Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-03-13 / 15. szám

fltogyvMisf}y«di&: é«foSysi«n. 15. svára. Szombat, 1920. máro:ui 13. ES'E! UHS K0MÁR0MME0YEI KÖZLÖNY Bt1iz«tési ár helybe® és vidékre: 3gá** évr. >3 K félévre 19 K Negyedévi» S K Egye* a asm ára: 49 fillér. ISsgjeiBBik miede« o* rdsa és síoi»k»á»n. lárasi éi Benti iiSíli íaiSsfelüi lep. Főszerkesatö: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BÁRÁNY*Y JÓZSEF dr. Sxerkasstőgég és kiadéhivatal: Náder-u. SS., hevá úgy a lap szellemi résiéi illető költeménytől, min a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. kíiicUtR&fic Kéziratokat nem adunk vissza. Demokrácia« — március 12. Sűrűén halljuk felcsendülni ezt a szót, amelynek fogalmával és jelentésével mindenki tisztában lehet. Demokratikus államforma, demokratikus alkotmány, de­mokratikus közszellem szinte mindennapi olvasmányunk a hírlapokban. A demokrácia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nép hatalma és befolyása jut túlsúlyra úgy a politikában, mint a társadalmi életben. -A demokratikus fel­fogás pedig azt jelentené, hogy az egyént és intézményeket munkájuk és értékük szerint becsüli meg a társadalom, menten minden elfogultságtól. Az tehát, aki a grófokra, az ezerhoidasokra és a mil­liomosokra haragszik és * ellenük szaval igen hangosan, sokszor kevés értelemmel, még korántsem demokrata; mert az a gróf vagy ezerboldas esetleg a milliomos küíörpb demokrata lehet., mint. ö, na érzi és teljesíti azokat a kötelezeLtségeket, amelyek ma az ezerholdakra és a mil­liókra nehezednek, ha alkalmazottaival együtt érez, ha szociális érzéke van, ha nem csupán a saját zsebei megtöltésének sivár gondolata foglalkoztatja, hanem a vagyongyűjtésen kívül a vagyont köte­lező áldozatkészségre is van benne akarat és hajlandóság abban a körben, amely­ben él. Nem annyit jelent ez, hogy a nagy­birtokot és a nagytőkét védelmezzük, csak azt, hogy a nagybirtok és a nagy­tőke is mindenki becsülésére méltó mun­kát és működést fejthet ki. Más kérdés az: hogy a nagybirtok és a tőke valóban ki­fejti-e ezt a működést? Igen, igen sok esetben erre nemmel kell válaszolnunk. A demokrata szellem a társadalom hasonló sorsú és műveltségű rétegeit lengi át: és főleg a városokra szorítkozik. A falu nem demokrata, nem is volt soha. A húsz hold mindig kicsinyelte a tiz holdat, a száz hold meg lenézte a húsz holdat. Falun a demokrácia ezen atavisz­­tikus és belerögzött előítéletek miatt nem tud kifejlődni. Demokrata a szatócs, azt pedig senkisem veszi komolyan. A demokráciához, annak tisztult fo­galmához felemelkedni csak a közmivslt­­ség emelkedésével lehet. Át kell alakulni a közfelfogásnak teljesen és elsősorban a munka értékének megbecsülését kell a népbe beoltani. A falu tudja munkája értékét megbecsülni, az iparkodó, dolgos ember érvényesül is, többet produkál és ez vagyona gyarapodásában jut .j fej esésre. De csak a maga munkája érdekli és nem világosította fel senki a falut arról, hogy a bánya munkája, a gyárak munkája, a hivatalnok, az orvos, a művész munkája is éppen olyan fontos, mint az övé. Ez az akadálya a falu demokráciájának. A városban sem vagyunk sokkal külörnben. Itt osztályok szerint szervez­kednek az emberek. A munkásosztály a legszámosabb köztük, de csak a maga munkája érdekli ezt ia, sorsának, anyagi helyzetének javítása, melynek érdekében politikai befolyásra, törekszik. A kispolgár: az iparos, kereskedő, hivatalnok felfogás­ban közelebb áil a demokráciához, mint dolgozó osztályoknak a tényező tagja. De a demokrácia sem födi annak igazi tartalmát, ha az állami berendezkedés nem teljesen demokratikus. Maga az államforma: a köztársaság, a címek és kitüntetések eltörlése csak a demokrácia külső máza, annak tartalmat csak a demokratikus intézmények adnak, amelyeknek a közigazgatásban, a jogszol­gáltatásban, közoktatásban, a társadalom szervezeteinek irányításában és életében kell megnyilvánulnia. Világosság, szabadság, jogegyenlőség, liberalizmus a szó nemesebb értelmében, az igazi demokrácia velejárói Népfajok elnyomása, kizsákmányolása a demok­rácia megcsúfolása. Az erőszakot, mint kormányzati elvet az igazi demokrácia elutasítja magától. Csak a napokban olvastuk egyik prágai miniszter kijelentését, aki azt a helyes elvet hangoztatta, hogy minden erőszak magában hordja a‘megsemmisülést, mert csak igazságos törvényekkel lehet ered­ményesen kormányozni. Ezt az elvet mindannyian habozás nélküt aláírjuk, mert tudjuk, hogy csak az igazságos tör­vények pártatlan végrehajtása lehet alapja a megelégedettségnek és a nyugalomnak, a békességnek és a nép boldogságának. Az erőszak jogforrás soha sem lehet és aki erre épit, az homokra épit, mely szétfolyik, az kártyavárat épil, amely legkisebb szellő fuvallatára összeomlik. = fl flJagyar nemzeti Párt megyei alakuló csillése. A Magyar Nemzeti Párt megyei szer­vezete kedden délután 2 órakor alakul meg Komáromban a Vigadó termében. A gyűlésen Palkovich Viktor ismerteti a párt programmját és a gyűlés megválasztja a megyei pártszerve­zetet. Az előkészítő bizottság az alábbi meg­hívót bocsátotta ki. A Magyar Nemzeti Part komárommegyei szervezetének megalakítása céljából és a kiirt képviselőválasztásokra való tekintettel Komáromban, 1920. március 16-án, kedden d. u. 2 órakor a Baross-utcai Viga­dó emeleti termében alakuló gyűlést tartunk, melyre van szerencsénk meghívni. A pártgyü­­|és hivatva lesz a vármegyei lakosságot jogaink, fajunk és nyelvünk védelme céljából megszer­vezni, ezért szives megjelenését kérjük, akadá­lyoztatása esetén pedig csatlakozásának beje­lentését a pártvezetőlégnél (dr. Aranyossy László Komárom Király püspök-utca 7. Tisz­telettel Komárom, 1920. március 9. Az ideig— lenez szervező bizottság nevében: Dr. Aranyossy László» Csepy Dani, dr. Farkas Ferenc, Fejér­­váry Géza, Feazty Béla, Hickisch Károly, Jaross Vilmos, Kukányi Ferenc, Kürthy István, Lu­­cenbacher Pál, Palkovich Viktor. — fl Komárom ttárosi íílagyar nemzeti Pdrt uégrehajtó bizottsága kedden délután 3 órakor ülést tart a Vigadó kistermében, melyre a ta­gokat meghívta a pártvezetőség. A gyűlés a vármegyei pártszervezettel való együttműködés kérdésében határoz. Mines liszt, nincs kenyér. Bajok a közélelmezés körül.. A leszállított fejadagok. —márc. 12. A múlt évi rossz termés korán kezdi éreztetni hatását itt, a termő területek közép­pontján is. Még csak március eleje van és még a tavasz kezdetén állunk, máris jelentkeznek azok az élelmezési bajok és zavarok, amelyek a nyár elején, az aratás előtt szoktak bekö­szöntem. A lisztadagokat reiére szállította le a kor­mány, ami a helyzet komolyságára mutat. Ezt mutatja egyébként a legszigorúbb rekvirálás elrendelése, amely esetleg katonai erő utjá* történik, amit pedig mindenképpen e! kellene kerülni, mert a katona nem vitatkozik, nem alkuszik, csak parancsot hajt végre, a legtöbb­ször kímélet nélkül. Ez pedig sajnálatos eredmé­nyekre vezethet és a közönség hangulatát igen kedvezőtlenül befolyásolná. Tudjuk azt, hogy a helyi ellátás rendje egész normális volt a legutóbbi időkig, mig másutt már korábban zavarok voltak. A közle­kedési viszonyok nyomorúsága folytán egyes nem gabonatermő országrészek már előbb is sokat szenvedtek a liszt hiánya miatt. A rutén hegyvidék lakossága formálisan éhezett akkor, amikor Prága és a többi nagy iparváros még nagyszerűen és olcsón volt ellátva. A bajok már februárban jelentkeztek Kas­sán'is, ahol napokig nem volt kenyér. Az országos gabonahivatal a készletek elosztásá­ban nem járt el rendszeresen, egyes helyekre alig irányilott lisztet és a kontingens alig egy harmadát utaha ki. Mindenki igyekezett egy kis tartalékot gyűjteni feleslegéből, de ezt a háztartások már mind felélték. Énkor a városi lakosság á faluhoz foidult és egyesek — nagy anyagi áldozattal — tudtak is s/erezni némi lisztet. Ezt is meg­szüntette az ellenőrzés, mely most a falura vigyáz, hogy terményeit más el ne vigye, mint az állam. Azonban azt kell látnunk, hogy a félada­gok sem állanak pontosan a lakosság rendel­kezésére. A 12 kilós busás fejadag leszállód 9 kilóra, ma pedig 7 kiló volna, ha — volna. Mert a lisztszállitmányok lassan el-elmaradnak. A malmoknak nem volt szenük, őrölni nem tudtak és igy állottak elő a zavarok. A főtö­rekvés most oda irányuljon, hogy legalább a leszállított fejadagok pontosan kiszolgáltassanak a közönség részére. Posta és távirda tarifakönyve kapható Spitzer* Sándor könyvke­reskedésében. TT

Next

/
Oldalképek
Tartalom