Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-03-24 / 18. szám

1920. március 24. _K«»)átomi Lapon 3 Oldal. — Komároml-Kaci Endre festömüuész gyö­nyörű cikke (A kuliura és a civilizáció) olvas­gató a Vagyunk húsvéti számában, amelyből kiemelendők még a következők: Sik Sándor: Az Ur szeme, magasröptű alkalmi költeménye, Jvanczy Zoltán kedves verse: Tudtam, Orion {Tuba János): Kié a pálma? címmel kedves epizódot mond el az első magyar humorista, Beöthy László, a Puncs szerkesztőjének gyer­mekkorából, Tömör Árkád, volt komáromi fő­gimnáziumi tanár gyönyörű alkalmi verse (Ott fekszik),' Szomaházy István, a kedvelt Írónak egy megható tárcája (Az utolsó vallomás), Harsányi Lajos győri poeiának fenségesen szár­nyaló költeménye : Páris felett vadludak szól­nak, Hoffmann Ernő ógyallai csillagász meg­ható története (Csillagász mese) Galileiről, dr. Bognár Cecil, a komaromi főgimnázium ta ári kara ez egyik népszerű tagjának kedves elbe­szélése : A szobor, Bethleni Nagy Erzsiké ked­ves szerelmes verse: Meséljek néked? és Ko­máromi Gézának pompásan sikerült francia fordítása: Fele a tied, teszi még változatosabbá a nívós tartalmat. A Vagyunk, dr. Baranyay Józsfef, lapunk főmunkasarsanak szépirodalmi és tudományos revüje az itt élő magyarságnak m-igyar szellemben szerkesztett folyóirata, amely érdemes a pártolásra. Mutatványszámot szíve­sen küld a revü szerkesztője, ha egy levelező lapon kérnek tőle. — fl magyar zenetörlénet. A Jókai Egye­sület két uioUó szabadokiatasi előadásában a magyar zene történeti vázlatát nyújtja Berzsenyi- Janosits József, az egyesület művészeti osztá­lyának illusztris elnöke A vasárnapi előadás keretében a magyar zene történetének Írott emlékeitől, a kuruc kortól tárgyalta a magyar zene fejlődését a bécsi kongresszusig. A magyar zene létét már az első történeti emlékek bizo­nyítják. Szent GfIlért legendájában olvassuk, hogy már Szent István korában voltak népda­lok, melyek ritmusa az olasz erede ű püspöknek feltűnt. A történeti kútfők megemlékeznek a regősökről, a hegedősökről, az enekmondókról, vagy igricekről, akik kobzos hangszerrel kisérték énekeiket. A cigányoknak 1430 körül ide ván­dorlása ad a magyar zenének jelentős fordu­latot: ezek kezdik mivelni a magyar zenét. Az első írott emlékek még a XVI. századba, Tinódi Lantos Sebestyénig nyúlnak vissza, de ezeket a hangjegyeket zeneileg visszaadni nem lehet, mert hangjelzésük (dur, moll) és üternjelzésük is hiányzik. Szondy két énekes apródja is lantot pengetett, mikor a várurnak a magyar vitéz­ségről zengett éneket. A XVII. század gyönyörű virágénekeit is bizonyára énekelték, mig azután a kuruc kor dalai utat törtek a magyar zene önállósága felé. Rákóczi tábori (fúvós) zeneka­ráról a történeti források eleget beszélnek A tárogató, melyet a szatmári béke után össze­töretett és elégetni rendelt a császári hatalom, reánk maradt. Az öreg Czinka, Rákóczi udvari zenésze a magyar zeneszerzők őse. Rodostói számkivetésében halt meg, de gyermekei vissza­jöttek Magyarországba, Unokája a hires Czinka Panna, hires hegedűs aki zenekarával az orszá­got bejárta. A tudós előadó a Rákóczi kor zenéjének jellegzetes melódiáit bemutatta, mely­ből üőcsendülnek a tárogató hangjai és az induló motívumai, melyet Liszt XV. rapszódiájá­ban dolgozott fel, Berlioz pedig nagy zenekarra irt át és ez alakjában az egész világot diadal­masan járta be. Majd a leghíresebb cigány prí­más, Bihari János szerzeményeiből adott elő válogatott szemelvényeket. Tárgyalta Lavoita korszakalkotó fellépését és hatását zenénk fej­lődésére, akinek nevét a világ zenepedagógusai ipind ismerik. Végül Csermák Rudolf szerepét méltatta, aki a gyois magyar csárdás szilaj és tüzes tánczenéjének megalapítója A kiváló elő­adó sorra bemulatta a XV11I. század divatos zenéjét: a komoly palotást, a méla ábrádot, a fürgébb verbunkost és frissebb bokázól; remek magyar melódiák csendültek fel a zongorán. A közönség nem tudott velük betelni, tüntető, meleg tapsokkal köszönté a művészt, aki Liszt XII, rapszódiájának csodálatosan színes és káp­rázatos előadásával viszonozta a termet egészen megtöltő lelkes hallgatóság hálás szereidének és ragaszkodásának tüntető megnyilatkozásait. A befejező előadás csütörtökön d. u. következik. — Kineuezés. A zsupán-kormánybiztos Szokol Lajos hivatalszolgát a vármegyéhez hajdukáplárrá nevezte ki az elhunyt Lipót Lajos helyére. — Qyászrouat. Özv. Tós Lajosné szül. Abfalter Mária mint részvéttel értesülünk 82. , éves korában elhunyt. A nagy kert ért matrónát j akiben a Székelyi család tagjai nagynénjüket j gyászolják, e hó 22-én kisérték az örök nyu- ; galom helyére. őszinte részvéttel vesszük a szomorú hirt, mely egy fiatal anya tragikus sorsáról értesít: ifj. Nagy Mártonné sz. Mikes Mária 32 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult halála széles körben keltett igaz részvétet. Férje Nagy Márton törekvő iparos polgártársunk és kis leánya gyászolják a korán sírba szállt hitvest és édesanyát, akit e hó 22-én temettek el nagy részvét mellett. Özvegy Halász Józsefné, 62 éves korá­ban Komáromban váratlanul elhunyt. Az elhuny­tat kiterjedt rokonság gyászolja Temetése szom­baton d. u. ment végbe nagy részvét mellett. Őszinte részvéttel halljuk, Schlar Lajos iparos polgártársunk, az áldatlan háborúban szerzett betegségében 54 éves korában elhunyt. Temetése szerdán d u. lesz a kát, temető ha­lottas háziban. Az elhunytban Munka Ferenc nyomdász polgártársunk sógorát gyászolja. — Berzsenyi Jinosits 3ózsef második elő­adása a magyar zene történetéről (1820—1867.) csütörtökön d. u. 6 órakor lesz a kultúrpalo­tában. Ez alkalommal a kitűnő művész Ru­­zicska, Svastics, Erkel, Mosonyi működését méltatja és előadása bizonyára ismét zsúfolt terem előtt fog lefolyni, mert e maga nemében páratlan érdekességü előadás minden művelt ember érdeklődésére számot tarthat. A helyárak tagoknak 2 K, nem tagoknak 3 K. Jegyelővétel nincs. — fl komáromi r. kát. énekkar választ­mánya Ivanics Gyula elnöklete alatt vasárnap délelőtt népes ülést tartott, amelyen az elnök beszámolt a működő kar két legutóbbi fellé­péséről, amelyek a legszebb erkölcsi siker je­gyében folytak le. A Katolikus Legényegyletben rendezett hangverseny 1800 K jövedelmet biz­tosított a működő kar kirándulási alapja javára. Ennek bevételéből az iskolák részére 500 K adományt ajánlott fel az énekkar. A közgyűlés­nek ápril 25- re leendő összehívásával megbízta a választmány az elnökséget. — temetés Múlt számunkban már meg­írtuk a részvéttel vett hirt, hogy Kemenczky Géza, csallóközaranyosi községi jegyző hosszas szenvedés után a komáromi közkórházban el­hunyt. Temetése pénteken d. u. történt a ko­máromi ref temető halottas házából. Mokos Kálmán ref. s. lelkész megható gyászbeszéddel búcsúztatta el az elhunyt jegyzőt. A csallóközi járás jegyzői kara csaknem teljes számmal vett részt a temetésen. Különösen sokan voltak Aranyos, Bogya és Nagymegyer községekből, ahol az elhunyt, mint jegyző, illetve segédjegyző működött A jegyzői kar nevében Nemes György nagymegyeri községi jegyző búcsúztatta el az elhunytat. — Utolsó előadás. Szombat este adtákj kilencedszer a Jókai — Szijj féle drámát,] Az elátkozott családot. A derék és kiváló mű­kedvelő gárda pihenése szempontjából egyenlőre szünetelni fog az előadás. Mind a kilencszer teltház nézte végig a darabot és igy bizonyára szép öszzeg fogja gyarapítani a kettős célt: a ref. templom orgonaalapját és a Jókai szobor alapot. A fáradhatatlan szereplők és az agilis rendező, Vargha Sándor ref. lelkész bizonyára megérdemlik a jól sikerült nemes munka után a pihenést. — megszűnt a hidálkelés március 31-ig. A pénzlebélyegzés tartamára a két oldalon mű­ködő rendőrség között olyan megállapodás jött léire, hogy a kiadott igazolványok érvénye e hó végéig megszűnik. Az átkelés csakis útle­véllel történhetik. Családi és gazdasági érde­kekből csak úgy engedélyezik az átkelést, ha az életbevágóan szükséges, vagy katasztrotális veszély forog fenn. Az erre vonatkozó engedélyt a katonai parancsnokság, illetve a túloldali ál­lamrendőrség adja meg. Orvosoknak, akiknek állandó igazolványuk van, szabad átkelni, ha igazolják, hogy beteghez mennek. — fi százkoronás íllrtmi Jegyek elsősorozata hamisításénak ismertető jelei. A hamisítvány csak 163 mm. széles, mig a valódi 165 mm. Papirosa fogásrg erősebb, kevésbé sima és kevésbé átlátszó, valamint a viznyomás is hiányzik. Az alányomás amelyben az oroszlán foglaltatik könnyebb és sokkal kevésbé tisztább, mint a valódi államjegynél. Az első tartalmi oldal díszítési rajzai durvábbak és erősebbek, különösen a morva címer rácsozata, erősebb vonalakkal van rajzolva. A címerben a sasban 7 vízszintes vonal foglaltatik, mig a valódiban 5-nek szabad előfordulni. A büntető záradék­nál hiányzik a mondatzáró pont. A legtöbb hamisítványon a sorozatszám néhány milimé­­terrel alacsonyabban van, mint a jobboldali számok elhelyezése. A hátlapon az ideális fe­jek tompább kifejezésüek és az egész kivitel kevésbé gondos, különösen a sarló alakú keret, durvábban van árnyazva és a gyűrűszerű vonalak, amelyek az egész képet fedik görbék és nem egyformák. A sarokban a szallagköté­­seken a színezés intenzivebb és a valódiakhoz képest homályosak. A „Republika Cesko-slo­­venska“ felírásban hiányzik a „C“ betűn a lágykiejtést meghatározó jelzés, az értéknek több nyelven való meghaiarozásánál különösen a „Hundert Kronen“ meghatározás kevésbé tisztább. A hamisítvány első oldalának össz­benyomása világosabb, a hátulsó oldal elmo­­sódottabb és kevésbé éles, mint a valódi államjegyeknél. Valódi államjegyek amelyeknél a romboid viznyomás nem eléggé világosan jut kifejezésre, kétes esetekben a valódiságnak meghatározása végett, vagy a prágai bankhi­vatalhoz, vagy pedig a legközelebbi fiókinté­zethez mutatandók be. — Göre marisa lakodalma. Vargha Sándor komáromi ref. lelkész ötletes darabja a múlt héten Csicsón került színre jótékonycélra és pedig fenyes sikerrel. A humoros darabnak komaromi premiérje husvét után lesz a Ref. Ifjúsági Egyesület kollégiumi színpadán. A két fő női szerep közül Görénét Magyaríts Lujza, Göre AÍartsát Fehér Mariska fogja meg­játszani. A darabban fontos szerep jut a gim­nazisták derék és ügyes zenekarának. Ugyanis a Marcsa lakodalma zene nélkül el se kép­zelhető, s a lakodalomban a ta'p alá valót a főgimnázisták zenekara Végh Géza vezetése aialt fogja huzni. A darabból a próbák erősen folynak. Vasárnap este volt a zenés nagypróba. — tanítók panasza. Hétfőn d. e. sok vi­déki .tanító bent járt, hogy ügyes-bajos dolgát elvégezze a tanfeiügyelőségnél, melynek helyi­sége a tisztipavillonban van. Az ott posztolő őr azonban délelőtt nem ereszt be senkit. Min­denki azzal küldött el, hogy csak d. u. Vad­tól lehet bemenni. Bizonyosan téves intézkedésen alapszik az egész, mert a vidéki tanítóság csak délelőtt tud inkább bejönni, felhívjuk erre a tanfelügyelő figyelmét. — megjött a cukor. A háború alatt nem okozott olyan izgalmat és várakozást egy-egy élelmi cikk megérkezése, mint most a béke napjaiban, amikor liszt-ínséggel, cukor-inséggel, szír-ínséggel, só-inséggél, petroleum- és más sokféle ínséggel kü-zdünk. A februári cukor második részlete is megérkezett és a mai nap­tól kezdve azt is kiosztják a 47 5 dekás fej­adagokban, 5°/0 göngy-suly levonásával. A márciusi cukor járandóság is utón van és a hét folyamán megérkezik. A cukor Ínségnek egyelőre tehát vége és husvétra nem szenvedünk ebben a cikkben szükséget. — fl korona uásárlására buzdítják az ame­rikai magyarokat. Az amerikai magyar újságok­ban pár nap óta hirdetések jelennek meg, amelyek a kivándorolt magyarokat a mai dol­lárárfolyamon részvényvásárlásra, továbbá dollár ellenében korona vásárlásra buzdítják. Az egyik newyorki bankház 5000 koronát 37 és fél dollárért, 100.000 koronát 736 dollárért kínál eladásra. A hirdetés szerint mindenkinek koro­nát kell vásárolnia, aki bízik az elhagyott haza jövőjében. Csak az a baj, hogy az amerikai bankházak dolláronként átlag 100 koronát ke­resnek a hazafias átváltási üzleten. — fl császári plébános gyilkosai felett a győri törvényszék most hozta meg Ítéletét es Lantos Bertalan megyei politikai főmegbizottat, aki a forradalmi törvényszéket azzal az utasí­tással küldte ki Tatáról Császárra, hogy a „pap­pal végezzenek“, kötélhalálra ítélte a gyilkos­ságban résztvett három társával együtt. Az ár­tatlan, öreg plébános elvetemült gyilkosait utólérí a nemezis. Szabó András izsai születésű „fo­­vádbiztost“ életfogytiglani fegyházra ítélte a törvényszék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom