatását megbecsülő ember volt, szive és elméje a helyén. Lelke vidámságra, derűre hajló és életösztöne erős: ezt vitte át betegeire is, akik szerették és becsülték. Orvosa volta munkásbiztositónak és a Konnromi Első Polgári Bete^segitö Egyletnek is, amelyek hűséges munkatársukat veszítették el benne. Dr. Csukás István boldog és szép családi életet élt, gyermekeit szépen felnevelte, akik özvegy édes anyjukkal gyászba borulva állják körül korai ravatalát. Egyik fia dr. Csukás Béla volt katonai ezredorvos, most egyik bécsi klinikán orvos, másik fia, dr. Csukás István Komárom-Újvárosban vármegyei aljegyző, ezeken kívül leánya, Margit siratja benne a legjobb édesapát s özvegye a leggondosabb férjét, akinek végtiszíessége március 28-án délután lesz a református temetőben. § flz összes konyhakerti és ulrágmaguakat Berghof íer magkereskedese szállítja (Pozsony, Vásártér-tér 13.). Kérjen árjegyzéket. — f! magyttr zene története befejező előadása csütörtökön folyt le a kuliurházban, mint a Jókai Egyesület XIV. ^zabadoktatási előadása. Dr. Alapi Gyula egyesületi főtitkár néhány meleg szóval vezette be az előadást a Jókai Egyesütet háláját és köszönetét tolmácsolva a közönség iránt, amely az egyesület kulturális programját oly megértőén tette magáévá. Ez eredményezte azt, hogy a 14 szabadoktatási előadást és a nyolc hangversenyt több mint 7000 egyén látogatta. E rövid bucsuvéte! után a közönség lelkes tapsai köszöntötték Berzsenyi-Janosits Józsefet, a tudós előadót, aki a magyar zene fényes korszakáról, 1815-1875. évekről tarlóit előadást. A hatalmas zenei triász: Bihari—Lavotta—Csermák után kitűnő zenei nemzedék sarjadt. Ezek közt első Ruzicsk* Ignác kitűnő hegedűművész és zeneszerző, az első magyar opera (Béla futása) szerzője. Előadását már nem érhette meg. Ruzicska egy szerzeményét mutatta be a szerző zajos tetszés mellett. Majd Rózsavölgyi Márk jellemzésére tért át, korának e hires muzsikusáéra, áki annak idején szinte uralta a helyzetet. Szegény zsidófiu volt és kereskedőnek készült, de Pesten a hegedű tanszakot elvégezte és inkább zer.eleckéket adott. A magyar zene mélységeibe kevesen hatoltak be annyira, mint ő. Hangversenyeit minden kiséret nélkül adta és maga muzsikálta végiír egy szál hegedűjével. Petőfi is megénekelte a hírneves zenészt, akit az egész ország csodált. Berzsenyi-Janosits két ciklust játszott tőle (Hatvágás, Bőnyi csárdás, Győri verbungos és Üdvözlet Lisztnek, Pápai kaszinó csárdás) ez utolsó nótát Liszt XIII. rapszódiájában dolgozta fel. Jeles muzsikusok és zeneszerzők voltak Ellenbogen Adolf, Hadics János és Svastics János Az első egy óbudai szegény inasgyerekből lett hires muzsikussá és zsenialitásának két drágagyöngyét (Hunyadi csárdás, Makói csárdás) mulatta be az előadó, Hadics János kora leghíresebb cigányrimásának Köveíváiasztási csárdás cimö müvét (1867), Svasticsnak aki a műit század (1850—1870) derekán irta szebbnél-szebb műveit, három darabját játszotta ie (Érzés hangjai, Huszár csárdás, Baltavári emlék) a közönség tüntető tapsai mellett, amely percekig nem szűnt meg kifejezve a közönségnek hálás szeretetét és nagyrabecsülését a művésszel szemben, aki e két előadás megtartásával valami oly nem mindennapi ismereteket népszerűsített, amelyek minden magyar szívnek húrjain tovább és tovább rezegnek. Még pár szóval Erkel Ferenc működését érintette, aki az akkori divatos olasz iskola (Rossini, Bellini, Donizetti, Verdi) hatása alatt állott első operájában (Bátori Mária), de a Hunyadi László-ban már minden izében magyar muzsikát teremtett. A Hunyadi nyitány pedig a maga nevében valóságos mesíermü, amit a világ minden jobb orkesztere játszik. Végül a magyar zenének külföldi zenészekre való hatását fejtegette (Schubert, Beethoven, Wilmers, Strauss, és az első magyar operette, a Cigánybáró stílusát elemezte. Szaffi dalát betétül dr. Bart'na Lajosné énekelte viharos tetszés mellett és a magasfekvésü hangokat játszi könnyedséggel intézve el, bár a művésznő indiszpozicióról panaszkodott, annak azonban nyoma sem volt érezhető a gyönyörű dalban. Berzsenyi Jánosit* Liszt XIII. rapszódiája előadásával (Rózsavölgyi egy csárdásának motívumaira) fejezte be az uíolsó szabadoktatási előadást, mely meggyőzött bennünket ismételve arról, hogy nemcsak vérbeli művész ő, hanem zenetudós, aki a magyar zenének is minden rejtett zugában ismerős, zenei krónikás és történész, akiben tudás, ismeret gazdagság és ihlet él, aki megérti a korokat, a zenei stílusok és azokra ható eredő erőkkel tisztában van, mindezt közölni is tudja a közöségel és nem zárja el íróasztalába és zongorájába. A tüntetés, a tapsok viharzó hangjait a hangverseny lelkesedés forrásáig hevült kedélyekből ezek az érzések váltották ki. Mi is ezekkel köszöntjük a mestert és várjuk ígéretei mielőbbi beváltását az őszön, (a) Zlida - fo ghrénu — láblabiróbó! flgyuéd. Rézler Kornél dr, táblabiró, budapesti büntetőtörvényszék tanácselnöke nyugdijaztatta magát és ügyvédi irodát nyitott. Városunkban is működött, mint a királyi ügyészség vezetője. — Húsvéti vakáció. Még egy hét és ránk köszönt a Feltámadás ünnepe. A diáksereg ma már szabad és megszűntek az iskolai előadások, a diáksereg boldog örömmel siet ki a természet szabad ölébe, hogy magába szívja a tavasz mámoros lehelletét. Boldog ifjúság, mely nem is tudja ezt talán értékelni, mint azok, akiknek deresedő hajszálai felett elirarnlott az élet és már az élet hegyének ormait megmászva, a hegy másik oidaiáu haladnak mindegyre lejebb a pihenés völgye felé, ahol a csend és nyugalom uralkodik. Az ifjúság azonban a húsvéti vakáció örömeit élvezi, ezek az örömek nem oly zavartalanok, mint a mieink voltak, amikor nem hiányzott foszlós kalács, húsvéti sonka és bárány, diós és mákos patkó, minden müveit és kevésbbé müveit család asztaláról. — Dslestéh}. A jövő hónap közepe táján kedves szórakozásban lesz részünk. Az a kedves és népszerű műkedvelő gárda, amelynek a lelke, a vezetője, az inspirálója nagyon is vérbeli művésznő, a győriek és komáromiak dédelgetett volt primadonnája : Moly Margit volt, s amely lelkes gárda a múlt hónapban olyan' nagy sikerrel adta a Tavasz operettet, már erősen készül az áprilisban megtartandó dalestélyre. A lelke természetesen az egész előadásnak ismét Moly Margit lesz, aki a legszebb és legkedvesebb operettjeiből fog részleteket énekelni. Az estnek egyik főérdekessége lesz, hogy konferálni nő fog, Riszdorfer Maca, a Tavasz népszerű anyósa, kt. énekszámokon kívül lesznek párjelenetek és tánc kettősök is. Moly Margit az énekszámokon kivül táncolni is fog. Fellépnek még Hermann Manci, akinek szép hangja csak emelni fogja a sikert, Borosa Géza, a Tavasz népszerű Jeromosa, Lenhardt Lina, Joób Kázmár és még mások is, akiknek neveit még nem sikerült megtudnunk. Az előadást a Legényegyletben fogják megf~ li. Annyit még elárulhatunk, hagy minden müsorszámnál a a "Szereplők más, más kosztümben fognak a színpadon megjelenni. — (Íz Crzsébet-szigei. A tavasz betoppant hozzánk és selymes, lágy szellőket tereget te a rétekre, megcirógatja a fák b írna rügyeit és azok napok alatt fehérre válnak. Már virágba borulnak a barackfák, a cseresznye, meggy és körte is felőlit husvét körül ünneplő feher ruháját, később az almák halvány rózsaszínnel aláfestett menyasszonyi köntöse pazar szinpompájóval [vonulnak fel az Erzsébet-szigeten, melyen a természet tarlja szűzi nászát pazar és utolérhetlenül impozáns násztnezében. A kertekben megindul az étet: az ásók megvillanak, a gerebiyék szorgalmasan fésülik az alvó föld hajába a belevegyült faleveleket, földszag terjeng és úszik a márciusi verőfényben elvegyülve ibolyaillattal. Keiylieiket kitárják a hivalkodó nárcisok és a gyöngyvirág hajtásai, mint a feszesen lépő sorkatonaság szuronya merednek ki a földből. A pintyek is megérkeztek, már fészekről gondoskodik a vörösbegy és a kenderike. A Tavasz hatalmas himnusza zendill meg mindenütt, a feltámadás, a reménység szingazdag, utolérhetlen szimfóniája daloi a szigeten. — fi koffláromi káeáházak magyar zenéje. Abból a két elődásból, amelyet Berzsenyi-Janosits József, a komáromiak kiváló zongoraművésze, a magyar zene történetéről tartott vasárnap és csütörtökön a Kultúrpalotában, lehetett látni, hogy a hallgatóság magyar lelke, magyar szive dobbanása szólalt meg a szűnni nem akaró, zajos tapsokban. Reméljük ez a forró lelkesedés nem lesz szalmaláng s a komáromi zenekedvelők műsorában ismét elfoglalja méltó helyét a klasszikusok mellett az igazi magyar zene és szakítanak a Hulló falevél, a Sokszor úgy szeretnék sírni és a Bözsi ne sírjon féle limonádé dalokkal. De az is fontos, hogy a lelkesedést a kávéházba járók vigyék be a kávéházba is és csak azt a kávébázat s azt a cigánybandát támug?„3ák, amelyek a klasszikusok mellett a tö'ől metszett magyar zenét is kultiválja. Ha vc-iakinek kér' van most kávéházban zenét hallgatni, hm t.>aor a szórakozásában is domborítsa ki a magyar jellegét. Dr. Csukás Isiuan
